Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-24 / 165. szám

SZBQBD Prónayt. Prónay vasárnap délig még nem nevezte meg megbízottait. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint Prónay kijelentéseinek gyökerei visszahúzódnak 1921 juliusáig. Akkor történt ugyanis, hogy Prónay Pált a parlamentben élesen megtámadta Rakovszky. Prónay egy Körnhauser nevü kereskedőt különítményével lefogatott volna és az ezredes kutyákorbáccsal támadt rá és igy hajtotta be rajta egyik rokonának követelését. A katonai törvényszék ezért egy napi foglárj fogságra itéite Prónayt, amelyet felebbezés Í

olytán a katonai törvényszék a minap hagyott óvá végérvényesen. Ugyanekkor Prónayt felsőbb helyen felmentették a csendőrtartalék zászlóaljának parancsnokságától is. Ez a felmentés néhány napra szólt, amelynek lejártával Prónay Páln k az első diszpoziciók szerint vissza kelleti volna nyernie állását. Közben kitört a nyugatmagyarországi felkelés, melynek tudvalevőleg egyik vezére volt. Ezt nyomon rovetté Károly király hazatérése. Prónayt azonban, noha négy hónapi határidő már lejár', még sem helyezték vissza zászlóaljához. Ebből az időből kelt volna állítólag Bethlennek egy levele, amelyben Prónay Palnak bizonyos ígéreteket tett volna. Az ébredők mag akarták akadályozni a kormánypárt gyűlését Cegléden. Két népgyűlésre adott tegnap engedélyt a ceglédi rendőrhatóság és pedig a kormánypárt és a 48-as függetlenségi párt gyűlésére. A kormánypártnak Pdlfy Diniéi a jelöltje, a 48-as párté Fóti Vilmos. A kormánypárt népgyülését délelőtt 11 órára tervezték. Fél 11 órakor robogott be a ceglédi pályaudvarra a budapesti személyvonat, amelyhez két termeskocsi volt csatolva az érkező miniszterek számára. Leutazott Ceglédre Nagy Emil igazságügyminiszter, Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, Vass József népjóléti miniszter, kíséretükben volt Almdssy László, a kormánypárt aleinöke és számos képviselő. Az érkezőket a ceglédi pártnak mintegy ötven főnyi küldöttsége várta. Mikor az érkezők a városháza elő;|a térséghez értek, ott már mintegy ezer főnyi tömeg szorongott, mig a helyi kormánypárt vezetősége a városháza nagytermében helyezkedett el. Amikor az első miniszteri kocsi feltűnt a téren, egy kis csoport az ébredő-jelöltet kezdte éltetni. Ujgy látszik, ez adta meg a jelt az ébredők akciójára. Ettől kezdve kormány párti szónok szóhoz nem jutott. A tömeg egyrésze a Budapesttől érkezett Ulain Ferencre, a másik Hailer Istvánra figyelt és folyton és szakadatlanul éltette Héjjas Istvánt és Lendvai (Lehnei) Istvánt, az ébredők jelöltjét. Miután a kormánypártiak többszöri kísérlete eredmenytelen maradt, hogy a tömeget lecsendesítsék, Hulin rendőrtanácsos ment ki az erkélyre, de őt sem hallgatták meg. Mikor a helyzet már egészen megoldatlannak tátszott^ a városháza kapujában hirtelen mozgás támadt és megjelent Nagy Emil igazság• ügyminiszter. Odament az ébredőjelölthöz és eies hangon felelősségre vonta, hogy mit akar. Az ébredöjelölt azt mondta, hogy miuán neki visszavonták a megadott gyülésengedéiyt, más népgyűlést sem lehet tartani. Ebben a pillanatban rendkívül feszült volt a helyzet, a tömeget erős fegyveres kordon vette körül, amely ha beavatkozik, esetleg rendet teremthetett volna, dí ntnós kizárva, hogy cssk véráldozattal. Nagy Emil magából kikelve, felindult arccal vonult vissza és azután fenna teremben a polgármester tanácsára elhatározták, hogy a népgyűlést nem a téren, hanem a Népkör udyardn iartják meg. At is vonult ide az egész kormánypárt, miközben a karhalatom gondoskodott arról, hogy a Népkör udvarán a népgyűlést ne zavarhassák meg. A zajongás, az izgalom teljes egy órán at tarolt, ugy hogy a népgyűlést is csak egy órai késedelemmel tudták megnyitni. A helybeli pártelnök megnyitó szavai után Nagy Emil igaztágügyminiszter mondott nagy beszedet. Az igazságügyminiszter hosszasan fejtegette a z időkérdés problémáit, majd iöbbek között a [következőket mondotta: — ö ven-hatvan év vagy talán mondjuk, évszázadok mulasztását nem lehet a kereszténységnek máról-holnapra helyrehoznia. D^ én nem bban látom a keresztény politikát, hogy lépi m- nyomon szidjuk a zsidót, mert ezzel sokkal k.vesebb hasznot csinálunk idehaza, mint amennyi kárt okozunk magunknak az egész földtekén. Én nem abban látom a keresztény politikát, bogy valaki a zsidót elkergeti és a helyébe 01. Ezt megtudták csinálni a kommunisták is. Én a keresztény politika alatt a kereszténységnek produktív célra való összefogását értem. Utanna Vas József népjóléti miniszter mondott beszédet, majd Pdlfy Dániel tartotta meg programbeszédét. ^m,mmm. - ^ Az Ulain ügy. A nemzetgyűlés holnap tárgyalja az igazságügyi bizottság javaslatát arról, hogy adjon-e felhatalmazást Ulain ellen a bűnvádi eljárás megindítására. A kormány a maga részéről már megadta a felhatalmazást. Ha a nemzetgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor az igazságügyminiszter megteszi a szükséges lépéseket. A holnapi ülés rendkívül érdekesnek Ígérkezik, mert aira számítanak, hogy több képviselő felszólal és állítólag adatokat fognak szolgáltatni arról, Szeged. 1923 julius 24 bogy képviselőknek és előkelő állású politikusoknak ingyen részvényeket ajánlottak fel. Hir szerint ily adatok birtokában van Karaffifttb Jenő, Friedrich István, Huszár Elemér és Fábián Béla. Károlyi Mihály űgyo. „ Mint egy fővárosi lap értesül, az ántánt Károlyi Mihály gróf kérésére Moute, az ötös tanács tagjának indítványára, állítólag hivatkozva a trianoni békeszerződésre, amely szerint.a. háború alatti magatartásáért senki felelősségre nem vonható, követeint fogja, hogy a per töröltessék. Hogy az ántánt mikor fogja ál!i ólagos Határozatát a magyar kormánnyal közölni és hogy fogja-e egyáltalán, az még bizonytalan. Egyébként angol lapok jelentése szerint Károlyi Mihály gróf feleségével és három gyermekével Cardiffba érkezett. Károlyi Mihály gróf onnan folytatja útját Kanada felé, ahol mint az érdeklődő újságírók előtt kijelentette, állandó tartózkodásra telepszik meg. MMMMMMMM^^ A franciák engedményekre hajlandók. Az angol tervezetet Párisban meglepő kedvezően fogadták. Ennek magyarázata az, hogy a fr neia kormány most már főleg arra törekszik, hogy zavartalanul és sok változtatás nélkül föntarthassa a jövőre nézve is a megszállás mostani jellegét. Ilyformán nem csoda, ha Párisban az angol tervezettel való szembefordulás lényegesen enyhült és Franciaország bizonyos feltételek mellett hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy Németország fizetőképessége felülvizsgáltassék. Franciaország csak azt köti ki, hogy a felülvizsgáló bizottság tagjai kizárólag a szövetségesekből kerüljenek ki, a jóvátételi bizottságnak csupán tanácsadó testülete legyen, ennek megbízásából és ennek utasításai szerint működjék és neki tegyen jelentéseket. A jóvátételi bizottságnak legyen azután továbbra is kötelessége, hogy a szakértők megállapításaiból a n:ki tetsző konklúziókat levonja és aszerint cselekedjék. Franciaországnak mindig módjában lesz ilymódon a Németországra nézve esetleg kedvező határozatokkal szemben szabotálni. Ily körülmények között nem csoda, hogy a nagy érdek ődéssel várt angol tervezetet most már Parisban Poincaré diplomáciája nagy sikerének tekintik. Az Observer diplomáciai tudósítója a következőket irja: Az angol jegyzék szövege egyáltalában nem végleges és megváltozhatatlan, h nem azt még lényegesen meg lehet majd módosítani. Tisztában kell lenni azzal, hogy van egy pont, milyen tul az angol kormány nem tehet több engedményt. A cikk végül megjegyzi, hogy Párisból a hét vége előtt nem várnak választ. Ha a jóvátételi kérdés a szeptember 3 án összeülő népszövetségi ülés ülésszakának megkezdése előtt még mindig szabály zatlan lenne, akkor a jóvátételi kérdést sürgős ügyként tűznék ki a népszövetségi tárgyalás napirendjére. Párisi jelentés szerint Poincaré kijelentette, hogy a francia kormány az angol jegyzékre adott válaszát csütörtökön feszi közhírré. A Petit Párisién irja, hogy a francia kormánynak az a nézete,( hogy az angol válasziratok szövege tekintetében Londonba épp oly tartózkodást fognak tanúsítani, mint Párisban. A titoktar'ás elve, amelyet a Quai d'Qrsay az angol okmányokat illetően Londonnal elfogadtatott, teljes mértékben érvényesül. A párisi lapok eddig semmit sem közöltek az angol okmányokban jogialt javaslatok részleteiről. Mértékadó helyen nyilván Angliához címezve hangoztatják, hogy Franciaország részéről semmi indiszkréció nem történhetik és hogy Poincaré a tárgy alá ok megszakításával fenyeget, ha ugyanez a másik oldalról megtörténnék. Poincaré tegnap Villers Coiteressben beszédet modott egy hadiernlékmü leleplezése alkalmával. Beszédének lényege az, hogy Angliát figyelmezteti a német ipar elhatalmasodására és az ebből származó gazdasági és politikai veszedelmekre. Vázolta a németek által okozott pu ztitásokat és ezzel szembeállította azt, hogy Németország egyetlen megrongált háztetőt vagy gépkazánt nem tud mutatni, melyet a szövetségesek pusztítottak el és mégis megtagadta a jóvátételt. Ezután* rátért arra, hogy az egyik szövetséges áll.m volt miniszterelnöke nem átallolta a fogalmakat annyira összezavarni, hogy Németország és Franciaország fogalmát állandóan összecseréli. Poincaré ezután meg i6 mondotta, hogy Lloyd Georget érti az aposztrofált dllamférfui alatt és hibásnak tartja felfogását, valamint gondolatmenetének konklúzióit, mert Lloyd George a francia gazdasági és ipiri erőviszonyoktól félti Angliát, holott inkább a német ipartól kellene féltenie. Poincaré ezután részletesen kifejtette a német nagyipar munkáját. Ez az ipari monopoliumos rendszer napról napra jobban erősödik és pedig az állam rovására. Poincaré szerint a német nagyipar nemcsak a sajtót kerítette hatalmába, hanem valósággal utasításokat ad a berlini kormánynak is. Ez ellen csak ugy védekezhetnek, ha Anglia, Olaszország, Belgium és Franciaország egyesülnének egy hatásos ellenakcióban. Londoni politikai köröknek tegnap két csalódásban volt részük. Bár Poincaré vasárnapi beszéde nem tekinthető válasznak az angol felfogásra, mivel a beszéd még a jegyzéknek Párisba való érkezése előtt készült el, a francia miniszterelnök szembeszáll azzal a gondolattal, hogy állapítsák meg azt az összeget, amelyet Németország fizetni tud. Poincarénak az a kijelentése, hogy oktalanság volna véglegesen és me< nem változtatható módon megállapítani Németország fizetőképességét, ismét oly lncidenst amely minden optimizmust megsemmisít. A másik csalódás az, hogy Páris nem tartotta be azt a megállapodást, amely szerint egyelőre nem tett olyan kijelentést, amely csak sugaimazotlnak is volna tekinthető. A Petit Journal azt irja, hogy Brüsszelben ne n a szóbeli, hanem az írásbeli jegyzékváltás módját fogják választani , n Mint a Daily News Berlinből jelenti, a birodalmi elnök értesitelte az angol külügyi hivatalt, hogy a jóvátételek garanciájának terve nemsokára elkészül. i! A sinajai konferencia. n. A külügyminiszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a külföldi sajtó túlozza a sinajai konferencia jelentőségét. Ennek a konferenciának megtartását már egy évvel ezelőtt elhatározták Belgrádban. A kisántánt külügyminiszterei ugyanis minden évben összegyűlnek eszmecserére. Ez alkalommal Románia a vendéglátó. 'J . — A lausannei konferencia ugyan lehetővé tette az állandó érintkezést — mondotta a miniszter —, azonban még a Népszövetség ülésezésének kezdete előtt meg kell beszélnünk jóvátételi magatartásunkat és elsősorban a magyar kölcsön kérdését. A magyar külügyminiszter a kisánlántot hibáztatja azért, mert nem törekszik a megértéire. Azonkívül Csehország és Lengyelország közeledésének akadályait is el kell hárítani. Ha a lausannei békét aláírták, akkor gondolni kell Görögországnak a kisántánthoz való helyzetére is. — Sinajától ne várjanak szenzációkat. A konferencia napirendjének 20 pontja van, közöttük több gazdasági jelentőségű. A tanácskozások szombaton délu án kezdődnek és esie díszvacsora lesz, a második napon pedig fogadtatás lesz Bratianunál.