Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-25 / 293. szám

302 SZEGED — Csak nem fogsz annak a zsidó lapnak nyilatkozni! — mondják neki — Miért ne 1 Hj kérdez ... Aztán igen komolyan, mint ahogy egy állam­férfihez illik, fontos politikai nyilatkozatot tesz: — A fajvédők legfőbb programja a földreform­novella azonnali gyökeres végrehajtása, mert a magyar népnek joga van a földhöz. A magyar földből 39.9 százalék nagybirtok — kérem, ez egész pontos statisztika I — Ezt meg kell szün­tetni, ugy kell végrehajtani a földreformot min­den halogatás nélkül, mint ahogy azt én tet­tem a kerületemben ... Ez egyedül áll egész Magyarországon... Kérem... ezt megírhatja... Négyezerötszáz község közül csupán hétszáz köziégben kezdték meg a földreform végrehaj­tását ... ez egészen pontos, mondhatom, csak hétszáz községben... de még ezekben sem fejeződött be, csak megindult... ezt kurzi­válja... — Ugyan gyere már Menyus, hagyd abba kérlek ... egy olyan lapnak — szól valaki. — Csak mig egy mondat kirlek... ahhoz igazán jogom van.... csak egy mondat mindjárt jövök. És ojra beszélni kezd. — Kérem szépen, nagyon lassú az eljárás, a közigazgatási szervek minduntalan akadályokat gördítenek a reform elé ... Most egyet lélekzik Kist Menybért. — A kölcsönről valamit, képviselő ur ... — Mi nem tudunk örülni a kölcsönnek... nem is helyeseljük... hiszen a miniszterelnök nem tájékoztatott bennünket semmiről... Ugy érezzük, bogy a nagybankok érdekeit fogja szolgálni ez a kölcsön ... erre az inproduk­ttrmn pedig nem tartjuk jónak a külföldi köl­csönt ... A bel- és külpolitikai feltételekről tem tudunk semmit sem ... ugy rémlik, mintha ezek közül tok dolog segítené a kisántánt érdekeit... különben nem mondok addig véle­ményt, amíg Bethlen István nem számol be .eredményeiről.. — Az antiszemitizmus, képviselő ur... (— Siess Menyus, nem várlak, — szól megint talaki. — Mindjárt... csak egy mondat mig ...) — Én az antiszemitizmust csupán gazdasági kérdésnek tekintem. Meg kell szerezni a gazda­sági pozíciókat a magyarságnak. Megérdemli, higyje el kérem ... különben az egyini akciókat nem helyeslem ... csupán gazdasági téren küz­dök az antiszemitizmusért... — De, képviselő uram, miért tartanak akkor kontaktust fent a fajvédők ezekkel az egyéni akciós körökkel ? .. — Kérem mi azért delegáltuk az Ébredők elnökségébe Eckhardlot, mivel kijelentette, hogy legyen vége az akcióknak... az atrocitások­nak... Alkotásban fog megnyilatkozni a jövő­ben az ÉME munkája is nem handabandázás­ban... — Különben irja meg, hogy hive vagyok az általános, titkos választójognak, minden numerus clausus nélkül... Üdvözlöm Szegedet... minden jót... és legközelebb gyűlést tartunk Szegeden ... Ez egy nagyon kedves város ... Ezt már a lépcsőről kiáltotta vissza. És aztán még egy utolsó mondatot mondott: — Kirem, küldjön abból a lapból, ahol az interjú megjelenik .., Lendvai látván. A Nip-nél azt mondták, bogy a belső, ko­szorús póéta-követ délután elutazik. Karácso­nyolni megy a kerületébe. Szabadjegye van, gondoltam a gyorssal fog utazni. Kint voltam az állomáson az indulásnál. Az éttermen mentem keresztül, régi szokásból. Ott söröiö t Lendvai képviselő ur. Hárman ültek az asztalnLá Két százados és ö. Néhány perc, aztán hiányzik nemes Cegléd nemes követe. Szembe jön velem. Szép, prémes télikabát van rajta. Aktatáska a kezében. £s a jobb kezén egy gyönyörű ólmosbot lóg ... Gyönyörű réz­feje van. Valami kigyó, vagy sárkányfejet mu­tat. Igazán szép. Es jól lehet h&stnálni... egyénileg is ... Megszólítom. — Hja, interjú! Ez nehéz. Mindjárt indul a vonatom. De várjon ... Majd csinálunk vala­mit... Igy futtában nagyon nehéz ... Inkább le fogom írni... Ceglédre megyek ... a kerü­letembe ... ott mindenki rendelkezésemre áll... különösen a vasutasok ... Majd leirom, amit Sreged, 1923 deoember 25. mondani akarok és átadom az állomásfőnök­nek. Ha hazafelé utazik Szegedre, megkapja Cegléden a vasutasoktól... Ott mindenki ren­delkezésemre áll. .. Majd megkapja kolléga ur... viszontlátásra ... üdvözlöm a szege­dieket ... Hat percig állt a gyorsvonat Cegléden. A hóviharban nehezen találom meg az állomás­főnököt. Lendvai futárja, dr. Bodó ur már várt reám. Átadott egy szép miniszterpapirost. Ezen van az interjú. Indult a gyors. — Üdvözölteti a képviselő ur, — kiáltotta még Lendvai futárja. Az étkezőben olvastam végig az interjút. A szép, fehér rainiszterpapiron ott állt a nevem. Igy címezte : Ngs. Veér György hirlapiró urnák Pályaudvar. Es belül ez állott. Szó szerint ezt irta Ceg­léd nemes követe: Lendvai István: — Nincs fölhatalmazásom mások nevében nyilatkoznom. A magam nevében pedig csak annyit mondhatok, hogy programom nagyon rövid: le a Bethlen-kormánnyal, föl a zsidókkal! Az utóbbit nem textilipari vonatkozásban értem, Külföldi kölcsön Után — tőzsdei szilárdulás. hanem földrajzilag: menjenek a zsidók fel Galíciába, ahonnan bejöttek, de ne keressenek semmit ezen a szent magyar földön, amelyért soha nem véreztek, amelyen soha nem verej­tékeztek s amelynek kétharmadát ők rabol­tatták el az ezeréves Magyarország testéből. — Ami az uj esztendőt illeti: hiszem, hogy ez nem a csalódások esztendeje lesz. A lelki betegeknek, politikai baromorvosoknak elneve­zett átkos .fajvédők", ébredők és egyéb .fe­lelőtlen" elemek (ezt politikailag értem I) igazát az események a külföldi kölcsönig menően mindenben igazolták, s mert Isten az igazság Istene, mert az élet véres valóságait nem lehet szólamokkal és erőszakkal eltiporni, — az uj észtendőt annak az esztendőnek érzem, amely­ben megvalósíthatjuk a becsület politikáját és ezzel helyreállíthatjuk a politika becsületét. Ez volt a karácsonyi interjú. Ezeket mon­dották az ellenfordalom második nemzetgyűlé­sének legkiválóbb és leghíresebb tagjai. Tarpa követének köszönöm, hogy őszinte volt, Andréka barátjának köszönöm, hogy ko­| moly volt és államférfi és végül nemes Ceg­léd nemes követének köszönöm, hogy oly elő­zékeny volt és hogy megláttam azt a hires sárkányfejes ó'mosbotet, amely ott leng, mint az inga, elegáns télikabátjának jobb karján. Vér György. (A Szeged kiküldött munkatársától.) A Szeged munkatársa fölkereste a fővárosban a tőzsdei körök egyik notabilitását. a tőzsde egyik leg­nagyobb szakértőjét: dr. Éber Antal vezérigazgatót, akit nemcsak e szűk ország szűk határain belül ismernek el a szakér'ői körök, hanem elisme­réssel emlékeznek meg szaktudásáról az összes külföldi bankkapacitások. Dr. Éber Antal a jövő tőzsdei alakulásról kérdésünkre a következőket volt szíves elmondani: — Határozott meggyőződésem, hogy Magyar­ország gazdasági regenerációjának egyetlen le­hetősége van és ez nem más, mint a bizonyos körökben annyira rettegett külföldi kölcsön. Biztosan merem mondani, hogy ez a nagy fáradsággal és jelenleg talán fölbecsülhetetlen munkával megszerzett kölcsön, nemcsak hogy hasonlatos gazdasági helyzetet fog teremteni Magyarországon akkor, mint amilyet teremtett Ausztriában, hanem ennél még sokkal jobb helyzetben leszünk, mint szomszédaink. Hiszen a mi mai helyzetünk sem olyan nagyon kilá­tástalan. mint a kölcsön előtti Ausztriáé. — Ebben az országban régóta él a társada­lomnak egy bizonyos rétege, amely állandóan a korona leromlására spekulál és ebből az ár­csökkenésből tengeti kilátástalan, inproduktiv éietét. Ezek a spekulánsok megrettentek a kül­földi kölcsön hírétől, mert a példa mindig azt mutatta, hogy a borona értékcsökkenésével emelkednek az értékpapírok árfolyamai. Ezért fogadják a társadalom széles rétegei bizonyos fokú bizalmatlansággal a külföldi kölcsönt. En­nek a bizalmatlanságnak meg kell szűnni. — A tőzsde a külföldi kölcsön hírére — amely ugyan még egészen nincs is perfektuálva — szinte katasztrófális besszei felelt. A bessz méretei szinte e képzelhetetlenek. A játékosok a budapesti tőzsdén egyetlen napon négyszer annyi értékű értékpapírt doblak el maguktól, mint amennyit a belföldi kölcsön célfaira nigy hónap alatt össze kell hozni... — Be kell látnia mindenkinek, bogy mai közgazdasági életünknek véget kell vetni. Es ezt fogja megtenni a kölcsön. Bizonyos, hogy nimi megrázkódáson fog átmenni, gazdasági is tőzsdei Hetünk a kölcsön első idejében, de az is bizonyos, hogy a reorganizációs munka hamarosan is nagy erővel fog megindulni is akkor a külföldi kölcsön nem az irtikpaplrok árfolyamainak lemorzsolását fogja előidézni, hanem ugyanolyan szilárdulás fog megkezdődni a tőzsdén, mint Ausztriában. E kölcsön nem idézhet elő bessz-et, hanem csupán hosszút. Egy kis válságon fognak átmenni a vállalatok, de emiatt nem szabad elkedvetlenedni, mert az­után nem főket más, mint — az általános szilárdulás. — Jósolni nem szoktam, de igy látom a tőzsde jövőjét. SZÉCHENYI MOZI csak abszolul eriékes filmet ad! Az első színes film : London lángokban Állat film Korzó Mozi „ Akár az emberek" A film valamennyi szerepét éllaiok jáiszák Könyv-, zenemű- iró- rajz- J ALAPÍTTATOTT' 1Ö57 ! uidoSok divat'­szer- és papírkereskedés. \ ALAPtl IAIU1 l. löb/. . lap9k, bélyegrégiségek. tm rnmmmmmnmimm •••a •••••••» •—•—•—wwww—w——•«••»•••• iwimnwi—«iwwn—»w»w»«nwMH»iw—inis«im Tina Lajos-körut 71 azám. HMIMMIMK KtlttncnuicA 7. azám. HiuimimiiniMiiimiiiiMi Oroszlán-utca 8. uám. •(MnnoiiiiiiimiiHMaini Telefon. 107, 102, 14-30. EÍVDRENYI IMRE Telefon: 107, 102, 14-30. »««rMff*aa«Maaii««aa«»BM« •««••••••••• tmmmmmmm mmmmmmmmmi I Hangversenyiroda j ESSStmSFJSÍi relések, festekek, irotollak. j 3 J ; fekete tinták. a«»« ••••iaa« ihiiiii •waaaaaa 704 : Eladás nagyban é » klcsI n yb e nI Korzó Mozinak Montecarlóí kalandornő SZÉCHENYI MOZI Szeged előkelőségének kedvence Lubtnszky A csodagyerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom