Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-13 / 207. szám

S Z H Q EÍD Szeged, 1923 «eptemberl3. A devizák igénybevételére kirendeli kormánybiztos rendeletével kapcsolatosan, amely korlátozza a devizabankok működését, tudósítónk a következőket jegyzi meg: — A rendelkezésnek az a cé'ji, hogy a devizapiac áttekinthetőségét és munkarendjét egyszerűbbé tegye. Eddig 5000 olyan bank vol>, amelynek állandóan be kellett jelenteni devizaüzleteit a központnak. Ezeknek a számát mosl 300 ra szállítják le. A devizakormánybiztos a tőzsdét is meg akarja tisztítani bizonyos személyektől. A Times hosszabb cikket közöl, amely szerint newyorki pénzügyi körökben arról beszélnek, hogy ha á Ruhr-kérdésben megegyezés jön léire és megállapodás történik a szövetségesekkel, akkor a nemzetközi bankárvilág megfontolásának egyik legfontosabb tárgya lesz, hofey Németországot egymilliárd dollár összegű kölcsönnel a gazdasági összeomlástól megmentsék. A kölcsön negyedrészét valószínűleg amerikai bankároknak fogják jegyzés végstt felajánlani. A kölcsön biztositékául Németország ipari birtokállománya és a többi európii nemzet által nyújtandó garanciák állanának. Drezdában a forradalmi munkástanács tagjai be akartak nyomulni a városházára. A rendőrséget a tüntetők köréből megdobálták, mire ezek kénytelenek voüak fegyvert használni. Mintegy 50 en megsebesültekHir szerint öt ember belehalt sérüléseibe. Délután 1 Érakor a városban a nyugalom ismét helyreállt. „Igazgatója-e Palágyi a (A Szeged tudósítójától) A tanács a rendkívüli közgyűlés határozata értelmében — mint ismeretes — szerdára hivia össze a szinügyi bizottságot, hogy javaslatot kérjen tőle a szinház ügyében. A szinügyi bizottság ülése m* délután 5 órakor meg ís kezdődött és a rendkívüli közgyü és iránt megnyilvánult nagy érdeklődés természetes folytatásaképen az ülésen. a szinügyi bizottság minden tagja megjelent. Az ülés mindvégig viharos volt, szenvedélyes jogi vitákkal teli cl az idő és hiába hivatkoztak néhányan arra, hogy a jogi helyzet tisztázása nem a szinügyi bizottság, hanem a tanács, illetve a jogügyi bizottság feladata. A jogi viták provokálásánsk azonban meg volt a maga célja, még pedig az, hogy a kérdés mellékvágányokra való terelésével a mego'dás lehetősége minél jobban kitolódjon a bizonytalan messzeségbe. Balogh Károly az egyik éleshangu jogi vita hevében találóan jegyezte meg, hogy „a jogi formulákkal mindig meg lehel ölni az igazságot." Az a kétségbeesett igyekezet, amellyel egyesek Palágyi jogait védeni akarják,' tulajdonképen értelmetlen és céltalan, mert tudomásunk szerint Palágyi maga sem védi már jogait, hiszen Faragó Ödönnel már régen megkötötte a megállapodást. De azért a hosszura nyull ülésnek valami pozitív eredménye még is csak volt. A bizottság valamennyi szóval egy ellenében (csupán Balassa Ármin szavazott ellene) ugy hafározott, hogy felhívja a város tanácsát annak a megállapítására, vájjon az augusztus 27 én hozott határozat értelmében igazgatója-e még ma is Palágyi Lajos a szegedi színháznak, vagy sem ? Abban az esetben, ha a tanács azt állapítaná meg, hogy Palágyi szerződése fenn áll, a szerződés 17-ik paragrafusa és ugyancsak az augusztus 27-i határozat alapján azonnali hatállyal bontsa fel vele a szerződést és mindkét esetben hivja össze ismét a szinügyi bizottságot a meghívandó uj igazgató kijelölésére vonatkozó javaslat megtárgyalására. A szinügyi bizottság ülését öt óra u án néhány perccel nyitotta meg dr. Gaál Endre kulturszenátor. Felolvasta a szir.ügyí bizottság működésére vonatkozó szabályrendelet néhány mondatát, amely szerint személyi vonatkozású ügyeket csak zárt ülésen tárgyalhat a bizottság. Mivel pedig most az uj igazgató személyének kijelöléséről lesz szó, elrendeli a zárt ülést és felhívja a sajtó képviselőit, hogy hagyják el a termet. Az elnök szavaira feltűnő mozgolódás támadt a teremben. Wimmer Fülöp azonnal felszólalt és kifejtette, ho;<y a szabályrendelet csak személyi ügyek tárgyalásánál rendeli el a nyíl vánosság kizárását, az igazgató-kérdés padig nem személyi ügy és igy nincs alapja a zárt tárgyalás elrendelésének. Wimmer Fülöp helyesléssel fogadott szavfcl után dr. Dobay Gyula bejelentette, hogy egy olyan indítványa lesz, amelynek elfogadása esetén fölösleges a zárt ülés elrendelése. Gaál tanácsnok látva szándékán ;k teljes kudarcát, visszavonult és többé nem is beszélt a zárt ülés tervéről, hanem fölolvasta a rendkívüli közgyűlés határozatát Taschler Endre által készített jegyzőkönyvi kivonatból: „A közgyűlés a tanácsnak azt a véghatározatát, amelyben hozzájárult Palágyi Lajos szerződésének Andor Zsigmondra való átruházásához, továbbá azt a véghatározatát, amelyben kimondotta, hogy Faragó Ödön ajánlatát tárgyelás aíá nem veheti, a benyújtott felebbezések alapján fölülbírálva feloldja és az ügyeket visszaadja a tanácsnak azzal, hogy a színházigazgatói állást a szinügyi bizottság meghallgatása után szabályszerű eljárással töltse be." Dr. Dobay Gyula: Ez nem az én indítványom l Nem ezt határozta a közgyűlés! A közgyűlés szóról-szóra a következő indítványomat fogadta el: „A közgyűlés oldja fel a tanács határozatát és a szinügyi bizottság meghallgatása után hozzon uj, törvényes határozatot." Dr. Dobay Gyula kijelentése éleshangu vitét provokált, de a bizottság néhány tagjí ugy vélekedett, hogy magába az indítványban tényleg nem volt szó igazgatói állásról, az indítványozó csupán indítványának indokolásakor beszélt az igazgatói állás szabályszerű betöltésének módozatairól. Ezután Dob>y Gyula azt indítványozta, hogy a szinügyi bizottság minden további tárgyalás nélkül napolja el önmagát és várja be, amig a közgyűlés pontosan megállapítandó határozata jogerőre emelkedik. ' Wimmer Fülöp Dobay indítványa ellen erélyesen tiltakozott, mert *nnsk más célja nincs, mint a kérdés megoldásának oktalan halogatása, pedig a színtársulat halvan bizonytalanságban élö tegjának érdekében a megoldást halogatni nem szabad. A közgyüiés is ilyen szellemben hozta rt.eg határozatát és én is ezzel a föltétellel vontam vissza indítványomat, i csatlakozva Dobay Gyula indítványához, mert ugy láttam akkor, hogy Djbay indítványa is azt a célt szolgálja és azon az u'on halad, mint az enyém. Ezután a jogi kérdések egész légiója merült fel. Valami betévedt idegen nyugodt lelkiismerettel állapíthatta volna mer, hogy nem is a szinügyi, hanem a jogigyi bizottság ült össze, hegy »tisztázzon" níháuy fogalmat. Paragrafusés rendeletszámok, törvény-, rendelet-, szabályrendelet-, határozat- ís szetződésidéze;ek röpködtek a levegőben. Jogi vélemények mérkőztek egymással és a tárgyalás fonala teljesen beleveszett a mesterségesen felidézett káo?zba. A kérdéshaimazbart mindenki talált olyant, amihez hozzáfűzhette egyér.i véleményét. Itt-ott a szóharc személyes térre is terelődött. Egyszerre beszélt mindenki, még pediE> az aEztal egyik végín más kérdés volt a vita tárgya, mint a közepén és más, mint az asztal másik végén. Az elnök tehetetlenül szemiélte a hihetetlen kavarodást, amelyből végre kijegecesedelt a következő határozat: „4 tanács az augusztus huszonhetedikén hozott határozat alapján állapítsa meg, vájjon igazgatója- e Palágyi Lajos a színháznak, vagy sem. Ha azt állapítja meg a tanács, hogy a szerződés fennáll, ugyancsak az augusztus huszonhetedikén hozott határozat, valamint a szerződés tizenhetedik pontja alapján mondja ki azonnal a szerződés felbontását és mindkét esetben haladéktalanul hivja össze a szinügyi bizottságot a meghívandó igazgató személyére vonatkozó véleményadás végett Az augusztus 27-én hozott határozatfal a tanács — mint ismeretes —, hivatkozva a többszöri felhívás eredménytelenségére, a szerződés megszegése miatt megbír?ágolta Píilágyi Lajosi és kimondotta, hogy abban az esetben, ha a bírságolás után sem tesz haladéktalanul elegei a szerződésnek, azt egyoldalulag felbontja. Az elnök a határozat pontos megállapítása után az ülést a még mindig viharzó szenvedélyek közepette bezárta. A bizottsági tagok azonban továbbra is együtt maradiak és a jogi, jobban mondva most már személyes élü vitát fokozott hévvel folytatták. Gaál Endre nekivörösödve, éles hangon védekezett a feléje zuduló vádak ellen és egyszerre csak — minden átmenet nélkül — a lehető legdurvább hangon kiáltotta a távozni készülő újságírók felé: — Megmondtam már, hogy vége az ülésnek, az újságíróknak semmi keresni valójuk nincs itt, azonnal hagyják el a termeti A szegedi sajió és a szegedi sajtó munkatársai sok mindent eltűrlek már dr. Gaál Endrétől, Szeged város kultur-tanácsnokától,, de ezt a példátlan durvaságot egyszer s mindenkorra kikérjük magunknak. A szegedi sajtó közkatonái, akik eddig tulelnézőek voltak Gaál Endre különböző gyengeségeivel szemben, mindig és minden körülmények között szolgálják olyan önzetlenül a város érdekelt, mint Gaál Endre tanácsnok ur és akkor is a város érdekeit szolgálják, amikor megjelennek abban a teremben, ahol Gaál Endre állítja fejetetejére a város kulturális ügyeit. Ha pedig Gaál Endre képtelen arra, hogy meggondolja előbb azt, amit kimond és aminek konzekvenciáit nem hajlandó viselni, akkor inkább hallgasson, vagy keressen olyan helyet magának, ahol felelitlenül beszélhet és cselekedhet ugy, ahogy akar. Telefon: Igazg. 11-85. K%né Mozi Telefon: Pénztár 455. Csütörtökön és pénteken, szeptember 13. és 14-én — CSHK It ÍVEI1 rEEiÜEilEKNEK t z arany-pestis. Uránia 6 felvonásban. A főszerepben: ANITA BERBER. Egyidejűleg: DUMAS világhírt! regénye ny»mán: Aki Ipxh szeret, az miniéin m^ml Társadalmi dráma 5 felvonásban. A főszerepben: f RHHCESKW BERTIHI. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. PéTnezgr°5é2. Belvárosi Mozi ,gge{ m Szeptember 13-án, csütörtökön FRIEDRICH KŰHD E-vel a kettős főszerepben: Harc az olajforrásokérL Kalandorjáték 5 felvonásban. — Azonkívül: Aranybortön. Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: PERM AHDRAElőadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. CIP1RC üovecjünK i javítását, karbantartását garan• cia mellett szakszerűen csakis a régi, jóhirnevü Első Szegedi Irógépjavitó Vállalat, KECLER SZAKÜZE.CTÉBCI1 Készül. Tolofon QRQ Uj és használt írógépek 1 eieion alOOi állandóan raktáron. cipirc OavccjünK i *» KÜLÖN MÉRTÉKOSZTÁLY I DIVAT CIPOKÜLÖNLEGESSÉGEK I Minőségben, árban, szépségben utó'érhetetlen a Robitsek-Cipő Feketesas-u'ca 16. wü „Vénus" Ainnnifár elsőrendű cipőujdonUJJUyyai 5ágajt Üzletnyitásig nagy választékban mérsékelt áron árusítja. Szegfű-u. 2. aiatt külön berendezett szalonjában Telefon: 12-36. 652