Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

Szeged, 1923 december 20. SZEGED 37 SPORT Nemzeti sportunk jelentősége és feladatai. A sport a nemzeti erőnek nagy fontosságú és le nem becsülhető kifejezője. A régi görögök, akik felismerték a festi nevelésnek és a Telki művelődésnek egyenrangúságát, nemzeti ünneppé avatták az olympiai játékokat. Manapság is a legműveltebb nemzetek vezető helyen állanak a sportolás terén is és mig egykor egyes városok, most az egyes nemzetek a világ összes kulturnépei küzdenek a nemzeti dicsőségért a sport nemes eszközeivel. A világ kulturnépei közt Magyarország a háborút megelőző évtizedben méltó helyet vivott ki magának a testnevelés összes ágaiban. A politikailag, sajnos, csak másodrendű szerepet játszó nemzet a világ sporttársadalmában jelentős pozíciót foglalt el. A békeévek utolsó olympiai versenyein vivóink úgyszólván lelépték összes ellenfeleiket. Atlétáink, birkózóink, futballcsapataink, úszóink, mind olyan teljesítményeket prudukáltak, amelyek nálunk a jogos büszkeséget, külföldön a jogos megbecsülést váltották ki. Hol vohak a szerb és román sportolók, mikor nemzetünk fiai európaszerte már az elsők között voltak? Ha a háború közbe nem jön, Stockholm és Berlin után a mi fővárosunk falai között találkoztak volna a világ összes nemzeteinek legjobbjai az 1920. évben tervezett Olympiádon, dokumentálva azt a sportértéket, melyet a külföld Magyarországnak tulajdonított. De ezeken most már nem szabad keseregnünk, hanem arra kell törekednünk, hogy a mult dicsőségén erőt merítsünk a jövő küzdelmekre. A vérzivataros háború szétszaggatta, lerongyolta ezt az ezeréves országot. Megmaradt egy fegyverünk, melyet nem vehettek el tőlünk területünk szétszakításával, ez pedig a mi ezeréves kulturánk és ennek egy nagyon fontos tényezője, a testi kultura. A magyar kuliura, mely eddig egyetlen ország területén belül érvényesült, most a határokon tul belevilágít a sötétségbe. Arra kell törekednünk, hogy ennek lángja minél fényesebben lobogjon. Az elszakított területek a sportban is mindenütt a hódító országok felett állanak. A román válogatott futballcsapatban csupa magyar fiu játszik. Szerbia és Románia, melyek nemzetközi viszonylatban a sportolás terén számba alig jöhettek, az elszakított területen működő derék magyar sportegyesületektől tanulnak. Sőt, sajnos, azt a kétes dicsőségünket is megállapíthatjuk, hogy a híres brünni „Cseh" csapat is csupa magyar játékosokkal aratja a babérokat. De ha mindezeket meggondoljuk, annál nagyobb fontossága van annak, hogy Csonkamagyarország még az eddiginél is nagyobb erőfeszítéssel igyekezzék a sportban kivívott előkelő helyét magának megtartani. Végtelen szomorúsággal gondolunk vissza Magyarországnak jelenleg három ország területén megoszló Délvidékére. A MLSz. déli kerületéhez tartoztak Szegeden és Baján kivül Temesvár, Arad Szabadka, Nagykikinda, Zombor és Újvidék. Elénk emlékében van a szegedi sportközönségnek az SzTK és a Bácska meg a Kinizsi összecsapása és fájó érzéssel gondolunk elszakított testvéreinkre. Ha azt nézzük, mit fejlődtünk mi azóta, arra az eredményre jutunk, hogy egyes vonatkozásban fejlődtünk, másrészt bizony a stagnálás állapotában vagyunk. Fejlődtünk, mert sportolóink szaporodnak és a sportolás egyre szélesebb rétegekben terjed. Fejlődünk, mert, bár az ország területének nagyobbik részét elszakították, megmaradt a sportban is hatalmas fejlettségű fővárosunk, mely a vidék egyre fejlődő sportját irányítani alkalmas. Fejlődtünk, mert majd minden városnak megvan már a maga sportegyesülete, mely iránt a közönség érdeklődése egyre fokozódik. A háború előtti nagy Délvidéken nem játszott több futballegyesület a bajnokságért, mint a mostani kis területen. Hol volt akkor még az utóbbi évek során alakult sok szegedi sportegylet; hol volt Szentes, Orosháza, Vásárhely, Makó, Szarvas és Kistelek? Sajnos azonban, ez még nem jelent mindent. Az a mély seb, melyet a háború folytán ezen a terén is szenvedtünk, nehezen hegeszthető be. Nagy baj az, hogy szegények vagyunk. Félő, hogy a nemzetközi viszonylatban nem tudunk olyan eredményeket elérni, mint azelőtt, ezt már sajnosan tapasztaljuk is. Sőt, miként szellemi kulturánk harcosai, művészeink is külföldön találták meg érvényesülésüknek lehetőségeit, a sportban is hasonló jelenségek kezdenek mindjobban elterjedni. Ennek megakadályozása az összes illetékesek legfontosabb feladata. Ha majd nemcsak a közönség, hanem maga az állam és a városok is igazán belátják a testneselés és a sport végtelen fontosságát és ehhez mérten az érte hozandó áldozatok szükségességét, akkar a magyar sport előtt a fejlődés egészen uj fázisa fog .megindulni. Ehhez persze nemcsak pénz, hanem igazi jóakarat is kell. Dr. Grosser Jenő. A szegedi sportegyesületek működése az elmúlt évben. Az elmúlt év sportkrónikájának szegedi viszonylatban kimagasló eseménye alig-alig volt. Egyesületeink legnagyobb része egyoldalú működést fejtett ki és a SzAK-on kivül a többiek nagyobbrészt csak futball-osztályt tartottak fenn, illetve csak egy sportág kultiválására szorítkoztak. A legmaradandóbb sikereket és a leghatalmasabb működést az idén is a Szegedi Atlétikai Klub érte el. A SzAK népszerű piros fekete színei ugy a futballban, mint az atlétika, birkózás, úszás, vivás, torna és tennisz terén diadalmasan lobogtak és az a legnagyobb dicséret, amit a SzAK-ról Írhatunk, hogy nagyon nehéz viszonyok között hét szakosztályt tudott foglalkoztatni. A többi egyesülelek, az SzTK és Zrínyin kivül, akik atlétikával is foglalkoztak, teljesen egyoldalú működést fejtettek ki és csak a futballt kultiváltak, (kivéve a vívó- és evezős-egyleteket). Sportmüködésről nem lehet szó ezen egyleteknél, mert 15 futballista szerepeltetése és foglalkoztatása sportegyesületi és nemzetvédelmi szempontból egy egyesület működési körét nem meritheti ki. Kezdjük meg a krónikát a SzAK-kal, lássuk, mit produkált az elmúlt évben ez,a hatalmas egyesület. Futballcsapatai közül első csapata megnyerte az 1922—23. évi délkerületi bajnokságot, második csapata a szövetségi dijat, ifjúsági csapata az ifjúsági bajnokságot. Egy csorba is érte a klub futball osztályát, szerencsétlen körülmények között elvesztette a két éven át védett „legjobb vidéki csapat" cimet, amelynek ma is legjogosabb aspiránsa. A klub első csapata vidéken kivételes klaszszist képvisel. Stílusa az M. T. K-áéhoz hasonló, amely majdnem tökéletes. Hiányzik még a csapatból az ütköző erő és a minden ellenállást elsöprő lendület, amely kellékek birtokéban a SzAK a legjobb magyar csapatok között foglalhatna helyet. Kár, hogy a csapat túlzottan reagál külső befolyásokra, a közönség egy részének terrorjára, amelynek következménye a SzAK—KEAC eldöntetlen eredmény lett. A klub atlétikai osztálya kitűnően szerepelt, többet produkált egymaga és több bajnokságot nyert, mint a többi egyletek összevéve. Birkózó, uszó osztályai számos bajnokságot nyertek, a vivó, torna és tennisz osztályok csak növelték a klub presztízsét. A többi egyletek közül a SzAK után sportszempontból a Szegedi Csónakázó Egyesület produkált a legtöbbet, amelynek evezőscsapata országos viszonylatban is nagyszerű eredményeket ért el. A többi evezős egyletek már lényegesen gyengébb és országos sportszempontból alig figyelembe vehető eredményeket értek el. A futballegyesületek közül az SzTK és Zrínyi atlétikával és vívással is foglalkoztak és ezért őket elismerés illeti, hogy a mostani nehéz viszonyok között a futballon kivül is igyekeztek sportmüködést kifejteni. Az SzTK futballcsapata jól indult a szezon kezdetén, később visszaesett. A csapat lendületes, lelkes futballt játszik, kár, hogy technikai készültsége már jóval gyengébb. Ifjúsági csapata igen jó játékerőt képvisel, második csapata is jó helyezést ért el. A Zrinyi első csapata érdemetlenül került az őszi fordulóban az utolsó helyre. Számos balszerencse és birói tévedés dobta ennyire hátra a csapatot, amely kétségtelenül igen szépen és okosan játszik. Kár, hogy legtöbbször nincs lélek a csapatban és fásutt mozgásukkal nem képesek tudásuknak megfelelő eredmény elérésére. Ifjúsági csapatuk jó játékerőt képvisel. A kizárólag fulballosztállyal rendelkező egyesületek közül a legjobb eredményt a Vasutas Sport Egylet csapata érte el. A csapat masszív együttes és elég jó játékerőt képvisel. Technikai tudása fogyatékos, elért eredményeit belemenős játékának és jó védelmének köszönheti. Helyezésben utána a KEAC csapata következik. Az egyetemi csapat szép fejlődésen ment keresztül az őszi fordulóban és védelme egyike a legjobb kerületi védelmeknek. Csatársora már jóval gyengébb, mig fedezetsora átlagos játékerőt képvisel." Negyedik helyen a KAC következik. A kereskedők csapata nagy lendülettel feküdt bele a küzdelmekbe és eleinte ugy látszott, hogy jobb helyezést fog elérni. A legnagyobb hibája a csapatnak, hogy stílusa és technikája nagyon fogyatékos. Nagy lendülettel és lelkesedéssel küzdenek, de jó csapat ellen ezzel nem érvényesülhetnek. Különösen védelme áll gyenge lábon, ellenben csatársora néha jól szerepel. Az UTC a leggyengébb szegedi együttes, tudása annyira fogyatékos, hogy az első osztályban alig állja meg helyét. A vívó-sportban igen szép eredményt ért el a Szegedi Vivó-Egylet. Kár, hogy —vidéki viszonylatban — igen jó erőt képviselt csapata erősen visszaesett és igy az országos küzdelmekben nem hisszük, hogy régi hírnevéhez méltóan fog szerepelhetni. Végül megemlítjük a Szegedi Uszó-Egyesületet is, amely — bár nem a régi — figyelemreméltó sikereket ért el. Ezzel elmondottuk beszámolónkat a szegedi sportegyesületekről, kívánva, hogy a jövő év még szebb és maradandóbb sikereket hozzon meg. Kardos Mihály. >•••*••••••• ! BACK ÉS FAZEKAS \ BANKÜZLET KÁRÁSZ-UTCA 3. SZ. TELEFON : E • 573 i Tőzsdei megbízások legelőnyösebb lebonyolítása. Heti pénzek kihelyezése magas kamatozással 531 VISZKETEGSEG, rübesség, sömör ellen használja a rég bevált HMTISKIBIH-t, magyar neve BORÓKHKEnöCS. Kapható minden gyógyszertárban. 151 Gyártja; KOZHOCHERIA RT. Budipest, VU„ Dembkuzky-u. 4.