Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-15 / 133. szám

SZBQBD Szeged, 1923 junius 16 Enyhült a merevség Anglia és Franciaország között. Párisi döntő helyen azt a hírt árulták el a sajtó képviselőinek, hogy a britt kormány engedett merevségéből és kívánja a szövetségesek egysé­ges frontjának megóvását. Tehát a feszültség megenyhült és Franciaország is el van telve attól a vágytól, hogy némi engedményekkel megkönnyitse a kölcsönös megértést. A passzív ellenállás megszüntetésének kérdésében sem zárkózik el a francia kormány bizonyos könnyí­tésektől és nem fogja feltétlenül követelni Né­metország kapitulálását, hanem hajlandó elfo­gadni a britt kormány áltat javasolt fegy­verszünetet. A Petit Párisién és a Journal londoni tudó­sítója rámutat Angliának arra az őszinte óha­jára, hogy Franciaországgal egyetértő véle­ményre jusson. Párisban azt hiszik, hogy arra az eljárási módra nézve, amelyre ideérkezett hir szerint az angol kormány tegnapi tanácskozásán elhatá­rozta magát, nevezetesen, hogy az állami kancel­lárságok folytassák a tanácskozást, megegyezés jöhet létre. Franciaország nem gördít aka­dályt ez elé az eljárási mód elé abban az eset­ben, ha a nézetváltozások a szokásos diplo­máciai uton, nem pedig a szakértői konferen­cián történnék és ha Németországot a tanács­kozástól mindaddig távoltartják, amig a ruhr­vidéki ellenállással fel nem hagy. Az angol kormány memorandumot küldött Párisba, amelyben Franciaország álláspontjára nézve bizonyos felvilágosítást kér. Bizonyos hi­vatalos körökben hir szerint az az óhaj nyilvá­nult meg, hogy Baldwin és Poincaré találkoz­zanak. A Népszövetség főtitkára Csehországról. Sir Eric Drummond a Népszövetség főtitkára néhány napig Prágában időzött és a cseh poli­tikai viszonyokat tanulmányozta. Távozása előtt hosszasabban nyilatkozott a Prager Tagblatt egyik munkatársa előtt. A Prager Tagblatt töb­bek között a következőket irja: Sír Drummond kijelentette, hogy rövid prágai tartózkodása alatt végleges Ítéletet alkolni nem volt módjában. Mindazonáltal az volt a benyo­mása, hogy Csehország az ántánttal egyöntetűen a békének elemét alkotja és iparkodik azon, hogy a kisebbségekkel szemben pontosan tel­jesítse mindazokat a kötelezettségeket, melyeket a békeszerződés reárótt. (?) Arra a kérdésre, hogy ezt a nézetét volt-e alkalma összehason­lítani a kisebbségek képviselőinek nézetével, tagadólag válaszolt. Azt a megjegyzést fűzte vé­gül nyilatkozatához, hogy a kisebbségek na­gyon türelmetlenül sürgetik a Népszövetségnél kívánságaik teljesítését, pedig ez nincs rendjén, be kell várni a helyzet fejlődését, mert ez a helyzetük folytonos javulási tendenciáját tün­teti fel. A Worowszky-Ugy epilógusa. A svájci nemzeti tanács ügyviteli bizottsága a Worowszky-Ogy megvitatását befejezte. A bizottság többsége jóváhagyta a szövetségtanács intézkedését és kárhoztatta a kommunistapárt magatartását. A tanácskozáson megvitatták azt a kérdést is, hogy Worowszky hogyan került tulajdonképen útlevél birtokába. Az a-magya­rázat hangzott el, hogy ez a követség tévedé­sére vezethető vissza. Megállapítást nyert az is, hogy a Waad-vidéki hatóságok semmiféle mu­lasztásban nem bűnösek. Mindjárt a merénylet ulán a szálloda személyzete telefonált a rendőr­ségnek és maga vette őrizetbe a gyilkost, aki egyébként nem is igyekezett menekülni. Most a szövetségtanács megállapította, hogy nincs tudomása arról, hogy Genfbe egy orosz szer­vezet vészkelte be magát. Felhívta a figyelmet, hogy Svájc az orosz kormánnyal semmiféle összeköttetésben nem áll, ennélfogva az oroszok­nak a lausannei értekezlettel kellett volna olyan jogi viszonyba lenniük, amely számukra a dip­lomatákat megillető bánásmódot biztosította volna. Fogadalmi templom-bélyegeket ad ki a város ? (A Szeged tudósítójától.) Néhány nap előtt beszámoltunk arról, hogy milyen szomorúan végződött az a gyűjtési akció, amit a polgár­mester indított a romtemplom befejezése érde­kében. A bizton remélt hetvenmillió helyett közel félesztendős gyűjtés után mindössze tíz­millió gyűlt össze és ebből a tízmillióból is na­gyon keveset adtak azok, akiknek elsősorban lett volna erkölcsi kötelességük az áldozat­készség. A gyűjtés kudarca komolyan veszélyezteti a romtemplom ügyét. A meglévő alap, a folyton növekedő drágaság miatl, minden pillanatban kimerülhet, ami a nagy lelkesedéssel és biza­kodással megkezdett munka szégyenteljes elaka­dását vonná maga után. Éppen azért azok, akik szivükön viselik a romtemplom ügyét, uj pénzforrások után kutatnak, terveket kovácsol­nak, amelyek közül sok a fantasztikus, de van közöttük néhány olyan is, amely megérdemli a komolyabb megfontolást. Egyik másik terv­nek már a torony alatt is van néhány befolyá­sosabb hive, de a többiek, mint minden kívül­ről származó tervtől, ezektől is idegenkednek. Véleményünk szerint a legéletrevalóbb lerv valamennyi között a következő: Adasson ki a város az államkincstárral fogadalmi templom­bélyegeket — rendes postai névértékben. Nem kell hozzá más, mint a kormány, illetve a ke­reskedelmi miniszter hozzájárulása. A bélyeg­gyűjtés szenvedélye olyan biztos alap, amelyre nyugodtan lehet építeni. A város nem kockáz­tat vele semmit és negyven-ötven milliót könnyű­szerrel kereshet rajta. A terv keresztülvitelét ugy képzelik el, hogy az államkincstár külön erre a célra készíttetne nem több, mint százezer darab különböző cimletü postabélyeget, a foga­dalmi templom tervrajzával, vagy a romtemplom képével. A százezer templombélyeget, amelynek névértéke körülbelül ötmillió korona lenne, átvenné a város és hagy az államkincstárnak is baszna legyen belőle, kifizetné érte a teljes névértéket, esetleg még a nyomdaköltségeket is viselné. A bélyegeket természetesen a posta Is elfogadná és igy a névértékük minden körül­mények között megmaradna. Az árusítást a város venné a kezébe. Bélyeg­szakértők véleménye szerint a templombélye­gek ázsiója — ha ilyen kevés számban nyo­matná a város — föltétlenül felszökne a név­érték tízszeresére, hiszen a Petőfi-bélyegek for­galmi értéke, pedig ebből a fajtából nem száz­ezer került forgalomba, jóval nagyobb már a névérték tízszeresénél, sőt a külföld idegen va­lutát is szivesen fizet érte. Ha a város a templombélyegekért csak a tizszeres névértéket kapja, akkor is negyvenöt millióval gyaporodik a romtemplom építési alapja, de nincs kizárva, hogy százmillióval gyaporodna. A polgármester egyelőre még idegenkedik a tervtől. — „Nem értek én ilyesmihez" — mondja, ha szóbahozzák előtte, de vannak a torony alatt, akik értenek hozzá, akik magukévá tették és igy valószínű, hogy rövidesen meg is kezdik a tárgyalásokat a kereskedelmi minisz­ternél. A -kereskedelmi miniszter véleményünk szerint minden ellenvetés nélkül hozzájárul a tervhez, hiszen az nem kiván anyagi áldozatot, sőt hasznot jelent a kincstár számára is és a célja — a templomalap gyarapítása. A másik említésre méltó terv a sorsjáték terve. A város bizonyos mennyiségű sorajegyet bocsátana ki a templomalap javára. Ez azon­ban már kockázatos vállalkozás lenne, az en­gedély megszerzése is bajosabb, de azért ez is jelentene bizonyára néhány milliót. Min*dk — Uj kislakásépitó akció. A népjóléti mi­niszter táviratilag értesitette a főispánt arról, hogy a kormány uj kislakásépi ö akciót indí­tott és azt ki akarja terjeszteni a vidékre is. Kéri, hogy a leirat tartalmát közölje a viros polg irmesterével és a város feltételeiről junius 20-ig tegyen hozzá jalentést. A főispán az ira­tot már at is tette a polgármesterhez, aki való­színűleg a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti a kérdést. A polgármesternek egyébként az az álláspontja, hogy a kislakásépites helyett sok­kal célszerűbb és gazdaságosabb néhány na­gyobb bérház építése. — Eltemették Lészay Lászlót. Ma délután négy órakor kisérték el utolsó útjára a tragikus véget ért Lészay László rendörfelügyelöt. A Dugonics-utcai gyászháznál dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos vezetésével megjelent az egész rendőrtisztikar, valamint a szegedi helyőrség tisztikarának képviselői. A koszorúkkal dúsan megrakott halottaskocsit a felsővárosi temetőbe a nagyszámú gyászoló közönségen kivül kikísérte a helyőrség díszruhás szakasza, az államrend­örségi legénység egy nagyobb különítménye, valamint a tűzoltóság kiküldöttei. A helyőrség zenekara gyászdalokat adott elő. — Az Aranygyapjas Rend ismét fölveszi működését. Az Aranygyapjas Rend Ausztriá­ban élő tagjai a Wisn melleíli Badenben érte­kezletet tartottak Polyer-Hóditz Artúr, Károly király kabinetfőnökének elnökletével, amelyen megjelent Ferenc Salvator főherceg is. Az ér­tekezlet elhatározta, hogy az Aranygyapjas Rend újra felveszi működését. Ot ó király nagykoru­sitásáig Polyer-Hóditz vezeti a rend ügyeit. Az Aranygyapjas Rend mindenkori főnöki ugyanis a Habsburg- ház feje még abban az esetben is, ha nem gyakorol uralkodói jogokat. A trianoni békeszerződés a Habsburgokn .k ezt a j gát nem érintette és a mult évben megtartóit csa­ládi tanács a Habsburg-ház fejéül a kiskorú Ottót ismerte el. Kállay dr. JoKluemlaáriama Pallavlcinl-ntca 3 alatt fogad egésc nap. Telefon 80. 779 —• A Rákóczi-tér átengedése. A legutóbbi közgyűlés — mint ismeretes — Wimmer Fülöp indítványára kimondotta, hogy a Rákóczi-tér egy részének az állami hivatalpalota céljára való átengedéséhez elvben hozzájárul és utasí­totta a tanácsot, hogy a juniusi közgyűlésen már érdemleges javaslatot terjesszen ölő. A csütörtöki tanácsülésen Balogh Károly közölte a tanáccsal, hogy az állami hivatalpalota ügyét referá'ó miniszteri tanácsos szóbelileg kö2ölte vele, hogy a további tárgyalásokhoz elegendő a város közönségének elvi hozzájárulása. A tanács ennek alapján elhatározta, hogy a város elvi határozatát hivatalosan közli a kereskedelmi miniszterrel és a juniusi közgyűlésen csak azl jelenti be, hogy a tér átengedésének feltételeit majd a részletes tárgyalás során állapítják meg. A tanács egyébként a polgármestert bízta meg a kormány megbizottaival való tárgyalással. — Kmoakó Mihály lemondott katedrájá­ról. Dr. Kmoskó Mihály, az egyetem teológiai fakultásán a keleti nyelvek tanára, aki élénk antiszemita tevékenykedésével tűnt ki az utoUó négy évben, megvált a katedrától és karától és a pestvidéki Zámor község újonnan szervezett plébániáját fogla'la el. — A hollandiai gyermeknyaraltatási akció. A főorvosi hivatal értesiti a Hollandiába nya­ralni készü ő gyermekek szüleit, hogy 17-in. szombaton délután 3 órakor a városháza bi­zottsági termében összes okmányukkal egyült orvosi felülvizsgálat végett jelenjenek meg. Ké­sőbbi jelentkezés nem lehetséges. — megakadályozzák a földbérlettel való üzérkedést. A csütörtöki tanácsülésen ismét szóba került néhány Somogyi-telepi telekbérlő bérletátruházási kérelme. A tanáas kimondotta, hogy az átruházást ezentúl nem engedélyezi, akinek telekre van szüksége, nyújtsa be kérel­mét a város hatóságához, uj telket is kaphat. Ezzel a határozattal a tanács az utóbbi időben nagyon lábrakapott üzérkedést akarja meg­akadályozni. pénteken és szombaton délután fél 6-tól a

Next

/
Oldalképek
Tartalom