Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)
1923-10-05 / 226. szám
2 SZBOBD Szeged, 1923 október i A kabinet kebelén beltll megállapodás történt erre nézve, azonban a pártok ezt a megállapodást nem fogadták el. A krizis ezután emiatt tört ki. Hivatalosan közlik: A birodalmi kormány több ülésen foglalkozott a helyzettel. Délután a szociáldemokrata párt ismertette felfogását abban a kérdésben, hogy a szocialista törvényhozás a birodalmi kormányt hatalmazza (el, hogy a koalíció tekintetében felmerült ellentéteket egyen* litsék ki. E tény következtében a kormány elhatározta, hogy a biroddmi kancellár utjái felajánlja lemondását a birodalom elnökének. A birodalom elnöke a kormány lemondását elfogadta és dr. Stresemannt, az eddigi birodalmi kancellárt bizta meg az uj kormány megalakításával. Angol lapok a válságról. , Londonba a S|resemann-kormány busásának hire váratlanul jött, ámbár már egy tegnap délutáni újság jelentette berlini tudósítása alap án, hogy a diktatúra Németországban elkerülhetetlen, mert nem akad felelős német államférfi, akármilyen pártból is kerüljön ki, aki korlátlan felhatalmazás nélkül képes lenne a pártok versengését féken tartani. A Times szerint Stresemann bukásának tisztán belpolitikai okai vannak, amennyiben a koalíciós pártok nem tudtak a helyzet magaslatára emelkedni, nem látták be, hogy milyen nagy veszedelem rejlik abban, ha a koalíció felbomlása következtében a kormány kénytelen lemondani. Jobboldali puccsisták Berlin közelóben. Spandauban és Döberritzben, tehát Berlin közvetlen közelében újból jobboldali puccsot kisérettek meg. Ugy Spandauban, mint Döberritzben néhány száz ember jelentkezett az ottani katonai parancsnoknál, akiktől azt kérték, hogy állítsák őket a rendszer szolgálatába. Mikor a katonai parancsok elutasította a jelentkezőket, kiderült, hogy fel vannak fegyverkezve és eltávolításuk nehézségekbe ütközik. A fegyveres puccsisták megpróbálták hatalmukba keríteni a spandaui arzenált és a döberritzi katonai épületeket. Az azonnal beavatkozó birodalmi katonaságnak sikerült azonban mindkét helyen lefegyverezni az ellenszegülőket. Berlinből külön statáriális bíróságot küldtek a helyszínre, ahol valamennyi merénylő vádlott felett azonnal intézkedni fognak. /I .'t jj. Bajorországban bármely pillanatban kikiálthatják a királyságot. Aurer szocialista képvise'ő nyilatkozata szerint bármely pillanatban megtörténhetik, hogy Bajorországban kikiáltják a monarchiát. A bajor szocialisták azonoan el vannak szánva, hogy szükség esetén fegyvert is ragadnak ennek a mozgalomnak elnyomására. A Ruhr vidékeken feloszlatják a német védöörségeket. A Ruhr-vidékről jelentik, hogy a megszálló hatóságok elhatározták, hogy Düsseldorfban és az egész Ruhr-vidéken a védőrségeket lefegyverzik és feloszlatják. Fel ételek a Ruhr-vidék munkásai számára. Degoutte tábornok segédtisztje Düsseldorf oan fogadta a különböző szakszervezetek küldöttségét a munka újból való megkezdésére nézve. A franciák a következő feltételeket állapították meg: 1. Az üzemi tanácsokról szóló törvény megszüntetése. 2. A 10 órai munkaidő és az akkord munka behozatala. 3. Minden kiutalt munka elfogadása, ellenkező esetben kiutasítás. 4. A vasutasokra né ve a már ismert feltételek állanak fenn. 5. Bárminemű zendülés fegyveres erővel való elfojtása. 6. A városvédelem megerősítése. A ruhrvidéki bányászok megkezdik a munkát. Qelchenkirchenből jelenlik, hogy a bányászszövetségek ma kiadták a jelszót, ho?y a munkát meg kell kezdeni. A kommunisták nem gördítenek ez elé akadályokat. A munka megindítását azért kellett elhatáromi, mert a Ruhrsegitség teljesen megakadt. Ha a pénzdifferenciák elintéződnek és megfelelően helyreáll a vasú forgalom, néhány hét múlva elélhető a régi szénternelés mértéke. A Temps értesülése szerint az esseni bányászok és kokszoló munkások elhatározták, hogy ma újból megkezdik a munkát. Curzon pénteken nyilatkozik a helyzetről. Londonban nagy érdeklődéssel néznek Curzon beszéde elé. A belügyminiszter pénteken nyilatkozik a nemzetközi he'yzetrői és Anglia magatartásáról a nenzetközi politikában. Curzon Hogyan lesz száz vagonból másfél? beszédében a Baldwin és Poincaré közötti tárgyalásokról is fog beszélni. A kabinet elhatározta, hogy Curzon beszédét nem közlik a nyilvánossággal. Courand tábornok, Páris katonai parancsnoka tegnap este az angol és amerikai sajtó képviselői e Ott tagadta, minha Franciaországnak a Ruhr-vidék amexiója állna szándékában. Kijelentette, hogy nyolcmillió oly német annexiója, akiknek a Németországgal való kontaktusa mindenkép megmaradna, ádandó veszedelmet jelentene Franciaországra. (A Szeged tudósítójától.) Talán akad még Szegeden néhány olyan ember, aki emléksz k dr. Vasek Ernő nevére; de mivel a többség emlékezetében minden valószínűség szerint már elmosódott a név is, a személy is, eláruljuk, hogy dr. Vasek Ernőnek, ha nem is jelentős, de legalább előkelő szerepe volt néhány év előtt a város közigazgatásában, mint a Friedrichkormány kormánybiztos-főispánjának. Ezt a diszes pozíciót nem sokáig viselte, eltűnt Szegedről abban a pillanatban, amikor a város hangulata annyira konszolidálódott, hogy az ittfelejtett idegenek már nem érezték jól magukat a közömbös bennszülöttek között, mert ezt a közömbösséget nem találták alkalmas terepnek egyéni céljaik elérésére. Dr. V^sek Ernő el'ávozott Szegedről és azóta hol itt, hol ott találkozunk nevével. Nem sokkal eltávozása u án bizonyos szénüzletekkel hozták vonatkozásba nevét, majd a főváros törvényhatósági bizottságában szerepelt, mint Wolffék politikájának egyik rajongója, legújabban pedig a Tanítók Bankjának erőszakos elfoglalásával szerzett nevének egészen bizonytalan értékű zománcot. De dr. Vasek Ernő gondoskodott arról még szegedi fői'pánkodása idejében, hogy neve itt se merüljön el teljesen a feledés homályában. Talán túlzott hiúságból kicsinálta, hogy a város hatósága idpről-iclőre megemlékezzen róla, a Keresztény Behozatali Részvénytársasággal kapcsolatban. Most ismét fölbukkant a neve a tanács előtt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ugyanis néhány nap előtt levelet kapott Haller Istvántól, a fajvédők egyik vezérétő1, aki azt kérte, hogy a város Vasek Ernő bokros érdemeire és a Keresztény Behozatali Részvénytársaság ha zafias működésére való tekintettel engedje el azt az egymillió-nyolcszázezerkoronás követelését, amelyet birói ítélet alapján biztosítási végrehajtással első helyen tábláztatott be a váios a Keresztény Behozatali vagyonára. A város közel kétmilliókoronás követelésének nagyon érdekes előzményei vannak. Dr. Vasek Ernő kormánybiztossága idejében, 1919 végén történt, amikor még francia megszállás alatt állott Szeged, hogy a városnak kifogyott a tüzifakészlete. Dr. V.'sek Ernő kormánybiztosfőispán akkor fölkereste a polgármestert és közölte vele, hogy az újonnan alakult Keresztény Behoztali Részvénytársaság tudna megfelelő mennyiségű tűzifát importálni a város céljáim. Utalt az üzleti vállalat keresztény és nemzeti jellegére és arra kérte a polgármestert, hogy már hazafias szempontból is fogadja el a vállalat ajánlatát. A polgármester örült, hogy fára van kilátás, megkér e dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispánt, hogy a válldat képviselőjét küldje el Balogh Károly tanácsnokhoz, aki akkor a varos hatóságának megbízásából a város lakosságának ellátását biztosító Interallie előadója volt. A részvénytársaság egyik igazgatója rövidesen fel is kereste Balogh Károlyt és ajánlatot tett neki, hogy leszállít száz vagon fát hárommillió-hatszázezer koronáért, ha a város előre lefizeti a pénzt. Balogh Károly azonban ösztönösen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a városnak nincsen kockáztatni való pénze, kijelentetie, hogy elfogadja az ajánlatot, de csak ugy, ha a város a száz vagon fa leszállítása után fizetheti ki a vételárat. A tárgyalás tehát nem járt eredménynyel. A társaság igazga'ója még hét izben kísérletezett Balogh Káioynál, — de eredménytelenül, pedig Balogh Károly, a várós szorult helyzetére való tekintettel, valamivel enyhítette is föltételeit. Hajlandónak mutatkozott olyan megállapodásra, hogy minden leszállított tétel után azonnal kifizeti a város az esedékes összegei. A társaságnak azonban nem konveniált ez az ajánlat sem és ragaszkodott a száz vagon tűzifa teljes vételárának előre való lefizetéséhez, amiről pedig Balogh Károly nem akirt hallani. A tárgyalások igy megszakadtak. Dr. Vasek Ernő és társai azonban nem nyugodtak bele a kísérletek sikertelenségébe, a Balogh Károly meggyőzésére tett kísérletek kudarcot vallottak, hát ismét a polgármesterhez fordultak, akiről köztudomásu, hogy hajlimosabb a szép frázisokra, mint reálisan gondolkozó tanácsnoka. Nem is csalódtak. A polgármester meghajolt a felsorakoztatott érvek előtt és különösen az hatotta meg, hogy a társaság már nem is ragaszkodik a teljes vételárhoz, megelégszik . annak felével, egymillió-nyolcszázezer koronával. A város közönsége nevében megkötötte a szerződést a Keresztény Behozatali Részvénytársasággal és kiutaltatta a pénzt a főpénztárból. A megállapodást, amely szerint 1920 februárjában le kellett volna szállítani a száz vagon fát, írásba foglalták. A polgármester diktálására Murka Erzsike, Balogh Károly elhunyt titkárnője gépelte le, aki a gépelés után tréfásan figye'meztette még a polgármestert, hogy ,nem lehet ez jó üzlet, ha Balogh Károly visszautasította\ Dehát mégis megkötötték a szerződést, a társaság felvette a vételár felét, a város pedig várta az előre kifizetett fát. Természetesen hiába várta. Elmúlt február, elmúlt március és azóta elmúlt még három és {élesztendő is, de a Keresztény Behozatali Részvénytársaság egyetlen darab fát sem szállitott le a kifizetett ötven vagonból. A város tanácsa természetesen bepörölte a társaságot és az egymillió-nyolcszázezer koronára biztosítási végrehajtás elrendelését kérte a bíróságtól, ami meg is történt. A pört Is megnyerte a város, de pénzt még sem látott jogös követeléséből. Most aztán megérkezett Vasek Ernő elvbarátjának, Haller Istvánnak a levele, amelyben a város megítélt követelésének elengedését kérte. A polgármester közölte a levelet a város tanácsával, a fanács pedig ugy határozott, hogy Haller István kérelmét nem teljesiti, ragaszkodik az egymillió-nyolcszázezer koronának és megfelelő kamatainak a meszeléséhez. A szerencsétlen üzletet 1920 elején kötötték, amikor három és félmillió korona volt száz vagon fa ára. Sz$z vagon fa ma, 1923 októberében százhuszmillió koronába kerül, tehát abbin az esetben, ha végre megkapja a város a le nem szál itott száz vagon fa árának etőre kifizetett felét kamatos kamatokkal együtt, vehet njta talán másfél vagon fát. öikéntelenül mer 1 fel a kérdés, miért nem ragaszkodik a város a követelés valorizálásához, mert talán dr. Vasek Ernő neve nem indokolja meg a negyvennyolc és félv gon tűzifa árán alt e'engedését. Kereskedelmi egyezmény Szerbiával. A belgrádi parlamentben Kojics kereskedelmi miniszter Selyerov demokrata képviselő interpellációjára kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül megindulnak a magyar kormánnyal a kereskedelmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások. A miniszter kijelentését a képviselők többsége helyesléssel vette tudomásul. — KÜLFÖLD. A szerb minisztertanács a kormánypárt kívánságára hozzálátott a takarékossághoz és az. október 2o án összeülő szkupstina elé tébb törvényjavaslatot fog terjeszteni, amelyekkel takarékoskodási intézkedéseket akar végrehajtani. Igy elhatározta a minisztertanács, hogy megszünteti a szociálpolitikai, az alkotmányozó, az agrárreformot módosító minisztériumokat, s5t szó van a vallásügyi minisztérium megszüntetéséről is. — A varsói lapok azt irják, hogy valószínűleg általános vasúti sztrájk tör ki Lengyelországban. A vasúti hivatalnokok bérköveteléseket támasztottak és a követeléseket a kormány visszautasította.