Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

38 SZEGED Szeged, 1923 deceinber 25. A Tisza sportja. Úszás—Evezés. Az újesztendő hozZa nekünk a legnagyobb, legkedvezőbb alkalmat, az olimpiákat, a nemzetek nagy tornáját, ahol végre ismét megjelenhetnek a mi fiaink is s újra be tudjuk mutatni a sportra való készségünket és rátermettségünket. S mikor az olimpiádról, a párisi nagy viadalról gondolkozunk, a győzelmi eshetőséggel kapcsolatban vessünk egy pillantást visszafelé, próbáljuk az elmúlt év munkájából, eredményeiből kialakítani a jövő perspektíváját, amit nekünk, vidéki sportolóknak, különösen Szegednek az olimpiádon való részvételi lehetőség nyújt. Talán nagy mondásnak látszik, pedig éppen erről az oldaláról nézve a sportágakat, melyekről a cim szerint irnunk kell, nem is olyan kevés, nem is olyan távollévő az a lehetőség. hogy Szeged az evezés és úszás terén éppen nem fog a háttérbe szorulni. Úszás. Az úszás sportjának szinte a hazájában vagyunk, hiszen évtizedekkel ezelőtt az ország szine-java, a világbajnokok jöttek Szegedre és itt rendezték nagy vizi versenyüket, mikor Szegeden még csak egy egyesület volt, amely komolyan foglalkozott az úszással. Azóta szomorú idők multak el, de azok figyelmen kivül hagyásával, egyelőre csak a mult évet nézzük. Be kell vallanunk, hogy a szegedi uszóerőviszonyoknak a tavalyi uszószezon teljesítménye, illetve a teljesítmények teljes hiánya nem volt hü kifejezője. A mult évben a közönség, a kivül állók szemében halott, tetszhalott volt Szegeden az úszás sportja; egyetlenegy verseny sem volt a Tiszán, a versenyzőinek messze Szegedtől kellett starthoz állaniok, hogy versenyhez jussanak. Röviden összegezve az 1923. év uszósportjának szegedi történetét, az alábbiakban számolhatunk be: Szegeden, a központtól, a MUSz-tól egyáltalán nem támogatott, elhanyagolt és kedvét veszteni látszó Kerület vezetésével, a Szegedi Úszó-Egyesület, a Szegedi Atlétikai Klub, a Szegedi Testgyakorlók Köre, a Zrínyi SE, a Szegedi Torna-Egylet, a Munkás Testedző E, a Kitartás Egyetemi AC berkeiben művelték az úszás sportját. Egyik egyesületben a sporttevékenységnek a mult szolgált alapul, a régi dicsőség és egy pár lelkes, tényleg kiváló uszótehetség; a másik egyesület fiatal és beszerzett erőkkel kísérletezett és kebelében inkább az akarás és ambíció volt a dicséretreméltó, mint az eredmény; a harmadik egyesület ideális szempontokat tartva szem előtt, kizárólag a tömegsportra volt tekintettel s tréningjein számos fiatal, serdülő gyerekemberrel szerettette meg a vizet, a sportot a vasárnap délutáni borozás, dohány és detektív mozidrámákért való rajongás helyett. Az előbbiekről általánosságban szólottunk, az utóbbit azonban meg kell neveznünk, hogy példaképen odaállíthassuk a „diák"-gyermekek sportját intézők szeme elé, akik magas erkölcsi és pedagógiai stb. szempontokból eltiltották a diákokat a nyilvános egyesületekből, noha az iskolai sportnevelés még nincsen nyélbe ütve s igy ezrei a fiatal, rejtett tehetségeknek el vannak zárva áldásos felsőbb rendeletre a testnevelés sportszerű, hozzáértők által irányított gyakorlásától. Ez az egyesület, melyről szólottam, a Szegedi Munkás Testedző-Egyesület, melyben a fiatal iparostanoncok, az „ifjúmunkások", az egész heti munka után testben, lélekben felüdülést találnak az erre a célra legalkalmasabb s egyben higiénikus sportágban, az úszás sportjában. Az emiitett egyesületek télen a városi gőzfürdő kényszerűségből megfelelő kis úszómedencéjébe jártak, mig nyáron a SzUE-t kivéve, az ujszegedi Í

járton, a strandhomokon felállított öltözőkben taáltak otthonra és a Tisza vizében folytatták a téli tréninget most már szórakozással egybekötve. A szegedi úszók versenyen elsőnek Egerben indultak, ahová a Szegedi Uszó-Egyesület férfi és női stafétáját hívta meg a rivális bajnokcsapat, a Move Egri Sport-Egylet. Az egri ut győzelemmel végződött, a Danner-nővérek és Török Jutka a hölgy melluszó számokban, Daubrovszky, Zsóter, Somíyódy pedig az egyéni számokban győzték le hazai vizeken az országosan elismert egrieket, az egri közönség óriási érdeklődése mellett. Utána Orosházán indultak a SzUE uszók, hol Sütő és Tolnaffy, Wanie és Back Ottó vitték győzelemre a SzUE, illetve végeredményben a szegedi színeket. <ra Szegedet el jóképességü uszógárdáját, akik tényleg haza is hozták a ker. bajnokságok javarészét. Göndöcs, Polgár, Káldor, Mikci stb., mind olyan erők, akik gondos és hozzáértő kezük alatt klasszis-úszókká volnának nevelhetők. Később, augusztusban, a nagy kongresszusi vándordijas bajnokságra Csabára az egész SzUE gárda és a SzAK-esapat is átrándult, azonban a SzUE, a legjobb vidéki uszóegylet, ismét kiengedte kezéJulius végén a kerületi baji képviselendő csak a SzAK küldte bői a győzelmet, legjobb sprintere, Daubrowszky elmaradt a versenyről és így a csonkán maradt staféta egy karcsapással maradt az egriek mögött s ezzel már meg volt pecsételve a pontverseny vándordija, a „Szent István-dii". A Dannerok, Káldor a SzAK-ból, Zsótér, Somíyódy ugyan hoztak pontokat, de a staféta veszteségét azért nem lehetett behozni. Igy zajlott le a csabai nagy erőpróba. A folyambajnokságra Szolnokon a SzUE ismét starthoz állott. Tolnaffy képviselte a fekete-zöld színeket és szép helyezéssel beleszólt a küzdelembe. Dukász (Tóvárosi AC) mögött másodiknak jött be népes mezőnyben. A többi szereplések közül Zsótér budapesti szereplései tűntek ki, aki országos viszonylatban is az elsők közé küzdötte fel magát. Közben elmúlt a nyár és a szegedi vezetők hiába próbáltak versenyt rendezni a Tiszán, a legnagyobb akadályok állták útját és igy az 1923. évi uszószezont verseny nélkül kell elkönyvelnünk. A versenyeiben szegény 923-as uszószezon azonban reméljük, nem jelenti az úszás halálát Szegeden s erős a hitünk, hogy a szegedi uszók rövidesen hallatni fognak magukról és mielőbb Szegeden, a szegedi közönség előtt fogják bebizonyítani, hogy igaza volt a dicsérőknek, a fanatikusoknak, akik mindent iparkodnak megtenni a szegedi uszósportért papíron, elvárva hasonló módon ugyanezt az úszóktól a vízen ... Evezés. A másik sportág, amit szintén a mi megfizethetetlen Tiszánk tesz lehetővé s adja meg a legideálisabb alkalmat a müvelésére — az evezés. Mikor a szegedi evezősportról beszámolót kell irni és lehetőségeket kell számbavenni, akkor szinte szalad a toll, könnyen jön a gondolat, hiszen csak győzelmeket, kiváló teljesítményeket és a legnagyobb lehetőségeket kell leírni az elismerés, a dicséret s mégis az elfogulatlan kritika hangján. Ennek az „elegáns", „uri" sportnak a szegedi művelői a múltban is olyan diadalokra néznek vissza, hogy a jelen csak természetes folytatása, eredője a múltnak, a jövő pedig a legvérmesebb reményekkel biztató. Négy fehér vizi ház jelzi a Tisza partján, hogy Szegeden virágzó életét éli az evezős sport s az úszóházak szalonjában berámázott képek, győzelmi serlegek serege tanúskodik arról, hogy a szegedi evezős szinek komoly versenyt jelentenek a pesti vizeken is. A Szegedi Regatta-Egylet, Tisza Szegedi EvezősEgylet, Szegedi Evezős Klub és a Szegedi Csónakázó-Egylet neveli Szegeden az evezés fizikumban, szívósságban, egészségben erős harcosait. És a tavasz első megmozdulására már ott suhan, szeli a vizet a regatta karcsú hajója és az ősz hűvös délelőttjein szorosabbra vont felöltőben nézik a parton állók, hogy még mindig eveznek a neki vetkőzött, edzett fiatalok. Mert az evezés sportját szemnek, léleknek nézni és művelni egyformán felemelő és szép sport s nekünk, magyaroknak kétszerte kedves, hiszen 1908-ban az egész világ szemeláttára győzött az olimpiádon a „Pannónia" hires nyolcasa s a stockholmi stadion árbocán a magyar zászló a magyar evezés diadalát hirdette ... A Szegedi Csónakázó-Egylet a szegedi evezősegyletek között első helyen áll, nemcsak elért eredményei után, hanem a múltja is erre a helyre predesztinálja, hiszen a többi szegedi evezősegyletek alapitói, régi tagjai mind az ő sorából kerültek ki s a Szegedi Csónakázó-Egylet évtizedes múltja a szegedi evezősport, sőt a szegedi úszó-, egyszóval a vizi sport melegágya az ma is. Az elmúlt év evezős története fővárosi és szegedi versenyekben gazdag volt egyaránt s az elmúlt év szenzációja a Szegedi Csónakázó-Egylet nyolcasának indulása az egykor világbajnok Pannonok ellen. Hogy eredmény nem koronázta ezt a váNalkozást, az egy olyan előre nem látott balszerencse volt, amelyről már annak idején beszámoltunk. A Szegedi Csónakázó-Egylet négyese Pesten szintén két győzelmet aratott s vándordijakkal jött haza a versenyről. A Tisza Szegedi Evezős-Egylet fiatal erőkből álló nyolcasa ugyancsak Pesten győztesként végzett a fővárosi konkurrenciában. A hazai versenyeken a Szegedi CsónakázóEgylet vitte el a legtöbb pálmát, valamint a klubközi versenyen is a kék-fehér szinek domináltak. A szegedi versenynek is megvolt a maga szenzációja : a Csonka nyolcas a Hungária elismert nagyképességü nyolcasát verte meg. A szegedi evezősélet kiválói között is, mint Kivételes képességeket, fel kell említeni azokat, akik az átlagon fölülemelkedve, ma országos viszonylatban is első klasszist képviselnek. Ezek: Csonka Bandi, dr. Bertényi, Tóth József és Kálmán, Zámbó Imre, Zauner István, ifj. Ottovay László, Tóth Béla, Richter László, Frankó Gyula, Liszay Aurél, Devich Sándor, akik nem egy győzelemhez juttatták egyesületüket. És még egy nevet kell megemlítenünk, tekintet nélkül arra, hogy melyik egylet tagja, végtére azonban mégis Szeged evezős sportjának fellendülését eredményezte az a támogatás, amelyet csak ha hányadrészében követtek is volna azok, akiknek szintén módjukban állt azt megtenni, Szeged még erősebb, még nagyobb teljesítményeket tudott volna felmutatni. Ez a bőkezü^mecénás begavári Back Bernát, a Szegedi Csónakázó-Egylet köztiszteletben álló, áldozatkész igazgatója. 0 néki köszönheti a Szegedi Csónakázó-Egylet a a versenyhajókhoz való hozzájutást, ő tette nagyrészben lehetővé a fővárosi versenyeken való részt vételt és ő fáradozik most is azon, hogy a párisi olimpiádon, ha a szerencse nem fordul ellenünk, talán Szeged város evezősei is starthoz állhatnak. Itt emiitjük meg, erről akartunk szólni, amikor Írásunk elején a jövő lehetőségeiről beszéltünk, hogy a Szegedi Csónakázó-Egylet kérésének a Magyar Evezős Szövetség, illetve az Olimpiai Előkészítő Bizottság helyt adva, már megengedte, hogy a SzCsE Szegeden folytatva tréningjét, tavasszal a legjobb válogatott nyolcassal és az ugyancsak saját klubja színeiben trenírozó Hungária nyolcassal egy erőpróbát rendezzen és ettől a versenytől sokat, nagyon sokat várnak a Szegedi Csónakázó-Egylet evezősei, de várunk mi mind, egész Szeged sportközönsége, mert nem lehetetlen, hogy a párisi olimpiádon a Szegedi Csónakázó-Egylet nyolcasa is résztvesz. Egy másik terv, amely szintén életrevaló, hogy nem egyleti, hanem városi színekben indulna egy szegedi válogatott nyolcas. Azonban akármint is alakuljon a jövő, mindenesetre megállapítható s örömmel, büszkén szögezzük le a tényt: Szeged evezős sportja bevonult az ország számottevő tényezői közé, útban a nagy diadal, a legjobbnak kijáró győzelem felé ... Somíyódy Ferenc. KUN JENŐ ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. Karácsonyi és újévi ajándéktárgyak ékszer- és órakülönlegességek nagy választékban 504 ösmert szolid szabott árakon. PirjVFf PM f Elsőrendű zománcedények, í IUILLL1H. háztartási eszközök, varróSSfcSSV&t Szántó Lajosnál Korzó Mozi házban. 77 Hendkévüli olcsó cipőNöi félcipő francia CQ ^ és amerikai Női magasszáru francia és amerikai • •• Férfi cipők francia mtmm és amerikai m Um Gyermekcipők flQ 22—26 számig Zsurkó János cipőüzlet Kossuth Lajos-sugárut 6. k.