Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-24 / 242. szám

Szeged, 1923 október 21. SZEGED 7 Az uj ipartörvény. November 1-én lép életbe az 1884. évi régi ipartörvény módosításáról intézkedő 1922. évi XII. t.-c., amelyre a közhasználat az uj ipartörvény elnevezést alkalmazta. Az elnevezés tulajdonképen nem helyes, mert ez a törvény csak novella-jellegti és nem Öleli fel az ipari közigazgatás egész anyagát, h<nem csak a képesítés kérdésére és a tanoncügyre vonatkozólag tartalmaz uj rendelkezéseke'. Az életbeléptetés közeli időpontjára való tekintettel a nagyközönség számára nem lesz érdektelen az uj ipartörvény alapelveinek és azon rendelkezéseinek ismertetése, melyek az eddigi helyzettel szemben újításokat tartalmaznak. A törvény alapgondolata a képesítés megszorítása azoknál az iparoknál, melyeket túlnyomóan kézműves jelleggel űznek. Ez kétféle módon történik. Egyrészt megszaporodik a képesítéshez kötött iparok száma, másrészt az ipari képesítés megszerzéséhez a törvény uj feltételeket állapit meg. Eddig a tanidő tartama nem volt meghatározva. Az uj törvény megállapítja, hogy az inas tanideje legalább két év, legfeljebb pedig négy év. Kivételes kedvezések a négy és hat középiskolát végzett, továbbá érettségit tett ifjakra vannak megállapítva. Ha az inas tanidejét befejezte, az úgynevezett tanoncvizsgáló bizottság előtt segédi vizsgálatot tartozik tenni. Ilyen tanoncvizsgáló bzottságokat az ipartestületek, illetőleg ahol ipartestületek nincsenek, a szolgabírói hivatalok tartoznak alakítani. Az inas e bizottság vizsgálata alapján kapja meg a segédlevelet, melynek alapján viszont munkakönyvet válthat. A segéd önállósítása előtt két évet tartozik szakmabeli munkában eltölteni. Ekkor kiphatja meg íz iparigazolványát, illetőleg engedélyhez kötött iparoknál, melyeknél a megbízhatóság küön igazolása szükséges, iparengedélyét. Az ilyen iparigazolványok és engedélyek birtokosai azonban csak az „iparos" cimet viselhetik. Aki a „mester" cimet akarja viselni, annak külön vizsgálatra kell menni a? úgynevezett,iparos és mestervizsgáló bizottság elétt. Ezeket a bizottságokat a kereskedelmi és iparkamara alakítja meg. A levizsgázott iparosok mesterleveleket kapnak, amely azonban nekik külön jogokat nem biztosit, csak magasabb szakmabe i képzettségüket bizonyítja. Megjegyzendő, hogy a törvény a szerzett jogokat tiszte etben tartja és a régi iparosok továbbra is viselhetik a mester cimet. Az iparos- és mestervlzsgáló bizottságoknak még egy feladatuk van, szakvizsga foganatosításával önállósághoz segíteni az olyan különös méltánylást érdemlő egyéneket, akik a viszonyok folytán más módon az ipari képesítést nem szerezhették meg. Ilyenek a rokkantak, a hadifogságból visszatértek, hadiözvegyek, állásukat elhagyni kényszerült közalkalmazottak, katonák stb. Szakvizsga letétele révén mehet át az iparos egyik iparról a másikra is. Az az állapot ugyanis, hogy az egyik iparágban képesítést nyert iparos, bármely iparra külön képesítés megszerzése nélkül áttérhetett, november 1-től kezdve megszűnik. Szigorú intézkedéseket tartalmaz az uj törvény az inasok általános képzettsége és iskolalátogatási kötelezettsége tekintetében. Iskolaköteles gyermeket tanoncnak szerződtetni és tanencnak segédlevelet kiadni, a tanonciskola végbizonyítványa nélkül nem szabad. Minthogy a törvény kimondja, hogy jogi személyek, tehát részvénytársaságok és szövetkezetek jövőre képesítéshez kötött ipart a kézművesség keretén belül nem űzhetnek, szükségessé vált annak megállapítása, hogy mi esik ezen a kereten túl, vagyis mi a gyár ? Ennek definiálása nálunk most történt először a törvény végrehajtási utasításában. Eszerint gyár az olyan üzem, amely 1. legalább tíz alkalmazottat foglalkozta!, géppel dolgozik és termékeit kizárólag továbbeiárusitóknak adja el; 2. ha másoknak is ad el, a gyári jeileg előfeltétele a gép és legalább husz alkalmazott; 3. ha gép nincs, a gyári jelleghez legalább huszonöt alkalmazott szükséges. Kétségek esetén az é rdekképviseletek és az iparfelügyelő meghallgatása alapján az iparhatóság dönt. A városok és községek iparűzését a törvény nem szünteti meg teljesen, de korlátok közé szorítja. A végrehajtási utasítás szerint a törvénynek intenciója az, hogy ilyen iparokat csak indokolt szükség esetén lehessen folytatni és a meglevő városi üzemek közül a feleslegesek fokozatosan megszűnjenek. Uj kézmüvesjellegü iparokat a városok a jövőben csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével kezdhetnek. Nagyobb közüzemek, pld. gázgyár és villanytelep létesítésének vagy átvételének természetesen nincsen akadálya. A készítmények teljes előállítása tekintetében az iparos korlátozva nincs és e célból raás ip?rághoz tartozó segédszemélyzetet is alkalmazhat. Kárpitos tehát elkészítheti a készítményéhez szükséges asztalosmunkát, de rendelést önálló asztalosmunkára nem vehet fel. Az ilyen kisegítő jellegű iparban az iparos tanoncot nem tarthat. Ugyanilyen megszorítás alá kerül a kereskedők ipari tevékenysége is, tskik rendeléseket vehetnek fel, de önálló ipari munkát nem végezhetnek. A ruhakereskedő például vehet mértéket, de a munkát, vagy igazítást tartozik képesített szabóiparossal elkészíttetni. Minden kereskedelmi vagy ipari foglalkozást üző egyén tartozik üzletét, sőt vásári árusító bódéját is cégtáblával megjelölni. A cégtáblának a valódi és teljes nevet kell tartalmazni, csupán bejegyzett cégeknél van megengedve az üzlettulajdonos nevétől esetleg eltérő bejegyzés szerinti címnek a használata. Ez esetben azonban az üzlet bejáratánál egy külön kis táblán kell feltüntetni a cégtulajdonos nevét. Ezek az elvek természetesen a törvény egész tartalmát távolról sem meri ik ki s a törvény alkalmazásának módjait, annak az egyes iparokra és esetekre való alkalmazását az igen terjedelmes végrehajtási utasítás magyarázza. Az alkalmazás az érdekelt iparhatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák és az ipartestületek feladata. M n hogy azonban november 1-vel a magyar kis- és kézműipar történetében uj fejezet kezdődik, szükséges, hogy a törvény hatályba lépése előtt legalább is az érdekeltek a vezérelvekkel meg smerkedjenek. Az átmeneti idő erős munka eh fogja állítani az egyes hivatalokat, de minthogy a törvény és végrehajtási utasítás áttanulmányozása céljából hónapok álltotak a rendelkezésükre, remélhető, hogy ez az átmenet nagyobb zökkenések nélkül fog megtörténni. Tonelli Sándor. MMMMMWMMMMIM^^ Magyar-osztrák-cseh gazdasági egység (?) Massaryk és Benes kedden Londonba érkezett. A Daily Mail jelentése szerint a két politikus arra törekszik, hogy osztrák, magyar és cseh gazdasági egységet teremtsen és ennez az angol kormány hozzájárulását megnyerje. Massaryk elnök ma Curzon lorddal megbeszélést folytatott. A kisántánt-barát Daily Telegraph üdvözli Massaryk köztársasági elnököt Londonba érkezése alkalmával és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Anglia és Csehország érdekei közösek. Massaryk cseh köztársasági elnök a londoni cseh követ kíséretében kedden reggel Oxfordba utazott, ahol a közjog tiszteletbeli doktorává avatták. Az elnök Londonba való visszatérése után felkereste a londoni cseh társaságot, majd ezután az angol kormány vendégeként díszvacsorán vett részt. A Libre Parole hosszabb cikkben méltatja Massaryk államférfiúi érdemeit. A cikk végén megemlíti a cikkíró a csehországi kisebbségek helyzetét is. Csehországban hatalmas kisebbségek élnek, amelyek nem ismerik el a csehek elsőobségét. Ott vannak a tótok, akik bizonyos szabadságok elvesztését fájlalják, ott vannak a morvák, azután a nagyszámban lévő magyarok, akik Budapest feie fordulnak. A nyugtalan németek, akik a pangermanizmusban látják az egyedül üdvözítő tant és végül a lengyelek, akik feitékenyek és nem valami kellemes emberek. A cikkíró azt tanácsolja a cseheknek, hogy a sokfelé huzó elemek összeegyeztetésére és egy nemzetbe tömörítésére alkalmazzák a föderalisztikus rendszert, amely minden más uralomnál jobban illik államukhoz. Okvetlenül szükséges, hogy kielégítsék elsősorban a tótok törvényes kívánságait és összhangba hozzák a kisebbségek jogait saját közjogukkal. A diplomáciai mesernedés nem sokra vezet. Csehország mégis csak mesterséges állam. Szerencséje, hegy Oroszországban ma khaosz uralkodik és hogy Németország az örvény szélén áll. Prágának meg kell ragadnia ezt az alkalmat, hogy önmérséklettel rendezze ezeket a kérdéseket. utcai kálváriaÉnnek a lakásnak különben szintén bonyodalmas a históriája. A ház nyolc örökös tulajdona, az Engi örökösöké, akik nem sokat törődnek vele. A lakáshivatal ann kidején, amikor özv. Papp Béláné még Makóról járt be Szegedre, ezt a lakást kiutalta számára. Nem foglalta el. Több mint három hónapig üresen állt olt, de Papp Béláné mégsem mondott le róla. Március derekán a lakáshivatal beköltöztetett egy családot, Kovács Józsefet, akinek Faragó-utcai lakását összedütötte a talajvíz. Kovács József csak ideiglenesen kapta meg, mert a lakáshivatal továbbra is fönntartotta özv. Papp Béláné jogát. Kovács József munkásember, kőműves. Felesége és három fiatal gyermeke van. Két leány és egy fiu. A legidősebb tizenhároméves. Saját kezemunkájával rendbehozta valahogy a nagyobb hibákat, tűzhelyet csinált a konyhába, a lukas tetőt pedig most akarta befoltozni. Megindult a pör. A lasáshivalal a tanárnőnek adott igazat. Kiutalta számára a Kalapispár lakását és a Kalapiséknak a Rákóczi-utcai odút ítélte meg, a Kovács-családnak pedig máshol jelölt ki valami szükséglakást. Felebbezíek a főispánhoz, a népjóléti miniszterhez — eredménytelenül. A lakáshivatal végzését minden fórum jóváhagyta és hétfőn megjelent a végrehajtó Kovács József Rákóczi-ulca 19. sz. alatli lakásán és „eszközölte a hivatalosan el(A Szeged tudósítójától.) Lakásügy ez is Az iratok hivatalosan könyörtelen, száraz stílusa mögött azonban két család kálváriája rejtőzik és ezt kiragadjuk a többi közül. Az ügy maga rendkívül komplikált, szinte elvész az ember az egymásba szövődő részletek összevisszaságában. Nvolc hónappal ezelőtt kezdődött és azóta megjárt minden fÓTumot. A Tündér-utca 21. számú ház a kiindulási pont. Valamikor, három év előtt, Kalapis György nyugalmazott állami tisztviselő volt még a háztulajdonos, de a házát eladta. Az uj tulajdonossal ugy állapodott meg, hogy az emeleten lévő egyszoba-konyhás lakást mindaddig megtartja, amig más, megfelelő lakást nem talál. Az uj tulajdonos csakhamar továbbadta a házat, utóda szintén rövid ideig tartotta csa< és az év elején eladta özv. dr. Papp Béláné polgári iskolai tanárnőnek. Papp Béiáné azelőtt makói lakos volt, vonaton járt be Szegedre. Amikor megvette a Tündér-urcai házat, a lakáshivatal végzése alapján beköltözött az egyik emeleti szobába és felmondott Kalapis Györgynek. Kalapisék azonban nem fogadták el a föl mondást, mert az uj tulajdonos nem bocsátott rendelkezésükre más, megfelelő lakást. Az a lakás ugyanis, amelyet Papp Béláné felajánlott a Rákóczi-utca 19. szám alatti házban Kalapisék számára, joggal lakhatatlannak nevezhető. A ház udvarán állandó pocsolya bűzlik, az az udvari melléképület, amelyben a felajánlott egy szoba konyha van, nedves, megrencsolt tetején becsorog az eső és átszivárog a mennyezeten is. Kalapis György pedig közel jár a nyolcvanadik esztendőhöz, beteg, magával tehetetlen, szélütött ember, állandó orvosi kezelés alatt áll. A felesége vele majdnem egykorú, törékeny anyóka. Tönkremenne, elpusztulna ham?rosan ez a két gyöngülő élet abban a Rákóczi-utcai „lakás'-ban, rendelt kilakolfatást." És holnap reggel hét órakor megjelenik a végrehajtó a Tünder-utca 21. számú házban is és végre fogja hajtani Kalapisék kilakoliatását. Kedd délelőttjén kimentünk a Rákóczi-utcai házba. Kovác ék lakását már üresen találtuk. A bútorok egy részét könyörükte| szomszédok helyezték el. Az udvaron ott büzfhtt a pocsolya, a lakók elmondták, hogy kora tavasz óta igy van. Az udvari lakás mennyezetén láttuk a sö-