Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-14 / 208. szám

Szeged, 1923 szeptember 20, SZEGED § Stresemann lemondással fenyegetődzik. Haguenii?, a jóvátételi bizottság berlini ki­küldötte dr. Stresemann birodalmi kancellár külön üzenetével Poincaréhez érkezett. A biro­dalmi kancellár általa azt közli, hogy ha Francia­ország hojthatatlan marad, ugy kénytelen le­mondani s Németországot az a veszedelem fe­nyegeti, hogy a legszélsőbb jobboldal és a bal­oldal pártkoaliciója következtében összeomlik. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója irja: Érthetetlen az a párisi jelentés, mely sze­rint Berlinnek azt tanácsolta volna az angol kormány, hogy kezdjen külön tárgyalásokat Franciaországgal. Baldwin és Curzon lord min­dig hangoztatták, hogy az angol kormány a jóvátételi kérdést olyan kérdésnek tekinti, amit az összes szövetségesek csak közösen szabá­lyozhatnak. Poincaré követeli a passziv rezisz­tencia megszüntetését és a Ruhr-vidék és a rajnai államok közvetlen katonai és gazdasági ellenőrzésének fenntartását. Stresemann nem kevésbé nyakasan kitart a mellett, hogy a passziv rezisztenciát caak akkor szünteti meg, ha a Ruhr-vidéket kiürítik. Lehetséges, hogy a francia diplomácia megkísérel olyan nyomást gyakorolni, hogy a helyzetet javukra változtassa. A Daily Chronicle diplomáciai tudósítója irja: Ha Németország nem adja meg magát feltétlenül, akkor a Stresemsan-kormány né iány napon belül megbukik. Kétséges, hogy bár­mely kancellár, mely Stresemannt követné, né­hány hétnél hosszabb ideig hivatalában marad­hatna. A Daily Herald azt hiszi, hogy Poincaré megkísérli a torradalom előidézését Németor­szágban és azt reméli, hogy ennek következté­ben kommunista kormány lesz, ameiy nagyobb engedékenységet fog tanúsítani. A párisi lapok véleménye szerint Stresemann német kancellár beszéde haladást jelent a stutt­garti beszéddel szemben. A Matin szerint nyil­vánosan módositja az ellenőrzési rendszert a Ruhr-vidéken abban az esetben, ha Németország megkezdi a fizetést, de a kiürítésre csak a fi­zetés mértékében kerülhet a sor. A Petit Párisién értesülése szerint tehetsé­ges, hogy a jóvátételi kérdés szóba kerül a Népszövetség előtt. Ezen főleg lord Róbert Cecil dolgozik, továbbá a mult évi népszövet­ségi ülés elnöke a Chile állam képviselője, Edwards. A semleges államok képviselői lord Cecil Róbert és Edwards törekvéseit támogat­ják. A lap szerint ez az irányzat a franciák számára igen kényes helyzetet teremt. A német nagykereskedelmi árak szeptember 1-től 11-ig 286 százalékkal, a békebeli árak ll1/, milliószorosára emelkedtek. Az életfenn­tartási költségek indexszáma 103.7 százalékkal a békebeli árak 5,051.046 szorosára emelkedtek. A baseli piaeon ma első izben történt meg, hogy a német márkát teljes elértéktelenedése miatt nem jegyezték. A német márkának esze­rint az lesz a sorsa, ami annak idején az orosz rubelt érte, amikor éitéke 1919-ben elképzel­hetetlen mélyre süiyedt. Bauthenben ma dé bsn itt drágaság elleni tüntetések voltak, ameiyek során néhány keres­kedői kényszeritettek, hogy jelentékenyen le­szállított áron adjanak el árukat. Helyenként romboltak is. A rendőrség átmenetileg újból helyreállította a rendet. Déiután a tömeg be­nyomult az üzletekbe és fosz ogalást kísérelt meg. A tömeg által szorongatott rendőrség mintegy 50 lövési tett, főleg riasztó lövéseket. Egy ember életét vesztette, egy élclve$félyesen, kettő pedig súlyosan megsebesüli. Ti; letartóz­tatás történt. Olaszország konfliktusai. A nagyköveti konferencia tegnap két izben: délelőtt és délután ülést tartott, mert ujabb angol-olasz differenciák merültek fel. Ez a nézeteltérés az angoloknak zzon követelése nyomán támadt, hogy a nagyköveti konferencia állapítsa meg az olaszok Korfuból való kivonu­lásának határidejét. Olasz részről ez ellen erős az ellenállás. Avezzano olasz nagykövet kijelen­tette, hogy lehetetlen az olasz csapatokat Korfu­ból kivonni annak garanciája nélkül, hogy Görögország a vállalt kötelezettségeket jószán­dékkal és őszintén végrehajtja. Most olyan formulán gondolkoznak, amely Olaszországnak megadja a kellő garanciákat. Az Echo de Paris mai száma részletes tudó­sítást közöl a nagykövetek konferenciájában fel­merült nehézségekről. Anglia el van tökélve arra, hogy akciószabadiágát a legrövidebb időn belül visszaszerzi, ha nem sikerül a nézeteltérést kiküszöbölnie. Ez a nézeteltérés ugy keletkezelt, hogy Mussolini nem hagyta jóvá Avezzano olasz nagykövetnek Korfu haladéktalan kiüríté­sére vonatkozó igéretét, holott Anglia csakis ennek az Ígéretnek alapján mondott le arról, hogy tervezett lépését a Népszövetségnél meg­tegye. Mussolini uj formulája szerint Olasz­ország cs'efe akkor űrifi ki Korfut, ha a görög vizsgálat eredményesen befejeződik. Ez &zl jelenti, hogy a megszállás esetleg hónapokig is elhúzódhat. Anglia Olaszországnak ezt a tervét feltétlenül meg akarja hiúsítani. Mint hire jár, a nagykövetek konferenciája kidolgozta a Görögországnak szóló jegyzék­tervezetét Valószínű, hogy Korfu kiürítésének kérdésében nehézségek lámadnak. Olaszország lehet, hogy a kiürítés kérdésében megismétli formális igéretét, de biztos garanciákat követel a gyilkosok megbüntetésére nézve. Valószinü, hogy Nagybritannia ragaszkodni fog a kiürítés dátumának azonnal megállapításához. A nagykövetek konferenciájának tegnapi ülése után Poincaré francia miniszterelnök megbeszélést folytatott az angol nagykövettel. A Newyork Herald londoni levelezőjének jelentése szerint jól értesült londoni körökben feltételezik, hogy az angol kormány Korfu megszállásának kérdését újból szóváteszi, ha a nagykövetek tanácsának nem sikerülne Mussoli­nitól Korfu mielőbbi kiürítésére biztosítékot nyerni. Franciaország ellene van annak, bogy ezt a kérdést a Népszövetség gyűlésén újból szóváíegyék. Nem hivatalos formában befolyást kellene gyakorolnia Olaszországra oly irányban, hogy csapatait Korfuból egy meghatározott időn belül vonja vissza. > Minthogy Londonban tegnap este semmiféle határozott íe'entés nem érkezett a nagykövetek tanácsának tevékenységéről, természetesen csu­pán rendkívül tartózkodó hivatalos véleménye­ket lehetett h .llani az olasz-görög konfliktusról. Azt hiszik, hogy a görög flotta Faleron- kikötő­ben lövésekkel fogja üdvözölni a szövetséges hadihajókat, továbbá, hogy a janinai áldozatok temetési szertartása még e héten végbe fog menni. A bizottság, amelyet a gyilkosság körül­ményeinek megvizsgálásra küld ek ki, a jövő hét közepén fogja munkáját megkezdeni. Idő­közben a görög hatóságok a gyilkosok meg­keresésére irányuló intézkedéseidet a legnagyobb erélyességgei folytatták le. Korfu kiürítése olyan ügy, amire nézve Mussolini határozott ígéretet tett. A kisántánton kivül más államoknak "is ha­tározott óhaja, hogy ez a lépés mielőbb megtörtén­jen, mivel á'landóan ujabb veszedelmek forognak fenn. Teljes megelégedésre talált Londonban az a hir, hogy a britt kormány megbízottja révén teljesen kifejtette álláspontját ebben az ügyben. Parisból érkezett jelentés szerint hivatalos jelen­tés érkexett arról, hogy Baldw n angol minisz­terelnök a tengerparti fürdőzéséből vaió vissza­térése után Párisban előreláthatóan szép ember 21-én beszélgetést fog folytatni Poinc íré francia miniszterelnökkel. Gilbert professzor, a Népszövetség délafrikai delegátusa a népszövetségi egyesülethez táviratot küldött, amelyben hangoztatta, hogy a helyzet nagyon veszélyes. Ha a Népszövetség nsm lép közbe, akkor Olaszország, Görögország, Jugo­szlávia, Bu'gária és Magyarország összetűzésbe kerül. Egyik másik balkáni hatálom már katonai tervezetét is előkészítette. A Cseszko Szlovenszko Republika jelenti: Bizonyosnak vehető, hogy a népszövetségi tanács kimondotta'illetékességét a korfui meg­szái'ás kérdésében. Genfben tisztában vannak azzal, hogy eltekintve néhány bonyodalmat, Salandra nem fogja valóra váltani azt a fenye­getését, hogy az olaszok elhagyják az ülést. Olaszország nem vonja ki magát a Nép zövet­ségből, mert tudatában van annak a következ­ménynek, amit kilépése mega után vonna. A római Tribuna szerint az olasz kormány szeptember 19- re tűzte ki azt a napol, amelyen a görög zászlóval hódolni kell Pyraeusban az angol, olasz és francia hajók előtt. Olaszország közölte a görög kormánnyal, hogy a görög hajók ismét bejöhetnek az olasz kikötőkbe. A korfui és délszláv problémáról a Daily Telegraph diplomáciai tudósítója a következőket irja: Diplomáciai körökben az a nézet terjedt el, hogy a délszláv politikai helyzet rosszabbá vált. A Daily Express azt irja, hogy a fiumei kérdésben Jugoszláviának küldött olasz ultimátum szombaton lejár. A Fiúmétól északra fekvő országrészekből állítólag csapatösszevonásokról érkeztek'jelentések. Az angol lapok jelentése szerint teljesen valótlan az a párisi feltevés, amely szerint Nagybritannia az esetben, ha Olaszország nem vonulna vissza megállapított időn belül Korfu­ból, szabadnak fogja magát érezni a tekintet­ben, hogy külön független akciót indítson. Az angol kormány meg van róla győződve, hogy Olaszország megfelelő időn belül Karfut kiürí­teni szándékozik. Mértékadó angol körökben rendkívül aggód­nak az olasz-jugoszláv határról érkező jelen­tések miatt. Mindkét állam nagy csapattesteket rendelt a határra, amelyek teljes hadikészültség­ben vannak. Izgatás folyik á földbérrendezés ellen. (A Szeged tudósítójától.) A szegedkörnyéki tanyavilágot ismét bebarangolják azok a fele­lőtlen izgatók, akik minden földhaszonbéremelés alkalmával felbukkannak és titokzatos célok érdekében feltüzelik a város bérlőit a város ellen. A város bérlői elég józanok ahhoz, hogy a lelkiismeretlen izgatás minden komolyabb hatás nélkül maradjon, azonban arra mégis kaphatók, hogy küldöttséget menesszenek a polggrmesteihez a fö'dhaszonbárek leszállítása érdeden. A küldöttségjárás eredményességé­ben jigyan nem nagyon bíznak, de azért a kisfiat nem kerül sok fáradtságba és hátin mégis sikerül lejebb szorítani a városi földek használatáért fizetendő ellenszolgáltatást. Mert az kétségtelen, hogy az alacsonyabb föld­haszonbér még nagyobb hasznot biztosit a bér­lők számára, de nem esik ki a világ feneke akkor sem, ha a mindig kéznél levő érvek hatástalanok maradnak és a város nem teljesiti kívánságaikat. Csütörtök délelőtt ismét bekopogtatott a pol­gármesterhez egy ilyen árendás küldöttség. Öt jól megermett csengelei magyar. A szónokuk Temesváry Ödön volt, aki elmondotta az ismert megáll pitást, hogy a csengelei bérlők tönkre­mennek, mert a csengelei homokföldek nem bírják el a „ttlemelt* földhiszonbéreket. Hivat­kozott az ujabban megjelent kormányrendeletre, amely szabályozza a föidbéreket és azt kérte a polgármestertől, hogy ennek alapján engedje el a város a fölemelt bérek negyven százalékát; ezenkivül — mivel a csengelei homokföldek nem termik meg a búzát, hanem csak rozst vethetnek bele a bérlők, az lenne az igazság, ha a béreket buzavaluta helyett rozsvalutában állapítanák meg. A polgármes'er hosszabb beszédben válaszolt a küldöttségnek. Kijelentette, hogy a föld­haszonbérekre vonatkozó kormányrendelet csak most érkezett le a városhoz, de mivel fölöttébb komplikált rendeletről van szó, még nem álla­píthatták meg, mennyiben vonatkozik az a városi fóldhaszonbérekre. Éppen ennek meg­állapítása érdekében péntek délután négy órára összehívta a tanácsot. Elmondta ezután a polgármester, hogy a város már nem nél­külözheti a bérjöldek teljes bérét. Évekig nevetségesen keveset fizettek a bérlők, az alatt kifizethették adósságaikat, beruházkodhattak, sőt tőkét is gyűjthettek maguknak. A város pénzügyei azonoan éppen az abnormisan ala­csony földbérek következtében válságos hely­zetbe kerültek és rendezésükre más eszköze nincs a város hatóságának, mint a földbérek méltányos rendezése. A földbáreket tulajdonké­pen nem emelte a város, hiszen a bérlők még most, a revizió után sem fizetnek annyit, mint amennyit a háború előtt fizettek. Ami a rozs­valutáf illeti, annak nincsen semmi értelme,

Next

/
Oldalképek
Tartalom