Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-12 / 206. szám

Szeged, 1923 szeptember 12. S Z E 0 E Dl Korfut egyelőre megszállva tartják. A népszövetségi fanács titkos ülése hétfőn az olasz görög viszállyal foglalkozott, amelynek során Görögország képviselője kijelentette, hogy Görögország az ötvenmillió lira összegű biz­tosítékot a svájci nemzeti banknál letette. A Tribuna irja: A görög-ol?sz viszály ki­menetele Olaszország teljes sikerét jelenti. Olasz­ország — jegyzi meg a lap — addig Korfu szigetén marad, amig a nagykövetek konferen­ciáján megerősített és görög részről elfogadott feltételek és jóvátételek teljes egészükben telje­sítve nincsenek. A Reuter Irods jelenti, hogy diplomata körök­ben általános megelégedés nyilatkozott meg a görög-olasz viszály utalsó fejezetét illetőleg', amelyet a népszövetségi akció eredményén ;k tekintenek. Amig azonban Görögország vissza nem vonja a Népszövetséghez intézelt felebbe­zésit, addig az ügyet korai volna elintézettnek tekinteni, mert minden látszat arra mutat, hogy ha ez meg fog történni, a Népszövetségnek kö­telessége a felebbezéssel foglalkozni. Az olasz misszió meggyilkolásának behaló nyomozása időt vesz igénybe és a nemzeti ítélőszék a kár­térítés összegét mindaddig nem állapítja meg, mig a kiküldött bizottságnak a vizsgálat ered­ménye rendelkezésére nem áll. Mindezekből világos, hogy Korfu kiürítése nem következik be olyan hamar, mint gondolták, de abban megegyeznek a nézetek, hogy a kölcsönös vi­szony mindkét részről tényleg javult. A népszövetségi tanács tegnap délután 6 óra­kor zárt ajtók mögött ülést tartott, amelyre Politisz görög delegátust is meghívták. A ta­nácskozás szigorúan bizalmas volt, de kiszivár­gott, hogy azért volt sürgősen szükség arra, mert Mossolini miniszterelnök közölte, hogy Korfu kiürítését nemcsak attól teszi függővé, hogy a görög kormány teljesítse a nagykövet­ségi konferencia feltételeit, hanem előzetesen elvárj?, Görögországtól, hogy a megszállás költ­ségeit megtérítse. Ezeket a költségeket az olatz kormány tizenötmillió lírában jelölte meg. A Chicago Tribüné szerint az olasz nagykö­vet tegnap a nagyköveti konferencián közölte, hogy Mussolini már kimondia az utolsó szót és pedig abban az értelemben, hogy a sanctió­kat, amelyekhez az olasz követelések biztosí­tása végeit folyamodott, esek ekkor függeszti fel, ha a követeléseket teljes terjedelmükben végrehajtották. A lap továbbá ugy tudja, hogy a nagykövetek jegyzékének a görög kormány részéről történt elfogadását, amint az Korfu lö­veíéseért és a 16 ember megöléséért, illetve 35 ember megsebesülésért i ényelt kártéri és kö­veteléséről való lemo idást tesinlik. Tegnap ki­jelentették, hogy görög állampolgár egyáltalán nem vesztette életét. Valamennyi korfui halott örmény menekült volt, A nagykövetek azon a nézeten vannak, hogy az olasz kormány fel­adja azt a követeléséi, hogy Korfu megszállá­sának költségeit Görögország viselje. A nagykövetek konferenciája, amely a götög­olasz válaszjegyzékkel foglalkozott, újból összeül. Az Havas ügynökség szerint a szövetségesek­nek a nagykövelek konferenciáján lévő képvi­selői hivatalos részleteket kértek kormányuktól azokra a feltételekre nézve, amelyek mellett az olasz csapatoknak Korfu szigetét ki keil üríteni. A Tribuna jelenti Korfuból, hogy a pireusi angol konzul odaérkezett, nyitván azért, hogy i: sziget olasz megszállását vizsgálat tárgyává tegye. Az olasz-görög kikötők között az össze­köttetés még mindig meg van szakítva. Olasz-jugoszíáv feszültség. Az angol lapok élénken foglalkoznak az olasz-jugoszláv viszállyal, amely a fiumei kér­désben támadt. A Daily-Mail belgrádi tudósi tója Jugoszláviának e kérdésben vallott állás­pontját a következőkben ismerteti: Jugoszlávia azt remélte, hogyhs Olaszország nem fogedja el a rapallói szerződést, amely Fiumét önálló államnak nyilvánítja és amelyet később a saint­germaini egyezmény Olaszország jwára módo­sított, akkor aláveti magát a szerződéshez ké­pest Svájc döntésének. Mussolini nyilvánvalóan nem akar igy cselekedni, hanem azí követeli, hogy Jugoszlávia engedje át Olaszországnak a Baross- kikölőt, amit mege:őiően végleg Ju­goszláviának ítéltek oda. Az olaszok ultimátu­mának határideje szeptember 15 én jár le. Jugoszláviában annál nagyobb a nyugtalanság, mert a kotfui esemény után at'ól tartanak, hogy Mussolini erőszakkal fog fellépni. Á Deutsche Algemeine Zeitung milánói jelen­tése szerint Olaszország es Jugoszlávia tárgya­lása a f umei kérdésben mindinkább kiélesedik. A Secolo szerint BZ olasz kormány visszautasí­totta a délszláv kormánynak azt a kérését, hogy az ügyet a svájci szövetségi elnöknek döntő birói ítélete elé terjesszék. A fiumei kérdésről Mussolini igy nyilat­kozott : — Nem sokat várok egy hirmadik személy döntőbírósági ítéletének igénybevételétől, aki a kérdést nem ismeri. Jó szándékomnak, mérsék­letemnek Jugoszlávia irányában már ami jelét adtam, hogy a diplomáciai harmadik zónát ki­ürítettem, ami 0ászországban egyáltalán nem volt népszerű. Oiaszország régebben is békés szándékot mu-atott a fiumei kérdésben, amikor nagy áldozatok árán akciót indított D'Annunzio ellen, holott az olasz katonáknak' s ját fegyver­társukra kellett löniök. Olaszország törekvése ezenkívül*az volt, h>gy Zanella.ú íjon a fiumei kormány é'ére. O aszorsz^gaak legfőbb óhaji, hogy a délszláv állam és Olaszország köpött a jelenlegi nehéz viszálv békés megoldási nyerjen. Azt kívánom, hogy Fiume kapocs és ne Ensz almája legyen Olaszország és Jugoszlávia között. Mitví a Daily Telegraph dip omaciai -tudósí­tója a fiumei kérdéstő irja, értesülése szerint telj s és veszélyes szélcsend állott be. A bolgár heyzst is, kivált a szerb-bolgár haláron, ko molynak tekinthető. Sztankov miniszterelnökhöz szá nos óvást intéztek. Római jolentés szerint a belgrádi kormány a liumei kérdésről szóló ultimá um szep'ember 15-én lejáró határid jének meghosszabbítását kéríe. Mint a Secolo jelenti, 8z olasz kormány elutasította Jugoszláviának azt az ajánlatát, hogy a fiumei kérdésben a svájci szövetségi elnök döntéséi kérjék. Antonovics tómai jugoszláv követ Mussolini miniszterelnökkel írásban közölte, hogy a bel­grádi kormány nincs abban a helyzetben, hogy Olaszország részéről felállított követeléseket .a fiumei kérdés megoldása ügyében elfogadhassa. Poincaré miniszierdnök ebben az ügyben bi­zonyos közvetítésre vállalkozott, azonban eddi,; még nem tettek további lépéseket. Csütörtökön megkezdődik a Ház szünete. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés a szőnyegen levő törvényjavaslatok letárgyalása után valószínűleg a holnapi, vagy legkésőbb a holnaputáni nappal elérk-zik a várva-várt szünethez. A szünet tartama tekin­tetében még végleges döntös nem történt. Mi­előtt megkezdődnék, az egységes párt értekezletet tart, amelyen Vass József helyettes miniszter­elnök az általános politikai helyzetről, Bethlen István gióf miniszterelnök genfi tárgyalásairól és az összes aktuMitf kérdésekről kimerítő tájé­koztatást nyújt a párt tagjainak. Ezen az érte­kezleten egy ujabb nagyfontosságú akcióról lesz sző, tudniillik a lelkészkedő alsó papság régóta vajúdó helyzete tekintetében kiván a párt állást foglüni. A fajvédők népgyülése Szegeden. A Nemzeti Ssjtótudősitó Iroda jelenti: A keresztény ellenzéki blokk vasárnap, e hó 16-án Síe?ed II. választó ke ü stében népgyűlést tart, amelyre a fővárosbó' Friedrich István, Eckhardt Tibor, Lendvai István, Zsirkay János és Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselők utaznak le. A valorizációs törvény végrehajtása. A közönség és a szakkörök által egyaránt türelmetlenül várt úgynevezett adóvalorizációs törvény, amely 1922 és 1923. évi jövedelmi és vagyonadóknak megállapításáról intézkedik, ter­jedelmes végrehajtási utasítással együtt ma je­. lent meg a hivatalos lapban és ped'g lényeges i változtatásokkal a köztudatba majdnem átment eredeti javaslattal szemben. A megjelent - tör­vényt és utasítást a következőként ismertetik: Az általános szabály az, bogy sz 1922. évi jövedelmi és vagyonadó az ötszöröse, az 1923. évi jövedelmi és vagyonadó pedig a húszszo­rosa annak a jövedelmi és vagyonadónak, smely az 1921. évre volt kitűzve. Az igy több­szörözött adóknak ez 1923. év október végéig járó részét ugyan e hónap végéig, az 1923. év utolsó negyedére eső részét pedig folyó évi december 31-ig kell befizetni. Aki e befizetéseket nem teljesiti, 1923 no­vember 1-étől, i lelve 1924 január l-étől a hátralékos adók tiz százaiékát fizeti havonként adópótlék (bírság) cimén. Az 1923 november 1-ét megelőző időszakra pedig késedelmi kamatot lehet követelni. A be­hajtási illeték (zálogoíás hat százalék, árverés tiz százalék) változatlanul fennmarad. Az általános szabálytól eltérően a házbirtok­ból és szőlőbirtokból származó jövedelmek enyhébb elbírálásban részesülnek. A fentemiitett ötszörözésné! és huszszorozás* nál alacsonyabb többszörözést kérhetnek az adózók, ha az 1924 január 15 éig benyújtandó részletes és számszerű vallomásában, amelyben nemcsak a számszerű tiszta jövedelem, hanem nyers jövedelem és a rezsiköltségek is pontosan részlelezendők, kimutatják, hogy az 1922., illetve 1923. évben elért tényleges jövedelmük kisebb, mint az 1921. évi jövedelmi adóalap, a vagyonadóra pedig kimutatják, hogy az 1921, illetve 1922 december 31-i vagyonuknak for­galmi értéke kisebb, mint az 1921. évi vagyen­adóalap ötszöröse, illetve húszszorosa. Azok sz adózók, akik a helyesbítési kérelmet kellő határidőbsn előterjesztik, az általános többszörözés szerint járó adóknak csak hatvan százalékát kötelesek befizetni. Ha azonban helyesbítési kérelmükkel elutasitlatnának, a be nem fizetett adó után járó havi tízszázalékos adópótlékot visszamenőleg is kötelesek utó­lagosan megfizetni. Ezenfelül az a hátrány is érheti a helyesbí­tési kérelmével az adózói, hogy az ötszörösnél, illetve húszszorosnál magasabb szorzószám alapján magasabb összegben fogják adóját megállapítani. Ezt a bejelentést csak azzal lehet kikerülni, ha a hatvanszázalékos kedvezményt a befizetésnél a kérelmező nem veszi igénybe. Van azonban még egy másik felemelési lehe­tőség is, tudniillik, amelyet a pénzügyi hatóság kezdeményezhet abban az esetben, ha valaki­nek az 1922., illetve 1923. évi jövedelmét ma­g s bb összegben szupponálja, mint az 1921. évi edóelap ötszörösében, illetve húszszorosá­ban. E felemelésnek sem határidejéről, sem a kivetési eljárás ré zleleiről és módozatairól a végrehajtási utasítás nem tartalmaz intézkedé­seke*, ezekre egy későbbi rendeletet igér a pénzügyminiszter. Egészen uj törvényjavaslatot kö eles előterjeszteni a pénzügyminiszter a kü­szöbön álló 1924. évi jövedelmi- és vagyon­adó kivetésről. Elkobozták a miniszterelnök erdélyi birtokait. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök nagykiterjedésű birtokait a román agrárreform bizottságok mind kisajátították. Magyar Kalász, Msgvar Kalonta és Vajdaferenczi határában lévő 2000 holdas birtoka nem került még ezideig kisajátítás alá, most azonban erre is rákerült a sor. A birtokra ugy az első , mint a másod­fokú agrárbizottság kimondotta a kisajátítást, azzal az índoVolással, hogy Bethlen István je­lenleg távollévő magyar állampolgár. A birto­kon lévő ingóságok elhordását már meg is kezdték, a román kormány erre a célra meg­felelő vagonokat és vámmentességet biztosított a magyar kormány elnökének. Az épitési törvény végrehajtása. A népjóléti minisztériumban az épitési tör­vény végrehajtási utasításának tárgyában ülés volt, amelyen a TÉBE és OMKE kiküldöttei is megjelentek. A végrehajtási utasítás terve­zetét le is tárgyalták és az a napokban meg is fog jelenni. Hir szerint 2000 lakás építését kezdik meg szeptemberben. Az ősz fo'yamán 350 lakás kerül beköltözésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom