Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-01 / 274. szám

SZBQBD Szeged, 1923 december l_ Négy u] javaslat. Négy javaslatot terjesztettek a minisztertanács elé, az első a bűntetőnovella, mely a büntetőjogot és a perrendtartást öleli fel, a második a polgári perrendtartást módositó novella, harmadik a fogadósok felelősségéről való javaslat (ezek ugyanis nem győzik fizetni a náluk elhelyezett és elveszett tárgyakért a kártérítéseket), negyedik a r zSgazdasági kauciók fizetéséről. Ezzel a legutóbbi javaslattal azt akarja elérni az igazságügyminiszter, hogy a mezőgazdasági kauciót ne kelljen készpénzben fizetni, hanem az általános zé'ogjog jo^i fogalmának a kiterjesztésével lehessen azt pótolni. Álhír Kószó István lemondásáról. A nemzetgyűlés pénteki ülése után az a hir terjedt el, hogy dr. Kószó István belügyi államtitkár lemondott. Az államtitkár lemondását dr. Györki Imre fe'szólalásával hozták kapcsolatba. Qyörki ugyanis idézte Kószó Istváonak azt a kijelentését, amelyet a választások alkalmával a gumibotokkal és fokosokkal felfegyverkezett tüntető egyetemi hallgatók előtt tett Szegeden, amikor a rendőrség több egyetemi hallgatót őrizetbe vett a tüntetők közül. Kószó litván akkor azt mondotta, hogy fiatal korában ő is ugy cselekedeti volni, mint az egyetemi hallgatók és követelte az őriietbeveUek azonnali szabadlábra helyezését. Állítólag ennek az incidensnek a felidézése hatott annyira Kószó Istvánra, hogy benyújtotta volna lemondását. Illetékes helyen a Szeged budapesti tudósítója ug/ értesült, hegy Kószó lemondásinak a híre nem felel meg a valóságnak. beszéde az Ulain-ügyben. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés pén eki ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Mikovényi Jenő, az igazolóbizottság állandó előadója tett jelentést, majd áttérnek az Ulain mentelmi ügyének folytatólagos tárgyalására. Első szónok Pallavicini György őrgróf. Nézete szerint felesleges a mentelmi jigról beszélni, mert az utóbbi években olyan sok sérelem fordult elő, hogy a mentelmi jogot nem is lehet élő jognak nevezni. Ulain képviselő mentelmi ügyét nem kivánja személyes szempont szerint tenni kritika tárgyává. Egyedül a mentelmi jog sérelméről és a nemzetgyűlés tekintélyéről van szó. A nemzetgyűlés tekintélyét pedig mindenképen meg kell védeni. Nem szabad ezt a nemzetgyűlést balkáni nivóra sülyeszteni. A nemzetgyűlés Ulain esetében megsértette a mentelmi jogot. Tettenérésről nem lehet szó, tehát a Jogvatartás indokolatlan. Különben is Ulain szökésétől nem lehet tanani. Ha valaki Münchenbe akar utazni, az még nem büntetendő cselekmény. Különben is nem lehet szerződésről beszélni ebben az esetben, mert a másik fél nem tudott róla. A következő felszólaló Gömbös Gyula: A belügyminiszter tegnapi beszédében azt á'litotta rólunk, hogy mi kalandor nacionalizmust követünk és azonosítjuk magunkat a bombamerénylőkkel. A kormány nem mozog tárgyilagos alapon, mert az általunk hangozta ott érvelésre nem tud tárgyilagos kritikát mondani. Hol lelkibeteg, hol baromorvos és kalandorpolitikusok vagyunk. Felkérem a kormányt, hogy tárgyilagos alapon igyekezzen bennünket meggyőzni. A belügyminiszter megállapítását azonban nem vállalhatjuk. A puccsistákkal és a bombamerénylet elkövetőivel nem azonosítjuk magunkat. A fajvédelmi programban megvannak a reálpolitikai lehetőségek, teljesen felesleges tehát ilyen eszközhöz nyúlni. A menteim kérdésekben a Házban mindenkor politikai momentumok diktálnak, a többség elve fog érvényesülni. Ebben a mentelmi ügyben lelki kérdésekről vitatkozni teljesen meddő dolog, mert nem jogi momentumokkal szoktak érvelni. Létay Ernő: Nincsen ennek a nemzetgyűlésnek tekintélye. Gömbös Gyula: Csodálatos, hogy ugyanazok, akik a kormány törvényeljárásait hangoztatják, most a kormányt támogatják és a kormánnyal szövetkeznek akkor, amikor a fajvédőkről van szó. (Ellenmondások a szociáldemokratáknál.) Vérbeli ellenzéki politikát alig találunk. Valószínűleg azért van ez igy, mert nem tudjuk, mit hoz a holnap. Nézetem szerint a parlament nem lehet ugyanaz, mint békés időben. Nem diktatúráról beszélek én, nem vagyok ennek a hive, csak akkor, ha káosz és zűrzavar van. Azonban nem vagyok hive annak a diktatúrának, amely szuronyok hegyén táncol és azok segítségével csinál diktatúrát, önmagammal jutnék ellentétbe, ha ezt helyeselném Farkas István: Minden diktatúra a kisebbség terrorja. Bartos Andor: A valódi diktatúra az talán jó? Propper Sándor: A választási diktatúra az talán a lelkekböl sarjadzott ? Györki Imre: Szomorú világot vet az országra, hogy a bombamerénylet tetteseit nem sikerült kinyomozni. Örülni kell, hogy a mostani bombamerénylet tetteseit megtalálták. Gömbös: Kifogásolja, hogy a kormány nem engedi meg a fajvédők gyűléseit, sokkal helyesebb volna, ha nyíltan szembeszállhatnának a kormánnyá'. Majd a kultuszminiszterhez fordul, s azt mondja : — Nem tartom helyesnek, hogy a kultuszminiszter ugyanakkor, amikor Kovács Gyula sógorának kinevezési ügye a Ház előtt fekszik, ugyanakkor egy éles kirohanást és támadást intéz a fajvédők ellen. Csak az állam érdekében és a magyar nemzet jövője érdekében szabad bizonyos erőket felhasználni, de nem szabad velük erőszakos intézkedéseket tenni. Majd rátér az Ulain-ügyre. Hozzájárul ahhoz, hogy Ulaint kiadják, hadd fe eljen a bíróság előtt cselekedeteiért. Ezután Nagy Emil igazságügy miniszter szólal fel: Arra kéri a Házat, hogy még a mai nap fo'yamán intézzék el ezt az ügyet, mert az ügyészség nem tud addig intézkedni. Hogy az eljárás minél előbb befejeződjék, mindenkinek az érdeke. Szakács Andor: A kormány kötelességszerűen járt el akkor, amikor Bobula és társai puccsát leleplezte és Ulaint letartóztatta. Indítványt terjeszt elő, mely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a kormány nem sértett törvényt akkor, amikor Ulain letartóztatását elrendelte és mondja ki, hogy szükségesnek látja hasonló esetekkel kapcsolatban szünet esetén az arra hivatott sze által a nemzetgyűlés haladéktalan összehívd . Rakovszky Iván belügyminiszter hozzájárul Szakács indítványához és a mentelmi jog felfüggesztéséhez, de konstatálni kivánja, hogy a mentelmi jogban sérelem nem történt. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz és javasolja, hogy holnap délelőtt 10 órakor legyen a következő ülés, melynek napirendjén az Ulain-ügy tárgyalása és a fö dbiríoknovella szerepeljenek. Az ülés fél 3 órakor véget ért. Jön! A LYONI Jön! FUTÁR nagyszabású kalandordráma a francia forra• dalom idejébőL hétfőtől a Belvárosi Moziban. 187 Vajda EGNYILT Farkasné nőiruha divatterme Kfticsey-ntca 3, Vajda Farkas üzletében, ahol a legújabb divat szerint készülnek utcai, estélyi és alkalmi ruhák, úgyszintén köpenyek és kosztümök. Tanulóleányok felvétetnek. írógép 11 MEGÉRKEZTEK | írógép! a világhírű amerikai „Royal" legújabb rendszerű Írógépek. 308 Német gyártmányú uj Perkeo irógép 1,800.000 K. Használt "jó írógépek 1,000.000 koronától kapható. Speciá! irógépja*itómflhely. Szallag, Carbonpapir jutányosán Kelemen Mártonnál beszerezhető Kárász-utca 16. Dugonics-tér sarok. Telefon 13 22. Petykó Károly divatszücsüzlete Kelemen-utca 7. (Endrényi könyvkereskedés mellett) elvállal mindennemű szőrme javítást és átalakítást. m Tizenkét évi fegyházra ítéltek egy gyilkos anyóst. (A Szeged tudósítójától.) Egy esztendővel ezelőtt nagy port vert fel nemcsak Csongrádon, hanem az összes szomszédos városokban is az a bestiális gyilkosság, amelynek áldozatát, ifj. Mészáros Mihálynét, anyósa, idősb Mészáros Mihályné a leánya segítségével hatvanhárom késszurással meggyilkolta. Ebben az ügyben a szegedi törvényszék PófaíjManácsa augusztusban tartotta meg a fötárgyalást, amely alkalommal a törvényszék id. Mészáros Mihálynét és leányát, Mészáros Ágnest szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őket 12—12 évi fegyházbüntetéssel sújtotta. Felebbezés folytán az ügy a tábla elé került, ahol dr. Orosz Pál táblai tanácselnök tanácsa péntek délelőttre tűzte ki a felebbviteli főtárgyalást. Már a reggeli órákban nagy tömegben érkeztek érdeklődők a tárgyalóterembe, feszült figyelemmel kisérték az egész tárgyalás menetét. A legnagyobb érdeklődés a két feketeruhás vádlott iránt mutatkozott, akiket szuronyos börtönőrök hoztak át a Csillagbörtönből. Orosz Pál elnök fél 10 órakor megnyitotta a tárgyalást, majd az előadó részletesen ismertette a törvényszéki főtárgyalás anyagát. Az akták szerint ifj. Mészáros Mihály házasságkötése után anyjának lakására költözött Tóth Erzsébet feleségével. Idősb Mészáros Mihályné nem nézte jó szemmel a házasságot és a perpatvarok egyre sűrűbbek lettek a fiatalasszony és az anyós között. A helyzet oly tűrhetetlen volt néhány hét múlva, hogy ifi. Mészáros Mihály feleségével elköltözött anyjának lakásából. Néhány hét múlva Mészáros Mihály bejött Szegedre munkát keresni. Amikor másnap visszament Csongrádra, a lakásajtó be volt zárva. A konyhaablakon mászott be, ahol a földön vérbe fagyva találta feleséségét, akinek testén nagyszámú késszurást fedezett fel már az első látasra. kz arca, nyaka, keze és melle teljesen össze volt szurkálva, — mint az orvosszakértők megállapították, hatvanhárom késszurást ejtettek a szerencsétlen asszony testén. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást és már az első percekben tiszta volt a helyzet. A szerencsétlen fiatalasszonyt anyósa, leánya segítségével gyilkolta meg, akik fölhasználták azt a" napot, amikor ifj. Mészáros Mihály távol volt Csongrádról. A két vádlott már az első vallomásnál beismerte tettét, Mészárosné azt is elmondotta, hogy egy nagyobb veszekedésnél egyszer megfenyegette a fiatalasszonyt, hogy megöli. Az előadó ezután a bizonyítási eljárás lefolytatását ismertette, majd a tanuk kihallgatása következett. A délutáni tárgyaláson a perbeszédekre került a sor. Dr. Boross Dezső főügyész fönntartotta a vádat mind a két vádlottal szemben és kérte a törvényszék ítéletének helybenhagyását. Dr. Márton József tartotta meg ezután védőbeszédét. Hosszabb beszédében utalt arra, hogy a vádlottakat lehetetlen bűnösöknek kimondani a szándékos emberölés bűntettében, annak ellenére, hogy Tóth Erzsébet halála tény. A biróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Hosszabb tanácskozás után délután öt órakor hirdette ki a tábla ítéletét Orosz Pál elnök. A tábla bűnösnek találta a két vádlottat szándékos emberölés bűntettében és ezért a törvényszék 12—12 évi fegyházbüntetését helybenhagyta, illetőleg ezt a büntetést találta arányosnak az elkövetett bűncselekménnyel. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a védő pedig semmiségi panaszt jelentett be és igy az ügy most a Kúria elé kerül. Dr. Márton József ezután ötmillió koronát ajánlott fel arra az esetre, ha id. Mészáros Mihálynét a tábla a Kúria döntéséig szabadlábra helyezi. A biróság a védő indítványát elutasította és igy a két gyilkos asszonyt szuronyos börtönőrök kisérték vissza a Csillagbörtönbe. Döhmelt szabadonbocsátották. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Mint ismeretes, az Ulain-féle puccskísérlet ügyében jelentős szerepet játszott Döhmel Frigyes. A rendőrség a puccskísérlet leleplezése alkalmával öt is előállította és hosszasabban kihallgatta. Többszöri kihallgatása uíán Döhmelt, mivel nem magyar állampolgár, további intézkedésig a toloncházba száliitoiták. A főkapitányság pénteken reggel utasította a toloncház vezetőségét, hogy Döhmelt szállítsák vissza a főkapitányságra. ahol ismét kihallgatták. Kihallgatása után kihirdették előtte a rendőrség szabadlábra helyezésére vonaíkozó végzését. A puccskísérlet ügyében folytatott nyomozás adatai ugyanis azt bizonyítják, hogy semmi tárgyi ok sincs Döhmel további fogvatartására. Döhmel elhagyta a főkapitányság épületét.