Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-02 / 173. szám

Egyes ára 80 korona herknztöség és kiadóhiva­tal: Kölcsey-utca 6. (Próféta­liálló, I. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjele­eik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 80 ko­rona. Előfizetési árak: Egy kúaapra Szegeden 1S00, Buda­pesten és vidéken 1550 kor. Hirdetési árak: Féihasábon 1 mm. (4, egy hasábon 24,más­fél hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 12, kövér hetükkel 24 K. Sz'>vegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 250 K. Több­szöri feladásnál árengedmény ÍV, évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 2, CSÜTÖRTÖK. 173-ik szám. Fővárosi Bethlen-párt. A napokban »z egyik nafy fővárosi estilap­ban cti/ás tGrlént arra, hogy B.thlen István gróf ul fővárosi törvényhatósági pártot akar alapíttatni, a fővárosi arany középút pártját, mety egyébként távol áHana ugy a bsl-, mint a jebbolcUi „tul.éktél". Konkrétumot keveset tudott csak a cikk mondani, inkább csak bi­zonytalan kontúrokról rántotta le a leplet, nea tudjuk azért- e, mert nem mert nyilten szólani, v^y pedig rgyízerüea azért, mert nem tudott semmi bizonyosat. A Szeged e1 sohasem be­folyásoltak s ubjektiv körülmények, igy most is, mikor módunkban áll a sajtóban elsőnek bírt adni a készülőféíben levő fővárosi Bethlen­pártról, mi megrnerjflk irrti a részleteket is, me­lyeke*, hangsúlyozzuk, legilletékesebb forrásból közöltek veifink. A fővárosi Bethlen párt megalakulása, ugysn elsősorban a budapesti városi politikára lesz döntő hatással, de az uj párt megalakulásának kfive'kezméayei máris jelentkeznek az országos politikában is, még pedig olyan fontos momen­tumokban, melyek egyszeriben a belpolitika egyik legje'entösebb eseményévé lép e ik elő a fővárosi köitörvényhatóiág arany középutas pártjána* megalakulá át. Mmt Ismeretes a főváros köztörvényhatósá­gfiban ma két nagy párt v»n: az egyik Woiff Károly intranzigens fajvédő „töbfciégi" partja, a másik Vázsonyi V !mes d mokrata pártja, amely évtizedeken át tarto>ta kezéó?o a főváros vezetésinek gyep éit. Bethlen István gríf poli­tikájának eddig nem volt képviselője a fő áros közgyűlésein, d« nem is igen lehatett, hiszen amii-or 1920-ban megejtettek a fővárosi válasz­tárokat, B tnten István nemcsak, hogy nem volt miniszterelnök és döntősu'yu politikai fak­tor, hanem p:rsona ingratissima volt a kurius szemében, aki hiába próbálkozott meg több­ször is mandátumszerzéssal: mindig kisebbség­ben maradt. A kurzus elveit Wolff Károlyék listája kép­viselte a fővá/osi választásokon, akik az akkori kormányzó párt, a Keresztény Nemzeti Párt te jes bizaimát bírva mentek a választási küz­delembe. A liberális pártoknak nem volt semmi szervezetük a választási harc lefolytatására, igy akarva, nem akarva Vázsonyi községi demokrata pártján-k támogatását határozták el, ame'y nagyszerűen kiépített kerületi szervezeteivel a siker n mi kis reményei vehette fel a hsreot Wolffé* ellen. Az első nemzetgyűlés másik nagy pártja, * kisgazdapárt, mint a falu pártja nem akart a fő*áros politikájába avatkozni és nem állított jelöltekat, mint ahogy nem vett­részt a szociáldemokrata párt sem, amely akkoriban, különböző indokoknál fogva, teljes passzivitásba vonult és még azt is megtiltotta híveinek, hegy részt vegyenek a választáson. Az eredményt ismerjük: Woiff Károlyék szerez­ték meg a mandátumok többségét és a több­ség adta lehetőségekkel, mint tudjuk, nemcsak h gy a legteljesebb mérékben éltek, hanem számtalanszor visszaéltek is. A helyzet az elmúlt négy év alatt oly gyö­keresen változott meg, hogy az 1920 évi fő­városi választás eredményeit mértékadóknak tekinteni ma már naivság lenne. A tavalyi ál­talános választások megmutatták egyrészt az', hogy Woiffék „többsége" i; re - V nem több­ség, másreszt azt, h gy a . 'jc^ídemokraia párt jty, rné el a m; nda.umok tót biíigéi a leg­közelebbi fővárosi köztörvéryh^ósági válasz­tásokon. Volt egy barrasd k momentum is, amely a jövő választásokra d^/ntő befolyással fog bhni és e* az, ho&y Bethlen István gróf a .régi munki párt rombadőit épületének alap­iam uj pártot formáit Nagyatádi parsszipárt­jíból. amely nen a falu pértja többé, hanem a városi intelligenciáé is. Ilyen körülmények között természetesen nem­csak Woilf Károlynak okoz gondot a legköze­lebbi fővárosi választás, hanem Bethlen István­nak is, hiszen az uj kormányzó párt i« fel akar természetszerűleg lépni ezen és fel akarja venni a harcot a fenyegető rém, a szoc alisták többfiégrejutáiia ellen c&sk ugy, mint Woiffék antiszemitizmusa és Vázsonyiék demokratizmusa eilen. Bethlen helyzete mm könnyű ebben a kérdésben sem, hiszen Woiff Károly és elv­barátai, mint ismeretes, „tivülröl támogatják" a kormányfő politikáját és igy kissé bajos nyiltaa megindítani elettük a harcot. Váztonyiékat nagyszerű pártorganizmufuk teszik félelmetes ellenféllé, hiszen az amerikai pártok nagy­szerű szervezettsége után talán mindjárt Vá­zsonyiék „törzsfőnök rendszere" köreikezik a sorban és az ő „bogk"-ai kitűnően értették a módját annak, hogy a liberális fővárosi pol­gárokat is kkössék a demokrata pá/tntk. Dr. G'ücksthal Soma i® régi tagja és alapos ismerője a demokrata pártnak, aki nem osztja ugyan mindenben Vázsonvi Vilmos demokrata elveit, hiszen ö mindig Tisza István liberaliz­musát vallotta, de liberális városi párt hiányá­ban a demosrata párt egyik főszervezője lett. É'thetö tehát, hogy Bethlen István gróf Q ück­sthal Somával tanácskozott e'sösorbi n a fővárosi Beth.er-párt megalakításáról és vele is állapo­dott meg a részietekben. Ezek szerint Q'öck­sthal Soma * demokrata párt mintájára meg­alakítja a liberális fővárosi Bethlen-pártot, azon­ban ennek a pártnak egyformán távol kell ma­gától tartania Váisonyi Vilmos demokratáit és a szociáldemokrata pártot, továbbá néhány név­szerint is megnevezett politikust, akik ugyan ma már igen-igen közel állanak politikai néze­teikben Bethlen István felfogásához és akik ellen Bethlennek magának nincsen a legcsekélyebb kifogása s-em, de akik az „egytéges* párt egyek csoportjai szemében még mindig virös posztót jelentenek. Ha sikerül ezt a pártot ugy megalakítani, atiogy azt a kormányfő elképzeli és ha ez a pír* a siker reményével veheti fel a harcot, u?v Bethlen István kötelezi magát arra, hogy Woiffrkkal nyíltan szakit, megüzeni nekik a narcot és őszre kiiratja a fővárosi választásúba*. Természetesen ezek a tárgyalások a legbizalmastoban folytak, de ennek dscára is kiszivárgott a hire, ha nem is a sajtóba, de legalább egy-két jól informált politikai körbe és ennek nem marsdt el a hatása: akik még tegnap Vízsony'ékkal voltak sülve-főve, mára megtagadták legjobb burá jukat és most Bethlen városi pár jának poiitikai elvei felé próbálnak orientálódni több-kevesebb sikerre). Láthatjuk tehát, hojy az u; fővárosi párt megalskulásának már a puszta hire is erős átcsopor'osu'ásokat eredményezett, melyek esetleg döntően befolyá­solhatják a belpolitikai helyzet alakulását a közeljövőben. Hogy sikerrel fog-e járni a fővárosi Bethlen­párt megalakításának a kísérlete, ma természe­tesen még nem lehet tudni, hiszen még csak a legkezdetén állanak a tárgyalások s igy még maga Bethlen István sem tudhat bizonyosat és nem léphet eíő fővárosi pár'ja kiszemelt elnöké­nek nevével. Pedig ez a nev valóban a leg­alkalmasabb ienne a tömegek megnyerésére, hiszen a kiszemelt vezért Rákosi Jenőnek hi*ják. Az adóvalorizáció és az egységes párt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemxet­gyüés ma délelőtti ülésén Őri Szabó Dczsf kormánypárti képviselő határosai javaslatot nyújtott be oly értelemben, hogy a nemzet­gyűlés a két szskas t, melyet a pénzügyminisz­ter a tegnap délu'áni ülés folyamim nyújtott be, ne az iniemnitás keretében, _ hanem mint külön törvényjavaslatét tárgyalja. Ó.i Stabót az a fel.ogás vezette, hogy a pártnak ezzal a két szaka szai nem lesz alkalma foglalkozni. A pártban a határozati javaslat tekintetében az a felfot ái alakúit ki, -liojrv minden ilyen kérdést előzetesen a pártvezetőséggel is meg kell tdr­gyulni és pártértekezlet elé kell vinni. A kor­mánypárti képviselőknek a péniü-iyminitzter adóvalorizációs uj szakaszával kapcsol''tos elé­gedetlensígérő! Almássy László, a párt üey­vezető alelnöke jelentést tett a Házban Bethlen István gróf miniszterelnöknek, inajd Scítovszky Büa elnök fel is függesztette az ülést és a kor­mánypárt tagjai a nemzetgyűlés elnöki fogadó­SíObájábaa rögtönzött értekezletre jöttek össze, melynek egyedüli tárgya annak * formális kér­désnek eldöntése volt, hogy a pénzügyminisz­ternek az adóemelésre vonatkozóan beterjesztett két szakaszút mint külön, önálló törvényjavas­latot tárgy alják-e, vagy pedig az indemnitási javaslat keretein belül. A miniszterelnök felszólalása után a párt tagjainak igy része a magáévá tette a miniszter­elnök felfogását, ho^y a pénzügyminiszter ütal benyujtqtt két «z?kaszt ?z indemnitási javaslat keretén belül tárgyiját? le. őri indítványával szemben azt az álláspontot foglalták el, hogy vonja vissza határozati javaslatát. Ezzel szeri­ben a Ház mai Ölesén mégis szerepelt Őri Sz bó határozati javaslata, r vei azt Hall-r Ist­ván tette magáévá még a szavazás előli. Ez a szavazás hozta azt a szenzácés eredményt, hogy a jelenlevő 246 képviselő közül 75 a pénzügymniszíer javas'ata mellett, 56 el­lene és 115-en pedig taztózkodiak a sza­vazástól. A szavazás eredménye világosan mutálj", hogy a kormánypárt egy tekintélyes része nem helyesii azt a módot, ahogyan a pénzügyminiszter ilyen fontos két szikaszt be akart csempészni az indemnitási javaslatba. Tudjuk, hogy mit jelent a pártfegyelem, de ha ez nem lett tolna, a Ház nyilvánossága előtt történt volna meg az, hogy a kormánypárt le­szavazta volna a kormány egyik tagjit. Ekkor tud a ctak meg azután az ellenzék, hogy a kormány még két szakaszt akar be­csempészni a javaslatbf, rmely után — mint arról Lpunk más halyén részletes tudósítás van — az egész ellenzék kivonult az üléste­remből. A két uj szakaszt a délutáni ülés alatt megtartott pártközi értekezleten terjesztette elő a pénzügyminiszter.. Az egyik az adék valori­zálásáról szélt, a másik pedig a Hmgya és OKH. részére nyújtandó anyagi támogatására vonatkozólag. A Hangya támogatása. Uj 17-ik szakasz: Felhatalmaztatik a pénz­ügyminiszter, hogy a Ha gya Termeid, Ér.é­kesitő Fogyasztási Szövetkezet a Magyar Gazda­szövetség szövetkezeti közpon ja cég alatti alap­tők-jének felemeléséhez az eddigi 400 millió névértékű alapítványi üzletrészen felül okár az eddigi üzletrész névértékének felemelésével, akár további alapítványi üzletrész átvételével hozzá­járulhasson. A Hangya szövetkezet központ saját tagjai ól, valamint a tagjai sorába tartozó szövetkezetek tagjaitól áruelőlegek cimán pénzt gyümölcsöztetésre elfogadhat. A nepjölé i miniszter a kövelkező uj szakasz beiktatását indítványozta: Fe h talmazta»ik a pénzügyminiszter, hogy a lakáiépitéti akcióban résztvevő érdekel tének részére a következő adókedvezményeket enge­délyezhesse : Az újonnan emelt épületrészeket a lakás­építés előmozdításáról szóló 1921. évi II. t.-c.­bín meghatározott házadómentesség abban az esetben is megilleti, ha ezek 1924 január hó l.-e után, de 1926 novemíer hó 1-isj lakha'.ó állüpo-'ba hozatnak. Az adómentesség tartami

Next

/
Oldalképek
Tartalom