Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-16 / 235. szám

Egyes saáin ára 250 koronaa SserkctztAeég és kiadóhivatal: Deák Ferenc-utca 2 <F«•MUiskolával szemben.) Tetein 13-33.A .Szeged' megjeleak hétfő kivételével mindea. aap. Egyes szám ára 250 konca. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 5500, Budatesten és vidéken 5800 kot. Hirdetési áiak: Félhasábun 1 mm.50,egy hasábon 100,másfél hasábon 150 K. Szövegkőzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként S00 K. Nyilttér, családi értesítés 1600 K. Többaxöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 október 16, KEDD. 235-ik szám. Bethlen beszélt. A miniszterelnök, aki genfi utja óta a legmélyebb némaságba burkolódiott, végre tájékoztatta az országot ugy külfö di tárgyelásHÍról, mint a belpolitikai helyzetről. Megnyilatkozásában Poincaré példáját követte, aki vidéki városokban fejti ki nézeteit a Franciaországot legjobban éideklő kérdésekről. Bethlen is először Szolnokon teszélt. Amit a nemzetgyűlésen mondott, csak kiegészítés és kommentár a Szolnokon mondottakhoz. Megállapítjuk, hogy Bethlen beszéde migán viseli egy jól megszerkesztett és kellően megfésült miniszterelnöki beszédnek összes tulajdonságait és kellékeit. Csak olyan megállapítások és kijelentések vannak benne, amelyeken alig lehet tílálni bármilyen kivetni valót. A pregrammatikus megnyilatkozásokat aláírhatja bárki, aki nem a jobD-, vagy baloldalról jövő felforgatást akarja. Mégis valahogy azt az érzést váltja ki az olvasóból, hogy a beszédről a legtalálóbb kritikát maga Bethlen mondta a nemzetgyűlésen, mikor sajnálattal állapította ineg, hogy lényegileg nem jelenthet ki többet, mint amennyi már meg volt írva a különböző újságcikkekben és kommünikékben. Miniszterelnöki beszédeknek akkor van igazi jelentőségük, ha kiérzik beíőűk, hogy az elhangzott szavak nemcsak a kormány politikájának az igazolását és a közvélemény megnyerését célozzák, hanem egyúttal egy komoly és valamely irányban valósággal megnyilatkozó akarásnak a kifejezői. Bethlen beszédében két ilyen akarás csillámlik fel. Az egyik az úgynevezett középút politikája révén a belső nyugalom biztosítása, a másik a belső nyugalom biztosítása révén a külföldi kölcsön és a pénzügyi konszolidáció előfeltételeinek a megteremtése. Mi a középút politikája? Az eddig tapasztalt jelenségekkel szemben Bethlen szavai erre nagyon helyes megállapításokat tartalmaznak. Szakítás azzal az irányzattal, amely gyűlöletet hir- • det, amely együtt üvölt a farkasokkal és amely ] azt kiál ja, hogy keresztre kell feszíteni a zsi- | dókat. Ezúttal Bettik n meg h nevezte azekat, akik ezt a politikát csinálják. Ugyanazok, akik még rövid néhány hét előtt benne voltak az egységes pártban, azután megfigyelő álláspontra helyezkedtek, végül pedig a kormány egyenes támadásába mentek át. Köztudomásúlag &z a csoport ez, amely a nemzetgyűlésnek nem a baloldalán, hanem a szélső jobboldalon helyezkedett el. Ennek a csoportnak szólt túlnyomó részben Bethlen kritikája. A támadások után, melyek érték, nagyon érthető, ha Bethlen erős szavakat használ, ha piszkoiódási hadjáratnak nevezi, ami történik és ha azt mondja, hogy porszemnyi igazság mellett ezer meg ezer exisztenciát akarnak tönkretenni. Bethlen bizonyára nagyon jól ludja, hogy miért kell neki aláhúzni, hogy ő nem volt egyetlen banknak igazgatója vagy felügyelő bizottsági tagja. Tudja bizonyára azt is, hogy miért kell aeki kétségbevonni Gömbös Gyula gazdasági gyakorlatát és képességét. Bizonyára tudja azt is, hogy miéit kell megcáfolni azt, mintha a kormányzó titokban az általa kritizált irányzatot pártolná. Tudnia kell mindezeket, mert hiszen együtt ült azokkal, akiknek beszédének háromnegyed része szólt, megismerhette az egyéniségüket, belső értéküket, taktikájukat és módszereiket. A miniszterelnöki kritikával alkalmasint az ország túlnyomó része egyetért. Ha az ország mégsem fogadja tomboló lelkesedéssel a szolnoki megállapításokat, annak az általános fásultságon kivül csak egy paradox jellegű oka lehet. Mindezek tudott dolgok voltak, tudta őket majd mindenki éppen olyan jól, mint a miniszterelnök. Mégis volt egy nagy különbség a nyilvánosság nagy tömege és Bethlen István között. Amit sokan tudtak, nem mondhatták el, Bethlen István ellenben tudta, de mostanáig nem mondotta el. Igen súlyos bel- és külpolitikai okok késztethették a miniszterelnököt, hogy ezt megtegye. Ebben feks?ik Bethlen beszédének a sarkalatos pontja. A besiéd egyformán szóit saját pártjának, a jobb- és baloldalnak, £z oiszágnak és a külföldnek. Belső és külső atmoszférát akar teremteni a külfö'di kölctön megszerzése számára. Sokfelé lévén kénytelen tekinteni, nem szögezheti ie magát egy síigotu és következetes elvi irányzat mellett, de viszont le kelt számolnia azokkal a törekvésekkel, amelyek a belső konszolidációnak és hihetőleg a külföldi kölcsönnek az utjábín állanak. Ez a magyarázata annak a szigoiu bírálatnak, amelyet meglepetésül taitogatott volt vezérkari tisztjei számára szolnoki beszédében. A szolnoki beszéd vá'asz volt egyúttal azokra a vádakra, ho?y a kormány az ország szuverénitását érintő feltételeket vállalt a genfi tárgyalásokon. Bethlen sierint a jóvátételi bizottság ellenőrzésén kivü', amely a trianoni szerződésben van lefektetve, külön kontrollról nincsen szó. A kormány semmiféle tételes kötelezettséget nem vállalt és nem is fog vállalni. Helyes. Mi azonban igen üdvösnek tartanólt, ha B;thlen beszédét ugy lehetne értelmeznünk, hogy a magyar közvélemény erkölcsi ellenőrzés alá helyezi magát és a magyar közvéleményben keres erkölcsi hátvédet a tettekkel is bebizonyítandó konszolidáció politikájához. WíWíWWWWfWWt^^ 3 ************ 99 jeliemii birákra van szükség." (A Szeged tudósítójától.) A városháza hatalmas dkz'ermének padsoraiban vasárnap délelőtt 10 órakor már egyetlen üres hely sem akad*, amit az istentiszteletről későn érkező birák és ügyészek elfoglalh ttak volna. A bírák és ügyészek ez évi kongresszusára oly nagy számban érkeztek az Országos Birói és Ügyés-zi Egyesület tagjai, amilyenre eddig még nem volt példa. A kongresszuson képviseltette magát Eger, Szekszárd és Szombathelyen kivül az összes vidéki városok törvényszékei és felsőbíróságai. Szombatén este — mint már je'entettük — a Kassban ismeikedési vacsora volt, vasárnap reggel pedig Mentiszte eten vet'ek részt a kongresszus tagjai. Délelítt fél 11 órakor a zsúfolásig megíelt díszteremben — ahol a fővárosi és vidéki mintegy 200 vendégen kivül megjelent a szegedi birák és ügyészek csaknem valamennyi tagja — Woiff Károly, a főudvarnagyi biríság elnöke nyitotta meg a kongreszszust. A hallgatóság — akiknek soraiban ott láttuk a magyar bírói és ügyészi gárda legkiválóbbjait — nagy tapssal fogadta az elnököt. Woiff Károly elnöki megnyitójában kifejtette, hogy az Országos Birói és Ügyészi Egyesület, miközben togjainak érdekeit képviseli, sohasem állott az osztályharc álláspontján, mert az egyéni és osztályCnzés sohasem lehet az emberi fejlődés a'apia. Ma ugy az állam', mint a társadalmi lét cseppfolyós állapotban van. A gazdasági élet alapjaiban megingott és ami azelőtt axióma volt, az ma megdőlt, az emberi elme nem elég erős, hogy a mostani harcba teremtő erővel nyúljon bele, ezért kijegecesedési pontokra van szükség, ilyen kijegecesedési pont a birói tekin- 1 tély, mely ma erősebb mint valaha volt. — Általános emberi és nemzeti érdek, hogy a jelenlegi káosz megszűnjék és meginduljon a regeneraiódási folyamat, a sokszor emlegetett konszolidációs munka. A birói és ügyészi karnak a regenerálódási munkában nagy szerep jutott, de ennek a munkának előfeltétele a tudás és birói jellem. Minden szociológus, de minden józan gondolkozású ember is aggódva látja a balkanizdlódds mindinkább előretörő rémét. Az arany borjú körüli forgatag a lemondást kívánó birói pályától mindinkább elvonja az ifjúságot. A magyar birói és ügyészi karnak catói jellemekre van szüksége, a magyar biró szegénységi fogadalmat tett, de ezzel a fogadalommal bün visszaélni. (Tops és éljenzés) Még a mai bűnös időkben is az állam létalapja az igazság, az igazságszolgáltatás szolgáinak függetlenségre és hozzáférhetetlenségre van szükségük. Ezután a birói külön státuszról beszél. Elmondhatom — mondotta —, hogy soha nyugodtabb lélekkel nem állhatott, vezetőség a tagok előtt, mint mi. Harcunkkal elérlük, hogy a birák külön státusza érintetlen maradt. Ugyancsak épen került ki a kar a létszámapasztási mozgalomból is. — A birói kar utja csupa tövis, elismerést rem várhatunk — fejezte be beszédét Woiff —, de nem haladhatok el még sem azon az uton anélkül, hogy itt az országos közgyűlés előtt is rá ne mutamák arra, hogy a magyar birói és ügyészi kar saját méltóságárak tudatában és mártiri lemondásának erköfesi erejével vértezve utasit vissza minden mélta lan és egyéni becsületünket érintő támadást. Különösen pedig azt a támadás', amely a politika terén ezt a nehéz sorssal küzködő és szent feladatát minden körülmények között teljesítő kart a köze! múltban is érte. Mi rettenthetetlenül, meg nem inogva, catéi tisztaságban, magyar hazafiúi lángszeretettől indíttatva fogjuk szolgálni és befejezni a mi nagy és szent céljainkat. Ezután az országos gyűlés üdvözlő táviratot küldött Magyarország kormányzója kabinetirodájához és az igazságügyi miniszterhez. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester üdvözölte ezután a megjelenteket. — M°gyar szivem teljes melegével köszöntöm a kongresszust — mondotta — abból az alkalomból, hogy megjelentek városunk falai közt. Ebben a városban nem koronáztak királyokat, itt nincsenek dicsőmultu várromok, innen hiányzik a megyeszékhely. Hangyaszorgalommal építettük újra a várost a tatárjárás után, ötven évvel ezelőtt az árviz tette a földfzíp.ével egyenlővé ezt a várost és mi dolgoztunk — és itt tartunk. Nálunk nincsenek főnemesek, hiányjik innen a büszke arisztokrácia, akiknek nevei föl vannak jegyezve a nemesek lajstromában — de vannak itt becsületes polgárok (Éljen I) és ezeknek neve az élet könyvében vannak följegyezve. Ennek a polgárságnak nevében köszöntöm a kongresszust. Ezután Székács Aladár közigazgatási biró tartotta meg előadását a magyar biróság szerepéről az ország regenerációjában. Kifejtette, hogy a birónak kettős feladata van, úgymint a törvény helyes értelmezése és alkalmazása, másfelől a jogtejlesztés. — A helyes birói Ítélet alapján az élet szeretete és az élet minden vonatkozásának ismerete adja meg a birónak a helyes jogfejlesztő érzéket. Nagyon sokszor szó esik arról, hogy a jogfejlesztés nem tartozik a biró hatáskörébe, hanem a törvényhozáséba, azonban a ma megszületett törvény mindig a tegnapnak a joga. A biró kötelessége a paragrafusoknak helyer, folytonos értelmezést adni, ha a betűhöz tartja magát az élet közbeni fejlődése miatt, a jogszolgáltatás visszamarad. Magyarország agrárállam, a magyar földmüvesnépet földjíból bizonyos kufárok kiforgatták, enrek a következménye, hogy a földbirtokreformmal viszont el kell venni másek földjét, hogy az igazságtalanságot megszüntessék. — Másik probléma kérdése a csalás. Tö vényünk célzatosan vagy véletlenül a ravasz jondor/ü/o/tettea csa'ás főbb kritériumává, ennek következtében valóságos zseniális ravaszságot követeltek meg a csalótól, hogy büntethető legyen.