Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-15 / 133. szám

Sz'gcd, 1913 junius 15. SZEGED IVIegy, vagy marad Palágyi. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi szinház igazgatójának három és félmilliós fedezetlen köz­gyűlési segélye a polgármester aranyközéputas előterjesztése alapján szóba került és szenvedé­lyes vitát provokált a tanács csütörtöki ülésén. Ez az aranyközéputas polgármesteri elő'erjesz tés a következőképen született meg : A közgyűlés három és félmiliióiíoronás szub­venciót megszavazó határozata ellen — mint ismeretes — Mihálovics Dezső felebbezést je­lentett be. Felebbezégében hivatkozott arra, hogy Palágyi Lajos a vele kötött szerződés feltételei­nek nem felelt meg és igy nincsen joga erre a támogatásra. A közgyűlés egyébként nem jelölt ki fedezetet a megszavazott szubvencióra, mert a vigalmi adót már az eredeti költségvetés és a pótköltségvetés más kiadások fedezetére irá­nyozta elő. A felebbezésnek minden valószínű­ség szerint meg lett volna az eredménye, leg­alább is eenki sem kételkedett abban, hogy a belügyminiszter a felebbezés érvei alapján meg­semmisíti a közgyűlés határozatát. Palágyi Lajos sem kételkedett benne és ezt fényesen bizo­nyítja cz a nyilatkozata, amely az egyik szegedi Ispban nemrégen megjelent és már előre hang­súlyozzuk, cáfolaton maradt. A nyilatkozat sze­rint Palágyi Lajos abban az esetben, ha nem kapja meg a közgyűlés által megszavazott há rom és félmilliót, lemond a szegedi szinház ve­zetéséről és elhatározását bejelenti a polgármes­ternek is. A polgármester méi» a nyilatkozat megjele­nése előtt, a szombati tanácsülésen ugy nyilat­kozott erről a három és félmilliós szubvenció­ról, hogy azt „puffra" szavazta meg a közgyű­lés, mert a megjelöl! fedezet a valóságban nem létezik. Valószínű, hogy ez a polgármesteri minŐ8Ítés váltotta ki a színigazgató fenyegető nyitatkozatát is. Palágyi L3jos különben hétfőn délelőtt tényleg megjelent a polgármesternél és zárt ajtók mögött sokáig tárgyalt vele. Meg­ismételte élőszóval is aznap megjelent nyilatko­zatát, bejelentette, hogy ha nem kap segélyt, szerződésének felbontását fogja kérni. A polgár­mester azonban megígérte, hogy valamilyen for­mában ismét napirendre tűzi a szubvenció ügyét és lehetőleg a kés:p:nisegéíyen kivül ter aé­szetbeni tüzelőanyagot is megszavaztat számára — csak ne hagyia itt a várost. A segély nagy­ságában is megegyeztek: hal vagon szenet, öt­ven métermázsa tűzifát és ötszázezer korona készpénzsegélyt ígért a polgármester — a három és félmillió közgyűlési segéiy helyett. A csütörtöki tanácsülés végén azután infor­málta a tanácsot a színigazgatóval történt meg­állapodásról. — Egyetemi város vagyunk - mondotta —, szükségünk van a színit ;ra, amely a m3i vi szonyok között lényeg támogatásra szorul. A kormány is felhívta m«ir a várost, hogy anyagi­lag támogassa a szinház: t. Nekeui sz a meg­győződésem, hogy — ha három és félmilliói nem ií %— de erre az évre egy félmillió! és jö­vőre hat vagon azenet és ötven mázsa fát ed­hatun!:. Azért hoztam be ezt a kérdést, hogy megtudjam, mi a tsnác: felfogása, mert az enyém az, hogy adjuk meg. A tanács tagjait természetesen feszélyezte ez a kurzivált polgármesteri álláspont, de azért az ellenvélemény, ha tompítva is, ki-kirobbant. Először Balogh Károly szólt a kérdéshez. A szinház anyagi támogatása ellen nincs és senki­nek sem lehel kifogása, de a szinügy támoga­tása nem azonos a színházigazgató támogatá­sával. Mindig a kuliurát, a kulturális érdekeket em egetik, de a kuitura örve alatt magánérde­kek elégülnsk ki. Palágyit három évig dajkálta a város és a három év alatt bebizonyította, hogy nem érdemli meg a támogatást attól a közönségtől, amelyet legutóbb is olyan mélyen megsértett. Véleménye szerint Palágyi támoga­tása a mai rendszer fennmaradását biztosítja. Ha már ugyi3 a város tartja fenn a színházat, átvehetné a város a vezetését is, Ezután Taschler Endre főjegyző fűzött néhány észrevételt a kérdéshez. A szinügy támogatását ő sem ellenzi, azonban van a kérdésnek egy megfontolandó része is. Palágyi ugyanis nyil­vánosan kijelentette, hogy abban az esetben, ha nam kapja meg a segélyt, a szerződés fel­bontását fogja kérni. Már most az a kérdés, vajon a város meg akar-e szabadulni Palágyi­tói ? Ha meg akar szabadulni, akkor itt az al­kalom. A segély megtagadása maga után vonja Pálágyi távozását és igy annak adhatnák oda a színházat, ekinek akarják Palágyi élezte ki eny­nyire a helyzetet, tehát nem is kifogásolhatná a következményeket. A polgármester és a kuüurszenálor kétségbe­vonta, hogy Palágyi ilyan éríelmü nyilatkozatot telt volna, de a vita sarán — amelynek néha személyes éle is volt — kiderült, hogy Palágyi tényleg megtette kétsigbevont nyilatkozatát és megismélelte a polgármester előtt is. A tanács végül ugy határozott, hogy majd máskor határoz és határozatát javaslat formájá­ban a ju iiusi közgyük elé terjeszti. Wolff és Bethlen (A Szeged budapesti tudósítójától.) Ma este leginkább arról a másfélórás tárgyalásról eseti szó a politikában, amely ma délelőtt folyt le a a képviselőház miniszterelnöki szobájában a miniszterelnök és Wolff Károly között. A fővá­rosi kereszténypárt vezére, hir szerint, főképen várospolitikai ügyekről tárgyalt a kormányfővel, de információnk szerint az általános politikai kérdésekről is esett szó ezen a tárgyaláson. A mai megbeszélést általában ugy tekintik, mint egy ujabb bizonyítékot arra, hogy a tegnap már említett oldalról folyó, Bethlen és Gömbös össze­békülését célzó akció sikerrel járt és ma már áthidalták azokat a nagy ellentéteket, melyek a hivatalos kormánypolitikát a szélső jobboldali fajvédő elemek által hangoztatott elvektől elvá­lasztják. Igy tehát az a „tisztulási folyamat", melynek elkerülhetetlenül szükséges voltát az „egységes" pártnak ugy jobb, mint baloldala unos-untalan hangoztat, még mindig várat magára. A pénzügyi bizottság általánosságban elfogadta az Indemnitást. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma este Ráday Oedeon gróf elnöklésével ülést tartott, melyen folytatólagosan tárgyalták az indemni ási törvényjavaslatot. Kállay pénzügyminiszter válaszolt a tegnapi ülésen a javaslat általános vitája során elhang­zott felszólalásokra. Kifejtette, hogy a tel­jes pénzügyi rekonstrukció lehetővé télele ér­dekében feltétlenül szükség van megjelelő köl­csönre, mely átsegít a nehéz helyzeten addig, amig a termelés megfelelően emelkedik. A maga tárgyalása. részéről nem osztja azoknak az ál'áspontját, akik az inflációs politika mellett foglalnak most állást. Ami a legközelebbi jövőt illeti, a teendőket ille­tőleg rámuta* arra, hogy szükségessé vá!ik min­denekelőtt a közjövedelmek biztosítása tekinteté­ben az, hogy a viszonyokhoz jobban mérten á la­pittatsék meg az illetékek é3 adótételek, épp ugy, mint ez a fogyasztási adók tekin'eiében történhetik. Ezután a pénzügyminiszter még egyes konkrét ügyekre né ve tett kérdésekre válaszolt, igy nevezetesen a készülő vámtarifa ügyében, továbbá a ra nézve, hogy a Károlyi­ko mány és a kommunizmus idejéről szóló számadások a legrövidebb idő alatt a nemzet­gyűlés elé fognik kerüni. A bizo'iság ezután az indemnitást általános­ságban elfogadta és áttért annak részletes tár­gyalására. Az 5. § nál Sándor Pá! intézett kérdést a pénzügyminiszterhez a hadikölcsön sorsáról. Indítványozta, hogy azokat teljes pari-érték­ben a korona mai kurzusának figyelembe véte­lével váltsák be. Sokorópátkai Szabó István a pénzlebé'yeg­zéssel kapcsolatban kibocsátott kincstári utal­ványok bsváltáBa ügyében intézett kérdést a pénzügyminiszterhez. Biró Pál Sándor Pál in­dítványa mellett szólalt fel. Woljf Károly az árvaszékekhez utalt pénzek ügyében ssólait fel és oly irányú intézkedést kért, hogy azokat lehetőleg valorizált értékben utalják ki az árváknak. Sándor Pál konkrét indítvány terjeszt elő, hogy az eredeti hadikölcsönökkel 100 százalék értékben bármily adófizetést lehessen teljesíteni. Kállay pénzügyminiszter hangoztatja, hogy természetesen ha az átmenetileg lehetséges, időszerűnek mutatkozó intézkedéseket fog tenni ebben a tekintetben. A bizottság ezután Sándor Pál indítványát elveiette és az 5. §-t változatlanul elfogadta. Hosszabb vita indult meg a 7. § nál, főleg abban a kérdésben, hogy a hozadéki, vagy forgalmi értéket vegyék-e alapul az örökösádési illetéknél. Ivády Béla indítványában fenntartandónak mondotta az 1920. évi V. t.-c. azon rendelke­zését, amely az ingatlan forgalmi értéke helyett a hozadéki értéket veszi alapul. A bizottság ezután elhatározta, hogy az in­demnitás tárgyalását holnap fogja folytatni. Nagyatádi földreformnovellája és az indemnitás. Kise Menyhért tegnap felkereste Nagyatádi Szabó Istvánt és a földreformnovellára vonat­kozólag intézett hozzá kérdéseke!. Nagyatádi ki­jelentette, hogy amennyiben az ellenzék az in­demnitási vitát rövid keretedre szorítja, abban az esetben még az indemnitási vita alatt be­nyújtja a Jöldreformnovellát. A maga részé­ről azon van, hogy a no/ellát a nemzetgyűlés minél hamarabb letárgyalja, mert tisztában van azokkal a gszdasági érdekekkel, amelyek vele összefüggenek. Már csak egy gazdasági érde­keltség véleményét kell kikérni és ezután a javaslat beterjesztése technikai akadályokba nem fog ütközni. A radiká'is földreform hivei természetesen nagy örömmel fogadták nsg/atádi Szabó I».ván kijelentését és nyomb3n tárgyalásoké kezdtek a szociáldemokratákkal, a polgári ell-nzékkel és a szélső jobboldali frakciókkal, hogy az in­demnitási vita kereteit szűkebbre szorítsák abból a célból, hogy még junius folyamán tárgyalásra kerülhessen a földreformnovella. Mint Nagyatáat fíldmüvelésügyi miniszterhez közelálló helyről ériesülünk, téves a lapoknak az a közlése, mintha Nagyatádi és Bethlen között a földre­formnovella tekintetében kompromisszum jött volna létre, mert Nagyatádi és Bethlen között a novelláról egyáltalán nem folytak tárgyalások. Annyi tény, hogy az agrár érdekeltségek egy­másután csatlakoztak a javaslathoz (?) és va­lószínű, hogy pár n?pon belül beérkező mező­gazdasági kamarának jelentései is csatlakozni fognak a novellához (?) Ankét a mezőgazdasági hitel ügyében. Ma délután a földművelésügyi minisztérium­ban ankétot tartottak a mezőgazdasági hitel ügyében. Az értekezleten nagyatádi Szabó István elnökölt. Dr. Schandl Károly áilamtitsár iimer­íetle a terve±e:et. Az értekezleten megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök, Bud János közélelmezési miniszter. Nagy Emil igazság­ügymitiiszíer, Darányi Ignác, Hadik János gróf, Szabóky Alajos államtitkár, Marschall Forenc, Szijj Bilint és Szily Tamás nemzetgyűlési kép­viselők, továbbá Balogh Elemér, Éber Antal, Szilassy Zoltán, Fenyő Miksa, Mutschenbacher Emil, Koós Miklós és még számosan. Tekintettel arra, hogy sorozatos ankétról van szó, a rrai ankéton egyelőre csak Szily Ta­más, Éber Antal, Hfdik János gróf és Bud János közélelmezési miniszter szólaltak fel, vé­gül pedig Bethlen István gróf miniszterelnök szól? Schand! által előterjesztett tervezethez. A legközelebbi ülés a jövő hét folyamán lesz. A házszabályrevizló kérdése. Ma már megállapítható, hogy a házszabály­revízió szőnyegre hozatala egyáltalán nem talál­kozott az egységes párt osztatlan helyeslésével és igen sok képviselőnek az a felfogása, hogy a mai házszabályok szigorú kezelése is lehetővé teszi azt a célt, amit a h ázszabály revizió el aksr érni. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a legu'óbbi események minden körülmények közölt szükségessé teszik a házszabályoknak a jelenleginél szigorúbb kezelését. A kormánypárt igen sok tagja azért is ellenzi a házszabály­revízió napirendre tűzését, mert tudatában van annak, hogy ez a hónapokig tarló vitát provo­kálja, amit a mai körülmények között, amikor nagyfontosságú törvényjavaslatok letárgyalása vár a nemzetgyűlésre, megengedhetőnek nem találnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom