Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-14 / 259. szám

SZEGED Uj választások Angliában. (A Szeged tudósítójától.) Cobden Richárd évtizedes harcainak eredményeképen lett Anglia szabadkereskedővé és közel száz évig vihetett minden ország vámmentesen árut Angliába. Egészen a modern angol imperializmus megteremtőjének, Birmingham egykor .vörösen radikális" po'gármesterének, Joseph Chamberlainnek feliépéig nem is mert senki nyiltan a szabadkereskedelem elve ellen harcot hirdetni, de 1903 tói fogva, mikor Chamberlain először hirdette, hogy az angol világbirodalom tág és laza kerekeit csak a „tariff reform", a védvámos rendszerre való á'térés fűzheti sorosabbra, a konzervatív párt programjának ez egyik sarka latos pontjává vált. Az angol konzervatív párt természetesen első feladatának tekinti most, hogy uralomra jutott, azl, hogy áttérjen a védvdmrendszerre, kivált miután a most Londonban éppen ülésező birodalmi konferencia is emellett foglalt állást. Az angol parlament mai összetétele mellett a konzervatív pártnak több, mint kétharmad többsége van, igy nem lenne kétséges annak a bilinek a A rendőrség letöri a hazárdjátékot. sorsa, amit Stanley Baldwin a védvámos kereskedelmi rendszerre való áttérésről nyújtana be és mégis a ma érkezett londoni táviratok jelentik, hogy az angol miniszterelnök bejelentette az alsóházban, hogy felhatalmazást kért és kapott V. György királytól a parlament feloszlatására és az uj választások kiírására, mert Stanley Baldwin szerint, olyan fonios kérdésben, mint a védvám és szabad sereskedele n között va'ó választás kérdésében egyedül a nemzet van hivatva dönteni. Az uj választások minden valósiinüség szerint már december ötödikén és hatodikon lefolyni fognak. Csodálatosképen mi ismerünk országokat Európa keletén, melyek még ennél is nagyobb és súlyosabb kihatású kérdésekben sem tartják fontosnak a közvélemény ítéletének kikérését és tudunk minisiterelnökökrő1, kik ellentétben angol kollégájuktól, mitől sem félnek jobban, mint éppen a nép véleményének megnyilvánulásától, melyre Anglia prima minisztere mindenkor oly sokat adott. (A Szeged tudósítójától.) Mintegy hat héttel ezelőtt részletesen beszámolt a Szeged arról a nagyarányú hazárdjátékról, amely már régebben folyik nemcsak az egyes kávéházakban és bizonyos kaszinókban, hanem rendkívül sok magánlakásban is. A rendőrség azóta fokozott figyelemmel kiséri mindazokat a nyilvános és magánhelyiségeket, amelyekről bizalmas jelentések érkeztek többször is a rendőrkapitányság vezetőjéhez. A detektívek ezeknek a jelentéseknek alapján — amelyeket rendszerint olyan emberek szolgáltattak a rendőrségnek, akik szinte egész vagyonukat elvesztették ezekben a titkos játékbarlangokban — indultak el és ma már ennek a többhónapos munkának meg van az eredménye. 8 [A rendőrségen teljesen tisztában vannak azzal, hogy melyek azok a helyek, ahol a hátsó termekben és eldugott fülkében rendszeresen iizik a hazardjátékokat, a chemin de fer-t, a baccarat és a makaó-t A detektívek — akik teljesen észrevétlenül és spontán jelentek meg ezeken a helyeken — meglepő eredményről számoltak be a kapitányság vezetőtisztviselőinek. Megállapították, hogy az utolsó időkben egyes kávéházakban — amelyek nem is esnek messzire a város központjától — már nemcsak az esti és éjszakai órákban játszanak különböző kétes egzisztenciák hazárdjátékot a belső, titkos szobákban, hanem a legutóbbi hetekben egyes társaságok már fényes nappal is a kártyaasztaloknál ülnek és feltűnő nagy összegekben játszanak makaót. Az egyik igen előkelő kávéházban déli tizenkét órakor — egy detektív jelenlétében — milliós tételekben phemineztek jobbára állásnélküli fiatalemberek. A detektívek ma már névszerint ismerik ezeket a hazardöröket, akiket minden razzia nélkül azonnal előállítanak a rendőrségre, ahol természetesen eljárás indul ellenük. A rendőrség eddig még nem tartott nagyobbarányu úgynevezett kártyarazziát, mivel enélkül is teljesen tisztában van a hazardörökkel és azokkal a helyekkel, ahol ezeket a játékokat rendszeresen folytatják. Ma már a detektivtestület valamennyi tagja ismeri az összes hazardjátékokat és nem egyszer történt meg, hogy a detektívek is leültek a titkos asztalokhoz, hogv teljesen tisztában legyenek a játékosokkal. A. hazardörök már csak akkor vették észre a detektívek jelenlétét, amikor azok diszkréten figyelmeztették őket, hogy a „rendőrségen nagyszerű francia kártyák és koporsók akadnak". Egy hét előtt az egyik nyilvános helyen váratlanul sipisták jelentek meg, akik jóformán teljesen kifosztották partnereiket — természetesen különböző fogásokkal és jelekkel. A detektívek azonnal lefülelték ezeket az embereket, akikről kihallgatásuknál kiderült, hogy már nem egyszer volt dol< guk a rendőrséggel, sőt ki is vannak tiltva a városból. Ezeket természetesen azonnal átadták az Spahlinger. Magyarországon nem igen ismerik a nevét, sőt ezer ember közül kilencszázkilencvenkilenc bizonyosan még azt sem tudja, hogy embernek, vagy valami hires versenyparipának-e a neve, jóllehet Londonban és egész Angliában ma ő róla beszélnek kétségkívül a legtöbbet. Az igaz, hogy hozzánk még nem juthatott el Spahlinger hire, hiszen ő nem talált fel semmiféle uj ágyút, mérges gázt, bombavető repülőgépet, vagy valami ehhez hasonló „nagyszerű találmányt, amely ismét egy lépéssel közelebb viszi az emberiséget az örök béke ideáljának megvalósításához", ahogyan a hivatalos és félhivatalos kommünikék szokták mondogatni valahányszor valami „ujabb és modernebb" öldöklő szerszámmal „gazdagodik" a Háború amúgy is túlontúl gazdag fegyvertára. Spahlingernek valóban nincsenek ilyen „érdemei" az emberiséggel szemben, hiszen ez a fiatal tudós fsak az emberiség legborzasztóbb betegségének, a tuberculosisnak kutatta éveken át a gyógyítását és találta is meg minden valószínűség szerint. Nem lehet hivatása egy a nagyközönség számára készülő napilapnak állást foglalni akár pro, akár kontra orvosi felfedezésekkel szemben, részben mert az olyan terjedelmet követelne, ami sajnos nem áll rendelkezésünkre, részben pedig mert olyan kérdésekhez, melyekben a nagy tudósok egyrésze sem mer még határozott véleményt nyilvánítani, nincs is joga hozzászólani. Igy csak szárazon regisztráljuk, hogy azok a tudósok, akiket Spahlinger felkért szérumainak felülvizsgálására és akik már meglehetősen nagyszámú kísérletet is végeztek az uj találmánnyal, egyöntetüleg azt állítják, hogy ha Spahlingernek módjában lesz kísérleteit befejezni, ugy alkalmasint biztos gyógyszere lesz a XX. század talán legnagyobb veszedelmének: a tüdővésznek. Ma azonban ennek még van egy nagy akadálya: Spahlingernek elfogyott a pénze, már pedig ehhez is, miként a háborúhoz, pénz, pénz és ismét is csak pénz kell. Az igaz, hogy nem annyi, de viszont mig ott az emberek milliói életének kioltását jelentheti egy uj találmány, itt csak emberéletek millióinak megmentését eredményezné az a százezer font, amire Spahlingernek még szüksége volna. Angliában már megindult a gyűjtés a hiányzó százezer font megszerzésére és remény van rá, hogy rövidesen sikerül is a korona mai állása mellett mintegy tízmilliárdot kitevő összeget összegyűjteni, hiszen az idén tavasszal, mikor Spahlinger először szorult segítségre, mindjárt az első nap jelentkezett sir Stanley Birkin és 20.000 fontot bocsátott a fiatal svájci tudós rendelkezésére, hogy folytathassa kísérleteit, melyek enélkül a segítség nélkül már akkor végleg megszakadtak volna. Spahlinger céljaira a Lancashirei Biztosító Bizottság már meg is kezdte a gyűjtést és Neville Chamberlain, a volt angol közegészségügyi miniszter közvetlen lemondása előtt hozzájárult ahhoz a kérelemhez, hogy a különböző munkásbiztositó pénztárak kísérletezzenek az uj szérummal és támogassák Spahlinger kísérleteit. 100.000 font szép összeg, még Angliában is és még szebb összeg Spahlinger hazájában, Svájcban, hiszen az több, mint két és félmillió svájci frank, de ennél kevesebből valóban nem igen lehetne befejezni a kísérleteket. Spahlinger theoriája tudniillik azon alapul, hogy huszonkét különböző tuberculosis bacillus van és mind a huszonkettőnek más és más a széruma, amit ha kellő arányokban vegyitünk, megkapjuk a tuberculosis ellen védő teljes szérumot. A huszonkét szérumot ugy kapjuk, hogy a méreggel lovakat oltunk be s igy a kísérletek lefolytatásához legalább ötven lóra van szükség. A kísérleteket még az is jelentősen megdrágítja, hogy a legjobb eredményeket a jóvérű, sötétszinü ir lovakkal lehet csak elérni, amelyek még Angliában is igen drágák, mert 80 fonton, vagyis mintegy 2000 aranykoronán alul nem lehet őket megvásárolni. Jelenleg Spahlingernek mindössze tizenhárom ló áll rendelkezésére kísérletei céljaira, ami majdnem egyértelmű azzal, Szeged, 116 november II. ügyészségnek. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos egyébként ma kijelentette a Szeged munkatársa előtt, hogy a legnagyobb kíméletlenséggel le fogja teljesen törni a hazárdjátékot. Nem fogja megengedni, hogy bizonyos emberek minden felelősség nélkül teljesen kifosszanak egyes embereket. Kijelentette még, hogy ha kell, erclyes eszközökkel fogja letörni ezt az egyre jobban elharapódzó társadalmi betegséget. Betlen, az Ébredők és a Venkov. A cseh miniszterelnök lapja, a Venkov gyanúsnak találja a magyar kormány eljárását az Ulain-ügyben. Különösen arra tereli a figyelmet, hogy Ulain Budapesten néhány óráig szabadon mozoghatott, amely idő aMt alkalma volt arra, hogy a kompromittáló iratokat rue£semmisitse és cinkostársait kitanítsa. Mert am n! a lap írja, Magyarországon mindent eltussolnak, amit csak lehet. Az U'ain-ügy egyáltalában kezd komédia lenni. Bethlen István miniszterelnök nagy hangon nyilatkozik a lapokban, amely nyilatkozatoknak az a cílja, hogy a Budapesten tartózkodó pénzügyi delegátusokkal hatásosabban tárgyalhasson. Igazság pedig az, hogy Bethlen István nem mer fellépni az ébredőkkel szemben. Seitz lett Bécs uj polgármestere. Az újonnan megválasztott községtanács Seitz községi tanácsost, a nemzetgyűlés volt elnökét a szociáldemokraták valamennyi szavazatával Bécs város polgármesterévé választotta. Olasz-Jugoszláv tárgyalások. A Bulgáriával való konfliktus elrendezése után a jugoszláv kormány figyelme most főkép a fiumei kérdés felé fordul. A kérdés felvetést nek oka ebben a pillanatban a következő: A tárgyalások Belgrád és Ró na között tovább fqlynak. — Olaszország az ismert követeléseken kivül ujakkal nem áll elő. — Valótlan egyes lapoknak az az állítása, hogy azon az alapon tárgyalnának, hogy Fiume Olaszországnak jusson, Jágoszlávia pedig Szlovéniában határkiigazítást kapjon. Ezen az alapon Jugoszlávia nem akar tárgyalni, hanem csakis a rapallói szerződés alapján. Ebben az irányban folynak tényleg a tárgyalások s nincs kizárva, hogy a fiumei kérdés megoldása már a legközelebbi napokra várha'ó. mintha teljesen abba kellett volna hagynia kutatásait. Spahlinger igen jómódú genfi családból származik és eddig kísérleteire mintegy 80.000 fontot, vagyis kétmillió svájci frankot költött, amivel azonban a család elérkezett teljesítőképessége legvégső határáig és most már valamennyien koldusszegényekké lettek, azáltal, hogy Spahlinger kísérletezéseit lehetővé tették. Dacára annak, hogy a kísérletek még nincsenek befejezve és a szérum még nem tökéletes, mégis csodálatos eredményeket értek el vele. Dr. Stephany genfi orvos, aki egyike Európa első phthisis szakértőinek, például 294 esetet kezelt a Spahlinger-szérummal és 80 százalékos eredményt ért el vele, jóllehet, a szérum még távolról sem tökéletes. Egyébként Spahlingert napról-napra több és több orvos keresi fel leveleivel, amelyekben mindegyikük szérumot kér tőle. Sajnos, ezek a kérések teljesen hiábavalók, a már fentebb vázolt okoknál fogva. A gyógyulási folyamat nem túlságosan gyors: mintegy másfél évet vesz igénybe, viszont azonban kétségbevonhatatlan eredményekkel jár. Ha Spahlingernek sikerül is megkapnia a 100.000 fontot — amire, ismerve az angolok áldozatkészszégét, biztos remény van — még mindig körülbelül két évbe telik, mig a kísérletek befejezést nyernek és a tökéletes szérumot sikerül előállítani. Spahlingernek egyetlen óhajtása, hogy annyi szérumot állíthasson elő, amennyiből minden kísérletező igényét kielégíthetné. Ha száz kísérleti lova volna is csak Spahlingernek, abból már 10.000 orvost lehetne kísérleti célokra szérummal ellátni, ami már kétségbevonhatatlanul nagy eredmény volna. Hogy sikerül-e Spahlingernek ennek a száz lónak megvételéhez és eltartásához szükséges 100.000 fontot megszereznie, az most olyan kérdés, mely mellett az összes aktuális kérdéseknek el kellene törpülniük, ha csak valamennyire is képesek volnánk magasabb szempontokból vizsgálni az emberiség fejlődését. Spectator.