Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-21 / 290. szám

SZBGKD Szocialisták éles támadása mai kormányzati rendszer ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését */4U óra után nyitja meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalása. Az első szónok Ernszt Sándor. A törvényjavaslatot pártja nevéVn elfogadja. A mostani időkben az indemnitást többre taksálja, mint máskor és feltétlenül szükségesnek tartja, hogy amikor a kormány fontos nemzetközi tárgyalásokat folytat odakint, e kérdésben támogassuk, hogy külföldön megfelelő súllyal léphessen fel. Méltányolja a kormány súlyos és gondterhes munkáját, amit folytat, de nem helyesli azt a rendszert, hogy éveken át indemnitással dolgoznak. Teljesen tájékozatlanok vagyunk, ho^y mire használják fel a pénzeket. Ez tarthatatlan és lehetetlen helyzet. Becsületes demokrácia legyen az ur a nemzetben és becsületes demokráciára támaszkodjék a kormány. Reméli, hogy a miniszterelnök sikerrel f og visszatérni külföldi útjáról. (Taps a jobboldalon.) Pikler Emil: Szép volt az aj korminy programja? Gaál Giszton: Ez ellen csak nem lehet beszélnil Payer Károly beszéde. Peyer Károly: Miután a javaslat a hét végéig alig lesz letárgyalható, rajtunk kivfll álló okokból ex lexbe hozza a kormány az országot. Felkiáltások a kormánypárton: Ne beszéljenek itt órákhosszat I Egy hang a szocialisták padjairól: Nagyon sok a baj, nem lehet egy óra alatt elmondani! Peyer Károly: A felelősséget az ex-lexért elhárítjuk magunktól. Msg lettek volna a feltételei a legrövidebb tárgyalásnak, de a kormány még csak tárgyalni sem akart ezekről a feltételekről. Az ex-lex különben mii formájában egészen más, mint a háború előtt volt, hiszen az adónemfizetés ma elképzelhetetlen. A kormány az állam bevételeit ugy is megkapja, akár van ex-lex, akár nincsen, mert hiszen a bevételek javát nem az egyenes adó.: teszik, hanem azok, amelyek indirekte folynak be az állampénztárba, például a forgalmi adó, vagy a kincstári haszonrészesedés. Az az érv, hogy most különösen fontos, hogy ne kerüljünk ex-lexbe, amikor a kormány a kölcsönről tárgyal a külfMdön, nem áll meg, mert éppen a külföldi kölcsön kapcsán kell elhangzaniok a pártok felfogásának és bírálatának a kölcsön felhasználásáról. A kormány nem valósította meg a hozzáfűzött reményeket és távolról sem irvekizik az országnak, a népnek a helyzetén segi.«ni. Mig a merkantil és agrár vagyonok valorizálatlanul adóznak — amin az se igen változtat, ha az adókulcs megállapítása buzaparitásban történik —, addig a nép nagyobbrisze sokkal nagyobb terhet visel a jövedelmi adó, a fogyasztási és forgalmi adók és a kincstári haszonrészesedés cimén. A kormány nem igyekszik a drágaságon enyhíteni, mert az árvizsgáló bizottság és az uzsorabiróság hatáskörének kitérj jsztése igazán nem mondható olyan intézkedésnek, amely a drágaságot csökkentené. A drágaság kinövéseit lehet börtönnel lenyesni, de a drágaságon intézményesen segítve nincs. Nem látjuk, hogy segítenének a munkanélküliségen, amely éppen most, karácsony előtt hihetetlen méretekre nő. Ezután az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Peyer Károly folytatja beszédét. O yan adójavaslatok ke'lenek, amelyek megszűntetik a fogyasztási adókat. A politikában raost két jelszó uralkodik: a kereszténység és a hazafiság jelszava. A keresztény jelszavaknak semmi közük nincs a kereszténységhez. Ami pedig a hazafiságot illeti, a hazafiságnak ez a jelszava nem ugyanaz a fogalom, mint amelyikre mindannyiunknak törekednünk kell. A jelszavas politikák a háború után tűntek fel, ugy a győztes, mint a legyőzött államokban. Lehetetlen, hogy a különböző nemzetek nacionalistái együtt működjenek. A nemzetköziség megvan a tökénél, ezenkívül megvan a vallásnak a nemzetközisége is. A Népszövetség is ilyen nemzetközi szervezkedés és reméli, hogy e ből fog kialakulói a népe'-: igazi szövetsége. TvVjs azoknek a ki'nduló pontja, akik azt hiszik, hogy fegyverrel vissza tudjuk szerezni I azokat a területeket, amelyekit elvesztettünk. ' Amikor a magyar kormány képviselői kint járnak külföldön és kölcsönt kérnek az ántánttól, ezt az eljárásukat csak örö nmei üdvözli. Ebben lépést lát afelé a politika felé, melyet hosszú időn át hirdetett eredménytelenül u^yan, de amelyet most a magyar kormány is kénytelen követni. Véleménye szerint a kölcsönre szűkség van, hogy az ország gazdaságilag talpraállhassan. Szerinte az országnak admdd külföldi kölcsön ügye nem áll olyan kedvezően, mint azt a lapok feltüntetni szeretnék. Rassay Károly: u Ezzel szemben áll Belgrád bevitele Peyer Károly: A kölcjön lebonyolítása nehézségének oki az a szerencsétlen politika, amelyet itt folytatnak. Az ellenszenv az antidemokrata irányzatnak szól. A külföld szimpátiája a dolgozó magyar néppel szemben megvan. Egyetért Gömbössel, hogy a Bethlen-kormauynak nincs meg a többsége az országban. Sokan vannak az egységes pártban, akik alig várják azt a pillanatot, amikor otthagyhatják. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a gyanisitástól tartózkodjék. Peyer Károly mivel bizalmatlan a kormánynyal szemben, az indemnitást nem fogadja el. Az elnök ezu'án az ülést délután 4 óráig felfüggesztette. A délutáni ülés. Délután fél 5 órakor nyitotta meg ismét az ülést Huszár Károly alelnök. A teremben mindössze alig tiz képviselő tartózkodott. Szabó Imre szociáldemokrata képviselő szólal fel. Nem tapasztalja a kormányban azt az előrelátást, ami a kormányzáshoz szükséges. A kormány azt szeretné, ha az ellenzék politikája süket és néma volna. A szociáldemokrata párt nem segíthet a kormánynak abban, hogy az indemnitási megszavazza. A kormány bizalmat kér egy fél esztendőre és sürgősen kéri ezt a bizalmit, nehogy ex lexbe kerüljön az ország. De amikor a nyáron arra kértük a kormányt, hogy ne tartson olyan hosszú szüneteket, akkor süket fülekre találtunk. A hosszú szünetre nem volt szükség s ezé t a kormánynak "is íme Kell a felelősséget az ex lex bekövetkezik é't. \ ormány politikája egyébként is abban a mentalitásban mozog, hogy az ellenzék beszélhet, amit akar, a kormány mégis azt teszi, ami neki tetszik. Ez a mentalitás a parlamentarizmust támadja meg alapjaiban. A parlamentarizmus az alsóbb néposztályok előtt úgyis ellenszenves és éppen ezért nem szabad erőszakkal lejáratni azt. Ez a rendszer 4—5 év alatt egyetlen olyan törvényt sem tudott produkálni, amely az alsóbb néposztályok érdekeit szolgálta volna. Azért nem szavazza meg az indemnitást, mert lehetettlen, hogy a kormány állandóan csak indemnitásból akarjon élni s ne terjesszen be sem költségvetést, sem zárszámadást. Amig a kormány a közszabadságok tekintetében konkrét garanciákat nem ad, bizalmatlan vele szemben. Ez a kormány alkalmatlan a bajok likvidálására. Csak egy mód van arra, hogy a rend helyreálljon az országban. Alkossa meg a nemzetgyűlés az általános, titkos, nőkre is kiterjeszkedő községenkinti választójogot s utána oszlassák fel a Házat és appelláljanak a nemzetre. Szabó Imre a numerus cjaususról szóira, követeli a tudomáay szabadságát (Z íj a jobbdalon.) A numerus claususnak semmi gyakorlati értelme nincs, az csupán arra jó, hogy a külföld előtt kompromittálja az országot. Határozati javaslatot terjeszt be annak eltörlésére. Helyteleníti a kormány struccpolitikájit. Megállapítja, hogy az utolsó tőzsdei krach folytán szenvedett kár felér a kölcsön összeg ivei. A kölcsöntől sem reméli azt az eredményt, amelyet az ország joggal várhat. Az is érdekelné, hogy a kölcsönt tulajdonképen mire fogja a kormány fordítani. Az indemnitást nem szavazza meg. Baticz Gyula szociáldemokrata képviselő kéri, hogy beszédét a holnapi napra halaszthassa, de a többség erre nem adjí meg «z engedélyt. Baticz beszédiben a lakáskérdésről és a munkanélküli munkásságnak az építkezések által munkához való juttatásáról beszél. Az elnök kéiszer is figyelmezteti, hogy a 'tárgyalásra szán! idő lejár1, fejezze be beszédét. Szeged, 21 december 15. Baticz végül is anélkül, bogy kontemplált beszédét elmondhatta volna, leült. Egy kis házszabályvita. Horváth Zoltán a házszabályokhoz kért szót és szóvátette Baticz képviselőnek az ügyét, aki beszéde elhalasztását kérte, de ezt n jobboldal, a többségi párt nem engedélyezte, ö ugy értelmezi a házszabályok 2)2. paragrafusát, hogy ebben az esetben joga van a képviselőnek mindaddig beszélni, amig beszédét elmondja és az ülés automatikusan meghosszabbittatik. (Zajos ellentmondások a jobboldalon.) A parlamenti illem is azt kívánja (Helyeslés a baloldalon, zaj a jobboldalon.), hogy egy képviselő, ha valamely javaslathoz fel akar szólalni, akkor beszédét elmondhassa. Kéri a Házat, hogy Baticz beszédének folytatását engedje meg. Rakovszky István ugyancsak a házszabályokhoz kér szót. Kijelenti, hogy nagyon rossz szolgálatot teszünk az ügynek, ha ilyen házszabálysértéseket a remzetgyülés eltűr. Baticz az utolsó negyedórában kéne beszédének elhalasztását, (Zaj a jobboldalon: Mert tudta, hogy hosszabb lesz a beszéde.) A Ház e'lene döntött s ezzel a döntéssel megadta Baticznak a jogot arra, hogy beszédét a tárgyalási időn tul is folytathassa. (Nagy zaj a jobboldalon.) A 212 szakasz n:m a szólásszabadságot akarja korlátozni. Kéri az elnököt, hogy tévedését reparálja, mert ez az eset veszedelmes precedens volna a jövőre nézve. 24 ivi parlamenti müködise alatt mig nem fordult elő, hogy az elnök ilyen mereven elzárkózzik az igazság elől., Hegymegi Kiss Pál egy precedensre hivatkozik, amikor Tisza Kálmán mint miniszterelnök maga állott fel és javasolta, hogy a Ház adja meg az engedélyt a szónoknak, hogy beszédét a tanácskozási időn tul folytathassa. Csodálkozik azon, hogy a többség elzárkózott az elöl, hogy Briicz beszédét holnapra halaszthassa. A képviselőknek joguk van kritikát gyakorolni. (Zaj a jobboldalon.) Lojalitást követel, mert ellenkező esetben a felelősséget elhárítja a bekövetkezendőkért. Kéri az elnököt, hogy adja meg Baticznak az engedélyt beszéde folytatására. Az elnök kijelenti, hogy Rakovszky fejtegetisit teljesen magáévá teszi és elismeri, hogy mindaz, amit Rakovszky a házszabályokra vonatkozóan mondott, megfelel a valóságnak. Azonban Rakovszky tévedésben van, nevezetesen, hogy az emiitett házszabály nem a sürgősség esetére vonatkozik. Ezen javaslatra pedig a Ház kimondotta a sürgősséget Ilyen sürgős javaslatoknak a szakasz imperative kimondja, hogy a meghatározott idő utolsó fél órája az elnöki előterjesztésekre szolgál. Szakács Andor kijelenti, hogy éppen az indemnitási javaslat teszi szükségessé, hogy a többség ne zárkózzék el ilyen követelésektől. Esztergályos Jáno; szociáldemokrata képviselő meglepőnek tartja a túloldal magatartását éppen akkor, amikor azon könyörögnek, hogy a vitát szabja rövidre az ellenzék. A jobboldal állandó lármája közben precedensekre hivatkozik és kéri, hogy Baticz beszédét tovább folytathassa. Elnök ezután kijelentete, hogy a Horthy akcióról sz elszámolást a belügyminiszter megküldötte és azt a Ház asztalára teszi. Peyer Károly kérte, hogy a Horthy skció elszámolását előzőleg utalják a zárszámadási bizottság elé és csak annak felülvizsgálata után ktrüljön a Ház plénuma elé. A Ház Peyer indítványát elvetette. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. Az elnöki napirenddel szemben Petőfi emlékének megörökítése tárgyábin többen elleninditványt terjesztenek elő. Hosszabb vita indul meg, végűi is az elnök indítványát fogadíák el. Az ülés fél 9-kor ért véget. A görög királyi pár elutazása Athénből. Athénből jelentik: A görög király és királyné elutazára némi halasztást szenvedett az előzőleg megállapított tervvel szemben. A királyi pár csütörtökön délután 4 óra 45 perckor utazott el A hénből. A Daphne-gőzös Konstanzába viszi a felségeket, ahonnan vasúton folytatják utjukat Bukarestbe. Az elu'azás előtt a diplomáciai kar több tagja járt a királynál, hogy útjához szerencsét kívánjon.