Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-03 / 174. szám

SZBQBD esti órákba át vezet, amelyen a kormány és az ellenzék között mogegyezis jött létre: a kor mány a benyújtott szakaszokat visszavonja és két csoportban kü'ön törvényjavaslat formájában terjeszti be. A politikai helyzot és a vasutassztrájk. Még a mai politikai eseményekben bővelkedő napon is a parlament folyosóin, majd eete a pártkörökben Gömböséit kilépése mellett a leginkább megvita-ott téma természetesen a mozdonyvezetők sztrájkja volt. Sokan az „egységes" pártban történtek és az ország vasutbrgalmántk mesterséges megbénítása közStt egyenesen összefüggést kerestek és ezek nem mulasztották el rámutatni arra, hogy 1919 márciusában is egy országos kihatású sztrájk, a nyomdászsztrájk előzte meg a hatalomátadását a kommunistáknak. Emennek a kombinációsnak természetesen semmi alapjuk sincsen, de tény vis'onyt az is, hogy a mozdonyvezetők küldöttségét Zsitvay Tibor, Kiss Menyhért, Lendvai István és Zsirkay JAno«, tehát a szélső jobboldali elemek vezették, sőt bebizonyitottan ők igyekeztek a mozdonyvezetőket radikális és erőszakos fellépésre birni, ami, sojnos, sikerült is nekik. Felolvasták az angol válaszjegyzékei. akkor minden' meg fog tenni, hjgy Franciaországnak módit nyups >n az aigol patikához való c«atla<ozásra. Jó' értcs'llt körök azt hiszik, hogy 0 aszország <s c atlakozik Anglia külön válaszához. A pártkörök^en sűrűn emlegették azt az esetet, hogy amikor a fajvédők vezetése alatt felvonult küldöttség a kereskedelmi miniszter előszokájában várakozott, Kiss Menyhért képviselő izzó hangulata beszédet intézett a mozdony vezetőkhöz, a legvégsőkig való harcra igzatva őket. Kiss Me ynért leghűségesebb haligitója egy nagyba uszu ur volt, aki amikor Kiss Menyhért bevégezte hatásos és va'óban gyújtó beszédét, nem mulaszthat'a el, hogy hozzá ne lépjen a szónokhoz, ne gratuláljon és ne mutatáozzon be ekképpen: — Andréka Károly detektivfőnök vagyok. Igy tehát a kormány a legtileté<esebb hfctor, a budapesti detektivfőnök revén buonosodtutott meg arról, hogy kiknek köszönhető a mii sztrájk. A képviselők most már csík arr* Kíváncsiak. hogy hogyan fogja holaap a Szózat és A Nép a vörös Kommumsta-szoculisti gasemberekre és a zsidókra hárítani ódiumlt an ia^f a sztrájknak, amely a mii szomorú xörü'mí nyek között esetleg végtetes k Weitcezméi/ekkil is járhat, azt a sztrájso', melynek elitiiasers még csak nem is talál rendszerint etéjj erői szavakat és amelyet most az ő munkatársai idéztek fel. Az angol kormány álláspon ját a Német- < országnak küldendő válaszjegyzék tek-n'e ében j az alsóhoz mai ülésén Baldwin miniszterelnök, a lordok házában pedig Curzon lord külügyminiszter adta elő egyön'etüen. A b itt kormány azt javasolta a szövetséges kormányoknak a 1 gmekgebben, hogy vegyék a julius hó 7 i német jeg\ztkben foglaltakat vizsgálat alá. A britt kormány vállalta magára azt, hogy megfogalmazza a német kormánynak adandó választ, amely t julius hó 20 án kü dtek meg a szövetséges hitalmak k irmányainak. A jóvátételek tek n'etében a válaszjegyzékben a német márka stabilizálását és a német költségvetés stabilizálását jelölte meg a örit k >r mány, mint legfontosabb tényezőket nem különben a nemzetközi ellenőrzés v lamcly for máját a német pénzügyi igazgatás terén. A brit válaszjegyzék azt tanácsolja a német kormánynak, hogy ha a tárgyalásoka* folytatni óhajtja, vonjon vissza minden parancsot, amely a passziv rezisztenciára vonatkozik Az olasz kormány válaszinak kivételével a töboi szövetséges kormány válasza már megérkezeti. Bev 7illet angol képviselő a londoni sz állítóműn Wsok egyik gyűlésén kijelentet e, hogy a Ruhr vidéken tett utazása ala<t meggyőződött arról, hogy ha a franciák néhány hét alatt nem hagyják el Németországot, akkor a világra nézve jobb lett volna, ha Németország nyerte volna meg a háborút. Ő francitbarát ugyn, de ha a franciák nem ürítik ki a Ruhr-vidékei, akkor a háború elkerülhetetlenné válik. Az an^ol kormány az augusztus 1-én tartott minisztertanácsról a Reuter utján azt közli, hogv jelenleg lehetetlen a szövetségesednek kö*ös választ adni a német jóvátételi ajánlatra. Ha An'.iia kü'ön válaszra határo-ná el magát, A londmi lapok értesülé e szerint a kormány többsége arra az elhatározásra jutott, hogy semmifé'e gyakorlati naszna sincs a további eszmecserének Franciaországgal és hogv az angol jegyzéket nyilvánosságra kell hozni. A Temps londoni h velezője irta: Semmi ok sincs azon kételkedni, ho$y Anglia Baldwin kormányzása mel eit független, szeparációs politika követése felé törektzik Az egyetlen kér dés, amely most szőnyegen forog, az, vaijon Anglii a Franciaországgal közös politika mehett foglal e állást, vagv ped g a tárgyalásokat tovább folytatják-e. Mindenese re álta'áios a vélemény, hogy a tárgyalások ujraktzdése csak néhány napig halasztható el. A Journal irja: Ha Anglia arra az álláspontra helyezked k, hogy a tá gyatások újrakezdő é lehe et en és Nímet írszát^g I kü ön megegyezést igyekszik létesíteni, akkor olyan hibát követ el, mely talán s >ttasem 'eh tó jóvá é< a-nety egyrészt megakadd ózza a jóváiéeti kéfdés bárminő s'övetségközi megöl tátát, műrészt pedig kié'esitené a gazd sági vtis*go*, melyre Angliának számolnia kell. Franciaország kénytelen lenne Németországgal szemben a legsúlyosabb és legerélyesrbb eszkö ökhó/. nyúlni, nevezete sen még hosszabb ideig maradna a Ruhrvidéken. A washingtoni kormány megerősíti, hogy az Unió tárgyalásokba bocsátkozott Némeor«zíggal a kereskedelmi szer ödés tirg ában. Német országgal a leg öbb kedvez nény alapján kdinek kereskedelmi szerződést. Az indemnitás uj adószakaszait a pénzügyi bizottsághoz utalták. Szeged, 1923 augusztus (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését fel 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Farkas Tibor a házszabályokhoz kir szót. Kifogásolja, hogy az elnökség nem tartja be a házszabályokat és mindig később nyitja meg az ülést, mint 10 óra. Elnök kijelenti, hogy nem az elnökség az oka ennek, hanem az, hogy a képviselők nem jelennelí meg pontosan az üléseken. Ezután áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Elnök szavazásra bocsátja a hatodik szakaszt, ameiyt módosításokkal elfogadnak. Gaál Giszton a házszsbáiy okhoz kér szót. Kijelenti, hogy nem tárgyalhatnak más*, mint csak a napirendre tűzött dolgodat. At indemnitási javaslatban egyetlen mondat sincs az előadó ál'al beterjesztett dolgokról. Ezek felett még tanácskozni sem lehet. Az elnökség köte le sége megakadályozni azt, hogy a ház*z bátyó:; megkuUiéscvd iárgyaljmakilyen kérdéseket. Klebelsberg gróf kultuszminiszter: A kormány nevében kérem a tegnap elhangzott indokolás alapján előadói indítvány elfogadást. Rupert R;zső: Tiltakozik az ellen, hogy uj §-okat es uj tárgyakat cse npésszenek be a tárgyalás alatt levő javaslatba. Farkas István: A kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy uiól'g, az általá-ios vita vétkén hozza be azokat az uj intézkedéseket, melyeket külön törvényben kellett vo na szabályozni. Tekhtve azt, hogy nem a nemzetgyűlés hib ja, hogy ezek a problémád a kellő időben el nem intéződtek, hanem a kormány a házszabályok felrúgásával tesz i yen intézkedé seket, ez el csak azt mutatja, hogy önkényesen ak*r kormányozni. Dénes István: A magyarországi munkáspárt nevében hasonló de*laráci3t tesz. Elfogadták az adóvaiorizációs szakaszt. A Ház többiége elfog idja az előadói indítványt és az uj szakaszt a pénzügyi bizottsághoz utalja előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Eőrffy Imre előadó uj 9. szakasz beiktatását javasolja, mely S7erint a vármegyék és községek a törvényben való rendelkezések alapján pótadót vethetnek ki azzal a kikötéssel, h gy az 1922 évben kivetett összegeket kötelesek a kivetés alapjául venni. Kéri enn k a szakasznak a pénzügyi bizottsághoz vaió utalásit előzetes tárgy dá» és jelemesté'el végett Gaál G<szton: A házsz balyok és a jogszabályok érteiménen nem az a kérdés, hogy mi v»n ezekben a jtvaslatokban. Az M|esen mellékes, a lényeges a parlanentárizmus szempontjából az, hogy napirendre vanntk e tűzve, v^y sen, ha igét, aksor tanácskozhatnak róluk, ha nem, akkor nem. A H u. többsége az uj 9 szakiszt a pénzügyi bizottsá goz uttlja. S'űnet után Huszár Kiro<y alelnök eln ököl és fo ytatják az tndemni ás részletes vitáját. A kincstári haszonrészesedés. A 9. szakasznál, mely a kincstári házhaszonrészesedéiről szól, Szabd József azt indítványozza, hogy ne csak az egy-két szobából álló épületrészek, hónem «z egy-kát szobiból álió lakrészek is men'esitve legyenek a ki ic<tári haszonrészesedés a(ó:. melvben a lakók H bérlők lakntk. Egyúttal az adókulcsnak pr greszsziv emelését kívánji, még pidig 15—45 százai ^0 k:g. Dénes István Indítványt nyuít b\ mely szerint a kincstári h«szo (részeseiéi ftzetase tlól mentesítessenek mindizok, aki< kizárólag szolgálati és munkabérvuzonyból szár nazó jövídeienből ének. lndi»vánvozza, hogy a kincstári haszonrészéé ed v<* az eddigi rendilkezeseknek rae<feteiően a jövőaen is a háJulatdoiosok fizessék. Vázsonyi Vilmos tul nagasnak tartja a kincstári h szo irészesedást. Erről határozati jav* latot nyuit be. Elnök dz ülést délután 4 óráig hlf lggeszti. A délutáni ülés. A déuHni ü'ést fél hatkor sv'o tatt m g. A 9. <ztk«sz vitaját folytatták. Rupert Remő, Barthos Andor módosítást I nak, Propper Sándor a szakasz törlésé kívánja. Kállay Ti bor pénzüey miniszter: A fclszóhlók téves nézőpontból fogják fel a kérdést. A nor mális állapot biztosijára valé átmm^ti időben az állam terhei növekednek, az átmenei iniézkedesek tehát fentartandók addig, mig a teljes normális állapotokat el ne«i értik H« mentesítik a lakókat a kincstári részesedés a ól, a háibérek meséli <pitásáb«n kelleni snge Jményeket tenni. Kért mindazon jsvaslatok elutasítását, amelyeket etirányban benyújtottak. A 9 ik szssaszt B*rtho. Ard »r és Egri Nagy Jtnos módosításával fogadják el. A 11-H szakasz után az elöidó kéri az OKH öbp őke emeltéről szőlő uj szakasznak a pénzügyi bizottsághoz való uttiását. A Híz ily értelemben határoz. Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér szót. Az u| »z*kas7n.ik a pénzügyi bizottsághoz va.ó utalasa ellen tiltakozik. A H'z mindkét szakaszt a pénzügyi búottsáfchoz utalja. A tanítók államsegélye. A 13 ik szakaszhoz Klebelsberg Ku to gróf kultuszminiszter szól hozza és •'ifog^ri* ra tjánl'.a. Cserty József a kintortanit R. Csík Jóisef a tanítók érdekénen szólal fel. Utóbbi igazságtalannak tartja, hogy a tanitófiiax már kifizetett áliamseg lyek vissznfize ését követelik. Hallét István indítványozza a tamtók és állami tisztui»e ök kOzii különbségek megszüntetésé', ehhez Drózdy is hoz ájirul. Klebelsberg Kunó gróf ku luszfiniszter: A tsni'ók számára megnvitották a VII fizetési oeztáíyt, illetve az ó^ótók sz4mára IX fize«ési osztályt. A tulold«lt arra kén, jöijöa seg tségére Kéri a hí ároziti jiva->la<ok elu*aí>itaaat. Az elnök a vnát fé b szskitja. Az üles végén éles szóváltás támadt Pttacsi Dénes és D--ó7dy Gyö ő között, m utóboi Patac4 irás udail >nság in tk megáltapi á<ára psrlim«*ni bi ott»ág kiküldését Kéne Az erre támadt nagy za| tec^illapultával napir ndi in1Mványt tett az elnök. Az ülés háromnegyed 8 órjkor ért véget.