Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-24 / 165. szám

gzegafl, 1923 julius 24 SZEGED A városi tisztviselők aranyparitásos fizetése. (A Szeged tudósítójától,) Mint az egész tisztviselőtársadalomban, ugy a torony ala t is érthető örömet ke tett az a vasárnap kolportált hir, amely a tisztviselők félaranyparitásos fizetésrendezéséről számolt be. Minden hivatalszobában azt számítgatták az érdeltek, hogy a közeljövőben megjelenő kormányrendelet értelmében hány százezer koronára rug majd havi fizetésűk, amely a szenzációs hir szerint meg fQgja közelíteni az aranyparitás ötven százalékát. Megindultak a tervezgetések, az eltikkadt fantáziákban egy-egy öltözet ruha, cipő, télikabát körvonalai bontakoztak ki egészen halványan, többszöri husebédek reménye csillant fe], mint az emberibb élet prózai szimbóluma. A nekisrabaduit álmodozások csipkefüggönyét néha összekuszálta a kételkedés, hinni nem akarás, mert hiszen az elmúlt évek szomorú tapaszta'atai csaknem kiöltek már minden optimisztikusabb hajlandóságot. Az arcokta ezért a hir reménykedő derűt lopott, csak a polgármester homlokát ráncolják össze a gondok, pedig az ő félaranyparitásos havi fizeiéie még az egymillió koronát is meghaladná. Honnan teremti elő a differenciát a város? Ez a nehéz kérdés szántja homlokára a gondráncokat. — Az magától értetődik — mondja kérdé8ünkre—, hogy a városi alkalmazottaknak is ugyanolyan rendszer szerint kell folyósítani a fizetéseket, mint ahogyan az állam alkalmazottai kapják, ha ugyan igaz lesz ez az aranyparitásos hir. Azt azonban nem tudom, hogy honnan teremtjük elő a szükséges fedezetet. Az állam kOmyen ikeresztülviheli ezt a fizetésrendezést, mert hiszen a jövedelemszaporitás egyetlen eszköze, a bankóprés, az ő kezében van. A városok éppen ezért csak abban az esetben rendezhetik aranyparitásos alapon a tisztviselők fizetését, ha s. szükséges fedezet egy résaét az állam adja hozzá. Megkérdeztük Scuttéty Sándor főszámvevő! is, aki már nem látja ilyen sötétnek a helyzetet, mert hiszen számokkal dolgozik, nem pedig ! érzelmi motívumokkal. A főszámvevő hérdésünkre j csak annyit mondott, hogy a ,+félaranyparitásos : fizetésrendezést, véleményem szerint csak akkor ' hajthatja végre a város, ha iövedelmeit is hasonló módon rendezi". A főszámvevő álláspontjának föltétlenül van reális alapja, mert a városháztartás jövedelmei ma már nem állnak messze attól a bizonyos fél aranyparitástól. Az 1914. év zárszámadása szerint a vátoj földbérjövsd'lme 180,000 korona volt, ami megfelelt 90,000 métermázsa busának. Kilencvenezer mázsa buza mai értéke körülbelül négy és félmillliárd korona. Ha a város a békebeli buzaérték alapján rendezte volna a földbéreket, akkor ma ennyi lenne a földbérjövedelem. Sajnos, nem \t,y rendezte, mert h;szén a rendezés módját nem a reális számítás, hanem bizonyos érzelmi motívumok alapján állapították me/. A nem buzavalutás árveréseken hasznosított bérföldek rendezése most van folyamaiban. Előreláthatólag itt sem érvényesülhet ez az elv és igy, hozzávetőleges számítás szerint, a város fötdberjövedelme a békebeli jöldbérjövedelem értékének hatvan százalékára, a 90000 métermázsa buza tehát 54,000 métermázsára csökken. 1914 bín a városi alkalmazottak illetménye 1,600 000 korona volt, ami aranyparitásban körülbelül öt és félmilliárd papírkoronának felel meg. Ha tehát a városi tisztviselők békebeli fizetésük felét kapnák aranyparitásban, a város költségvetését ezen a cimen körülbelül két és félmilliárd terhelné. A békeévek költségvetésében a földbérjövedelem bőven fedezte a tisztviselők illetményét, most az aranyparitás felére emelt illetményeket a negyven százalékkal csökkent földbérjövedelem szintén bőven fedezi, mert hiszen ötvennégyezer métermázsa ouza ára több mint két és félmilliárd. A féiaranypariiasos fizetésrendezés kérdése tehát nem olyan súlyos problémája a városnak, mint amilyennek a polgármester látja. A ezá! mok beszelnek. Hix*éki — Álhír Zita királyné budapesti látogatásáról. Sombston délután Budapest legelőkelőbb szállóiban és klubjaiban az a hir terjedt ej, hogy Zita királyné Budapestre érkezett. A királyné négy órakor egyfogatú kocsin a Ritzszálló Márta Valéria utcai bejárója elé sietett s a szálló előcsarnokában mintegy 30 percig időzött és magatartásával azt a látszatot keltette, hogy valakit keres, akivel megbeszélni valója van. A kósza hir arról is tudott, hogy a királyné érintkezett is valakivel az előcsarnokban, ahol fél óráig idözött, azután ugyanazzal a konflissal távozott, amellyel odaérkezett. A királyné fél 5 órakor hagyta el a szállodát, ahonnan Budára vitette magát. Itt nyoma veszett az előkelő vendégnek, akiről a pletyka azt is tudta, hogy egyszerű feketeruhában volt és sürün le volt fátyolozva. A pletyka 24 óráig tartotta magát, amig a rendőrség minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a Ritz-szálló látogatóját csak a túlfűtött fantázia vélhette Magyarország királynőjének. A főkapitányságon a következőket mondották a dologról: Szombaton délután fél ötkor kapta meg a rendőrség a hirt, hogy Zita királyné Budapestre érkezett és délután négy órakor látogatást leit a Ritz-ben. Andréka főkapitány nyomban 90 detektívet mozgositott, csak vasárnap este sikerült megállapítani, hogy Zita királyné nincs Budapesten és nem is járt a Ritz ben. Kinyomozták a kocsist, aki a feketeruhás nőt a szállodához vitte, már ennek az előadásából megállapították, hogy az utas nem Zita volt, de még inkább halomra döntötte a Zita személyéhez fűzött kombinációkat a határrendőrségtől kapott jelentés, amely megállapította, hogy a magyar határt az utolsó napokbon nem lépte át olyan utas, akinek személyleírása ráillenék a királynéra. Kinyomozta a rendőrség a Ritz látogatóját, aki arcra és alakra hasonlít valamelyest Zitára. Ez a hasonlóság szülte a pletykát, amely a városnak ennyi izgalmat, a rendőrségnek pedig annyi munkát — A végleges választól névjegy'ék összeállítása. A központi választmány julius huszonhetedikén kezdi meg az ideiglenes választói névjegyzék ellen beadott felszólalások és észrevételek kerületenkinti sorrendien való folytatólagos tárgyalását. A közpoti választmány által összeállítandó névjegyzék augusztus elsejétől tizenötnapi közszemlére kerül. A birói panaszok benyújtási halárideje augusztus huszadikán jár le, akik saját személyükre tartják sérelmesnek a központi választmány elutasító határozatát, azok a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napin belül adhatják be panaszukat a biró-; ságnál. — Uj szénárak. Az Országos Központi Árvizsgáló bizottság elnöke az alábbi szénbányáknak az általuk kitermelt szénért julius hó 20tói julius hó 31 ig felszámitható árakat métermázsánként a következő összegekben állapította meg: I. Dunagőzhajózási Társaság: Pécs—Szabolcs darabos és kockaszén 5700 korona, aoró dara és porszén 5180 korona. Egere sehi KőSzénbánya Részvénytársaság: Egercsedi aknaszén 5150 korona. Nagybitlonyi Szénbánya Részvénytársaság: N igybáttonyid rabos éa kockaszén 4825 korona, aknaszén 3975 korona, apró dara és porszén 3175 korona. Mátravidéki Szénbányák T.-t.j Rózsaszentmártoni aktjaszén 2800 korona. E tájékoztató árak a feladó állomáson vasúti kocsiba rakott szénre vonatkoznak. Az általános forgalmi adót a bányavállalatok külön felszámíthatják. — ötven százalékkal kell többet fizetni a nyaralóknak a külföldi valutákért. A Devizaközpont ma közölte tagjaival, hogy a mai naptól kezdödöleg a külföldre való utazásnál és külföldön való üdülésnél az eddigi szabályok betartásával devizák és valuták csak a mindenkori devizaközponti dr kurzusnál 50 százalékkal magasabb árfolyammal adhatók ki. — Házastág. Tevan Erzsébet és dr. Boros Lajos orvos folyó hó 23-án házasságot kötöttek. I (Minden külön értesítés helyett.) — Kossuth Ltjo8 Tódor holtteste meg' érkezett a fővárosba. A Szent-Gotthardi személyvonathoz kapcsolt kocsiban ma délelőtt szállították Budapestre Kossuth Lajos Tódornak, Kossuth Lajos idegenben elhunyt fiának holtestét. A fekete teherkocsit a pályaudvar udvari váróterme előtt állították fel. A díszes ravatalt az udvari váróteremben állilották fel, amelynek falait fekete drapériával vonták be. Fél 11 kor érkeztek meg a kormány és a város kiküldöttei, dr. Sipőcz Jenő polgármester, Hoicsi Pál, Pallay Mav. főfelügyelő, Kossuth Ferenc vplt titkára és Barsi külügyminiszteri osztálytanácsos. Á tiszti főorvosi hivatal részéről dr. Széchy Ernő közegészségügyi tsnácsos jelent meg. Amikor a kiküldöttek megérkeztek, Millényi Ernő állomásfőnök a leplombált teherkocsihoz vezette őket. Felnyitották a kocsi ajtaját, amelyben egyszerű fenyődeszka burokban volt a kopirsó. A koporsón hatamas babérkoszorú fekszttr, piros, fehér, zöld szalaggal, amelyet a milanói magyar egyesület helyezett el a koporsón. Ezután a koporsót kiemelték a kocsiból, amelyet a váróteremben lévő ravalalra helyeztek el. A koporsót ezután felbontották és megállapították, hogy a holttest az elhalálozás alkalmával be lett balz amozva és így az maglehetősen sértetlenül került miíanói ideiglenes nyughelyéről Budapestre. A hamvakat kiszállítják a Kossuthmauzoleumba és ott meg fog történni a hivatalos agnoszkálós. A temetés előre elkészített program szerint csütörtökön lesz. — E ős republikánus mozgalom Görögországban. A Matin belgrádi magánjeientese szerint oda szalonihi hirek jutottak el arról, hogy Görögországban nagy köztársasági mozgalmat kezdeményeztek, amely veszedelembe sodorja a monarchiát. Néhány, a királyhoz hü ezredet AthéHben kellet állítólag összpontosítani, hogy az államcsínyt elhárítsák. A köztársasági agitáció Szalonikiben kezdődött. A mozgalom élén Venizelosz, Pangaulosy tábornok, a trácrai förög haderő volt parancsnoka, továbbá Nadsikyr»po8 tengernagy áll. Szalonikiben és Nyugat-Traciában súlyos konfliktusoktól tartanak a királyhoz hűnek m-radt ezredekkel. A köztársasági mozgalmat Zacharov Vaszil és Gonachi ismert görög pénzemberek támogatják. — Istentisztelet közben beütött a villám. A Debreceni Újság közli, hogy Tornyospálca községben 17-én reggel 8 órakor borzalmas szerencsétlenság töriént. Óriási vihar tombolt a községben és a reformá'us templomban éppen istentiszteletet tartott Nagy Miklós lelkész, amikor a villám beütött a templomba és a szószéken tartózkodó lelkészt, valamint két hívőt lesújtotta. Mindhárman súlyosan megsebesültek. — Halálozás Nagyiváni Fekete Elemér, a szegedi kerületi főkapitánysághoz beosztott m. kir. államrendőrségi xspitany, Bárlfa szab. kir. város volt polgármestere, a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdonosa stb., hosszas betegség után életének 49 évében folyó évi julius hó 21 én elhunyt. Temetése folyó hó 23 án délután négy ómkor volt a szegedi közkórház halottas há iából. — Erhardt kapitány szökése. Lipcsében mára volt kitűzve a lipcsei állami törvényszéken Erhardt kapitány b inpörének főtárgyalása. Miután a kapitány időközben tudvalevőleg megszökött börlönébM, a bírák csak a kapitány segítőtársai, Hohenlohe hercegnő és Licbigvolt tengerészhadnagy ügyével fog foglalkozni. Az Emberi Jogok Német Ligája a főügyészt táviratilag felszólították, hogy vádat eme jen az állami törvényszék elnöke, Schmidt ellen, mert alapos a gyanú, hogy szintén előmozdította Erha dt szökését. Hohenhole Oenringen hercegnőnek az akták lanusága szerint Erhardt kapitány házasságot igért és elhallgatta, hogy felesége van. Erhardt kapiány emiatt becsületügyi afférba keveredett a hercegnő fivérével is. — A belvárosi kántor kőltözfcödéai kéltségeit nem térit! meg a város. Csornák Elemér, az újonnan megválasztott belvárosi kántor kérvényt intézett a város tanácsához és kéri, hogy ideköltözési költségeinek a felét, százötezer koronát, térítse meg a város. A tanács hosszas tárgyalás u»án kimondatta, hogv a kérelmet nem teljesiti, mert nem akar precedenst teremteni. Kállay dr. jofiucmináriama Pallavlcinl-nica 3 alatt fogad egén nap. Telefon 89. 719