Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-21 / 290. szám

Szeged, 1928 december 28 SZEGED 21 Az angol munkáspárt januárban átveszi a kormányt. Londoból jelenlik: Most már bizonyosra vehető, hogy a munkáspárt január közepén átveszi a kormányt. A liberálisok együttműködnek a munkáspárttal és igy lehetővé teszik a munkáspárt kormányrajutását, ami formailag ugy fog megtörténni, hogy az Asquith-\e\ való előzetes megállapodás alapján. Macdonald pótindltványt ad be a trónbeszédre adandó felirathoz. A pótinditványt a parlament természetesen elfogadja. Agquith nem akar Macdonalddal folytatott tárgyalásairól nyilatkozni, de kétségtelen, hogy az ellenzéki pártok vezéreivel arról tanácskozott, mikor és kit küldjön ki delegátusként a jóvátételi bizottságba. Ugy hírlik, hogy Bradbury Baldwin tanácsára utazott Macdonaldhoz. Baldwin kijelentette Bradbury előtt, hogy nincs ugyan ínyére ez az utazás, mégis szükséges, hogy Anglia képviselője a jóvátételi bizottságban azzal az emberrel lépjen érintkezésbe, aki néhány hét múlva talán már Anglia miniszterelnöke lesz. Macdonald programjának legfontosabb pontja uj világkonferencia összehívása, amely megvizsgálja az európai helyzetet és esetleg a versaillesi szerződés revizóját ís keresztülviszi. A munkáspárt vezére aggodalommal nézne olyan vizsgáló-bizottságot, amely kizáróan szakemberekből állana. A bizottságban ugyanis a német fizetőképesség kiderítésére irányuló munka során bizonyos francia befolyás érvényesülhetne. Macdonald elő akarja készíteni a francia közvéleményt arra, hogy egész Európában le kell szerelni a hadseregeket. Curzon lord külügyminiszter már előkeszületet tett aria, hogy kihurcolkodjék a minisztériumban lévő lakásából. Visszalépése alkalmával a király állitóan hercegi ranggal fogja kitüntetni. Londonból jelentik: Hivatalos jközlés] szerint a király január 15 én mondja el trónbeszédét, amellyel az alsóház érdemleges üléseit megnyitja. Addig a megalakulás formaságait is elvégzi az angol parlament. Zsirkay János beteg (A Szeged tudósítójától.) Két eszlendővel ezelőtt a szegedi ébredőknek egy csoportja megjelent a rendörségen és bejelentette, hogy nyilvános gyűlést akar tartani. Dr. Bottka Sándor rendörfötanác80S, az államrendőrség szegedi kapitányságának vezetője azonban különböző rendészeti okokból erre a gvülésre nem adott engedélyt. Másnap Tölgyes Qyula, a Szegedi Napló akkori munkatársa, lapjában hosszabb cikket irt erről az esetről, részletesen ismertette az ébredő-gyűlés betiltásának előzményeit, részleteit és közölte dr. Bottka Sándor főtanácsosnak egy nyilatkozatát is, amelyben a főtanácsos elmondotta, hogy nem adott engedélyt az ébredő-gyülés megtartására. A cikk megjelenését követő napon a Szegedi Uj Nemzedék is hosszabb cikket irt az ügyről és egyszerűen azt állitotla, hogy Tölgyes cikkének állításai valótlanok és valótlan az az interjú is, amelyet a Szegedi Napló dr. Bottka Sándor szájába adott. A támadó cikk hangulatot keltett a Napló és cikkírója ellen, mire dr. Bottka Sándor még ugyanaznap nyilatkozatot tett közzé a félhivatalos Magyar Távirati Irodában, amelyben kijelenti, hogy igenis nem engedélyezte az ébredőgyülés megtartását, a Szegedi Napló csupán a valót irta meg. Tölgyes Qyula ezután sajtó utján elkövetelt rágalmazás és becsületsértés miatt pört indított a Szegedi Uj Nemzedék ellen. A vizsgálat megállapította, hogy a rágalmazó cikket tulajdonképen Nagy Sándor hirlapiró irla, azonban az inkriminált kitételeket Zsirkay fános, az akkori felelős szerkesztő irta be a szövegbe. Ebben az ügyben a szegedi törvényszék már két ízben tűzte ki a fötárgyalást. Bár Zsirkayt azóta nemzetgyűlési képviselővé választották, a mentelmi bizottság javaslatára a Ház felfüggesztette mentelmi jogát, miután a törvény elé idéztetésében nem látott alaptalan zaklatást. Zsirkay azonban az idézésekre egyszer sem jelent meg a törvényszék előtt. A törvényszék juhász tanácsa azután csütörtök délelőttre ismét kitűzte a fötárgyalást. Az elnök alig hogv megnyitotta a tárgyalást, konstatálta, hogy Zsirkay János ismét nem jelent meg. Dr. Némedy Qyula, Zsirkay védője ezután beterjesztett egy orvosi bizonyítványt, amelyet dr. Alföldy Béla, a Ház főorvosa irt alá. Az orvosi bizonyítvány igazolja, hogy Zsirkay magas lázban ágyban fekszik és ezért a mai tárgyaláson nem jelenhet meg. ki elnök átvette az orvosi bizonyítványt és már ki akarta hirdetni az elnapolási határozatot, amikor 'lölgyes Gyula kijelentette, hogy tegnap délután négy éráig együtt volt a parlamentben Zsirkayval, egyáltalában nem látszott betegnek, sőt többször fel is szólalt. Nem érti, hogyan kerülhetett ide ez az orvosi bizonyítvány, amelyet éppen a Ház orvosa irt alá. Dr. Burger Béla, Tölgyes jogi képviselője indítványozta azután, hogy a törvényszék a legközelebbi tárgyalásra rendelje el Zsirkay elővezetését, mivel ez már nem az első eset, hogy Zsirkay nem jelenik meg a törvényszék előtt. Juhász elnök ezután kihirdeti a törvényszék határozatát, amely szerint nem rendelik el az elővezetést, mert a törvényszék a nemzetgyűlés orvosának bizonyítványát hitelesnek fogadja el. (A Szeged budapesti tudósítója egyébként éjszaka 11 órakor azt jelenti, hogy Zsirkay János a nemzetgyűlésnek csütörtöki ülésén ugy délelőtt, mint délután ott volt a parlamentben. Egyáltalán nem látszott betegnek, csupán állandó közbeszólásai tettek tanúbizonyságot lázas állapotáról.) Levétették á szinház műsoráról Bernstein világhíres drámáját... r (A Szeged tudósítójától.) A szegedi szomorú tényekkel teli kullurhistória ismét egy nagyon szomorú eseménnyel lett gazdagabb. „Bizonyos szegedi Alakulatok" erélyes közbenjárással levétették Szeged egyetlen színházának műsoráról azt a világhíres drámai darabot, amelyet a kultura összes országaiban és összes városaiban a legnagyobb sikerrel adtak elő a színpadokon. Bizonyos szegedi alakulatok levétették a szinház műsoráról Henry Bernstein Jzrael" cimü drámáját, azt a darabot, amely a tiszta emberszeretet igéjével íródott és a világszemléleti sötétség megvilágosítására törekszik. Levétették ezt a darabot a szinház műsoráról, meri nyíltan és őszintén tár fel olyan társadalmi visszásságokat, amelyek fölött a társadalom bizonyos rétegei szemet szeretnek hunyni. Az egész világ, egész Magyarország összes színpadain lehet játszani ezt a kulturát hirdető és irodalmat szolgáló darabot, csupán egyetlen színpadon nem lehet játszani, Szegednek egyetlen színpadán. A szegedi szomorú tényekkel teli kullurhistória ismét egy nagyon szomorú eseménnyel lelt gazdagabb ... ! Szerdán este bemutatta Andor Zsigmond társulata Bernstein Izraeljét és anélkül, hogy az előadásról bármit is mondanánk, a nézőtérnek érdekes, jelentős élmény volt ez a darab. A színigazgató csütörtökön este is elö akarta adni a színmüvet, maga előtt tartva azt a szempontot, hogy a kulturát nemcsak értéktelen operettekkel kell szolgálni, hanem irodalmi értéket jelentő drámával is. Csütörtök reggel azután az egyik helyi lap hasábjain olyan kritika jelent meg, amely szinte páratlanul áll a szinikritikák halmazában. Ez a kritika nem volt más egy politikai célokat szolgáló röpiratnál, amely nem éppen választékos szavakat használ ott, ahol szerencsétlen tanait megtámadva érzi. Az orgánum kritikája nyomán azután még a délelőtt mozgalom indult meg, hogy ezt a világhíres darabot vegvék le a szinház műsoráról. Bizonyos körök küldöttséget alakítottak, hogy rábírják a város első tisztviselőjét, hasson oda, hogy ez a darab ne kerüljön színre, többet a szegedi színpadon. A mozgolódás természetesen nem történt titokban, még a déli órákban tudomást szerzett róla Andor Zsigmond színigazgató is, aki erre azonnal kijelentette a bizonyos körök vezetői előtt, hogy már ma este nem fogják játszani az Izraelt. Az igazgató igy akarta elejét venni egy esetleges súlyosabb lépésnek. Csütörtök este tehát nem játszották a színházban Bernstein világhíres drámáját és Sieged egyetlen színháza zárva tartotta kapuját. Nem adtak elő semmit sem. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a színigazgató részéről ez csupán technikai akadályok miatt történt meg, mi azonban mást látunk itt: Zárva maradtak a szinház kapui, ugy látszik, bizonyos körök ezt szivesebben nézik, mintha világhíres, valóban kulturát jelentő daraiokat adnának elő. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos egyébként az ügyről csupán ennyit mondott : — Annyit tudok az egészről, hogy bizonyos körök telefonon kerestek délelölt hivatalomban, azonban én éppen nem voltam szobámban. Nem beszéltem senkivel, a rendőrség ebben az ügyben nem tett semmit. Várhelyi József prelátus ezeket mondoita a Szeged munkatársának: — Keresztény alakulatok felszólaltak az ellen a darab ellen, mert az Izrael pellengérre állítja a katholikus vallást és pellengérre állítja a papságot is. Én különben nem láttam és nem is ismerem a darabot. Akik látták, ezeket mondotlák nekem. Föl voltak háborodva és küldöttségileg akarták kérni a polgármester urat, hogy vetesse le azt a darabot a szinház műsoráról. A keresztény alakulatok határozott fellépésének köszönhető, hogy Andor Zsigmond önként elállt a darab további előadásától. Volna nekünk itt még egy-két szavunk. Andor Zsigmond önként levette a műsorról Bernstein világhírű Izraeljét, mert nem akarta, hogy súlyosabb lépésre ragadják el magukat bizonyos alakulatok. Ezek az alakulatok egy idő óta színházi cenzúrát léptettek éleibe Szegeden és nem törődnek a szinügyi bizottság, sem pedig a rendőrség véleményével, ha nekik valami nem tetszik, azt levétetik a műsorról. Színházi cenzúrát gyakorolni ebben a városban csak egyetlen szervnek szabad, a tanács mellett álló szinügyi bizottságnak. A bizottság engedélyezte a darab előadását, itt nincs több lenni való. Vagy van érielme a szinügyi bizottságnak, vagy nincs. Ha nincs, oszlassák fel és ha a bizonyos alakulatok ugy akarják, léptessenek életbe álland) és nyilt cenzúrát. Ha van bizottság, akkor még bizonyos alakulatok sem mozgolódhatnak, meri a bizot^ág az egyedüli hivatott szerv arra, hogy engedélyezzen, vagy ne engedélyezzen szinielőadásokat. A rendőrség pedig ugy sem enged előadni olyan darabokat, amelyek erkölcstelenek. A bizonyos alakulatok lássák be végre, hogy itt törvényes jogrend van, a hatósági szervek működnek és lássák be, hogy még a bizonyos alakulatoknak sincs joguk cenzúrát gyakorolni. Miért utazott Párisba Sándor király. Zágrábból jelentik: Sándor király, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt Párisba utazott és elutazását azzal okolta meg, hogy a fogait akadja gyógyíttatni a francia fővárosban. A horvát demokraták zágrábi l*pja, a Rjecs, amelyet Pribicsivics Szvetozár szerkeszt, hosszabb cikket közöl a király utazásáról és kereken kijelen'i, hogy sokkal fontosabb oka van, mint amit hivatalosan mondanak. A lap ezt irja a többi közt: „A fogfájás nem olyan veszedelmes betegség, hogy emiatt Párisbi kellett volna utaznia a királynak. Már azért sem, mert Belgrádban is vannak kiváló fogorvosok. Ha figyelembe veszszük, hogy Spalajkovics miniszter is elkíséri a királyt, teljes határozottsággal állithatjuk, hogy az utazásnak diplomáciai célja van. Nénvlyek azt hiszik, hogy összefügg a jóvátétel kérdésével, mások szerint a délszláv kölcsönnel függ össze. Franciaország ugyanis kezességet vállalt a délszláv államért 400 millió frank erejéig, amelyet katonai beruházásokra akar fordítani a belgrádi kormány." A lap érlheteHennek mondja, miért okolják meg a király utazását hazug kifogással, amikor az igazi okot is megmondhatnák.