Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-30 / 296. szám

Ejfes saáiB ára 400 korona Swrta»z«»ég h taadöhtva­iíirDeft Ferenc-utca 2. (Fő­reál Wtolával szemben.) Tele­Ipnl3-33.A»Szeged* megjele­aík hétfő kivételével minden cw>. Egyes szám ára 400 ko­f«nm. Előfizetési árak: Egy Moapra Szegeden 7000,Buda­*uten ét vidéken 7300 koi. Hirdetési árak: Féihasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér,csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény S¥. évfolyam. Szeged, 1923 december 30, VASÁRNAP. 296-ik szám. Az alföldi brigád. Az alkotmányosság helyreállításáról szóló 1920. évi első törvénycikk kimondotta, hogy a királyi hatalom szünetelésének tartamára a nemzetgyűlés kormányzót választ, akit bizonyos korlátozások mellett a királyi jogkör gyakorlása megillet. A nemzetgyűlés által hozott törvénye­ket a kormányzó látja el kihirdetési záradékkal és a kormányzót illeti meg a polgári és katonai funkcionáriusok kinevezésének és előléptetésé­nek a joga. Ha a miniszter, főispán, alispán vagy polgármester nevez ki valakit, a kineve­zés átruházott hatáskörben történik. A kineve­zés és előléptetés végső forrása az államfő marad. Nincs tudomásunk róla, hogy a nemzetgyű­lés az 1920. évi első törvénycikkben lefektetett akaratát megmásította volna, vagy bármely más megállapodás történt vo'na a kormányzói jogkör gyakorlásának megosztására nézve. Három esztendőnek törvénykönyvei és hivata­los lapjai semmiféle ilynemű intézkedést nem tartalmaznak. Ebből pedig más nem következ­hetik, hogy aki kinevezéseket foganatosít, vagy olyan szervezeteket létesit, melyek az állam hivatalos közigazgatási és katonai apparátusa mellett a törvényhozás által el nem ismert célok elérésére hivatvák, azok magával a törvényho­zással, a kormányzói jogkörrel és amennyiben cselekményük súlyosabb beszámítás alá esik, az államnak büntető hatalmával kerülnek összeütközésbe. Ezeket a fejtegetéseket azért kel'ett előre­bocsátanunk, meri a Csongrádon karácsony másodnapján magyar állampolgárok élete és testi épsége ellen elkövetett bűnös merénylet­ből kifolyólag a szegedi törvényszék vizsgáló­birája ís a magy. kir. államrendőrség szegedi kerületi főkapitánysága által lefolytatott vizs­gálat során a lefoglalt iratokból megállapítást nyeri, hogy bizonyos Héjjas Iván nevü kecskeméti illetőségű egyén, kinek közelebbi foglalkozása jelezve nincs, egy Sígi János nevü csongrádi illetőségű egyént, foglalkozására nézve gazdál­kodót, október 12-én kelt 168/923 sz. rende­tével kinevezett az alföldi brigád csongrádi zászlóaljának szolgálatvezetőjévé. Nevezett Héj­jas Iván szintén fent megnevezett Sági Jánost a kinevezési okmány záradékában arról is ér­tesiti, hogy a „parancsnokságot" utasította állásába való bevezetésére, egyben pedig erőt és kitartást kiván munkájához. Anélkül, hogy véleményt mondanánk Sági Jánosnak a merényletben való részességét, vagy ártatlanságát illetőleg, amit a vizsgálat lesz hivatva kiderüeni, annak a száraz és ön­magában nem diffamáló ténynek a megállapí­tására szorítkozunk, hogy Sági János ezidő­szerint őrizetben van és nincs abban a helyzet­ben, hogy azt a közelebbről meg nem jelölt munkát, melyez Héjjas Iván kecskeméti illető­ségű egyén neki erőt és kitartást jkivánt, kine­vezésének szintén közelebbről meg nem hatá­rozott keretein belül folytathassa. Ennek követ­keztében Héjjas Iván kecskeméti illetőségű egyfn alkalmasint az akadályoztatás tartamára helyettest lesz kénytelen kinevezni Sági János gazdálkodó, csongrádi illetőségű egyén helyére, mert különben az alföldi brigád csongrádi zászlóalj'nak szolgálatvezetői teendői átmenetileg kellő gondozásban nem részesülhetnek. E reflexiók kapcsán kénytelenek vagyunk megállapítani azt is, hogy Csongrád, ahol ka­rácsony másodnapjának éjszakáján ismeretlen tettesek a külföldi kölcsön elnyerése és az or­szág hírneve szempontjából sajnálatos bűncse­lekményt követtek el, a kommunizmus ideje óta katonai szempontból veszített jelentőségéből. A kommün ideje alatt ugyanis Csongrád teljes br-gádnak volt a székhelye és a brigádnak egy Hefiier Károly nevü facér szabósegéd volt a parancsnoka, aki előzőleg Szegeden, mint rend- ! őrségi népbiztos veszélyeztette a közbiztonságot. A konszolidáció óta Csongrád a szerényebb zászlóatjparancsnoksággal kénytelen megelé­gedni. Felemelő tudat gyanánt hat azonban bi­zonyára az a körülmény, hogy jog és törvény­szerűség szempontjából a kommün idejének brigádparancsnoki kinevezése és a mostani zászlóa'j-szolgálatveze'ői kinevezés — legalább amennyire a rendelkezésünkre álló hiányos ada­tokból meg lehet itélni, — egyazon alapon nyugszanak: mindkettőnél hiányzik az állami akarat megnyilvánitására hivatott tényezők közre­működése. Mindezek kapcfán utalnunk kell még azon mellékesnek látszó körülményre, hogy a sze­gedi rendírkerüiet főkapitányságának pénteken délelőtt 10 órakor kiadott hivatalos jelentése, a bomba hengere lateu voltának megállapításán kivül azt is leszögezi, hogy a merénylet elkö­vetésével leginkább egyes magukat fajvédőknek nevező, ébredő egyének gyanusithatók, akiknek erősebb szervezkedése Csongrádon Ulain, Lendvai és Zsirkay képviselőknek október el­sejei csongrádi szereplésétől kezdődik. Néhány nappal nevetett képvis léknek csongrádi tartóz­kodása után jelent meg Héjjas Ivánnak idézett 168/923. sz. kinevezési okmánya is az ébredő magyarok hivatalos levélpapirosán. A véletlennek e sajátságos találkozása után kétségtelennek kell tekintenünk, hogy az ébredő magyarok egyesülete nem fog késni, hogy a szegedi rendőr­kerületi főkapitányságnak ezen megállapítá­sával szemben magát a szokásos hírlapi nyi­latkozattal tisztázza és a történt egyéni akcióért a felelősségnek még a látszatát is ma­gáról elhárítsa. Elvégre semmiféle közcélokat szolgáló alakulás egyes magukról megfeledke­zett tagjainak ténykedéseiért felelőssé nem te­hető, még ha a véletlerek oly sorozatosan üldözik is, mint az ébredő magyarok egyesü­leténél volt az utóbbi időben tapaszía ható. Bizonyára az ébredő magyarok egyesülete nem fog hinni azoknak az általuk sajnos módon nem ismert törvényeknek, rendeleteknek és ügyiratoknak feltárásával sem, melyek Héjjas Ivánt az alföldi b igád megszervezésére és ezen brigád keretein belül a kinevezési jog gyakor­lására feljogosítják. Szükségesnek véljük ezt az indokolatlanul felzak atott kedélyek és feles­leges módon jogrendet követelő, zavargásra hajló elemek megnyugtatása, de különösen az ébredő magyarok íiltxl buzgó kitartással han­goztatott és követelt nemzeti konszolidáció érdekében. H kisántánt január 8-iki Belgrádból je'entik: A cseh-szlovák kormány belgrádi köveié értesítette Nincsics külügy­minisztert, ho^y Benes csehszlovák külügy­miniszter január 8 án érkezik Belgrádba a kis­ántánt konferenciájára. Duka román külügy­miniszter ugyancsak január 8-án lesz Bel­grádban. A Palilika cimü lap a kisántánt kü'ügy­minisztereinek konferenciájáról a következőket közli: Mindenekelőtt az a cél, hogy a kisántánt államai az egész világ elölt jelét adják a kö­zöttük levő teljes szolidaritásnak, ami most annál jelentősebb, mert a kisántánt legutóbb a magyar kölcsön kérdésiben kétségbevonhatatlan nagy diplomáciai sikert aratott. Az egész világ­nak tudomást kell szereznie arról a sikerről, mert ez lesz záloga a kisántánt között létre­jött szövetség tartósságának. A konferencián politikai kérdéseken kívül gazdasági problémák is előkerülnek, de arról nem fog szó esii, hogy Görögországot bevonják a kisántántba, mert ez a kisántánt megváltoztatását téte­lezné fel. Radlcs Horvátországban van. Zágrábból jelentik : Széltében beszélik, hogy Radics, a parasztpárt vezére Zágrábba haza­érkezett. Zágrábi értesülések szerint a paraszt­párt vezére Bícsben bevárta pártvezetőségének néhány tagját, a*ik őt tájékoztatták az otthoni események felől. Bécsben Radics többek kö­zött a szlovén nép pártve.:előségével is tárgyalt, hogy társai önkéntesen harcoljanak a Pasics­kormány ellen. A horvát parasztpárt fel fogja adni eddigi passzív viselkedését és meg fog jelenni a belgrádi parlamentben. Más verzió szerint Radicsot a barátai rejtegetik horvát föl­dön addig, mig az a veszedelem fenyegeti, hogy a szerb kormány Ieiartóztatja. A csongrádi merénylet. — Döntő stádiumban a nyomozás. — (A Szeged tudósitójától.) A karácsony másod­napi csongrádi bomba ügyében a' szombati nap folyamán lényeges változás csupán a nyo­mozás vezetésében történt és nem pedig magá­ban a nyomozás eredményében. A nyomozás váüozatlsn eréllyel folyik, a detektívek egyre­másra tartanak háikutatásokat és a kihallgatá­soknak nem szakad vége. A csongrádi ügy eseményeiről a Szeged munkatársa a követke­zőket jelentheti: A gyanúsítottak álhatato^an tagadnak. Egy­részük még azt is tagadja, hogy a merénylet estéjén a Magyar Király-kavéházban tartózko­dott vo'na. Szombaton reggel huszonötén voltak előzetes őrizetben. Ezek közül azonban kihall­gatás után tizennégyet elenged ek a rendőrség őrizetéből, mivel ezek a fiatal mberek annak ellenére, hogy mindnyájan tagjai az ébredők csongrádi szervezetének, csak véletlenül kerül­tek az e'őállitottak sorába. Ez a tizennégy em­ber szombaton délelőtt mind alibit igazolt és igy kétségtelen, hogy ezek a ezájaskodáson kívül semmivel sem veitek részt a borzalmas bombavefésben. Szombat délben csupán tizen­egy őrizetbe vett ember volt a csongrádi esend­ői ség örszobájában. Illetékes helyen kijelentet ték a Szeged munka ársának, hogy az őrizet­ben tartott emberek között — akik ugyan most még tagadnak — meg fogják találni a bomba­vetés tettesét. Ezt a föltevést alaposan támasztja alá az a körülmény, hogy a rendőrség keze között igen értékes adatok, sőt pozitívumok vannak. Borbola ."endőrtanácsog Csongrádon. Szombaton délelőtt 11 órakor dr. Borbola Jenő rentíőrtfíiiacsoR, a szegedi rendőrkerület bünflgvi osztályának vezetője leérkezett Cson­grádra tíz uj detektív kíséretében,, hogy a nyo­mozást eddig vezető dr. Vvéber Árpád rendőr­kapitány segítségére legyen. A nyomozás irányi­tását azonnal átvette a rendőrtanácsos. Tájékoz­j tató helyszíni szemlét tartottak megérkezése után, ugy hogy délben már teljesen tisztán állott a mtrényiet és a nyomozás minden részlete a rendőrtanácsos elölt. A helyszíni szemle. Szombaton déleíőlt egyébként megtartották a „Magyar Király "-szálló báltermében a robban­tási szemlén. Megérkezett Loch Péter tüzérségi w z'idos, robbantási ssakénő, ski Zombory Jenő szegedi királyi ügyészségi elnökkel, Zom­bory Jínos szegedi viz'ná'ób'róv'l, Wéber Ár­pia rendőrkapitánnyal és Joorend Oyula csendőr­főhadusgygyal tgyü;t tartott szemiét a terem­ben, a.nely a merénylet óla zárva volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom