Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-05 / 226. szám

Szeged, 1923 október 5 SZE Q E D Napirenden a földreformnovella, (A Szeged budapesti tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök még külföldi útja előtt részletesen letárgyalta a földbirtokreform elsö tervezetét és a nyers előadói tervezeten elvégezték mindazokat a módosításokat és vál­toztatásokat, amelyeket az egyes érdekeltségek kívánságainak figyelembevételével a párt érde­kében szükségesnek tartottak. A módosított javaslatot nagyatádi Szabó István földmivelés­ügyi miniszter elküldötte az összes gazdasági egyesületeknek és megkapták a tetvezetet az egyes nemzetgyűlési pártok is. Mikor azután látták, hogy Bethlen István miniszterelnök gyors Ütemben lefolytatja a módosításra irányuló tár­gyalásokat, az egységes párt megkezdi a novella részletes tárgyalását. Szerdára, október 10-re az egységes párt vezetősége összehívta a kép­viselőket és délelőtt 10 órakor Neubauer Ferenc előadásában pontról-pontra tárgyalni kezdi a földreformnovellát. Hétfőn, október 15-én a nemzetgyűlés megnyitásakor már a parlamenti bizottságok elé kerülhet a letárgyalt javaslat. A kormány olyan fontosnak tartja a reform gyors keresztülviteléi, hogy mindent elkövet a javaslat zavartalan letárgyalása érdekében. A kormány nem zárkózik el az elől sem, hogy mindazon ellenzéki pártokkal, akik nem páriagitáció céljaira kívánják felhasználni a földreformjavaslatot, ha­nem kizárólag az ország érdekében és a kon­szolidáció további kiépítésére, külön és előzetesen letárgyalja a javaslatot. Hogy a gyors letárgyalás lehetőségét biztosítsák, előreláthatóan egy-két héttel meg fogják hosszabbítani a parlament szünetét. Novemberben már az első ülésen a javaslat előadója a nemzetgyűlés eié terjesztheti a bizottságok jelentését. , M • Tűzvész pusztított Atgyőn és Piispökielén. (A Szeged tudósítójától.) Csütörtök délelőtt fél 11 után Algyő község elöljárósága telefonon felhivta dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és jelentette, hogy a községben hatalmas tüz pusztít, azonnali segítséget kérnek, mert teljesen tehetetlenül állanak az egyre erősbödő tűzzel szemben. Egy másik jelentés szerint — amely a szegedi tűzoltósághoz érkezett — 11 órakor öt ház már teljesen leégeti. A szegedi tűzoltó­ság Horváth parancsnok vezetésével autóval azonnal kivonult a községbe, ahol ekkor már nagy lánggal égett két ház a község főutcájá­nak közelében. A tűzoltók azonnal megállapí­tották, hogy a Szegedre érkezeit hirek túlzottak. A tüz veszedelmes, azonban gyors beavatko­zással megmenthető nemcsak a környék, hanem az egész község is. A tűzoltók fél 12-kor azonnal megkezdték a munkát, amely már az első percekben a loka­lizálásra irányult. Megállapították, hogy a tüz Boldizsár József gazdálkodó udvarán keletkezett, ahol is eddig még ismeretlen okból a fölhalmo­zott szalmakazlak szinte percek alatt hatalmas, fölcsapó lángokban állottak. A kazlakat már nem sikerült megmenteni, sőt a lángod gyorsan átterjed­tek Boldizsár József házára is. A tűzoltók mindent megtettek, hogy a házat és különösen a közel­ben lévő gazdasági épületeket s a szomszédos portákat megmentsék a pusz u'ásiól, de a IÜZ oly hirtelen terjedt, hogy a Boldizsár-ház egyik része teljesen elpusztult. A környéken tévő házakat azonban sikerült megmenteni a pusz­tulástól, bár néhány házba belekapott a tüz s azok többé-kevésbé megrongálódtak. Féikettökor a tűzoltók teljesen lokalizálták a tüzet s az autóval bevonultak Szegedre, csak ' egy hét tagból álló örséget hagytak kint Algyőa. A kora délutáni órákb n azonban ez az őtség is visszajött Szegedre, miután a tüzet teljesen eloltották. Igy a :üz korántsem volt olyan pusztító és r agy mérvű, mint az az első per­cekben látszott. A kár nem haladja meg a tíz­milliót. Jelentette a Szeged, hogy Püspökiele, illetve Deszk felöl fntalmas felcsapó lángokat vett észre a toronyőrség s hogy Szegeden sokan azt hitték, a Tápai-réten keletkezett valami tüz. A lángok egyre erősödtek, ugy hogy hatalmas tüz pusztíthatott az éjszakában. A szegedi tűz­oltóság a késő éjszakai órákig semmi pozitív hirt nem kapott arról, hogy hol lángolt az éj­szakai tűz. A reggeli órákban a tűzoltóság bi­zonyossággal megállapította, hogy a tápéi gazdaságban nem volt tüz. Délután még mindig nem érkezeit semmiféle értesítés a tűzoltóság­hoz a közeiben pusztító tüzveszedelemről. A Szeged ezzel szemben a következőket jelentheti: Tegnap este 8 órakor gyullí-dt ki Püspök­idén Vajda Ferenc makói nagygazda tanyája. A tanyán nyolcvan holdon termelt buza- és kukoricatermés szalmája és szára pusztult el teljesen, azon kivül nagymennyiségű széna és kukorica is a tüz martaléka lett. A tüz tegnap estétől ma délután 2 óráig tartott, amig a makói tűzoltóknak sikerült a környéket meg­menteni a pusziulá3iól. A hihetetlen nagymérvű pusziulásnak elsősorban az az oka, hogy a tanyaiak jóformán minden segítség nélkül állot­tak a tűzzel szemben, mert Makót nem hitetett értesíteni és a lelei tűzoltóság nem volt ele­gendő. A makói tűzoltók csak a reggeli órák­ban jutottak ki a helyszínre, amikor is kerülő uion kaptak értesítést a pusztulásról. Amikor kiértek Püspökielére, már nem lehetett segíteni a Vajda tanyán, mert a lángok az egész tanya területére szétterjedtek. A reggeli órákban még hatalmas lánggal égett az egész tanya, mig dél f.lé lassankint csökkenni kezdett a tüz, amely délután 2 órakor hamvadt el teljesen. A makói tűzoltóknak köszönhető, ho?y a tanya környé­két megmenthették a pusztulástól. A tüzvizsgálat azonnal megindult, de az esti órákig nem sikerült megállapítani, hogy n.i okozta a katasztrófát. Vajda Ferenc kára meg­haladja a százmillió koronát. „Szegedi indexrendszert" állapított meg a munkaadók szövetsége. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi munka­adók a gazdasági viszonyok változásával már régebben arra a meggyőződésre jutottak, hogy a tiz hónapon át érvényben lévő fizetési rend­szer, illetve a munkások buzavalutában való fizetése, teljesen megbukott. Ez a fizetési rend­szer annyira nem felelt meg a követelmény ik­nek, hogy a legutóbbi időben az egyes szak­mákban egymásután jelentkeztek nagyobb arányú sztrájkniozgalmak. A írni nap folyamán öt nagy üzem munkásai nem állottak be munkahelyeikre és ez az egyre harapódzó mozgalom — amely­nek kétségtelenül a buzavalutás fizetési rend­szer az okozója —, olyan nagy mérveket öltött, hogy a munkásság körében egyre löbb olyan hang hallatszott, amelyek azt követelték, hogy a bérjavitásért abba kell hagyni a munkát a többi nagy üzemekben is. A Szegedi Munkaadók Szövetsége még e mozgalom megindulása előtt — Pongrácz Albert elnök kezdeményezésére — levélváltást folytatott a munkások szervezeteivel és ennek az volt a célja, hogy a munkabéreket mily módon lehetne arányba bozni a mai gazdasági viszonyokkal. Ezeknek az előkészítő munkálatoknak ma dél­után már meg is volt az eredménye. A szegedi munkaadók elhatározták, hogy már a jövő héttől kezdve munkásaikat nem buzavalutás alapon fogják fizetni, hanem külön „szegedi indexrendszert" állapítanak meg. Szerdán délután a Munkaadók Szövetségének igazgatósága Pongrácz Albert elnökletével ülést tartott, amelynek egyedüli tárgya a bérkérdés volt. Az ülésen többek között megjelent dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos, Wimmer Fülöp kendergyári, Winter kefegyárt, Fischer Czinner szalámigyári, Gábor Orion bSrgyári igazga ók és dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár. Több felszólalás után részletesen megvitatták a kér­dést, ugy hogy a tegnapi tárgyaiásnak az lett az eredménye, hogy az igazgatóság megbízta az elnökséget egy konkrét index rendszer ter­vének kidolgozására és az elnökség azonnal tárgyaljon ebben az ügyben a munkásság kép­viselőive'. Az elnökség ma délután 5 órára bekérette a kamarába a munkásság képviselőit, akiknek Pongrácz Albert előadta a munkaadók tervét. Előadta, hogy a szövetség látja azt az eltoló­dást, amely az utóbbi időben arra vezetett, hogy a megélhetési cikkek árai nincsenek arányban a buza árával. A munkaadók szövet­sége a szegedi árak alapján egy index számí­tást fektetett föl, amelynek alapján ezentúl min­den héten meg fogják állapítani az arra a hétre szóló munkabéreket. Az igy megállapított bérek mindig arányban fognak állani a pillanatnyi gazdasági viszonyokkal. Revizió alá fogják venni a jelenlegi heti béreket s az egyes szakmáknál érvényben lévő fizetéseket összhangba fogják hozni a többi szakma fizetéseivel. S igy bizo­nyos aránybéreket állapítanak majd meg. Ifj. Cserzy Mihály ezután részletesen ismer­tette az eddgi levélváltásokat, amelyekben a szervezetek a munkabérek revízióját kérték. Megállapította itt, hogy az egyre erősbödő szfrájkirozgalmaknak a buzavalutás fizetésrend­szer az okozója. Ezután részletesen előadták a szegedi index­rendszer tervét. Ez a rendszer tekintetbe veszi a kenyérliszt, a zsír, a hus, a burgonya, a cu­kor, a tej, a fa, ruha és a lakás mindenkori .irát. Az egyes cikkek árait természetesen rela­tiven fogják tekintetbe venni, ami«azt jelenti, hogy nem egyenlő arányban. A tényleges szük­séglet százalékos arányában vesznek részt az egyes cikkek az index megállapításában. Az alapbéreket — illetve iránybéreket — az októ­ber 3 án érvényben lévő árak szerint állapítják meg és a változás százalékos arányban történik. A százalékokat vagy hozzáadják, vagy árcsök­kenés esetén levonják az október 3 iki irány­bérekből. A lisztnél, zsírnál stb. a hatósági árakat ve­szik figyelembe, a lakásnál a kormányrendelet­ben megállapított árakat, a ruhánál pedig a je­lenleg használatos három indexrendszer átlagát. A munkások képviselői tudomásul vették az úgynevezett szegedi indexrendezert és kijelen­tették, hogy ezek után az összes sztrájkoló mun­kások holnap reggel meg fogják kezdeni a munkát. A szövetség elnöksége elhatározta még, hogy minden szerdán fogják megállapítani az arra a hétre érvényes béreket és holnap délelőtt az elnökség beszámol az igazgatóságnak a mai tárgyalás eredményéről. Föl mentés a vásárhelyi „szállítási engedély" ügyben. (A Szeged tudósítójától.) Mikor a románok kivonultak Hídmezővásárhelyrő', a közé'elme­zési miniszter a Tiszántúlról megtiltotta a ga­bonaáthozatalt és csak engedéllyel lehetett búzát vagy lisztet szállítani. Szegeden akkoriban száz százalékkal magasabban állottak a gabona­árak, ugy hogy a szállítás kitűnő üzletnek bizonyult és természetesen megindult a csem­pészés részint vasúton, részint pedig a Tiszán csolnakokksl. A GOK kirendeltsége igyekezett a csempészést megakadályozni és naponta tár­szekerekkel vitték az elkobzott „árut" a szegedi közélelmezési hivatalba, amely ebből a csem­pészgabonából látta el a hatósági ellátásra igényt­tartókat. Szállítási engedélyeket a vásárheyi közellátási hivatal vezetője, Dobó Ferenc állított ki, aki azonban inkább a vásárhályi érdekeket képviselte és nagyon megszigorította az enge­délyek kiadását. Egy n pon beállított Dobó Ferenc hivatalába Bengyel Ferenc Máv. tisztviselő és a hivatal­ban tartózkodó Hidvéghy Ottika tisztviselőnő­nek azt mondta, állítson ki a részére és Körösi Rózsi részére szállítási igazolványt, akkor hálá­sak lesznek érte és hálájuk nagys igát húszezer koronában jelölték meg. A tisztviselőnő azonnal elmondta a látogatás célját Dobó Ferencnek, aki jelentést tett dr. Soós István polgármesternek, akinek utasitá­í ára a tisztviselőnő belement az alkuba és va­sárnap két darab kiállított szállítási igazolványt átadott a hivatalban megjelent Bengyel Ferenc­nek húszezer korona ellenében. Mikor Bengyel átvette a szállítási igazolványt és lefizette a húszezer koronát, előléptek az elrejtőzött detektívek, lefoglalták a szállítási igazolványt és a húszezer koronát, Bengyel Fe­rencet pedig letartóztatták és átadták a szegedi ügyészségnek. Bengyelt az ügyészség háromhónapi fogság

Next

/
Oldalképek
Tartalom