Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-16 / 210. szám

Vasárnapi fséw? éwm 2BÚ korona. tmkentöség is Wadóklratal: Kölcsey-utca 6. (Próféta•AUó, I. emelet 6.) Telefon 18-33. A .Szeged* megjelelt hétfő kivételével minden oap. Egyes szám ára 2C0 korona. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 4000,Bud»pesten és vidéken 4100 kor Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 50, egy hasábon 100, másfél hasábon 150 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apröhirdetés 100,kövér betűvel 200 K. Szövegközti közlemények soronként 80 K.Nyilttér, családi értesítés 1400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam Szeged, 1923 szeptember 16, VASARNAP. 210-ik szám. A hamupipőkék. N'm nígyoH viágos, ami SpanyoVszágban történik és mifelénk nem is ig n érdekli az emb reket. Le, följebb azt n ondják rá, hogy a v lág ott is meg van bolondalva, mint másfelé. Ha egész Európát rázza a föld engés, mert lenne kivétel éppen Spanyolország? Abban igazuk van a< embereknek, hogy a spanyolok is csak ugy megérd'tn ik a sor ukat, ahogy a tébbi nációk, — de az sem igaz, ho«y ^gész Európában reng a föld. Az emberek, mikor európai v Iságról b szélnek, mi dig elfelejtik, hogy vannak itt rengésme tes területek is: a kishatalmak. Azokat éppen azér talejti el az ugyn»ve ett törtéreimi időket élö Európa, mert náluk mast nincs té ténelem, csak beké van, rend van, nyugalom, áldott, dologtevő, bétkiznaplé élet van. Az európai államalakulásoknak két véglete van s tulajdonkép nincs is más, csak ez a két véglet: a <i!á okat átérő nagyha'a mak és néhány kishatalom Európa szivében és az ész«ki széleken. Am zoknak a repr zentánsa Anglia, a gyarm-tbirtokaival együtt harmincmillió négyzet k lométer** birod-lom, amely tehát hár< makkora, mint egész Európa. Emezeké a negyvenezer négyzakilométeres Svájc, ame-j tehát niacs egészen négyszer akkora, mint Pes' vármegye. Amaz vi áfóriás, olyan, mint a föld őskorában a sauru ok közt a Titán 'therium, ame y száz esz'endeig növekedeti • akk r hosszabb volt a combcsontja emberm gasságnál. A tirpe Svájc pedig hamupipőke társaival, Hollandiával, Daniival és a két skandináv országgal abba a „jövő i,e medéké"-be illenék bele, amiről Uü'-'er és W.lls irtak utópista regéay k«t. Z ki vonná kétségbe, hogy ezeknek a hamupipőke országoknak sokkal boldogabb az életük, mint a világokat átérő igazi n gyhatalmaknak, vagy szoknak az uj államalakalatoknak, amelyek addig játsszák a nagyhalaimat, mig a f bulabeli béka sorsára nem jutnak, amely ökörré akarta magát fújni I A ki»hatalmak élnek, ahogy nekik tetszik. Nem félnek sea^itöl, mert ni> cs min bánt ni őket senkin k. Megvalósulásai a Rousseau állam ideáljának: nem olyan szegények, hogy irigyelniük kelle e másokat, tehát nem kötnek bele senkibe és nem olyan gazdagok, hogy más iii yelné őke», tehát öbeiéjü< se köt senki. Nem igazodnak senkihez, mert a polgári jogok teljességében, az élet sza adságában előtte j rnak mindenkinek, de szívesen eltanulják tőlük, ami jó az étet könynyebbé tételé e és az 4 kárukon tanulják meg, hogy hogyan nem kell tenni annak az államnak, amelynek nem az az ambíciója, hogy nagyhatalomnak nevezzék, hanem az, hogy boldog, vagy Irg lább e égedett polgárok éljenek benne. A brit birodalom világot átérő te«te, csak ugy, mint a francia, vagy olast államé egész hosszában acélpmcélba van szorítva. Nem clyan szabad mozgást engedő, hajlékony páncélba, mint a cserebogár, hanem m rev acélba, mint a teknős-béka. Minél vastagabb, annál jobban biztosit, de annál nehézkesebbé teszi a mozgást és lefoszlása a testről: hatál. Metaforák nélkül szólva, a nagyhatalmak mind szuronyokra vannak épitve, mint arra vo t építve a német és az orosz nagyhatalom és a mi szerencsétlen, kétfejű, de se keze, se lába monarchiánk. A szuronyokat összetörték más szuronyok és a hét nagyhatalomból három szétaiállott. A kishatalmakat, pé dául Svájcot soha ez a sors nem érheti. Mert a s atisztika, amely a nagyha almSt- katonai rovatait so-jegyű számokkal tölti ki, ' Svájcról csak annyit mond: állandó h d er ge nincs, de ha az államot ellenség bánij , ninden ember katona. A hamupipőke k a hade ő kimut tásában leghátul járnak, de az irni olvasni tadók statisztikájában ők vezetnek, A világháborúban nem vettek részt s talán épp ezért ők a vil ghábaru igazi győztesei. Aminthogy, akármilyen félelmesen csörögnek a saurusok ércpáncéljai, m> mégis a kishatalmak a világ igazi nagyhatalmai, mert •tt élnek legn)Ug*dtabban az emberek ís mert ék fogják megmenteni a civilizációt a jövend* emberiség számára, ken, amikor az ember látja ezt a mostani Í

iegveszett világot a nafyha'almaival, amelyik Ezópus irigy kutyái módjára mar ksztnak egymással, nem mindig azért, hagy övek legyen a onc, nagyon sok.zor aitrt, hogy a máaiké ne egyen, kkor a történelem hullámverését sub pecie aeternitatis néző en bernek az ád m> gnyugvást, hogy va> nak kishatalmak is A nagyit. talmak »z tmbrríség egyet en értékét, a civi/i lizációt akármikor képes k odadobni a háború funáinak nem naiyon lényeges, néha egészen lényegtelen okokból, ü»es frázisokért, merő hiúságból. Három nagyhatalom már srétmorznolódott és ez lesz » sorsi a többinek is, ez a század a maguk hivatá*át már betttlttött, tehát feles'egesaé vált nagyhatalmak alkonya 'esz, ame yek talán lassan fognak felaszlani, de valószínűbb, bogy ret'entő konruláók közt vérzenek el egymás kardjátéi. Romok és sivatagok maradnak utánuk és Európára éjszaka borulna, ha a békés kishatalmak kezében tovább nem lobogna a civilizáció fáklyája. Vajha a mi szegény kis országuhk is azok közé tudna ju ni, akiknek nevét hálával fogja majd emlegetni a messze jövendő Eurépája! A pénzügyminiszter a genfi tárgyalásokról. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Dr. Kállay Tbor pénzügyminiszter Korányi báró kisére»6btn megérk'-zeit G.nfoÓl. Érkezére után a p*n?ügymiriszter lakásán fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt a kormány Genfbrn folytatott tanác kozássiról a következő nyilatkozatot tette: — A kormány tagjii nem a N psz»vetség Ülésére, hí nem a Népszövetség ö»szt ülése alkalmából ment ki Genfbe, hogy ott tárgyalásokat folyasson, e sősorban a kisántánt államfát fiaiv I és mindizon tényezőkkel, 'kiknek állásfofcia ása a magyar kölcsön tUyéí befolyásolja. Tavasszal a nagyhatalmak kormányait kerettük fei és egy kö csonre való megnyerésükei próbálni meg. A lep raeós-rizottiágí amely ebben az ügyben a határozatot bozb?, ránk nézve nem teljesen kielégi ö döntést s-azott, mert a francia és a kisántánt sz*vazatíiv 1 az olasz és angol javaslattal szemben az többit emelte érvényre. Ez nem nata<kozott alkalminak arra, hogy a szükséges kö asön tényleg felvehető legyen. — Tovább kellett léhát folytatni a tárgyalásokat, hogy olyan met oldást találjunk, amely a koioön felvételét lehetővé teszi. Azok a tapasztalatok, amelyeket a Néps övetség és a kisántánt magatartásából Au«ztiiával szemben levontunk, mindenesetre segítségünkre voltak abban, hogy a msgyar kérdés hatonló alapon mielőbb mego'dásra juttatható legyen. Mindez d ig azoi bm, mint emitém, a reparáciős bzottság határozata folytan a Népszövetség még nem foglalKozatt a magyar kölcsön kérdésével és igy a genfi tárgyalásaink is ciak a hatalmak képviseöivel foiyiak le. Ami a kibántani államaival a magyar kölcsön említett kérdéséire nézve még elíntezend") ügy, az végleges elintézésre vár. A kormány tagjai, nevezet een a miniszterelnök, beható megbeszélést folytattak ugy Benessel, mint Nincsics szerb külügyminiszterrel és Titutexca ro án megbi ot al. A tárgyalások során sióba került az előbb emiitett áftaaok és Magyarország kö'ött rendezer dó jogi, gazdasági, pénzügyi kéidések egész sora és a tárgyalásokból a?t a meggyőződést meritet'flk, hogy sikerMlni fog ezeket a kérdéseket mindkét fél megelégedésére megoldásra juttatni. — A legbehatóbb tárgyalások a dolog természeténél fogva a csehekkel folytak, akikkel a szób?nforgó kérdésekre nézve már hosszabb idő ó a referensek utj n érimkeztünk és akikkel nevezetesen a két álam közti füugö p nzü^yi kérdésekre nézve már nemrégiben végleges megáll podásokat létesítettünk. Ezek a megállapodások csak rektififtáíásokra várnak. Most a tárgyalátok kiterjed ek az összes más függő ügyekre is : kereskedelmi szerződésekre, a hatdrfprgalom ügyének rendezésére, a tisztviselői ellátások kérdésére és az állampolgárság ügyére, a vasúti közlekedésre és utlevélügyre, valamint a kölcsönös ellenséges propagandának, a jogi segélyeknek és a kisebbségi kérdésnek ügyére. Ezeknek az ügyét áttanulmányozva ugy la om, hogy s;került a megbeszélésekkel olyan hangalatot teremtenünk, amely megbíznak alapot nyújt 9 fügfő kérdések végleges elintézésére. — Nagyjában véve ugyancsak az említett tárgyra terjeszkedett ki a Nincsiccsel való tárgyalásin, amelynek során megbeszéltük, hogy a két állam megbízottai utján a részletes tárgyalások mindjárt a Népszövetség üléseinek befejezése utin fel fognak vétetni. Elutazásomig legkevésbbé a románokkal való tárgya ás haladhatott eiöre, minthogy a román államnak Genfben idéző t képviselője eddig még a m gyar kérdésre nézve kellé felnatalmazással ellátva nem valt. Azt hiszem azonban, hogy a továbbiakban Bethlen István gróf miniszterelnöknek Genfben iiözése aizt; ezek a tárgyalások is lényegesen elibbre lesznek vihetők. — Lényeges volt a magyar kölcsön ügyének megbeszélése is a kiántánttal, hiszen mint jeleztem, Franciaország mellett a kisántánt terte annak idején azt az ajánlatot a reparációs bizottságban, amely javaslat a szóban lévő kérdés vég eges rendezhetésének céljaira, amint az azóta mindenki előtt nyilvánvalóvá lett, meg nem felelő. A kSlctön ügye azanban annak a reparációnak kapcsolata folytán igen komplikált kérdés, amelynek rendezésénél a békeszerződés számos határozmánya került szóba. KlUnösen az ellenérzés ügye és annak mai terve áltól való gyakorlása képezi még megbeszélés tárgyát a hatalmak között. Természetes, hagy az adott viszonyok közttt a kölcsön kontrol nélkül nem realizálható, hiszen Magyarország pénzügyei a békeszerződés rendelkezései folytán még ezidószerint is ellenőrzés alatt állanak a reparációs bizottság részétől, amely e célra külin irodát ís tan fenn Budapesten. — E téren Magyarország szempontjából különösen két körű mény játszik szerepet. Az cgjik az. hogy a szóban forgó kérdés megoldása a hitelezik szempontjából figyelem be véve olyan legyen, he*y annak alapján a külföld, nevezeleien az e részben elsősorban számba jövő angol és amerikai piacokon a szükséges é*zszegü kölciönt valóban realizálhatóvá tegye. A második pedig az, hogy alkotmányos életünknek és önállóságunknak sérelmével ne járjon, megjegyezvén, hogy ez utóbbinak elkerülése az Ausztriának speciális viszonyaira szabott ottani megoldás esetében is állandóan hangoztatott intenciójs volt a Népszövetségnek. — Néhány magyar lapban olyan hirt olvastam, mintha ezidfiszerint egyelőre csak kisebb kölcsönről tárgyalnánk, amit azután egy végleges rekonstrukció céljait szolgáló kölciönn. kell köv tni. Ez a beállítás nem megtekio. Remélem, hogy tavasszal a ma folytatott tárgyalások alapján az egész ké»déskomplexumot sikerülni fog mielőbb megoldáshoz juttatni. ] Ennek során rendezzük azokat a' kérdéseket, amelyek a szomszédainkkal való viszonyunkban jórészben még a békeszerződés következményeképen esedékesek és amelyek rendezetlensége