Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-03 / 174. szám

Egyes saeám ára 80 korona* Sxefkeiztöség és kia4öhlva­Isi: KBlcsey-utca 6. (Próféta­liálló, 1. emelet 6.) Telefon iS-33. A .Szeged" megjele­nik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 80 ko­rona. Előfizetési árak: Egy fcímapra Szegeden IBÜO^uda­peslen és vidéken 1550 kor. IV. évfolyam. Hirdetési áiak: Félhasábon 1 mm. M.cgy hasátion 24, más­fél hasábon -írt K. S/Ővcs;t<ö« 25százalékkal drágább Apró­hirdetés 12, kövér belükkel 24 K. Szövegkiizti közlemények soronként 250 K. NyilUér, csa­ládi értesítés 2 0 K. Több­szöri feladásnál árengedmény Szeded, 1923 augusztus 3, PENTEK. 174-ik szám. Ha Bethlen Istvánt elejtjük... Éppen rra adott róla hirt a Szeged e2en a heiyen, hogy e^y uj „középpát!" alakú á.ának hirc zörteti a harasztot, ameiy párt Bethlen István­pártnak nevezné m'gát és amely pártnak nem kisebb népszerűségi! ember lenne a He, mint Rákosi Jenö. Ma pedig a Bethlen Is'vánhoz kö­zeiálló Rákosi Jenö Budapesti Hirlop ja arról vesétdkkezvén, hegy az ország nyergébeniötét gord űl a lovas mögöt', azt mondja egy he­lyen csak ugy tubában, od vetve: — Ha pedig elejtjük Bethlent, egészen bizo­nyos, bogy az t-dosróf és a bankóprés közül az rgyiket, vagy tán mindakettöt is minden utódának választania kell. Ez előtt a szerencsét­len ne nzetgyütés előtt csak az a kérdés fog állni: kinek adják meg az engedelmet szives­sehben, Bethlennek-e, vagy esetleges utódjának. Nekem ugy tetszik, erre nem nehéz a felelet, ha körülnézünk és megállapítjuk, tik a pos?zi­bilis jelöltek és kik az — aspiránsok. Ez a kettő ugyanis nem egészen ugyanaz, sőt való­színű, hogy a kelemetlen aspiránsok sokkal közelebb állanak a posszíbiiitá: hoz, mnt a kvalifikációjuk szerint posszibüuek »z aspiráció­hoz. Ez elég világos beszéd, amit meg kell érteni annak is, aki öiülne neki, ha Bethlent elejte­nék, meg annak is, aki nem örülne neki, sőt meg kell érteniük azoknak is — és nyilván ilyenek vannak legtöbben —, akik azt hiszik, hogy egészen mindegy, minek bivják a minisz­terelnököt, mert a mogyar azzal épp oly keve­set törfdik, mint azzal, hogy ki a tápéi kis­bíró, vagy az afgani z'áni emir. S *kmek nem volna e>ég világos a Rákosi Jenő írása,** az hallgassa meg az', amit maga Bethlen István mondott parija tegnapi rögtönzött értekezletén, „sápadtan, szikrázó szemmel, a harag és mél­tatlankodás harg.án* jelentvén ki, hogyha pártja öt a mai kritikus pillanatban cserben hagyja, akkor ő azonnal levonja a konzekvenciákat is távozik. — Nekem — mondta a miniszterelnök — a távoz á megváltás lesz azoktól a kínoktól és szenvedéstktól, amelyekben részem van. De jól gondoltatok meg, mit tesztek I Tudjátok, mi jön utánam és mindazért, ami történni fog, azokra hárul a felelősség, akik azt előidézték 1 Egészen mindegy az most, bogy sz egyiéies párt palotaforradalmára, amely az ellenzékkel egyesülten majd nyakát rz^gle a kormánynak, egy házszabályvita adott ürügyet s az is mind' egy, hogy a miniszterelnök megdöbbentő ki­fakadása leszerelte a janicsárokat s „Bethlen István ura maradt a helyzetnek", vagyis hogy tovább is tépeti magát azoktól a gondoktól és szenvedésektől, amelyekkel a magyar miniszter­elnök S2éke párnázva van, ha férfi ül benne, akinek lelkiismerete van. O'yan ura ő a hely­zetnek, amityen ura volt Perunak az utolsó inka, vagy hogy itthon maradjunk, mint Lajos király a mohácsi Magyarországnak. Tizenkét szónyi többsége volt a kormánynak a nemzet­gyűlésen, mert a kormánypárt nyílt forradalma leszerelt ugyan, de a szemre megbékélt jani­csárok távol maradtak a szavazástól, mint ahogy Zápolya János hadseregével Szegeden várta meg a mohácsi csata végét. Nyilván ugy szá­mítottak, hogy az ellenzek teszi el sz ő utjük­ből a miniszterelnököt s nyilván szép helotti búcsúztatót mondott volna az aspiráns Zápolya, ha szeretett vezérét az ö segédkezése nélkül a deslru tiv ellenzék fojtotta volna a szavazás Csele-patakjába. Tegnap még megmenekült a Bethlen-kormány, talán mert idejekorán észbe kapott az ellenzék, nyilván mert az is tudja, amivel az elkeseredett vezér a saját pártját fenyegette meg: tudjátok, mi jön utánam és azért viselni kell a felelős ségetl És a saját partjával szemben már meddő maradt a fenyegetés és Bvthlen Istvánt a sóját pártja már elejtette és esik a szorongás tartja még attól, smi utána jön és amit ö maga olyan félelmesnek tart, hogy előre figyelmezteti híveit a frleiős8égre, erre a nagyon vékony kötélre, amely a magyar politikában már régen pók­hálóból van fonva I Ha Bethlen litvánnak nincs egyéb támasz­kodója, mint az általa összehozott párt felelős­ségérzete, akkor nincs messze a vízözön, amely magát Beihlen Istvánt is megrémíti immár, sajnos, attól félünk, nagyon későn. Gömbösék kiléptek a kormánypártból. (A Szeged budapesti tudósítójától) Kállay Tibor pémü>yminiszier az iidemnitási javas­lathoz annak letárgyalása után még két uj»bb paragrafust kívánt toldani és ez majdnem a kormány bukását vonta maga után, miután az ellenzék, amely nem annyira a két uj paragra­fus tartalmát, hanem inkább annak a benyúj­tási módját kifogásolta, tegnap váratlan segít­séget kopott az „egységes" párt kisgazda• és Jujvédő fi akciói részéről. A kormány tegnapi tizentéi főnyi többcége azután egyszeriben rrej mu'aba, bogy annyi halogatás és kompro­misszum után mára teljesen megérett az „egy­séges' párt válsága é-. Bethlen Istvánnak, ha (»ek nem akar állai dó *n a váratlan szavazás veszélyétől tartani, tiszta helyzetet kell terem­tenie az „egységes" párton belül. Ezt célozta a kormányzópárt tegnapi rögtön­zött értekezlete is, amely bővelkedett ugvan drámai fc rdufatokban, de még nem hozhatta meg a döntést, mert a határozathozatalt mára halasztották el. Az „egységes" párt ma délelölt folytatta, is értekezltiet, melyet deiben megsza­kítottak. A délelőtti pártértekezlet. A nemzetgyűlés ma dé'előtti üésén a poli­tika központjában az indemnitási törvényjavas­latba beiktatandó uj szakaszok állottak. Ezek­ről vitatkoztak a folyosón is pártkülönbség nél­kül. E tárgyban két értekezlet volt ma a dél­előtti ülés szünete alatt. A kormánypárt is értekezletet tartott. Az ér­tekezleten Mayer Jánor elnökölt. Kérte a párt tagjai', ne engedjék az adókérdések miatt meg­bontani a párt egységét. Kállay pénzügyminiszter: Tisztában van az adóvalorizálÍS ellen emelt kifogásokkal Ezeket a kifogásokat honorálja is. Hajlandó revízió alá venni a hibákat egyesek kívánságára is, oly vidékeken pedig, ahol adókivetési arányt lan­ságok szembetűnők, hivatalból vizsgálatot ren­dene el. Mindent megtesz, hogv egyeseket jog­talanul ért sérel veket kiküszöbölje. Egy másik kifogás azt óhajtja, hogy a létminimum ne es­sék adófizeté* alá. Ezt a kérdést beh tó vizs­gálat alá veszi. A legmesszebbmenőleg meg fogja óvni a szociális érdekeket és biztosija a pártot, hogy a kisemberek erdekeit a leg­messzebbmenő figyelembe fogja részesíteni. Bethlen István gráf miniszterelnök azonosítja magit KáUay felfogásával. A két szakasz tör­vényb*ikta ására feltétlen szükség van. Kéri a pár.ot, hoty ebben a kérdésben teljesen tartson össze, mert ha nem tenné, az kiszámíthatatlan következményeket vonna maga után, ugy bel­politikai, mint külpolitikai tekintetben. A miniszterelnök szavait tudomásul vet!ék. Most Eőrffy Imre előadónak kellett volna beszélnie, de délutánra halé azt ották az értekez­letet. A délutáni értekezlet. A nemzetgyűlés délutáni (lése rég nem lá­tott élénkség jegyében folyt le. Az első nagy­jelentőségű esemény az egységes pártnak a dél­után folyamon tartott ért'^ezie éri történt. Göm­bös Gyula ugyanis az értekezleten határozati javaslaiot nyújtott be, amelyben részletes birá- \ lat tárgyivá tette a kormány gazdásági polífi- ; káját. Gömbös arra a következtetésre jutott, • hogy a kormányzópárt keresztény, nemzeti ag- "t rár jellegével véleménye szerint ellentétes irányú \ közgazdasági politikáját tovább támágatni nem '< képes s amennyiben e tekintetben ugv személyi, mint tárgyi változások nem állanak be, amikre vonatkozólag konkrét javaslatot is tettek, e te­kintetben barátja nevében is levonja a konzek­venciát. A ha'ározati javaslatra a miniszterelnök hosz­szabb nyilatkozatban vá' aszóit. Ari a kérte a partot, támogassa továbbra is sz ő patikáját. Bethlen beszédében mindenkit figyelmeztetett arra a veszélyre, amire már tegnap is rámuta­tott és ami akkor állana elő, ha Gömbös dekla­rációját elfogadva, a párt bizalmatlanságát fe­jezné ki az ö politikájával szemben. Gömbös deklarációjának elfogadása egyet jelentene az­zal, hogy a kormányzópárt a szélsőséges poli­tika útjára akar térni, már ptdig ez kétzég­telenül kotosztrófába vinné az országot, ,kivált ma, amikor józan és megf ntolt reálp- litikára van szükség. A miniszterelnök után Nagyatádi Szabó Istw n szólalt fel, aki ftjele tette, hotjy teljesen azonosítja magát Bethlen álláspontjávut és teljesen szolidáris vele Minden felelősséget vállal és bi<aln áról biztosítja a miniszier<T ö­köt. Ezután drámai momentum következett: Nagyatádi Szabó István felállt, Beihlen István­hoz lépett és vele ünnepélyesen kezet fogott a képviselők nagy többségének lelkes éljenzése közepette. Nagyatádi állásfoglalása végleg el is dön­tötte a helyzete", mert így Gömbösék teljesen magukra maradtak. A többi már c*ak forma­lilás volt: a ha'ározati javast t szavalásra ke­rült. A javaslat mellett Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor. Zsilinszky Endre, Endre Zsigmond, CsSngedy Gyula, Hir György, Pintér Lajos, Bell Miklós és Eőti Szabó Dezső szavaztak. A többiek a határozati javaslat ellen foglaltak állást. Erre Gömbös Gyula és azok, akik a javaslat mellett szavpztak, elhagyták az érte­kezletet, majd ma este bejelentették kilépésüket a pártnak. Megegyezett az ellenzék ós a kormány. Mikor az „egységes" part értekezletén tör­téntek hiie kiszivárgott a parlament folyosóira, az ellenzeki politikusok azonnal kisebb csopor­tokra oszolva tárgyalni kezdték, hogy mi a teendő a Gömbösék kiválása folytán előállbtt helyzettel szemben. Mihamarabb az a vélemény alakult ki, hogy a mai nehéz körülményék között, mikor még senkisem tudja, hogy a vasutassztrájk kitörése egyszerű bérmozgalmi epizód- e, vasy pedig nagy politikai események előfutárja, amire ezer mellékkörülmény mutat, az ellenzéknek feltétlenül témoqatnia kell a kor­. mányt mai nehéz helyzetébea Éppen ezért hangsúlyozták, hogy azonnal pártközi értekez­letet kell egybehívni, melyen kompromisszumot fognak bizonnyal találni abban a kérdés en, amely az egész mostani válságát előidézte: az indemnitási javaslat két újonnan beiktatandó paragrafusa tárgyában, Ez F délutáni ülés befejezése előtt meg is történt: a minis'tereinök és a pén?ü\>yiritiisz'er ér'ekezlelte biv's össze az ellenzék vezető politikusait kit közül Szilágyi Lnjos, Rassay, Sándor Pif, Vázsonyi, Gaál Ga zion, Haller, Fn -t'icl', (Jgron, Szakf cs Andor, Hegymegi, Kiss, Rainprccht Antal, Peyer és Farkas István j lentek nifg, AZ értekezlet téír^yát az indemni­fus förvényjavaslaihor uionnan benyújtott pénz­ük i'j» mlatok képez ik. Az értekezlet a késő

Next

/
Oldalképek
Tartalom