Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-13 / 207. szám

•Szaged, 1923, aaeptcmbar 13 resztény ellenzéknek szemére veti a kormány­párt, hogy megobshuálta a javaslatot. Ki jelen ií, bogy két nap alatt nem szokás obstrukciót csi­nálni. Nehezemre esik a kormányzópárttal, vagy az egységes párttal szembe állani, mert sok ba­rátom van köztük, akiknek meggyőződése ugyanaz, mint az enyém, éppen ezért nem fo­gom magam rászánni, hogy teljes erővel kép­viseljem az ellenzéket. De igen is képviselni fogom azért, mert látom; hogy kicsinyes takti­kázásokkal akarnak elintézni elvi kérdéseket. Nem akarunk semmi mást, mint uj Magyar­országot, amelybea biztosítva lesz a magyer nép boldogsága. Rassay Károly személyes kérdésben szólal fel r Mindig őszintén, bátran szokta véleményét megmondani, tehát furcsának találja Gömbös megjegyzését, hogy a kormányt támogatja. Nem pártolja a kormányt s Qömbös megjegyzésére csak annyit válaszol, hogy ha menteni akarná, akkor nyiltan át ülne a túloldalra. Ezután az interpellációk előterjesztésére tér­nek át, Interpellációk. • Szabó Imre az első felszólaló: A hadirok­kantak, hadiözvegyek, hadiárvák segélyezése tárgyában terjeszt elő interpellációt. Kiadják a miniszterelnöknek. Csik József a földreform tárgyában terjeszti elő interpellációját. Kiadják a miniszterelnöknek. Peyer Károly kérdést intéz a belügyminisz­terhez, mi az oka annak, hogy a Dunagőz­hajózási Társaság hajója Piszkén nem áll meg ? Rakovszky Iván belügyminiszter: Végleges választ nem adhat, mert ez ügyben most foly­nak a tárgyalások. Szabó József (budapesti): Az állami üzemben történt nyugdíjaztatásokat teszi szóvá. Arra kéri a népjóléti és kereskedelmi minisztereket, hogy vizsgálják felül ezeket a nyugdíjaztatásokat. Horváth Zoltán a török kivándorlás ügyét teszi szóvá. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy a kormánynak tudomása van arról, hogy Törökországba többen kivándorolnak, különösen április és május havában nagy volt a kiván­dorlás. Ezek a kivándorlók Friedrich István nemzetgyűlési képviselőre hivatkoztak és mind­annyian igazolták, hogy jómódú kereskedő­emberek és anyagilag teljesen függetlenek és csak munkaalkalom keresése céljából mentek ki. Hogy üzletük sikerült-e vagy sem, az más lapra tar­tozik. Nem felel meg a valóságnak, hogy több mint 3000 ember nyomorog Törökországban. Legfeljebb 300—400 emberről van szó, de azok is már munkához jutottak. A magyar kormány nem h8gyta el azokat, akik kinn­ragsdiak, mert egyrészt a konstantinápolyi ma­gyarokról a hollandi konzulátus révén gondos­kodik, viszont a Szófiában marad! magyarokat a Szófiában levő magyar követség igyekszik munkához juttatni. Végül kijelenti, hogy a ki­vándorlás meggátlása érdekében minden lehetőt meg fog tenni. Horváth Zoltán és a Ház a választ tudomá­sul veszi. Elnök: Mielőtt az ülést berekesztené, pár meleg szóval búcsúzik a képvise öktől: Ilyen eredményes munka után minden képviselő nyugodtan mehet pihenésre, hogy az uj ülés­szak megkezdésekor ujult erővel fogjanak hozzá a megkezdett munkához. Az ülés fél öt órakor ért végei. , Sátoraljaújhely visszakapja villany- és vlzmütelepét a csehektől. Az a határkiigaziló bizottság, amelyet a nagyhatalmak küldtek ki a cseh-magyar határ kiigazítása végett, Sátoralja­újhelyen befejezne munkáját. Ennek eredménye­képen Magyarország visszakapja azt az ötven holdnyi területet, amely a város északi részén a trianoni határtól egyrészt a Zagyva patak kanyarulatáig, másrészt a mai cseh közigazga­táshoz tartozó Dókus Ernő féle uradalomig ter jod. Ennek a területnek hovatartozásáról évek óta tárgyalások folytak a magyar és cseh dele­gátusok között. A határkiigazi ásnak az a leg­nagyobb jelentősége, hogy Sátoraljaújhely vissza­kapja területének azt a részét, amelyen a vá­ros villany- és vizmütelepei épültek. Az uj or­szághatár a csörgői országút lesz, amelynek egyik oldala magyar, a másik pedig csehszlo­vák terület lesz. SZEGED Korfu kiürítésének kérdése. A Petit Párisién genfi jelentése szerint a Népszövetség köreiben azt beszélik, hogy Korfut az olaszok szeptember 15 ig kiürítik. Bizonyos nyugtalanság észlelhető a fiumei kér­dés tekintetében, noha a jugoszláv népszövet­ségi kiküldöttek bizakodó hangulatban vannak ér azt hiszik, bogy Róma és Belgrád közvetlen tárgyalás utján megoldja az ügyet. Mint a fournal jelenti, a Korfuba érkező olasz hadosztály Santa-Quarentába érkezett. A Times a következőket jelenti: Az olasz kormány el van szánva, hogy Korfut és a többi szigetet mindaddig megszállva tartja, amig a vizsgálatot be nem fejezték és a bűnösöket ki nem végezték. • A görög kormánynak az a szándéka, hogy Bozaris ezredest, akit az olasz misszió meg­gyilkolásáért a legfőbb felelősség terheli, le­tartóztatja Valószínű, hogy ez epirusi klub több tagját is letartóztatják. A görög kormány jegyzéket küldött a nagy­követek konferenciájához, amelyben kéri, hogy tudassák vele a szövetséges jlotta megérkezésé­nek idejét, hogy a görög flotta mozdulataira vonatkozólag a szükséges utasításokat meg­adhassa. A jegyzékben azt 8z óhaját fejezi ki, hogy az időpont lehetőleg közeli legyen. Római jelenlés szerint az olasz csapatok minden zavaró incidens nélkül megszállották Loros-szigetét. Korfui jelentés szerint a hét folyamán várják a szigeten az olasz tengerész­ügyi miniszter megérkezését. Az olasz-görög konfliktussal kapcsolatban a német sajtó a korfui krizis napjaiban egységes álláspontot foglalt el az olaszok ellen, jelentő­sebb német lapok egyöntetűen elitélik az olasz eljárást, nehogy az olaszok energikus eljárása bármikor is precedenst alkosson a német nem­zettel szemben való önkényeskedésre. A Deutsches Tagespost szerint Mussolini maga­tartása a görögöket egy szuverén állam össze nem egyeztető helyzetbe hozta. A Die Zeit azt irja, hogyha Mussolininek a Népszövetség ellen való érvelését elfogadják, akkor nemsokára egész államokat lehet háború nélkül meghódí­tani. Ha kilünik, hogy a Népszöve:séget min­den valóban jelentősebb eseménynél azonnal elgáncsolják, akkor a német kormány alig kiván ehhez a tehetetlen torzóhoz tartozni. Német­ország leszerelt, de ha a nagyhatalmak vissza­térnek a hatalmasabb jogának elvéhez, akkor Németország is jogot formálhat arra, hogy ha­talmának eszközeit ismét helyreállítsa. A Köl­nische Volkzeitung szintén ugy vélekedik, hogy Korfu megszállása nemzetközi jog tekintetében jóval több, mint meg'orlás olasz tisztek meg­gyilkolásáért. Az otasz-jugoszláv viszály. Jugoszlávia második népszövetségi kiküldötte az Havas tudósitója előtt kijelentette, hogy a jugoszláv kormány a fiumei kérdésben a kö­vetkező felfogást képviseli: Téves, hogy a jugoszláv kormány a Nép­szövetséghez szándékozik fordulni. A jugoszláv kormány tartja magát a rapslloi szerződéshez, amely eltérés esetén Svájc szövetségi elnökét jelöli ki döntőbíróul. Az SHS kormány csak akkor fordul a Népszövetséghez, ha Olaszország a népszövetségi egyezmény 12—13. fejezetének ellentmondó kezdeményeiéihez nyúlna. Pasics miniszterelnök tegnap este vissza­érkezett Belgrádba. A lapok szerint lehetősége van annak, hogy a fiumei kérdésben Belgrád és Róma között közvetlen tárgyalások fognak újból megindulni. Római hivatalos jelentés szerint valótlan az a hir, hogy a fiumei kérdésbe egy harmadik állam is beavatkozzék. Az olasz kormány nem is járulna hozzá, bármely hatalom lenne is az, hogy közvetítő szerepet töltsön be a fiumei kérdés megoldásában. Pasics párisi utazása ellenőre a franciák nem fognak a fiumei kér­désben Jugoszlávia mellé állani. ; A Pravo Lidu a fiumei kérdés aktualitásával kapcsolatosan heves támadást intéz Mussolini politikája ellen. A lap szerint Mussolini egy­szerűen le akarja foglalni Fiumét a jugoszlávok elől, pedig Fiume jogszerint a jugoszlávokat illetné meg. Az olasz*jugoszláv feszültséget már alig lehet békésen elintézni. Erre mutat az is, hogy Mussolini uszitó politikája következ­tében Jugoszlávia lázasan fegyverkezik. A cikk azzal végződik, hogy egyetlen európai állam sem nyújthat segítőkezet annsk az országnak, ahol egy Jelfuvalkodott és közveszélyes állam­férfi az őrület politikáját folytatja. A mai minisztertanácsban Mussolini kijelen­tette, hogy Görögország végrehajtja a nagy­követi tanács szankcióit, amely lényegében elfo­gadta az első olasz ultimátum követeléseit. Olaszország továbbra is szilárdan kitart és elutasítja a Népszövetség közbelépését. Mihelyt a reparációkat teljesítették, Olaszország ki fogja üríteni a szigeteket. A fumei kérdésre vonat­kozólag az olasz kormány jegyzékben közölte a belgrádi kormánnyal, hogy szeptember 15-ig megállapodásra kell ju'niok, mivel Fiume az olasz kormány segítségének és támogatásának ellenére is hihetetlenül nyomorúságos és ugy anyagilag, mint erkölcsileg súlyos helyzetben van. Bizalmas francia-német tárgyalások. A Le fournal berlini jelentése szerint de Marquerie berlini francia nagykövet tegnap új­ból felkereste a birodalmi külügyminisztert, aki­vel a Ruhr-kérdés megoldásának lehetőségeiről tárgyalt. A szövetségesek erre vonatkozó tár­gyalásainak megindításához az a válasz szol­gáltathat alapot, amit Poincaré miniszterelnök a legutóbbi angol jegyzékre adott. A Philadelphia Public Ledger beríini tudósí­tója a következőket jelenti lapjának: A passzív rezisztencia a Ruhr-vidéken a mult hetekben fokozatosan gyengült. Néhány nap óta bizalmas francia-német tárgyalások folynak a viszály megoldásáról. A tárgyalások még min­dig folynak, de hivatalos értelemben véve még nem kezdődtek meg Franciaország és Németh ország között. A tárgyalások addig nem is in­dulhatnak meg, amig az ellenállás bármilyen formában tovább tart. Stresemann némi bátorí­tást nyert de Marquerie beriini francia nagykövet részéről, akivel az utóbbi napokban többizben bizalmasan összejött. Ezeknek a találkozások­nak nem szabad túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani. Mindössze arra mutatnak, hogy de Mirquerie, sőt talán a francia kor.mány haj­landó hmni annak a törekvésnek őszinteségé­ben, amelyet a kanc-' ár a targyalások előfel­tételeinek teljesiléséb n kiíejt. De bizonyos, hogy u ruhrvidéki e lerpiKs megszüntetése nem olyan egyszerű do'og, mint Franciaországban hiszik. A kancellárral rzernbsn müris bizonyos ellenzéki hangulat nyilvánult meg a koalíciós kormány kebelében. A nicionalisták a birodalmi gyűlés egybehivását sürgetik, hogy ott szabó* tálhassák a kancellár politikáját. A francia külügyminisztériumban tegnap este megerősítették a német francia érintkezés hirét. Egyúttal hangoztatták, hogy de Marquerie ber­lini francia nagykövet nem kapott Siresemann­tól erre vonatkozóan formális ajánhtot. A fran­cia nagykövet azt az utasítást kapta kormányá­tól, bogy a hivatalos tárgyalás megkezdésének előfeltételein a passzív ellenállás megszüntetését és a párisi német nagyköveti állás betöltését jelölje meg. A Temps~ aggodalom mai néz a né­met feltételek elé és azzal fenyegetódzik, hogy a tárgyalás meghiusul, ha Németország a fizető­képesség kérdésit tolja előtérbe és ha a biro­dalmi kancellár az általános garanciákhoz ra­gaszkodik. A Berliner Tagblatt szerint a jövő héten a birodalmi kormány, • a birodalmi bank és a magánbankok között tanácskozások lesznek az aranyvalutás Nemzeti Bank gyors felállítására vonatkozóan. A birodalmi bankkal való szerves összeköttetését az uj banknak olyan formán ter­vezik, hogy a birodalmi bank az uj bank tekin­télyes részét átveszi és a saját aranykészletének egyrés-iét tőkének átengedi az arany bankjegyek fedezésére. A magánbankok devizafizetés elle­nében veszik át tőkéjük fennmaradó részét. A kiadandó bankjegyeket magas százalék arányá­ban arannyal, devizákkal és aranyváltókkal fedezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom