Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-01 / 274. szám

S Z EGB D Szeged, 1928 december 1. Eltűntek a Dohány-utcai merénylet aktái. (A Szeged budapesti tudósítóidtól). A rendőrség pénteken kiadott hivatalos jelentése szerint a bombamerénylet ügyében letartóztatott személyeket átkisérték a budapesti ügyészség fogházába. Egyes lapok arról számoltak be, hogy a rendőri nyomozás súlypontját az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylettel gyanúsítottak kihallgatására helyezték. Ezzel kapcsolatban tudni vélték, hogy tegnap egy úriasszony jelentkezett a rendőrségen, aki a gyanúsítottakkal való szembesítése alkalmával három fiatalemberben felismerte azokat, akik az erzsébetvárosi bombamerénylet napján egy közeli kis korcsmában igen gyanúsan viselkedtek. A péntek esti hivatalos rendőrségi jelentés szerint ez a beállítás téves volt s abszolúte nem felel meg a valóságnak. A Duhány-utcai merénylet iratai után serényen kutatnak. Az ügyre vonatkozó iratokat azonban megfoghatatlan módon sehol sem] találják, azok nyomtalanul eltűntek. Illetékes tényezőktől ez ügyben a következő felvilágosítást kaptuk; — A rendőrség tényleg több izben sürgette az eimult napokban az erzsébetvárosi merénylet iratait. A királyi ügyészség ntána nézett az ügynek s meggyőződött, hogy az iratokat még szeptember havában átküldte a rendőrségnek, amikor az úgynevezett Csocsó bácsi féle üggyel kapcsolatosan kereste meg a rendőrség erre vonatkozóan az ügyészséget. Az ügyészség birtokában van az az elismervény, amelyet a rendőrség annak idején az iratok átvételének elismeréséül kiállított. Pénteken délelőtt egy rendőrtiszt újból megjelent a törvényszék épületében azzal az üzenettel, hogy a rendőrség megállapítása szerint az iratokat a törvényszéknek adták át. A törvényszéken azonban, ahol szintén utánanéztek, azt a választ adták, hogy ott egyáltalában nincsenek a keresett iratok. Sz. Szigethy Vilmos nem rágalmazta Mann tanárt (A Szeged tudósítójától.) Emlékezetes még az a rágalmazási pör, amelyet dr. Mann Jakab, a szegedi bábaképző volt igazgató-főorvosa indított Sz. Szigethy Vilmos, a Szegedi Napló volt szerkesztője ellen. A pör kétszer is megjárta a törvényszéket, majd legutóbb az ítélőtábla mondott benne ítéletet, jóváhagyva a törvényszék má&odik ítéletét és Sz. Szigethy Vilmost dr. Mann Jakab terhére elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek találta, négyezer korona pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. A Tábla ítélete ellen Sz. Szigethy Vilmos és az ügyész is felebbezelt. A Kúria most a Tábla Ítéletét megsemmisítette és Sz. Szigethy Vilmost a vád és következményei alól fölmentette. A rendkívül érdekes pör előzményei a következők voltak: A Szegedi Napló 1919 november kilencediki számában Sz. Szigethy Vilmos hoszszabb cikket irt dr. Mann Jakab leányának, dr. Mészáros Károlynénak öngyilkosságával kapcsolatban. Szigethy Vilmos ebben a cikkben azt bizonyította, hogy Mann Jskab öregsége miaU már nem alkalmas a bábaképző intézet vezetésére. Az intézet alatta olyan züllésnek indult, mintha ezt a züllést tervszerűen készítette volna elő. A mellelte dolgozó orvosok munkáját önzésével és féltékenységével szinte lehetetlenné tette, féltékenysége leginkább veje, dr. Mészáros Károllyal szemben nyilvánult meg, akinek tehet- i ségét nem akarta elismerni. Dr. Mészárost még ' az irodalmi működéstől is eltiltotta és veje tekintélyének lerontásával akarta megmenteni azt a glóriát, amelyet sajátkezüleg font a saját feje köré. Eltiltotta a súlyosabb betegek felvételét és dr. Mészárosról még a betegek előtt is Iekicsinylőleg nyilatkozott. Az intézet vezetését még akkor sem adta át, amikor már szélütés érte és reszketőssé vált. Dr. Mann Jakab a cikk miatt sajtópört indított Szigethy Vilmos ellen. Az ügyészség sajtó ulján elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vádat ellene. A törvényszék 1922 március 3-án tartotta meg a főtárgyalást. A vádat dr. Kalmár Szilveszter képviselte, a védelmet pedig dr. Szekerke Lajos látta el. Szigethy Vilmos a következőket mondotta védekezése során: — Mészáros Károly sógorom volt. Közvetlen közelről láttam azt a rettenetes hajszát, amelyet a Mann-család sógornőm ellen indított. A bekövetkezett tragédiát előre megjósoltam, mert ugy bánt az apa a leányával, mint egy hiéna. Ha nem hozzám közelálló lett volna a szerencsétlen, akkor még szigorúbban írtam volna meg a cikket. Egész életem a szegények megvédésében és a gazságok megtorlásában merült ki, nem hallgathattam el ezt az esetet sem. Újságírói hivatásomat teljesítettem. Egy kérdés vár csak elbírálásra: igazat mondta m-e, vagy nem. Ugy érzem, ebben a pörben nem én vagyok a vádlott. — Mann Jakab elerötlenedett. Nem dolgozott már. Nem tudta megérteni, hogy múltjának érdemeit csendes visszavonulással menthette volna csak meg. Hiúsága és konoksága miatt működésével árialmára vált a köznek. Annyira elhanyagolta a gondjaira bízott intézetet, hogy Halltr István akkori kultuszminiszter szegedi látogatása alkalmával megbotránkozva nyilatkozott a bábaképzőben tapaasztaltakról. A védő indítványára a törvényszék elrendelte a valódiság bizonyítását és számos tanút hallgatott ki. Dr. Kiss Menyhért, a bábaképző volí tanársegéde vallomásában igazolta a cikk állításainak nagyrészét. Elmondotta, hogy Mann Jakab, aki Mészárossal feszült viszonyban élt, a segédeit durván lehordta a betegek előtt. Az intézet felszerelése hiányos volt, az orvosok saját műszereiket használták. A gyermekágyas beteg ágyneműjét hét-nyolc napig sem cserélhették ki tisztával. Égő szivarral ment a betegszobába, pedig a tisztátalanságot a saját bábakönyvében szigorúan megtiltotta. Msnn Jakab súlyosabb operációkat nem végzett, azokat dr. Mészáros végezte, aki az orvostudomány teljes magaslatán állott. Az intézetben lázszoba sem volt, a lázas betegeket átküldték a közkórházba. Amikor az intézet vezetését dr. Mészáros vette át, azonnal felállíttatta a lázszobát, de azt Mann Jakab visszatérése után ismét beszüntettette. Kihallgatta a törvényszék dr. Vasek Ernő volt kormánybiztos főispánt is, aki elmondotta, hogy azért tiltakozott dr. Mészáros Károlynak az intézet vezetőjévé való kineveztetése ellen, mert Mészáros Károlyt, aki szabadkőműves volt, a keresztény nemzeti gondolat szempontjából nem tartotta megfelelő egyéniségnek. Arra azonban Vasek Ernő vallomása alkalmával nem emlékezeti, hogy a kérdésben kikérte- e a szakértőorvosok véleményét. Nagyon sok tanút hallgatott még ki a bíróság és az elhangzott vallomások túlnyomó része — nem volt kedvező dr. Mann Jakab szempontjából. A törvényszék azután meghozta ítéletét. Sz. Szigethy Vilmost sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek találtat egy hónapi fogházra és 4000 korona pénzbüntetésre itélíe. A pör felebbezés következtében a táblához került, a tábla azonban több formshiba miatt megsemmisítette a töryényszék ítéletét és uj iárgyaláBt rendelt el. A törvényszék december 6-án tárgyalta ismét az ügyet. A tanukat újból kihallgatták, sőt ujabb tanukat is megidézett a bíróság. Elmondották vallomásukban a tanuk, hogy Mann Jakab azért nem javíttatta ki a kórtermek átázott mennyezetét, amelyen becsurgott az esővíz a betegekre, mert délutáni pihenőjét a kórterem lapos fedélzetén tartotta és a munka megzavarta volna nyugalmát. Mannnak fiatal korában volfak ugyan nagy érdemei, de az utóbbi időben már nem tudóit lépést tartani a tudomány fejlődésével. Mészárost az Orvosegyesület ajánlotta az intézet élére, mert tudását mindenki elismerte. Mann mindenkivel goromba volt — mondotta az egyik tanu. Megtörtént, hogy Mann egy Mészáros által vezetett nagy műtétbe beavatkozott, még pedig ugy, hogy a betegnek kára is lehetett volna belőle. A beteg ugyan meggyógyult, de gyógyulásán a tanu még most is csodálkozik. Dr. Machánszky László Mann visszahelyezését azzal magyarázta meg vallomásában, hogy a proletárdiktatúra bukása után mindenkit visszahelyeztek abba az áliásba, ahonnan a forradalom alatt elmozdították, tekintet nélkül arra, hogy képesek voltaké megfelelni hivatásuknak, vagy sem. Mannak jó neve volt orvosi körökben, de mindenki tudta róla, hogy nem tart lépést a modern tudománynyal. Ezzel szemben Mészáros a modern orvos* tudomány ismerője és művelője volt. Egy másik tanu elmondotta, hogy Mann a műtéti előírást sem tartotta be. Az előírás az, hogy a műtéteknél 15 percig tartó kézmosás szükséges, Mann azonban legfeljebb egy-két percig mosta a kezét. Az operációkhoz sohasem viselt gummikeztyüt, mert azt „bolondériának" tartotta. Az ulóbbi időben nem is végzett operációkat, a tanu impressziója szerint azért nem, mert már szenilis volt. Dr. Csohány János, aki a kultuszminiszter kinevezése folytán vette át Manntól az intézet vezetését, vallomásában részletesen beszámolt a bábaképzőben talált állapotokról. Az egész intézetben hatalmas átalakítást kellett végeznie. Az intézet általában nem felelt meg a modern kor követelményeinek. Egy esztendőbe került a bábaképző rendbehozása. A viszony közte és Mann között eleinte barátságos volt, de Mann később elhidegült, ugy hogy nem is búcsúzott el tőle dr. Csohány, amikor eltávozott Szegedről. — Főorvos ur tarlott-e magánrendelést az intézetben — kérdezte a tanutói Sz. Szigethy Vilmos ? — Igen. — Válaszolta dr. Csohány. — Rendelt-e ugyanakkor Mann is? — 0 is rendelt — Köszönöm — mondotta Szigethy — csak az elhidegülés okára voltam kíváncsi. A bíróság a tanuk kihallgatása, a vád- és védbeszédek elhangzása után kihirdette a marasztaló ítéletet, amely szerint Sz. Szigethy Vilmos rágalmazás vétségében bűnös, mert tul erős hangon és tul erős kifejezésekkel irta meg cikkét és bár — a tanuk vallomása szerint — a bábaképzőben tényleg sok kifogásolni való volt, Síigethynek nem volt joga ahhoz, hogy azt lezüllöttnek írja, annál is inkább, mert állításának valódisága esetén Mann ellen jegyeimi vizsgálatot kellett volna indítani. Az ítélet indokolásában megállapította a törvényszék, hogy Sz. Szigethy Vilmos közérdekből, jóhi8zemüleg irta meg a cikkét, amelynek megírásánál hatással volt rá a rokoni viszony is. Enyhítő körülménynek vette a bíróság a vádlott hosszú hírlapírói tevékenységét, büntetlen előéletét és ezért az enyhitő szakasz alkalmazásával négyezer korona pénzbüntetésre ítélte, mert a fogházbüntetés legkisebb mértéke is tul szigorú lett volna. Az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette a bíróság. A pör felebbezés folytán ismét visszakerült a táblához. A tábla ezt az ítéletet indokolásával együtt helybenhagyta, a Kúria azonban most megsemmisítette is Sz. Szigethy Vilmost az ellene emelt vád és következményei alól jölmentette. A Kúria döntése — amely már megérkezett a szegedi ügyészséghez is -— tehát teljesen igazolta Szigethy Vilmost, igazolta a Szegedi Napló 1919 november kilencediki számában megjelent cikk tartalmát és jogosultságát. A Kúria ítélete tehát azt jelenti, hogy Sz. Szigethy Vilmos nem rágalmazta dr. Mann Jakabot. MAAMMAMMMMMMAMMMWMMMWWMMWM — A római főrabbi Mussolininál. Rómából jelentik: Mussolini miniszterelnök pénteken fogadta Osserdotti római főrabbit. Osserdotti rámutatott arra, hogy a külföldi antiszemita pártok antiszemita politikájukban az olasz fascisták állítólagos antiszemita magatartására hivatkoznak és ezután akarnak igazodni. Mussolini kijelentette, hogy kormányának és az olasz fascistáknak sohasem volt szándéka antiszemita politikát folytatni és ezt nem is teszi. Ellenzi, hogy a külföldi antiszemita párfok azt a vonzóerőt, amelyet a fascsták a világra gyakoroltak, céljaikra akarják kihasználni. — Rendelet készül a külfölddel való érintkezésről bünügyekben. Legközelebb egy kormányrendelet jelenik meg, amely a kir. birőságok és ügyészségek hatáskörét és illetékességét szabályozza kapcsolatban a békeszerződés 77. és 173. cikkével. A cikkek Magyarország és a különböző államok között a hivatalos érintkezést állapítják meg a másik államot érdeklő bünügyi iratok átkérésére nézve. Ezen iratak kezelésére Rómában nemzetközi egyezségtervezet készül és egyes utódállamokkal a tárgyalások még folyamatban vannak mindaddig, mig az Ügyet véglegesen elrendezi. BMMMMWMMMMMAWMMWMMWMMMMa Férfi és n&l bőrkeztyük, valamint téli kötött keztyük nagy választékban Tischw Z»i tánnál, Kölcsey-utca 4.