Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-14 / 208. szám

S ZE OBD Szeged, 1923 szeptember 14 A Népszövetség jogi bizottsága. A Népszövetség első, a joji ügyekkel foglal kozó bizottsága tegnap az egyezségi okmány tizedik cikkének megváltoztatására irányuló kanadai javaslat megvitatásánál hét tagu bizottság kikü dését határozta el, amelynek Daruváry magyar külügyminiszter is tagjául választatott. A kanadii javjslat lényege az, hogy a Népszövetség egyik tagjának megtámadása esetén a tanács a maga intézkedéseit az államok földrajzi és politikai körülményeinek számbavételével állapi'sa meg. Berzeviczy beszéde. A népszövetségi tanács szellemi együttműködési bizottsága mai ülésén a francia Bardoux jelentése után Berzeviczy Albert emelkedett szólásra. Beszédében, amelyet njgy figyelemmel hallgattak, elismerését fejezte ki a Népszövetségnek a nemzetközi szellemi együttműködés támogatására irányuló kezdeményező munkájáért. Mijd felsorolta Magyarország veszteségeit, amelyek a békeszerződés következtében a szellemi munka terén érték. Különösen súlyosak azok a károsodások, amelyet a nép szelleme, élete szenvedett. A békeszerződések teremtették a legfőbb áldozatokat. A háborúban legyőzött nemzeteket nem veszik fel az aksdéiniák szövetségébe. Van több olyan állam is, amelyik mereven elzárkózik A hajléktalan gimnázium és a kultuszminiszter. f.ltó', hogy a szomszéd államok irodilmi termékeit beengedje. A kölcsönösség alapján el kell hárítani minden akadályt, amely a nemzetközi f zellemi együttműködés elé gátakat emel. Az irók, tudósok és művészek békés munkával helyre fogják állítani az európai társadalom lelkének feldúlt egyensúlyát A beszédet általános lelkesedéssel fogadták és mindenhonnan megtapsolták. Kölcsönös segélynyújtás. A Népszövetség harmadik bizottsága folytatta a kölcsönös segélynyújtás nemzetközi rendezéséről szóié tanácskozásokat. Az elnök közölte, hogy a Népszövetség egy jogi bizottságot nevezett ki, amely vizsgálat tárgyává fpgja tenni a legutóbbi ü'ésen felvetett kérdést is, hogy tudvalevőleg a szőnyegen fekvő garanciális szerződés összhangban vjn-e a népszövetségi paktum határozatával. Branting (S/éd ország) különös in azt hangoztatta, bogy bár segélynyújtásról, katonai biztosítékról van szó, igazi leszerelési terveket még nem terjesztettek be. A Népszövetség tekintélyének hatalma nem elég nagy ahhoz, hogy a békéhez hitározott garanciát nyújtson. Lord Rabért Cecil, a szerződés kezdeményezője rámutatott arra, hogy a népszövetségi puklum és maga a Népszövetség még nem tökéletes és éppen a garanciális szerződés megkötésével jelentékeny lépést tett előre. (A Szeged tudósítójától.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter szűkszavú leiratot intézett a város hatóságához és közölte, hogy háremmillió korona visszatérítendő előleget utalt ki az állami főgimnáziumnak a főreáliskola épületében való elhelyezési költségeire. A hárommillió korona visszatérítendő előleg fejében pedig egészen lakórikus rövidséggel azt kivánja, hogy a város szereltessen fel padokkal, asztalokkal, táblákkal és egyéb tanszerekkel annyi tantermet, amennyi a reáliskola meglévő tantermén kivül gimnázium számára még szükséges és rendezzen be egy természetrajzi szertárt is. A miniszter leirata érthető visszatetszést keitett a torony alatt és annak tartalmát élénken tárgyalták már a csütörtöki tanácsü'ésen is, de határozatot nem hozott a tanács, mivel nem szerepelt a kérdés a tanácsülés napirendjén. Az állami főgimnázium az egyetem idehelyezésével vált hajléktalanná. Az évtizedek óta működő jóhirü iskola Tisza Lajos-körúti épületét teljes felszereléssel együtt a kultuszminiszter ugyanis átadta az egyetemnek és azóta az állami gimnázium a piaristák gimnáziumának vendége volt. Három év keserves tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy a két gimnázium számára szük a kegyesrendiek iskolája. A tanítás nem lehet zavartalan és programszerű, gyakran keletkeztek súrlódások, amelyek nem igen javították a tanitás eredményét. A tankerületi főigazgató e'őierjesztésére a kultuszminiszter hozzájárult végre ahhoz, hogy a hajléktalan gimnázium a főreáliskola épületébe helyezkedjék el ideiglenesen, amig kliön épületet nem kaphat. Az elhelyezéssel járó költségeket azonban a kultuszminiszter a városra akarja hárítani, pedig a városra egyáltalán nem tartozik a kérdés, hiszen a kormány adta át az állami gimnázium épületét és fölszerelését az egyetemnek, amely szintén állami intézmény, tehát a kormánynak kötelessége a hajléktalanná tett iskola megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. A fölajánlott hárommillió korona visszatérítendő előleg pedig nevetségesen kevés, hiszen egyetlen tanterem berendezése harminc-negyvenmillió koronába keiü'. A legszomorúbb az egészben az, hogy a hajléktalan iskolák problémája rendkívül sokat árt a tanitás érdekeinek és a három éve tartó bizonytalanság után éppen ideje lenne annak, hogy a kormány változtasson a lehetetlen helyzeten. Ha máskép nem tud, hát építsen hajlékot a kilakoltatott állami iskolák számára. MMMMMWMMWMM^^ II szinház nem adás-vétel tárgya." 99 (A Szeged tudisitójdtól.) A szegedi szinház ügye — sajnos — még mindig a legaktuálisabb és a legkomplikáltabb kérdés a torony alatt. Az a hiba, amit a váres tanácsa elkövetett, amikor meggondolatlanul hozzájárult Palágyi Lajos szerződésének Andor Zsigmondra való átruházásához, csak első szeme volt annak a hosszú láncnak, amely még mindig ujabb láncszemekkel gyarapodik. A szinház kérdése ma már tulajdonképen nem is kulturkérdés, hanem az illetékes és illetéktelen jogászok lényegölö paragrafus, hiboruja következtében tipikus jogi kérdéssé vált. Ma már nem az érdekli az embereket, hogy a negyvenéves szegedi szinház hivatott kezekbe kerül-e vagy sem, hanem a kávéházi törzsasztalok közönsége éppen ugy, mint az utcasarki rikkancsok {ogi formulák fölött vitáznak. A város tanácsa pedig ahelyett, hogy a lehető legsürgősebben megoldaná ezt a kérdést, a halogatás eszközéhez folyamodolt és mindig talál valami ürügyet arra, hogy — ne foglalkozzon komolyan a szinházügy megoldásával. A csütörtöki tanácsülés szintén talált ürügyet arra, hogy ne foglalkozzék a kérdéstel. Az ülésen dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, aki állítólag azért szanitoita félbe szabadságát, hogy jelen lehessen az összekuszált szinházügy kibogozásánál. Dr. Gaál Endre kultur anács^.ok röviden beszámolt a szinügyi bizottság szerdai ülésének határozatáról. Elmondotta, hogy a bizetiság érdemi határozatot nem hezott, hanem felkérte a város tanácsát, hogy az augusztus huszonhetedikén hozott tanácsi határozat alapján állapítsa meg, vájjon Palágyi Lajos igazgatója- e a színháznak, vagy nem. Ha a tanács ugy találná, hogy Palágyi szerződése érvényben van, akkor ugyancsak az augusztus huszonhetediki határozat alapján azonnali hatállyal bontsa fel vele a szerződést. Ezzel szemben a kulturtanácsnok azt javasolta, hogy a rendkívüli közgyűlés határozaiával egyidejűleg közölje a tanács Palágyi Lajossal azt is, hogy a huszonhetediki határozat alapján most már nyolc napon belül szervezze meg az operatársulatát, mert különben a tanács élni fog szerződésadta jogával... Bejelentette Gaál Endre azt is, hogy Palágyi Lajos csütörtökön reggel ujabb beadványt juttatott hozzá és ebben 9ugy saját jogának, mint a vele szerződéses viszonyban álló Andor Zsigmond jogának megóvása érdekében" kijelenti, hogy szerződését a város tanácsa mindezideig nem bontotta Jel és a rendk'ivüli közgyűlés határozata nem érinti a közte és a város között fennálló szerződéses viszonyt. Félhalkan azt is említette G'.ál Endre, hogy Andor Zsigmondtól is érkezett egy beadvány, de hogy az a beadvány mii tartalmaz, arról ! nem szólt egy szót se. Amikor kérdést intéztünk ebben az ügyben hozzá, kategórikusan kijelentette, hogy még maga sem olvasta el (?) Kerülő uton azonban mégis sikerült megtudnunk, hogy Andor Zsigmond mit óhajt a tanácstól. Bead> ványában — értesülésünk szerint — azt kéri. bogy a közgyűlés határozatára mondja ki a tanács a birtokonkivüliséget, aminek az lenne a konzekvenciája, hogy dacára a közgyűlés határozatának, Andor Zsigmond elfoglalhatná a S'inházat, illetve a szinház birtokában várhatná meg a belügyminiszteri döntést. Csodáljuk, hogy Andor Zsigmond nem kérte ki ebben az ügyben is jogtanácsosai véleményét. mert tőlük megiudhatta volna, hogy egy közgyűlési határozat birtokonkivüliséget csak a közgyűlés mondhatja ki és igy hiába fordul a tanácshoz ilyen irányú óhajtásaival. Gaál Endre közlései és javaslatai után különben erős, szenvedelyes vita robbant ki a tanácsÜlésen. Balogh Károly szólalt fel elsőnek ée elmondotta, hogy a tanácsnak elsősorban azt kell tisztáznia, vájjon a város szabadon rendelkezhetik-e a színházzal, továbbá, hogy Palágyi kmondott-e, vagy pedig elmozditta'ott-e? Véleménye szerint a színház felett csakis a város hatósága rendelkezhetik és nem engedhető meg, hogy azzal üzérkedjék, vagy albérletbe adja valaki, mert Szeged váres színháza nem lehet edés-vétel tárgya és nem engedhe ő meg az sem, hogy az üzérkedés következtében olyan anyagi kolonc kerüljön a meghívandó uj igazgató nyakába, amely megbénítaná minden kulturális törekvését. Ezért a tanács szabid rendelkezési jogán adja át a szinházat, ne pedig ugy, hogy a lemondott, vagy elmozdított igazgató kényszerítse a tanácsot arra, hogy a szinházkérdest csakis oly médon oldja meg, bogy a megoldás elsősorban is az ő érdekeit elégítse ki. Taschler Endre főjegyző ezután azt javasolta, hogy a tanács ne foglalkozzon most ezzel a kényes kérdéssel, hanem csak akkor, ha a közgyűlés hitelesített szövegű határozata rendelkezésére áll. Véleményét a polgármester is osztotta, aki szemmclláthatólsg nem érezte tájékozottnak magát a mesterségesen össze vissza tu3zált kulturbotrány zűrzavarában. Ezért hirtelen kihirdette elhatározását, hogy a tárgyat leveszi a napirendről. ,A tanács csak akker foglalkozhatik vele — úgymond —, ha a kérdés minden részletét ismeri, addig tehát, amig a közgyűlés vitásszivegü határozata nem tisztázódik, megfelel* határozatot nem hozhat." Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a közgyűlés jegyzökönyvét pénteken délelőtt 11 órakor hitelesitik a kijelölt városatyák, tehát minden valószínűség szerint a polgármester már péntekem rendkívüli tanácsülést hív össze, hogy végre érdemben foglalkozzon a szinház körül bűnöse* felidézett bonyodalom megszűntetésével. A tanácj tulajdonképen teljesen tiszta helyzet előtt áll. A közgyűlés feloldotta az átruházási határozatot, ezzel visszaszállt a szerződés Palágyira, de automatikusan érvénybe lépett ismét a tanács augusztus 27-i határozata is minden konzekvenciájával együtt. A tanács ezzel a kalátozatával a szerződés megszegése miatt megbírságolta Palágyit és figyelmeztette, hogy abbm az esetben, ha ezután sem tesz eleget szerződésben vállalt kötelezettségének, a szerződést felbontja és b.ztositja magának a szinház felett való szabad rendelkezési jogot. Ezek utát nem lehet másról szó, mint a határozat sürgős végrehajtásáról. Palágyi számtalanszor kijelentette, hogy többé nem kiván igazgatója lenni m szegedi színháznak és a mai beadványa, amelyben jogai fenntartását közli a tanáccsal, csak azt a célt szolgálja, hogy a szinház előadási jogát biztosítsa a maga számára. Mivel pedig a tanács a közönség rovására nem nyújthat segédkezet ilyen immorális üzérkeűésekhez — .direktor nem akzrok lenni, da a színházzal én rendelkezem" — a pénteki ülésen csak ugy határozhat, hogy a szerződés 17. paragrafusa és bírságolási határozata értelmében mindenféle terminus nélkül azonnal felb?nHt a szerződést, amihez joga is van, de ami kötelessége is a város közönségének és kultwájának érdekében. MMMMMMMMIMVI WJWHMWW — Csongrád város első díszközgyűlése. Csongrád község — mi.tt ismeretes — rtndezett tanácsú várossá avanzsált. Kip iselötesiülete vasárnap tartja eLŐ díszközgyűlését, ame| lyen a kormányi dr, Kószó István belügyi ál* lamti.kár képviseli.