Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-12 / 206. szám

S ZE OBD Szeged, 1923 szeptember 12 Tiíin s békét és a konszolidációt irányítják. A szociáldemokráciának követelése az, bogy Cseh­ország külügyi politikája a kölcsöntárgyalások alkalmával ebben az értelemben járjon el. A Lidove Noviny irja: A feszültség, amelyet Magyarország a békeszerződéssel szemben való ellenállásával Közép Európában előidézett, kezd enyhülni. Ausztria szanálási akciójának sikere Magyarországnak is megmutatja azt az utat, amellyel megmenekü'hetne a pénzügyi katasz­trófától és amellyel a belső nyugalmat is el­érheti. A garancia-szerződés. Genfben a Népszövetség harmadik bizottsá­gának fontos ülése volt. Megvitatta a kölcsönös garanciaszerződés tervezetet a lefegyverzésről. A nervég delegátus kifogásolta, hogy a Népszö­vetség a garanciaszerződés tekinteténen hamis vágányokra siklott át. Lengyelország delegátusa módosító indítványt terjesztett elő, amely oda­irányul, hogy a garanciaszerződés első fejezete helyett mondják ki egységes elv gyanánt, hogy a szerződést kötő államok egyszersmindenkorra kötelezik magukat, hogy mindenféle támadástól tartózkodni fognak. Ezután szót kért a magyar delegátus és kifejtette, hogy a békeszerződések által az államok egész sora már kényszetüll felfegyverzését jelentékenyen csökkenteni anélkül, bogy nekik bármiféle biztosítékuk volna ujabb támadások ellen. Ezeket az államokat is részel­tetni kellene a garanciaszerződés által nyújtandó oltalomban. A bizottság a vitát legközelebbi ülésén folytatni fogja. Választás. A Népszövetség bejelentette a hágai nemzet­közi bíróságnak, hogy Pustamenta kubai állandó bizottsági tfig halálával megüresedett egy bizott­sági hely. Az ülésen 34 szavazó 42 választó közQl De Silva Pettost, a brazíliai bizottság vezetőjét választották meg a nemzetközi bíró­sági tagságra. A választást a népszövetségi tanácsnak titkos szavazattal jóvá kell hagyni. Ausztria talpraállltása. A Népszövetség mai közgyűlésén Ausztria ta'praállitásának problémája és az erről szóló jelentések kerültek szóba. Ador szövetségi ta­nácsos, mint előadó rámutatott arra, hogy a Népszövetséggel szemben gyakran merül fel az a szemrehányás, hogy nagy humanitárius-elvek megvalósilásara irányuló akciónál csak ajánla­tokat és kívánságokat koz fel. Ausztria talpra­állitásának kérdésénél senkisem vitathatja, hogy a Népszövetség itt gyakorlati megoldást talál. Ezután Measdorf, volt londoni osztrák nagy­követ az osztrák delegáció nevében annak a hálaérzetnek adott kifejezést, amelyet az egész Ausztria érez a Népszövetség iránt. Nincs pénz a város kasszájában. megsürgette a belügyminiszternél ennek azösz­szegnek a kiutalását, azonban mindezideig a sürgetések nem jártak semmiféle eredménnyel, A tanács most elhatározta, hogy ismét meg­sürgeti a százkilencvenmiilíó kiutalását és fel­kéri dr. Kószó l&ivan belügyi államtitkárt is, hogy személyes intervenciójával segítse hozzá a várost követeléséhez. Nem tudjuk, hogy a kellőképen megindokolt tanácsi sürgetésnek lesz-e egyáltalában és mi­kor lesz eredménye, azonban ettől függetlenül ugy véljük, a város főpénztárának sohasem sza­badna fizetési zavarokkal küzdenie, mert a város nagyon könnyen elvesztheti igy a hiteiét. Meg­történt néhány nap előtt például az, hogv a köztisztasági üiem néhány millió korona áru szénát vásárolt egy szegedi kereskedőtől a ta­nács fölhatalmazása alapján. A tanács a széna árát ki is utalta a főpénztárból, amikor azon­ban a ke: esküdő megjelent a főpénztárban a teknácsi utalvánnyal, hogy a pénzét fölvegye, azzal küldölték el, hogy jöjjön néhány nap múlva, mert nincs pénz. A mai rohamos érték­változások idején ped:g egy kereskedő sem vár­hat a pénzére veszélytelenül. Ezzel a körül­ménnyel számolnia kellene a város hatóságának is és akármilyen módon, de biztosítania kellene a főpénztár áílandó fizetőképességét. (A Szeged tudósítójától.) A marostői földek árveréséből több mint háromszázmillió korona folyt be a váios pénztárába és pillanatnyilag enyhítette a főpénztár állandó pénzzavarát. A zavartalanság a/onban nem tartott sokáig. Alig fejezték be a földárverést, a városi tisztviselők szeptemberi fizetése hatalmas érvágást jelentett a város készpénzkészletére és ma ismét az a helyzet, hogy a főpénztár képtelen az esedé­kessé váló nagyobb összegek kiutalására. Mol­nár József tb. főszámvevő, a könyvivői hivatal vezetője a főpénztár szorult helyzetérői jelentést terjesztett a tanács elé és sürgős intézkedést kért a kifizetések zavartalanságának biztosítására. A tanács a könyvivői hivatal jelentése alap­ján behalÓ3n foglalkozott a kérdéssel. Megálla­pította, hogy a főpénztárban uralkodó pénz­hiánynak a kormány az oka, amennyiben tar­tozásait mindig késedelemmel egyenlíti ki. A városi tisztviselők augusztusi és sztp'emberi fizető ének hetvenöt százaiékát a minisztertanács határozata értelmében a kormánynak kell elő­legeznie, az erre vonatkozó rendílet már régen meg is je'ent, de a kormány még mindig nem hajtotta végre és igy a város előlegezte kény­telenségből a kormány előlegét a tisztviselők­nek, ami körülbelül százkilencvenmiilíó korona tuikiadást jelentett. A tanács már többizben Vita a nyomorenyhitésről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet- ! gyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Harmadszori olvasásban ts elfogadják a trianoni békeszerződés tizedik részének az Elzász Lolharingiára vonatkozó cikkelyéről szóló törvényjavasla'ot. Ezu án a személyszállító automobiloknak az inségakció céljaira való megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása kövelkezik. Szabó József (keresztényszocialista) sz első szónok. A kormány egé-z adórendszere — úgy­mond — fogyasz'ási adókra van alapítva. Nem­hogy törölné azokat, hanem még ujabb és ujabb fogyasztási adókkal sújtja az amúgy is túlterheli közönséget. Kérdi, hogy más luxus nincs e, mint az autó? Pikler Emil: A metresszeket is meg lehetne adóztatni. Bartos Andor: Komolyabban tessék közgaz­dasági kérdésekíől b szélní. Szabó József: A nagybirtokok tudvalevőleg nem adóznak kellően. Éz nem igazság. Nem igazságos, hogy egyesek ezer holaakon gazdál­kodjanak, másoknak pedig egy talpalatnyi föld­jük sincsen. Határoza'i javaslatot nyújt be, amelyben indítványozza, hogy a nemzetgyűlés kü'dje vissza a pénzügyi bizottsághoz a töivény­javaslatot azzal, hogy egészítsék azt ki és adóz­tassanak meg minden egyéb luxuscikket, köz;ük a luxusfogatokat, versenylovakat, luxuslakáso­kat és villákat, az 500 holdon felüli birtokokat progresszív kulcs szerint, pezsgőt, likőröket, luxusborokat, selyemruhákat, parfümöket, pré rneket, bundákat és a különleges dohányárukat. A köveikező szónok Berki Gyula. Nem azért szólal fel, mintha ennek a javaslatnak támoga­tásra volna szüksége, mert a javaslat már ma­gában foglalja az indokolását. Támogatja a ja­vaslatot azért is, mert keresztény gondolat van benne. Peidl Gyula: Sióval afféle csodabalzsam. Berki Gyula: A legnagyobb nymoruság az, amit ez az ország az erkölcsiekben vesztett. A munkanélküliek segélyéből 6 már kiábrándult, kiábrándult pedig a Károlyi-kormány idején, mert az ilyen munkanélküli segélyezésekből fej­lődik a bolsevizmus. (Nagy zaj a szociálde­mokrata párton.) Felkiáltások: Adjanak munkátI Ulain és Zsirkay állandóan közbekiáltanak és a padot verik. Az elnök folyton csenget és csak nagy ne­hezen tudja a rendet helyreállítani Klárik Ferenc: Sok ilyen szociálpolitikára van szüksége ennek az országnak. Berki Gyuia: Ne n a munkanélkülieket kell segíteni, akik dolgozni tudnak, hanem azokat, akik munkaképtelenek, az özvegyeket, árvákat és hadirokkantakat. Szeder Ferenc: Nem szégyellik magukat, ezekről beszélni? Száz koronát adnak egy hó­napra! Berki Gyula: Nem vagyok hajlandó szociális tanításokat a túloldaltól elfogadni. Örömmel üdvözli a javaslatot azért is, mert gyorsat végrehajtható, már pedig ez az inségakciónak egyik legfőbb feltétele. Peyer Károly: Nem fogadja el a javaslatot. (Nagy zaj a kormánypárton.) Nem fogadja el azért, mert nem alkalmas a nyomor enyhítésére, nem is szólva arról, hogy a nyomort nem enyhíteni kell, hanem megszüntetni. Gondos­kodni kell arról, hogy a saját hibáján kivül munkanélküliségbe került munkás nyomorúsá­gán segítsenek, akár falusi, akár városi az illető. A nemzetgyűlés nemrég elfogadta az épitési törvényjavaslatot, de majd ha végre­hajtásra kerül a sor, azt fogják látni, hogy a szakképzett munkások hiján a kivándorlás foly­tán nem lehet a munkákat elvégezni. Nem speciális magyar jelenség a tömegnyomor, vaa az másutt is, speciális jelenség azonban nálunk az a közöny, ahogyan ezt nem látják meg. Ulain Ferenc: Teljesen igaza van. Peyer Károly: Svájcban a munkanélkülek se­gítése állami és városi feladat, az volt már a háború előtt is. Hasonló a helyzet Angliában, Belgiumban és bizonyos mértékig Franciaország­ban is. Magyarországon egyedül a szakszerve­zetek foglalkoznak a munkanélküliek segíté­sivel. Németország a rossz pénzével felépítette hajóparkját, rengeteg vasutat, utakat, házakat építettek. Friedrich István: Ugy van! Peyer Károly: Németországban a papiros­pénzből tényleges nemzeti vagyon lett. Hatá­rozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nem­zetgyűlés a kormányt, hogy a Horthy-akció elszámolását terjessze a nemzetgyűlés zárszám­adási bizottsága elé felülvizsgálás céljából, a bizottság pedig tegyen jelentést működéséről. A: autóadójavaslatot nem tartja célszerűnek, mert kevés ember tart ma luxusból autót. Nem szavazza meg a javaslatot. Meskó Zoltán üdvözli a kormányt abból az alkalomból, hogy végre észrevette az autókat. Határozati javaslatot nyújt be: Terjesszen 9 kormány törvénv javaslatot a Ház elé az or­f umok, bárok és egyéb mulatóhelyek belépő­díjainak éá az ott fogyasztott élelmicikkek ér­t kének megadóztatásáról. Kifogásolja, hogy az egységes párt kisajátította magának a nyomor­enyhítő akciót. A javaslatot a hadigazdagok megadóztatására irányuló első lépésnek tartja éj igy azt elfogadja. Etután Propper Sándor szólal fel. Ilyen ja­vaslatokkal nem lehet elintézni ilyen nagy kér­déseket. A nemzet jövedelme a földbirtok, a Ifiké és a munka között oezlik meg. A háború óta a földbirtok és a tőke jövedelme nagy­mértékben szaporodott, a munka jövedelme pedig csökkent. A kormány adópolitikája a drágaság oka. Bírálja a kormány pénzügyi po­litikáját. Felhívja a kormány figyelmet a jöve­delmek megoszlásának kérdésére. A javaslatot elfogadja. Az elnik félbeszakítja a vitát. Napirendi ja­vaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap dél­előtt 10 órakor lesz s napirenden a mai napi­rend szerepel. Az ülés vége 2 órakor. Az uj török kermány programja. Mint a Times Konstantinápolyból jelenti, Fethi az angórai parlamentben kifejtette a kor­mány programját. 1. A költségvetés egyen­súlyozása mind.n fölösleges kiadás és kölcsön elkerülésével az agráradót csökkentése a mező­gazdaság fejlesztése védett. A közvetett adók és a jövedelmi adók reformja. A belső és külső adósságok lefizetésének eiőkészitése. 2. A tisztviselők és katona isztek helyzetének javí­tása. 3. Erélyes eljárás a rablógazdálkodások ellen és a csendőrség fejles íiése. 4. Közoktatás­ügy fejlesztése. 5. Az utcai hidak és vashidak megjavítása. 6 A hadsereg és f'ofh létszám­csökkentése, a szolgálati ídö •<»» rövídi.é-e. 7. A külföldhöz való viszonyt i h.ő n F ii I a reményt fejezte ki, hogy TöiOkorsiág va a­metinyi nemzettel békében és b*rá<gágoan fog élni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom