Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-02 / 173. szám

SZBQBD alatt hincstári haszonrészesedést sem kell ezen épületek után fizetni. Haller István ezután hangsúlyozta, hogy fen­•artja azt az elvi álláspontját, hogy az indem­nitási javaslathoz uj szakosukat beilleszteni nem lehet. Cáfolják Popovies Sándor távozását a Jegyintézet élérél. Napok óta • leghatározottabb formában be­szélik i péniügyminisziénu-nboz közelálló körök­ben, hogy Popovies Sándor, a Jegyintézet elnöke, a lemondás gondolatával foglalkozik éc távozása már ciak napok kérdése. Kállay Tibor a Jegyintézet élért az elterjedt hírek szerint Teleszky J4nost, vagy Szttrényi József bárót akarja megnyerni. Ext a hirt azonban a kormány a leghatáro­zottabban megcáfolja, amit az MTI. a kővet­kezőkben jelent: Egyes lapok azt a hirt közölték, mintha a legutóbbi minisztertanácson Kállay pénzagy­miniszternek a tiszt'iseökérdéiben tett elő­terjesztését leszavazták volna. Illetéka* helyen felhatstmizást kaptunk annak kijelentésére, hogy ez a hir ne® Wel meg a valóságnak. Hasonló­képen nem f-ltl meg a tényeknek az a hir sem, mely szerint Pepovics Sándor távoznék a Jegyintézet éléről és a pénzügyminiszter Teleszky János vagy Szterényi József bárót szeretné erre az állásra megnyer >i. Az ellenzék kivonult az üléstepemből. „Csuaán kelté abnermltások befolyásolhatták • korona esését". Tabakovich Dusán, a Devizaközpont vezetője szabadságát félbeszakítva, tegnap este Baden­ből Budapestre érkezett és ma reggel átvette hivatalát. A Devizaközpont elnöke ma délelőtt megjelent a parlamentben, ahol a pénzügymi­nisztert keraste fel, akivel hossubb megbeszé­lést folytatott, mely után Tabakovich Dusán ki­jelentette, begy kfl.földi tartózkodása alkalmá­val a legnagyobb meglepetéssel értesült a ko­rona eséséről. Semmiképen nem tudom ezt megmagyarázni — mondotta a Devizaközpont elnöke —, azonban kétségtelen, hogy csupán belső abnormitások befolyásolhatták a korona árfolyamát. Igy bizonyos támadó hangú meg­nyilatkozások a nagybankok ellen, melyekről a pénzügyminiszter is szólott. Csatlakozott ehhez a tőzsdén uralkodó abnormu helvzet is. — Akiknek bepillantásuk van a helyzetbe, azok velem együtt bizalommal vannak a ko­roaa sorsa iránt. Dréhr Imre magyarázatot kért Kiss Menyhérttél. Dr. Dréhr Imre nemzetgyűlési képviselő Al­missy László, az egységes párt aleli ke és dr. Rácz Vilmos utján ma déltliőtt magyará­zatot kért Kist Me .yhérttél, aki a képviselő­házban az Ujságüzem réizvényekról olyan kije­lentéseket tett, melyek nem fedik a valóságot és sértést tartalmaztak dr. Dréhr Imre ellen. (A Sseged budapesti tuiésttijátil) A nemzet­gyűlés mai űléaét egynegyed 12 órakor nyi­totta meg Scitovszky Bila elnök. Napirend szerint következik a határozathoza­tal a pénzügyminiszternek afelett az indítványa feletl, hogy a tegnapi ülésen az elé'dó á' al az indemnitási törvényjamhthoz beterjesztett uj Ötödik szakaszt, amely azonos a pénzügy­miniszternek a nemzetgyűlés pénteki ülésén be­terjesztett adóvalorizációs törvényjavaslatával, utalják a pénzügyi bizottság elé. Hegymegi Kiss Pál Írásban megfogalmazott indítványt nyújtott be arról, hogy az előadó által az indemnitási javaslathoz benyújtott uj szakaszt, mellyvl * pénzügy minisztar fenti ja­vaslatát P Var ja beiktatni az indemnitáii javas­latba, a nemzetgyűlés a jelen törvényjavaslat során már ne tárgyalhassa, hanem csak az in­demnitdsl javaslattól elkülönítve, önálló térvény­javaslat formájában tárgyalja. Haller Inván a házszabályokhoz kér szót. A miniszterelnök a tegnap' ülésen azt mondotts, hogy a parlamentarizmus szempontjából senki­tél sem fogad el tani'ást Most azonban a véli szolidaritásban lévő pénzügyminiszter olyan pél­dátlan haz szabálysértést követett el, amelyre az egész magyar közg zdasdgi életben sem talál­hatnánk példát. Szdzhuszmillldrdos adóemelést csempészett be az indemnitási javaslatba egy­szerű módositásképen. Nem h'tii, b >gy ez össze­egyez! meiö a parlamentárizmus szellemével. Az, hogy mennyi adót fizettnk, az egész ma­gyar közgazdasági élet szempontjából fontos. Nagy kétségei vannak az iránt, vájjon a közön­ség teherbíró képessége arányban a'l-e ezzel a horribilis adóemeléssel. Vannak, akik elbírják, de válogatás nélkül a társadalom minden réte­gére ilyen sulvos adóterhet róni teljes lehetet­lenség. Igaz, hogy nagy eltolódások következ­tek be a vagyon állapotában, nagy kérdés azon­ban, hogy ez az eltolódás éppen azoknál követ­kezetne be, akikre ezt a magas vagyon- és jövedelemadót kivetik. Egészen bizonyos, hogy pénzünk leromlásával nem megfelelő arányban emelkedtek a jövedelmek. Ezzel szemben Ü20 óta keletkeztek uj milliárdos vagyonok és éppen ezeket ez a törvényjavaslat nem fogja meg­adóztatni. Csatlakozik Hegymegi K SÍ Pál in­dítványához. Ugrón 0 íbor: A korona romlása folytán az egésx háztartásban csakugyan nagy bevételekre van szüks^ és tény, hogy volt precedens, hogy az indemnitás keretében az indemnitássat össze nem függő kérdésekben is b»tározott a nemzet­gyűlés. Most olyan kérdésről vsn sió, mely az egész társadalmat erősen érinti. Csatlakozik Kiss Menyhért indit*ínyáhn,» Eiri Sz"bó D z»ö: Vunnak bizonyos tenden­ciát, melyek ki *k*r|ák é ezni a város és a f ilu népe közötti ellenteteket. A vi'űsuk azt mond­ják, hogy a Musiak miatt kell nyomorogniok, a falusiak pedig azt, hogy mindent a tisztvise­lők nyelnek el és ezért róják ki rájuk a nagy adukat. Lelkiismeretével nsm tartja összeegyez­tethetőnek, hogy a falu és a város közötti ellen­tét még jobban kiélesedjék most, amikor a tiszt­viselők fizetését újra rendezik. Ha a nemzet­gyűlés megszavazza az uj javaslóban foglalt adókat, senki sem fogja a ti«»*"i«előkről annak az ódiumát levenni, hogy az ö fize'é»ü« eme­lése miatt keltett ezeket.a horribilis adókat meg­szavazni. Hiiárotaii javaslatot nyújt be: Uta­sítsa a péizlgy minisztert a nemzet <yül^s, hogy a jövedelem• is vagyonadi reformjáról mlrUl előbb novellát terjesszen a nemzetgyűlés elé. A miniszterelnök az adék valorizálásáról. Bethlen gróf miniszterelnök: Házszabály vita indult meg afelett a kérdés felett, hogy azt a két § t, melyet a pénzügyminiszter ur benyuj to»t, az indemnitási javaslattal kapcsolatosan az indemnitásboz csatolják e, vagy pedig önálló javaslat alakjában kerü jön a Ház elé. Végig baligattuk ugy az ellenzéki oldal beszédeit, mint Eöri Szabó Dezső beszédét éi eze> ben a beszédesben nem házszabáiyvitát vélek fel­ismerni, hanem hozzászólást a kérdés meritu­mához. Azt mondják egyes képviselő;, hogy ház­szabályellenes, ha ezt a § t az indemnitási javaslatban akarjuk letárgyaitatui, azt hizem, ez nem házszsbályellenes, hiszen a precedensek egész sorozatára lehet hivatkozni Mindnyájan tudjuk, hogy az a helyzet, mely szükségessé tette a tisztviselői kérdéssel való foglalkozási, a legutolsó időben előállott koronaromlás folytán következett be. Nem lehet itt vitatkozni arról, hogy az indem­nitási javaslat és az uj javasiat kapcsoltban van egymással. A két dolog tényleg kapcsolat­ban van, mert amikor a nemzetgyűlés az indem­nitási javaslatban a tisstviaeiőkérdésben is dönt, a kormányt éppen ellenzéki oldalról szemrehányások érték amiatt, hogy felhasználja az indemnitást a döntés provokálására. De van a kérdésnek másik oldala is. Min­den kormány, mely felelősséggel akarja vezetni az ország ügyeit, ugyanakkor, amikor óriási milliárdokra menő kiadásokra határozza el magát, kénytelen gondoskodni arról, hogy olyan bevételi források álljanak rendelkezésére, melyek­ből a kiadásokat fedezheti. Tehát ez a kérdés igen is junktimban van azokk*! a kérdésekkel, melyeket az indemnitás során elintézni akarunk. A kormány talán könnyebben és suvestbben ]*rt volna el normális körülmények között kü ön törvényjavaslat beterjesztésével, hogy a nemzetgyűlés ezt a kérdé*t hosszasabban és behatóbban megvitass i, azonban maga az a Szeged, 1923 augusztus 2. körülmény, mely miatt a tisztviselőkérdést ai indemnitással voltunk kénytelenek összekap­csolni. Szükségessé tette, hogy ugyanebben a keretben megfelelő bevételi forrásokról gondos­kodjék, itt tehát junktim van, mely határozott tényekből állott elő, melyek elöl a felelős kor­mány nem térhet ki és amelyek kötelességévé teszik, hogy ugyanabban a javaslatban, mely­ben a kiadásokat emelni kénytelen, gondos­kodjék oly bevételi forrásokról is, melyekből * kiadásokat fedezheti. >z ellenzék szólásjoga. Ami pedig azt illeti, hogy az ellenzék részé­ről a kerdétnek érdeméhez való hozzászólás lehetetlenné válik, hanem külön szakasz al k­jában visszük keresztül a kérdést, bátor vagyok rámutatni arra, hogy mír most hozzáfogtok a kérdés tárgyalásához a házszabályvita kereti­ben. De különben is a pénzügyi bizottság elé akarjuk vinni a kérdést, hogy a bizottság bí­hatóan foglalkozzék vele. Oly neftez időket élünk, amikor kicsinyes házszabályszempon­tokon felülemelkedve kell a kezdésekkel fog­Ialkozi. Olyan időket élünk, hogy ezt a nem­zetet áldozatkészségekkel lehet csak megmen­teni. Ha ez hiányzik, elveszett a nemzet. Arra kérem a nemzetgyűlést, foglalkozzék ezzel s kérdéssel behatóan, esetleges módosításokat téve. Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. Kiváaja, hogy a módositás kellő el&készités után kerü jön a nemzetgyűlés elé. Öri Szabó indítványát elfogadja. „A kormány kázazabályelleneaen Jár el." Gaál Garzton a házszabályokhoz kér szót. Ugy találja, hegy ezt a szakaszt jelenleg nem lehet tárgyalni, mert nincs tsszefüggésben az Indemnitással. A kormány tehát házizabályelle nesen jár el akkor, amikor ezt a kérdést az indemnitással kapcsolatban tárgyaltatja és hozzá­járul, bt gy a módosítást utólag bevegyék a javaslatba. Hegymegi indítványát elfogadja, mert az felel meg a házszabályoknak. Haller István kérdi a miniszterelnököt, mi történik abban az esetben, ha az incfemnitísi javaslatot letárgyalják és a pénzügyi bizottság még mindig nem tárgyalja le az uj szakaszo­kat. Nézete szerint a kormány semmiképen sem térhet ki az elöl, hogy az uj szakaszokat törvényjavaslat alakjában terjessze elő. Az adók éa • tisztvisel ékérdée. Bethlen István gróf miniszterelnök: Gaál azt mondotta, hogv nem lehet beterjeszteni ezt a javaslatot, mert ezáltal a kormány uj eszme­kört von bele az indemnitásba. Pel akarom hívni a nemzetgyűlés tagjainak figyelmét, hogy minden képviselőnek joga van módosításokat tenni, tehát a kormánynak is megvan ez a joga. Hipokrizis volna a kormány részéről, ha más okokkal akarná az adóváltoztatásokat oko' ii, mint a tisztviselökérd's. Haller István személyes kérdésben reflektál a miniszterelnök szavaira, végül Gaál Gaszton szólal fel u|bói. Kijelenti, hogy nem vonja kétségbe a kormánynak azt a jogát, hogy mó­dosításokét mujtson be, azonban a törvény­javaslatban nincs egyetlen szakasz sem, mely a jivedelmi és vagyonadó megváltoztatásáról szólna. Nincs abban a helyzetben hogy a miniszterelnök házszabálymagyarázatát magáévá tegye. 115-en tartózkodtak a szavazástól... Hosszabb szünet után az elnik jelenti, hogy következik a határozathozatal e. pénzügyminiszter indítványa fele'.t, mely szerint az uj szakasz a pénzügyi bizottság elé kerüljön és jelenti, hogy Eőrl Szabó visszavonta elleninditványát, Leírhatatlan zaj támadt erre az ellenzéken és ilyen kiáltások hallatszottak: Lepaktáltak 1 Meg­egyeztek I Ekkor Haller István állt U\ és kijelentette, hogy magáévá teszi Eőrl Szabó indítványát. Az elnök névszerinti szavazást rendelt el és az ülést öt percre felfüggesztette. Az ellenzék közben jegyezte a szavazást és rögtön látta, hogy a kormány mindössze csak tizennégy szitibbséggel győzött. Kélszaznegyvenhat szavazó közül 75 a pénz­ügyminiszter indítványa mellett, Í6 az iidit­vány ellen ad|a le szavazatát. 115 en tartóz­kodtak a szavazástól. Az uj szakaszt tehát a pénzügyi bizottság elé utalják előzetes letár­gyalás végett. A közbekiáltások özöne hangzott:

Next

/
Oldalképek
Tartalom