Szeged, 1923. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1923-11-14 / 259. szám

Szeged, 1928 november 14. S Z B 0 E D Pénteken utaznak el a Népszövetség delegátusai. A jóvátételi bizottság és a Népszövetség Budapesten tartózkodó kiküldöttei a mai napon befejezték a magyar gazdasági, pénzügyi es politikai világ vezetőinek a meghallgatását. Ma délelőtt a pénzügyminisztériumba mentek, ahol Avenol, Buniols és sir Arthur Salter Kállay pénzügyminiszterrel tanácskozásokra ültek össze. Délután a kiküldöttek a miniszterelnökségen Bethlen gróf miniszterelnökkel, valamint a kormány többi tagjaival hasonlóan tanácskoztak. Ennek a befejezése után pénteken ugy a külföldi kiküldöttek delegációja, mint a magyar kormány részéről való bizottság Londonba utazik. Ujabb cseh delegáció Budapesten. A határforgalomnak és a határőrségnek szabályozására kiküldött cseh bizottság tagjai ma délelőtt egynegyed 12 órakor érkeztek meg a Nyugati-pályaudvarra. A bizottság tagjai a következők: Friedmann külügyminiszteri tanácsos, Doles belügyminisztériumi tanácsos és Blaha miniszteri tanácsos, a felvidéki rendőrség főnöke. A magyar külügyminisztérium részéről Moldoványi Sándor követségi tanácsos fogadta őket. A bizottság tanácskozásait ma délután már meg is kezdte. Folytatják a földreformnovella tárgyalását. A nemzetgyűlés földmivelési, pénzügyi, közgazdasági, közigazgatási és igazságügyi együttes bizottsága ma" délelőtt 11 órakor Plathy (jyörgy elnöklete alatt folytatta a földreform tárgyalását. A bizottság a 9. szakasztól kezdve tárgyalta a földreformnovellát. Különösen azokat a módosításokat vették tárgyalás alá, amelyek háborús szerzeményű birtokokra vonatkoznak. Javaslatot tett Petrovácz Gyula, azután pedig Boros János indítványt terjesztett elő. Egy (A Szeged tudósítójától.) A Világ vasárnapi i száma rendkívül érdekes szegedi vonatkozású cikket közölt „Horváth Margitka és az apai hatalom" cim alatt. A cikk anyaga egyébként tárgya lesz a nemzetgyűlés ősszeüiése után egy interpellációnak is. A szereplők szegedi emberek. Fodor Jenő adóügyi tanácsnok és dr. Horváth Lajos árvaszéki zö. orváth Lajos felesége, aki huga volt Fodor Jenő feleségének, 1920 áprilisában meghalt, árván hagyva hathónapos leánykáját, Margitkát. A korán elhalt fiatal asszony utolsó kívánsága szerint a kis árvát Fodorék fogadták magukhoz és annak tartására és nevelésére nézve Horváth Lajos egyezséget kötött velük, amit az árvaszék is jóváhagyott. Fodor Jenő és felesége a gyermektelen házaspárok szokásaként nagyon szerették a kis Margitkát, anynyira a szivükhöz nőtt, hogy tavaly, mikor Horváth Lajos ismét megnősült és visszakérte gyermekét, hallani sem akartak kívánságának teljesítéséről. Horváth Lajos azonban nem nyugodott bele Fodorék válaszába, az árvaszékhez fordult jogorvoslatért és azzal érvelt, hogy most már van asszony a háznál, aki tovább nevelheti a kisleányt. Az árvaszék helyt adott a kérelemnek, kötelezte Fodorékat, hogy adják ki a gyermeket, mert — a határozat indokolása szerint — az apai hatalomról lemondani nem lehet. A határozatot Fodor Jenő megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, amely megváltoztatta az árvaszék határozatát és Horváth Lajost, az apát elutasította kérelmével. Horváth Lajos a belügyminiszterhez felebbezett. A belügyminiszter döntése most érkezett meg és az végső fokon a közigazgatási bizottság határozatát hagyta jóvá, tehát Fodoréknak adott igazat. Horváth Lajos természetesen nem nyugszik meg ebben a döntésben, amely ellen felebbezésnek nincs helye, tehát más uton-módon keresi a maga igazát, lgv kerül a rendkívül komplikált ügy interpelláció formájában rövidesen a nemzetgyűlés elé. Ennek az interpellációnak az anyaga inost egy ujabb részlettel bővül, amely nem tartozik ugyan Horváth Margitka ügyéhez, de hozzátartozik édesapjának, Horváth Lajosnak a kálváriájához. Az ügy — lakásügy, de különlegességével magasan kiemelkedik a többi lakásügyek rengetegéből. Horváth Lajos két év előtt nősült másodszor. Dr. Karvas Etelka leánygimnáziumi tanárnőt vette el. Sok hiábavaló kísérletezés után, a mult év elején — megfelelő lelépési dij ellenében — végre kapott egy háromszobás lakást az Attila-utca 9. számú ház második emeletén. Időközben rájött arra, hogy második feleségével nem találhatja meg azt a boldogságot, amit Margitka édesanyjának halálával elvesztett. Kölcsönös megállapodással elhatározták a válást. Horváth Lajos, mint minden évben — ugy az idén is — a nyár egy részét szüleinek szatymazi szőlőjén töltötte. Julius derekán ment ki és ottmaradt szeptember elejéig. Válófélben lévő felesége ugyancsak julius derekán elutazott szüleihez Besztercebányára, ahonnan a tanév kezdetére tért csak vissza. Október huszonkettedikén dr. Karvas Etelka a következő beadványt adta be a lakáshivatalhoz: „Az Attila-utca 9. számú ház második emeletén lévő háromszobás lakásra kérek lakásigazolványt. Ezt a lakást férjemmel együtt még 1922 áprilisában béreltem ki, én ma is benne takom. Férjemtől, aki engem elhagyott és szüleihez Szatymazra, illetve azok lakására, Fodor-utca 5. szám alá költözött, hónapok óta különváltan élek. Állásomnál fogva önálló lakásra tarthatok igényt." A lakásügyi hatóság a kérvény beadását követő napon, október huszonharmadikán kiküldte egyik nyomozóját, Móra Józsefet az ügy felderítésére, aki még aznap be is adta jelentését. A jelentés egészen furcsa példánya ennek az irodalmi rnüfajaak. Elmondja benne a nyomozó, hogy a kérdéses lakásban dr. Karvas Etelka, édesanyja és egyik ' i tanárnőtársa, Cserni Etelka lakik. Megállapítja, hogy dr. Horváth Lajos a feleségét négy hónap előtt elhagyta, bíróilag is felszólították a visszatérésre, de ennek dacára sem tért vissza. Minden amellett bizonyít — állapítja meg Móra József lakáshivatali nyomozó —, hogy dr. Karvas Etelka a hajléktalanság elkerülése céljából a saját nyugalma és biztonsága végett kéri a lakásigazolvány kiállítását a saját részére. A lakáshivatal a nyomozó jelentése alapján csodálatos gyorsasággal még ugyanaznap kimondotta, hogy dr. Karvas Etelka kérelmét teljesíti. Anélkül határozott a lakáshivatal, liogy a másik érdekeltet meghallgatta volna. Pedig Horváth Lajos városi tisztviselő a hivatalos idő minden percében megtalálható hivatalában. Az eljárásról Horváth Lajos értesítést sem kapott, csak a kész határozatot kézbesítették számára. Horváth Lajos a határozat kézbesítését követő napon, október huszonhatodikán benyújtotta a lakáshivatalhoz a főispánhoz, mint másodfokú lakásügyi hatósághoz címzett felebbezését. A lakáshivatal ezt a felebbezést már nem találta olyan sürgősnek, mint dr. Karvas Etelka egy nap alatt elintézett beadványát, csak tizennégy nap múlva, november 8-án juttatta rendeltetési helyére, a főispánhoz. Á felebbezésben azt sérelmezi Horváth Lajos elsősorban, hogy meghallgatás nélkül határozott a lakáshivatal. Majd elmondotta, hogy lakását nem lehet elhagyottnak minősíteni, amiért néhány hónapig kint nyaralt Szatymazon. A lakásban még most is saját bútorai vannak. Válófélben lévő feleségének édesanyja mindössze négy hétig lakott ott látogatóban, azután visszautazott Besztercebányára, Cserni Etelkának pedig nincsen lakásigazolványa az ottlakásra. A másodfokú lakásügyi hatóság szombaton meghozta döntését és a lakáshivatal eredeti határozatát indokainál fogva helyben hagyta. Nem vette figyelembe a határozat sulvos formahibáját, Horváth Lajos meghallgatásának mellőzését, pedig ez elegendő alap lett volna arra, hogy a másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot feloldja és uj eljárásra utasítsa a lakáshivatalt. Horváth Lajos természetesen nem nyugszik meg a másodfokú lakáshatóság döntésében, hanem az illetékes magasabb fórumok előtt keresi ügyének orvoslását. Kétségbeesett szomorúsággal mondotta el érdeklődésünkre, hogy amikor a szüret befejezése után be akart menni lakásába, annak ajtaját zárva találta. Dr. Schirsich György közjegyző jelenlétében aztán feltörette az ajtót, bútorait két szobába hordatta össze, a harmadik szobát és a konyhát meghagyta dr. Karvas Etelkának. De nem ért el semmit sem vele. Legközelebb, amikor haza akart menni, az ajtókat ismét zárva találta. Azóta barátainál, vagy szállóban lakik. Összes ruhája, fehérneműje a bezárt lakásban maradt. — A barátaimnál nem lakhatom örökké — mondja tanácstalanul —, a szállószoba bére naponként húszezer korona, a havifizetésem alig négyszázezer, tehát lakásra sem lenne elég. A nemzetgyűlés összeülése utáni interpelláció anyagát tehát igazán méltó részlettel egészíti ki ez a lakásügy. (m. I.) — Az erdélyi magyarság vezetői a román királynál. A román király a napokban fogad a az erdélyi magyarság vezetőit. Az audiencián N?gy Károly reformárus pJspök, Balázs András kanonok, Gyárfás Elemér, a Katolikus Státus igazgatója, Ugrón István volt belgrádi követ, Bernádi György volt főispán és Ferenczy Géza unitárius főgondnok jelennek meg. Ugy értesültünk, hogy az egyházfők a magyar e*y' házakat és iskolákat éri sérelmeket tárják fel. 3_ Elégedetlenség a kereseti adó kivetése miatt. (A Szeged tudósítójától) A városi adóhivatal a napokban kézbesítette ki az általános kereseti adóra vonatkozó fizetési meghagyásokat. Tudvalevően ezt az uj adót Kállay pénzügyminiszter a megszüntetett 111-ad osztályú kereseti adó helyeit hívta életre. Fizetni tartozik ezt minden adózó, aki bármily kereseti tevékenységből származó jövedelemre tesz szert, fizeti tehát az iparos és kereskedőn kívül a lateiner, tisztviselő, munkás is. Az adó a tiszta jövedelem öt százaléka, a teljes adóösseeg a várost illeti meg. Adózó polgáraink ez év tavaszán lelkiismeretesen benyújtották az általános kereseti adóra : vonatkozó vallomásaikat, amely kivetésnek e ; vallomások alapján és a még rendelkezésre álló adatok figyelembevételével kelleti volna történni. | Ehelyett a kikézbesilett fizetési meghagyások i oly adóterheket tüntetnek fel, amelyek csak a legteljesebb tájékozatlansággal, az adózó közönség jövedelmi viszonyainak teljes félreismerésével magyarázhatók, de nem menthetők. E fizetési meghagyások nyomán általános a felháborodás a közönség körében. Az adóhatóság úgyszólván kivétel nélkül minden adózó terhére sokmilliós jövedelmet állapit meg az 1922. évre, amikor még a 100000 koronás jövedelmek is jelentékenyek voltak. Aki idegen végig. nézné a kivetési lajstromok összegeit, az joggal I azt képzelhetné, hogy ebben a minden gazda| sági errőforrásától elzárt városban 1922. évben j csupa krőzucok éltek és kerestek. — Nemtud] juk, kik készítették az általános kereseti adó jj kivetési munkálatait, kétségtelen azonban, hogy nem azok, aWk a jövedelmi adó kivetési mun| káíatsit eddig végezték, akik pedig alaposan ismerik a közönság kereseti viszonyait. Nem csupán a lehetetlenül tájékozatlan jövedelemmegáiiapitás hívja ki a közönség felzúdulását, hanem a csekéiy kivétellel az egész voj nalon kiszabott bírság is. A törvény Bzerint a kivetett adó 25 százalékát kell kiszabni bírság cimén, ha az adózó vallomást nem ad s ha ' külön felhívásra sem ad vallomást, a kivetett • p.dó 50 százalékát kell bírság cimén kiszabni. A városi adóhivatal ott is, ahol az adózó vallomást adóit, 50 százalékos bírságot szab ki. Természetes, hogy az adózó felháborodva tiltakozik a bírságolás elien, amikor eleget is tett a * vallomás dást kötelességének s különösen oly bírság ellen, amely a törvény világos rendelkezésének sérelmével éri a jóhiszemű adózó polgárt. A Szegedi Kereskedők Szövetsége e hó IS án, vasárnap délelőtt tartandó gyűlésén készül erélyes tiltakozásra e hevenyészett és sok izgalmat kiváltó adókivetés ellen. Ugyanez alkalommal tájékoztatja a kereskedőosztályt azon sok egymásra torlódó kötelességei tárgyában is, amelyet az adózás terén a közeljövőben kell teljesítenie. Mégis statáriális biróság elé bérül az Ulain-ügy. Nagy Emil igazságügyminiszter ma az Ulainügyről a következőket mondotta: — Az Ulein ügy a minisztertanács elé csakis abból a szempontból tartozik, hogy a tettenérés közben eszközölt letartóztatást fenntartsák-e addig, mig a nemze gyűlés illetékesen állástfoglal. Különben ebben a kérdésben, hogy az ügy a slatáriális biróság elé kerüljön-e, csakis a rendes biróság intézkedhetik, a minisztériumnak semmi hatásköre nincsen. Egyedül a kir. ügyészség hivatott ebben a kérdésben dönteni. Eljárásomat valamiképen médositani fogom, hogy nem e lehet a sajtó azon része ellen törvényes eljárást indítani, amelyik a beszédemet tudatosan elferdítve adta elő egyes sajtóorgánumokban. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint Ulain Ferenc ügyében mégis a statáriális biróság fog dönteni, mert nincsen semmi ok arra, hogy az ügyet a statáriális biróság hatáskörétőt elvonják. — Földrengés a Kárpitokban. A római föidtnágnességi intézet műszerei félóráig tartó földrengést jeleznek körülbelül ezer km. távolságból a Kárpátok irányából.