Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-02 / 173. szám

» Szeged, 1923 augusztus 3. SZEGED — Ez a bizalom ? Hol vannak a kisgazdák ? A kormány mondjon lel Erkölcsi hulla! Meg­bukott a kormány! Szilágyi Lajos: Kállay Tibor magával fogja rántani az egész kormányt! Az ellenzik kivonul. Örffy Imre előadó uj 6. szakasz beiktatását indítványozza, mely szerint, ha val ki az adó lefizetését a törvény által előirt határidőre el­mulasztja, havonkint a hátralékos összeg 10 százalékát köteles ráfizetni. Indítványozza, hogy ezt a szakaszt is utalják a pénzügyi bizottság­hoz előzetes letárgyelás végett. (Nagy zaj az ellenzéken 1 Puccs! Puccs l Ellentétben álla házszabályokkall Igy nem lehet kormányozni I) Nagy zaj közepette az ellenzék kivonul a te­remből. — Bethlen bukása befejezett dolog, — kiáltozták. A Ház a többsége az uj szakaszt a pénzügyi bizottság elé utalja. A régi 5 §-hoz (most 7. §) Sándor Pál szól hozzá. K fogísolja, hogy ez a § a hadikölcsö nőkről nem intézkedik. Erről határozati javas­latot terjeszt be. Elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A hadlk&lcsönök kérdésének megoldása. A délutáni ülést háromnegyed 5 órakor nyi­totta meg Huszár Károly alelnök. Rupert Rezső és Nagy Ernő személyes kér­désben szólal fel és azután folytatják az indem­nitás részletes vitáját. Kállay pénzügyminiszter Sándor Pál határo­zati javaslatának elvetését kéri. A kormány a hadikölcsön kérdését meg fosjt oldani, ez azonban jelenleg még időszerűtlen, amennyi­ben a h'dikölcsönök rendezésének kérdése a békeszerződés érielmében a reparációs kérdés­sel kapcsolatos. A szakaszt eredeti szövegében fogadják el. A 6. §-hoz az előadó nyújt be módosítást. Barthos Andor stiláris módosítást ajánl. Dénes István kiegészítő indítványt tesz a ha­szonrészesedés felemelé e ellen. A § t az előadó módosításával és Barthos stiláris módosításával fogadják el. A 7. § nál Homonnay Tivadar hibáztatja a tisztviselők kereseti adójánsk n-gy rr érvét. Elnök ezután az ülé»t 15 p rcre felfüggeszti. Huszár Kátoly negyed 7 kor nyiija meg újból az ülést. Rubinek Ltván s emélyes kérdésben válaszol Rupertnak. Az irdemnitáfi jsvasl I részletes vitájáb n Kabók L jos szól hozzá a 7 ik szak-szboz, mely a fcerese i adó megá'isp 'ásáról szól. Az sdómentes létminimumnak 600 arany koro­nában való megállapítást kivágja. N;m t rtja helyesnek a kereseti adónak fix összegben v ló megjelölésé-', a százaiékos megjelölés a helye­sebb, annak érlelmeben is módosító indítványt tesz. Szabó József indi ványozza, ho?y heti 50 korona legven az adómentes létminimum. Dénes, Viczián, Barthos Andor síi'áris módo­sításokat sjániíinak. Gaál Gasz on óvást eme! az adórendszer további komplikálása el'en. Sándor Pil is stiláris módosítást ajánl. Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszol a fel­szólalásokra Az előre nem látható változásokra való tekintettel a pénzügyminiszter felhatalma­zást bér arra, hogy a fkálát a viszonyokhoz mér«en változtathassa meg. A konkrét rendel­kezéseket iihtöleg a mostani viszonyokhoz mér­ten a kormány ugy állapítja m-e a skálát, hogy a 22 500 koronától heti 25,000 koronáig terjedjen. 90000 koronánál kezdő Jnék a léi­minimum é 800,000 koronánál volna armximum. Barthos Sándor és Dénes litván stiláiis mó dobásait a Ház eífog dja. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Interpellációk. Ezután áttérnek az interpelfációkra. Kabók Lajos a népjóléti minisz'ert intetpsl­lálja meg. Az ózdi vasmunkás otthonban a szo gabiró a csendőröknek utalta ki a gondnok­nak stánt lakást. Csik Józ ef kéri a földmivelé ügyi miniszteri, hogy a földmunkások is részesüljenek a ható­sági lisztellátásban. Pikler Emil kéri a kultuszminisztert, adjanak ingyen tankönyveket a szegénysorsu tanulóknak. Homonnay Tivadar az állami és más alkal­mazottak fizetésrendezésének egységesítése tár­gyában, Kiss Menyhért az aszódi javítóintézet gyermekeinek érdekében interpellál, akik rossz ellátásban részesülnek és közülük egyesek élelmi­szermérgezést kaptak. Kabók Lajos interpellációjában felsőgallai visszaéléseket sorol fel, melyeket állítólag csend­őrök követtek el. Kéri a belügyminisztert, indít­son vizsgálatot és bocsássa szabadon a letar­tóztatottakat. Az interpellációkat kiadják az érdekelt mi­nisz'ereknek. Az ülés fél 10 órakor ért véget. fflódositotfák a kislakásépitések tervét. (A Szeged tudósítójától) Megírta a Szeged. Fenyő Lajos műszaki tanácsos, a mérnöki hogy a népjóléti miniszter a rendelkezésére álló j hivatal építési osztályának vezetője, érdekiődé­egymiHiárdos építési hi'elbél nyolcvanmillió boronát biztosított a szegedi kis'akásépi ő akc ó számára. A nyolcvanmillió koronás állami hoz­zájárulásén kivül még kilátásba he'yezte azt is, hsgya kormány megfelelő nagyságú kedvezmé­nyesállami kölcsönt folyósít az épit si költségek fedezésére. A polgármester a népjóléti minisz­ter leirata alapján megbízta a mérnöki hivatal építési osztályát a kislakásépités hozzávetőleges költségvetésének elkészítésével, mert az ál ami h zzájárulás folyósításához fűzött feltételek tel­sünkre most e mondta, hogy a polgármester módosította eredeti tervét, mert egy sokkal ked­vezőbb másik terv merült fel. Az uj terv sze­rint a város csók egy különálló épületet épít­tetne, még pedig a Méreyutcában, a Könyök­utcai épület helyett azonban négy különböző városi épületre egy egy uj emeletet húzatna. Ez a négi épület a következő: A Ma s téri java­dalmi palo a, a Petőfi S ndor--ugáruton levő Tuktscs féle ház, a Mikszáth Kálmán-utca 22. és a Kossuth Laj ts-*ugárut 33. szám alatti vá­.1 1.I..JU1U1.0 1^'jr uohuj.IIV/. IUIU.I 1V.111.1 IVI\ ivi w a IlUMUill j o cugaiUl JJ, CI.U1II űldUl Vfl" jesitését attól tette függővé, vájjon a kislakások í rosi épületek. Ez a megoldás jelentékeny költ­várható jövedelme fedezi e majd a felvett ked­vezményes kélcsönök annui'ását. A mérnöki hivatal ép tési osztályában már meg is kezdték a hozzáve'őleges költségvetés összeállítását, de a munka elé rendkivüi súlyos akadályok gördülnek. Az anyagárak és a mun­kabérek ugyanis óráról óiára emelked ek, azok a számok tehát, amelyeket a tegnapi számitá­sok eredményeként v te tek p3pirra, ma már te lesen irreálisak. A legjobban jellemzi a hely­zetet az, hogy sz az egymilliárd korona, amire öt nappal ezelőtt, a népjóléti miniszter leiratá­nak megé kez ekor, becsülte a po gármester az építkezés költ»égeit és ami akkor a szakértők előtt legalább ötven százalékkal túlzottnak l .t­szott, ma már meghaladott álláspont, pedig a polgármester eredeti terve lényegesen módosult. A polgármester ugyanis — mint isme eies — öt n ppal ezelőtt u->y nyil tkozott, hogy az ötvenhét kisakás' két különálló épületben építik meg, ha sor keiül valóban az épi ésre. »z egyik épület helyéül a város Mére u'cában lévő telké jelölte ki, ahol egy <éty mentes házat terveze t, a földszintjén üzle he y ségekkel, a másik épü'etet ped g a Pe őfi Sándor sugárut végén lévő Könyök-ulcai városi telekre akarta épi tetni. ségmegtakaritást jelentene, amennyiben jóval kevesebb anyag felhasználásáról lenne szó, ezen­kívül más előnnyel is járna A Könyök-utca" ugyanis kinn van a váro< szélén, mig ez a négy épület egészen közel fekszik a város köz­pontjához, mind a négy beleesik a magasnyo­mású vizve eték körzetébe, tehát a ráiuk épí­tendő lakások értéke lényegesen nogyobb lenne. A Mérey utcában levő telekre terveze't né.'y­emele'es bérházban is modem lakás kat terhez a mérnöki hivatal. Szó van arról is, hogy az épület földszintjén nem üzlethelyiségek lesznek, hanem itt helvezik el a vá'OÁ adóhivatalt, a bérház fölszabaduló földszintje ugyanis sokkal jobban hasznosítható üzlethelyiségek céljaira. — Az építkezés költsége — m ndo ta kér­désünkre Fen ő Lajos — előreláthatólag meg­haladj i majd az egymilliárdot Ez azonban rem jelen'i azt, hogy az uj laK»sok tak érét nem 1 het olyan m ga-an megállapítani, ho y abból ne f dezhetné a vá os a kö csönök évi törlesz­tését. Mik>r ugy int* ezek akis kás >k tető alá kerülne', az egym llió koronás évi lakbér nem lesz képtelenség Ez a vigasztalás szomorú ugyan, de, sajnos, nem nélkülö i a reá is alapot. „Sinaja teljes sikerrel járt." Benes külügymi niszter a sm-jai ert ' zlet záróülése u'án a Prager Tugeblatt íudósi'ója e.őit a kö>'e ke'ő nvi-atkoztdos ít-t ^ : — Sinoja teljes ^ikerrel járt e ísz snya got eitn éztük. VdUmen^y' k - dés^en a eg­Élbpitottuk, hogy a kisantant államai e ymás al egyetér enek e» egymáshoz való viszonyuk javult. Barmi történjek is, a kisántánt Magyar­orhzágnas a ?áogjogok felf )t>g*s'téséi cél <ó k rel éie egységesen jog dönteni ebben a kér­désben, amely elvileg rendkivüi fontos Eu ópa politikájára nézve. A biztosítékok farmiját később akarják megállapítani, most csupán a magyar kölcsön első része tekintetében járultunk hozzá a zálogjogok felfüggesztéséhez. A sinsjai konferencia mindvé ig zárt sj ók mögött folyt. Annyit sikerült hndesen meg­tudni, hogy vasárnap déleőít kezdték míg a magyar kérdés tárgyalását. Hosszasan foglal­koztak a párisi jóvátételi bízottság határozatá­val, mely döntésnek jelentősége az, hogy tudva­levőleg nem irja körül szabatosan a kölcsön feltételeit, melyek mellett Magyarország külfö di kölcsönt kspbat. A kisántánt kormányain áll te­hát, hogy megjelöljík, mi<y feltételek teljesítése esetében hajlandók hozzájárulni a zálogjogok feloldásahoz. Még csak rövid ideig voltak együtt a mi­niszterek, mikor nyilt az ajtó és egymásután távozott B nes, Duca és Ntnc?ics. Híre kelt, hogy a tanácskozásokat felfüggesztették, mert a jugoszláv külügyminiszter ujsbb utalásokat kért Belgrádtól és meg kellett várnia a távirati választ. Jó forrásból ered z ért* .ülésünk, hegy a magyar zálogjogok jelold s inak megvitatása során Nincsics fogla la el u legridegebb állás­pontot Figyelmezteite & KO f&re. cián résztvevő­ket, hogy a magyar korminy nem érdemel bt­?alm t, Mnyarország eddig lé alig Hj sitett voamit is (óvá ét li kötelezettségeiből. N ncsics szerint a péc-i szénszállítások és az allaiszálli­tasok, m lyeKe' Jugo<7.iávia kapott, alig számba­vetiet' k, <-li nben Butgáfa a l-guesszebb nt-nő­6e=? igy k e t megfelelői ló^átiüeli köteieze'hé­gének. A m gyar kölcsön kérdésén kívül min­den egyéb tárgyalás csak elvi jelentőségű volt. Más érdemi ges h>Mrozatot tulajdoiképen nem is hoztak, csuk a fetjogásokat tisztázták N n­CSÍC nett hz a k'j lcnte>e, hogy Ausztria rásiol­gáit a kisántánt legteljesebb biialmira és ro­konszenvre, Mtgyarország elleabeii njm, kű­iön figyelmet erdemei. A konferencia utolsó ülésén a magyar kölcsön kérdéséről végleges megegyezés |ött létre, mi­után a kérdést békü ékeny S'el ennen vizsgál­ták meg, minthogy a kisántánt soha sem ellen­kezett Magyarország pénzügyi újjáépítésének megkönnyítésénél A nalározatb n, melyet a jóvá­tételi bizottságnak fognak megküldeni, megálla­pi'ják a zá^gjog k f lfügge<z»é ének fe tételeit, úgyszintén a szigorú ellenőrzését annak, hogy Magyarorsz g ne használhassa fel a kölcsönt sem hadi felszerelésre, sem propaganda cílokra. Az e tekinteben tervezett éi pontosan körülírt intézkedéseket egyelőre titok an tartják. Benes külügyminiszter annak a néze ének adóit kifeje­zési, hogy Magyarország helyzete ne n hason­litha'ó össze Ausztria helyzetével, mert az uóbbi mindent megieit a békeszerződés végre­hajtása érdekében. Ujabb értesülés szerint a msgysr kérdésről, a zálogjogok feloldásáról ugy szó! a kisántánt határozata, hogv nem ellenzi' a Jeloldást, de nyomatékosan kijelenti, hogy Magyarországnak nem szobád a külföldi kölcsönt katonai és pro­paganda célokra fordítani. Arról nem is beszél­tek, hogy Jugow ávia a Magyarországnak engc­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom