Szeged, 1923. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1923-09-06 / 202. szám

S Z E Q B P Szeged, 1923 szeptember 6 nos benyomás az, hogy addig nem is kezd semmihez, mig meg nem oldják a szalonikii szabad jugoszláv zóna kérdésit. A Petit Párisién az olasz-görög viszályt kommentálva kifejti, hogy Jugoszláviának az az álláspontja, amely nem avatkozik bele a konfliktusba, teljesen megfelel a kisántánt álláspontjának. A danzigi egyetem jugoszláv hallgatói behívási parancsot kaptak és azonnal elutaztak. A tisztviselői létszámcsökkentés vitája. (A Szeged budapesti tndósitójától.) A nemzetgyűlés szerdai ülését Scitovszky Béla elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések után Herczeg Béla, az igazságügyi bizottság előadója mutatta be Jelentéséi kovács József bagyi lakosnak a nemzetgyűlés sérelmire elkövetett bűncselekménye ügyében. Ezután felolvassák az interpellációd könyvet, ameíybe 14 interpellációt jegyeztek be. Következik a napirend szerint a közalkalmazottak létszámcsökkentéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A harmadik szakasznál Strausz István szólal fel. A dijnokrendszert, amely teljesen antidemokratikus, meg kell szüntetni. Szóváteszi a női alkalmazottak ügyét és kérdi a kormánytól, hogy e tekintetben mi a politikája? Nem akarja azt, hogy a női alkalmazottakat eltávolítsák az állásukból, de azt mindenesetre kéri, hogy a kormány gondoskodjék megfelelő átképző tanfolyamokról. A háztartások nagy dekadenciájára vezetett, hogy nagy tömegekben vették fel a nőket a hivatalokba. Tudja, hogy ez nem rokonszenves téma, de a közigazgatás megjavításához tartozik ennek a megoldása is. Javasolja, hogy a kormány a dijnokokra nézve ugyanazt a szorzószámot vegye a végkielégítés kiszámításának alapjául, mint a többi tisztviselőknél. Ennek megfelelő módosító indítványt nyújt be. Szilágyi Lsjos tegnapi indítványát visszavonja. Nagy Ernő indítványozza, hogy ne tiz évre állapittassék meg a nyugdíjjogosultság, hanem már öt év múlva legyen jogosult a tisztviselő. Indítványozza továbbá, hogy az elbocsátásra kerülő tisztviselők költözködési átalányt kapjanak. , Szabó József indítványozza, hogy a természetben való lakás addig illesse meg az elbocsátotta!, amíg a Lakáshivatal megfelelő más lakást nem utal ki részére. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Vaas miniszter felszólalása. Vass József népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese válaszol Strausz Istvánnak, hogy a dijnoki rendszert a jelenben és a közeljövőben nem lehet megszüntetni. Ami a nőalkalmazottak nagy számát illeti, sajnálkozással megerősíti Strausz erre vonatkozó állításait. Mindamellett vannak bizonyos foglalkozási ágak a hivatali életben, amelyeket jobban töltenek be nők, mint férfiak. A kultúrpolitika odatendál moét, hogy megszüntesse a nők szellemi prolefáriátusának fejlesztését és a nőket inkább gazdasági foglalkozásokra terelje. Nagy Ernőnek válaszolva, kijelenti, hogy a nyugdijjogosultságnak tiz évre való megállapítása már az Indemnitási törvényjavaslatban benne volt éj csak annak adaptálásáról van szó. A szakaszt ezután a nemzetgyűlés az előadó módosításával, valamint Bartos Andor stiláris módosításával fogadja el. A negyedik szakasznál Várnai Dániel szólalt fel. Már az általános vita során határozati javaslatot adott be, amely szerint azok a tisztviselők, tanárok, tanítók, akik fegyelmi uton elbocsáttattak, amennyiben revíziós eljárás során rehabilitáltatnak, ugyanolyan módon biráltassanak el és ugyanolyan feltételek érvényesüljenek elbocsátásuknál, mint a többi tisztviselőnél. Már az általános vita során rámutatott arra, hogy Vass József miniszter annak idején igen kemény szavakkal ítélte el a lefolytatott igazolási eljárásokat, amikor kijelentette, hogy az igazolási eljárás humbug. Azt hiszi, hogy a miniszter ur most érvényesíteni fogja ezt a felfogását. Vass József népjóléti miniszter: Már megtettem a lépéseket. Bartos Andor: Az előtte szólónak sokban igaza van. A maga részérői is helyesel bizonyos engesztelő lépési, de n*m fogadja el a határozati javaslatot, mert az ujrafclvéteinek is módja van. Sándor Pál: És ha a miniszter elfogadja, ön {•'•kor sem fogadja el? Bartos Andor: Ebben az esetben azt hiszem, én vagyok a jobban informált fél, nem Sándor Paí tisztelt barátom. Vass miniszter a revízióról. Vass József népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese szólait fel ezután és válaszolt Várnai Dánielnek: — Amikor a képiselői padokból a miniszteri székbe került, igyekezett revízió alá venni az Ítéleteket. A képviselő ur azt kéri, nyilatkozzam a kormány nevében erről a kérdésről. Sajnos, hogy a nagy nyilvánosság előtt kell felelnem erre, mert a jogosulatlan elitéltek kérelmének lavináját inditottam meg ezzel. Ki kell azon| ban jelentenem, hogy éppen a képviselői padsorokban elmondott beszédemben terjesztettem öcs indítványomat akkor, hogy az összes elitéltek ügyét revízió alá kell venni és akik érzik, \ hogy nem jogosultan Ítéltettek el, kérjék ügyük felülvizsgálását. Ezeknél újra folytassák le az j e járást elejétől végig. Abban a minisztérium: baa, amelynek álén állok, két nagy bizottság t eiőtt folyik a revízió és őszintén be kell valla\ nom, hogy találok eseteket, amikor kiderül, ] hagy az első eljárás teljesen humbug volt. Nem hiába olvastam Hegeit, aki verdammtes Rechtnek nevezi az igazságot. Átkozott igazság, annak kell érvényesülni ezekben az ügyekben is, a revíziók folyamatban vannak és a jogosulatlanul elitéltek igazukhoz fognak julni. (Helyeslés) Ezakn a 4. szakaszt, miután azt senki meg nem tamadta, elfogadják. Várnai pótló szakaszát pedig elvetik. A közegészségügyi tisztviselők. H Az 5. szakasznál Saly Endre módositáft nvujt be arra vonatkozólag, hogy a tiszti és kerületi orvosok létszámát ne csökkentsék. Vass József népjóléti miniszter: Magyarországoni a közegészségügyi közigazgatás reformra szorul. Ez a kérdés a legközelebbi ülésszakban tárgyalás alá kerülhet, mert két ilyen irányú, teljesen elkészített törvényjavaslattal rendelkezik. Az 5. szakasz teljesen jelentéktelen, adminisztratív intézkedést tartalmaz. Nágyon csodálkozik, hogy mind oly nagy ékesszólással igyekeznek a szónokok a szakaszok törlését keresztül vinni. Kéri, hogy ne csináljanak a dologból felekezeti kérdést. A szocialisták állandóan közbeszólnak, ugy, hogy az elnök csak nehezen tudja helyreállítani^ a rendet. (Felkiáltás a szociáldemokrata pártról: Csilléri sugdolózik!) Vass Józ:ef: A magam politikai irányát magam szabom meg és nem Wolff, sem pedig Csilléri. Rassay Károly azt igyekszik bizonyítani, hogy pártja nem akar felekezetiesked n. Vass József Rassay kijelentését megnyugvással veszi tudomásul. Saly módosítását nem fogadja el. Vass József kéri a 8. szakasznak eredeti saövegezesében való elfogadását. A Ház ily értelemben határoz. A 9. szakasz tárgyalásánál Szilágyi Lajos szólal fel. A miniszterelnök kijelentette, hogy mindaddig, amig a koronánk nem „állandósul, a kedvezményes ellátás megmarad, most azonban azt látjuk, hogy a pénzügyminiszter ezen intézkedésévei a nyugdijasok egy részétől megvonja a kedvezményes ellátást, ugyanakkor azonban nem folyósít részükre ennek helyében váltságot. A kormánynak ezen intézkedését meg kell változtatni a. Kéri a szakasz törlését. Az elnök a tanácskozást meg'i.okítja és napirendi javaslatot tesz. Javaslatára kimondja a Ház, hogy a legközelebbi ülés holnap, csütörtökön déleiőti tiz órakor lesz a mai napirenddel Interpellációk. Ezután áttérnek az interpellációkra. ÉláŐ.iek Sándor Pal intéz interpSfJáciét a kereskedelmi miniszterherhez a m. kir. államvasutak üzemveze'éss tárgyában. Ausztriában és Németországban teljesen modern berendezkedést találunk. Az emiitett országokban mindenütt van egy-egy bank, mely hitelez a vasutaknak. Ha valakinek követelése van a vasutaktól, elmegy a bankba és minden szó nélkül azonnal kifizetik. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter: Ez év tavaszán törvényjavaslatot nyújtott be az országos közlekedésügyi bizottság megalakításáról. Az volt az intenciója, hogy kellő mozgékonyságú szervet létesítsen, melynek kevés tagja van, akik mind szakértők és így alkalmasak arra, hogy a közlekedésük terén mindenféle kérdéssel foglalkozzanak. Időközben letárgyalták a törvényjavaslatot, a bizottság összeállítása folyamatban van. Biztosíthatja a nemzetgyűlést, hogy gondoskodik a függő kérdéseknek a bizottságban való megvitatásáról, melyek a vasutak tekintetében fontossággal birnak. Éppen, mert a bizottság megalakítása folyamatban van, nem taríja szükségesnek parlamenti bizottság kiküldését. Sándor Pál: Nincs megeléged ve a kereskedelmi miniszter válaszában emiitett bizottsággal. Azt szeretné, ha az államvasutakat részvénytársasággá alakítanák át, hol igazgatósági tagok is volnának. A választ nem veszi tudomásul. A Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Farkas István a drágaság kérdésében interpellál. Hosszasan beszél a kormány intézkedéseiről. Interpellációjában kérdi, hajlandó-e a kormány oly pénzügyi és gazdasági intézkedésedet tenni, melyekkel le lehet törni a drágaságot. őri Szabó Dezső két sérelmes esstből kifolyólag interpellál, amelyek csendőri visszaéléssel vannak kapcsolatban. Rakovszky belügyminiszter felháborodással értesül az esetről, de kéri a Házat, hogy ne általánosítsanak. Megfelelő szigorú eljárást igér. Petrovácz Gyula a budapesti, törökőri részen folyamatba tett házhelymegváltásnak a földbirtokreform szellemével ellenkező voltáról interpellál. Az interpellációt kiadják a földmivelési miniszternek. Nagyatádi Szabó István főldmivelésügyi miniszter válaszában kijelenti, hogy a maga részéről a főldbiriokrendező bíróságnak nem adhat utasításokat, mert a miniszter nem szólhat bele egy bíróság eljárásába. A Ház és az interpelláló képviselő a miniszter válaszát tudomásul veszi. Csöngedy Gyula: Országszerte nagy megdöbbenést keltett a közélelmezési miniszter rendelete, mely a hatósági lisztellátást ugy kívánja rendezni, hogy csak a hadiáivák, hadiözvegyek és rokkantak részesüljenek lisztellátásban. Különösen a falusi szegényeket sújtja ez a rendelkezés igen erősen. Kérdi a közélelmezési minisztert, belátja-e a rendelet tarthatatlanságát. Bud János közélelmezési miniszter: Többször volt álkalma kifejteni a nemzetgyűlésben, melyek azok az indokok, amelyek arra kény szeri tették a kormányt, hogy a hatósági ellátást szűkebb keretek közé szorítsa. Ezek sorában elsősorban a pénzügyi szempontok jönnek tekintetbe. Egy másik indok volt, hogy vissza akarnak térni a normális keretek közé. A rendelet kormányrendelet volt és neki nem áll módjában az ellátatlanok csoportját kibőviieni. A Ház az interpellációra adott választ tudomásul veszi. Szeder Ferenc a földmunkások szervezkedési szabadsága ügyében intéz interpellációt a belügyminiszterhez. Kérdi, hajlandó-e a belügyminiszter a földmunkások szervezkedését megakadályozó hatósági terrort megszüntetni. Az interpellációt kiadják a belügyminiszternek. Vidéken i8 sztrájkolni akarnak a malommunkások? Ezután Györki Imre interprllál: Van e tudomása a közélelmezési miniszternek arról, hogy Budapesten a malmokban napok óta szünetel a munka, mert a malommunkástk megélhetésük biztosítása érdekében béremelést kének és ezt a munkások kizárásával intézték el. Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy ennek következtében az a veszély fenyeget, hogy a vidéki malmok is beszüntetik a munkát Hajlandó-e a miniszter az egyeztető tárgyalásokba bevonni a munkásokat is. Bud János közélelmezési miniszter: Végleien sajnálja, hogy ily időpontban, amikor a malmoknak teljes erővel kellene dolgozniok, ily