Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-15 / 133. szám

4 SZBQBD nemrégiben atyjával, Ferdinánd volt királlyal titokban találkozott a Duna mentén egy kis helységben és a volt király azt tanácsolta neki, hogy kizárólag a régi hiveire támaszkodjék, mert csak ök képesek Bulgáriát megmenteni. Az uj kormány egy megbízható csapata utra­kelt, hogy Sz ambulinszkyt elfogja. Sztambu­linszky néhány barátjával száguldott el autón és sikerült eljutnia Tatar-Tatardzsikbe, mely falu és környékének népe é'ethaiálra hive n> ki. Útközben autóbaleset történt, az autó befordult egy árokba. A soffőr eszméletét vesztette, Sztambulinszky és a gépkocsin lévő bará'ai a közeli erdőbe menekültek és onnan gyalog jutottak el Tatar-Tatardzsikbe. Hir szerint lovas és gyalogos katonaság bekeritve tartja azt a helységet, ahol Sztambulinszky néhány száz paraszt hive között ellenállásra készül. Nem történt államosiny. Az uj külügyminiszter a sajtó képviselőinek ma a következő kijelentéseket tette: — Annak a mozgalomnak, mely megbuktatta a Sztambulinszky-kormányt, egyáltalában nincs katonai, hanem tisztán politikai jellege. A had­sereg csupán néhány oly rendszabály végre­hajtására szolgált, melyek a rendzavarások meg­gátlására és Sztambulinszky párthívei esetle­ges ellenállási kísérleteinek megakadályozására vonatkoznak. Teljesen hamis lenne az a beállí­tás, hogy Bulgáriában államcsíny tőrtént. Bi­zonyos körökben elterjedt ama hirek, hogy a régi kormány kicserélése a macedón kerület segítségével történt volna, nem felelnek meg a valóságnak és kijelentem a kormány nevében, hogy az a mozgalom, mely az agrártiatalom meg­buktatását előidézte, tisztán bolgár jellegű moz­galom volt. Egyes külföldi körök ugy állítják be a bolgár kormányváitozást, hogy Bulgária visszatér a háború; politika folytatásához. Ezek­nek a híreknek alapjuk nincs. A jelenlegi kor­mány, mely a nép képviselőiből alakult, az ál­lam belső rendjét és a szabadságot jelenti, me­lyeket a volt kormány lábbal tiport. Az uj kor­mány el van tökélve arra, hogy a békére és az ország talpraállitására irányuló politikát fog folytami. Szomszédainknak senmi okuk sincs attól félni, hogy a kormányválság következté­ben, mely csupán az ország belpolitikai kér­dése, az uj kormány 8 szomszéd hatalmak el­len akarna fordulii. Végül a leghatározottab­ban vissza kell utasítanom néhány újságnak azokat az álllitásait, melyek az uj kormányt német barátsággal, magyar baritsággal vádol­ják, egyúttal pedig azzal is meggyanúsítják, hogy a legutóbbi napok eseményeit német se­gítséggel kéizrtette elő. Demarsot küld a nagy- ét kisántánt. A cseh külügyminisztériumhoz közelálló Cseszko Szlovo a bulgáriai események ismerte­tésekor a kis- és nagyántánt együttes demarsát helvezi kilátásba. Daskalov prágai bolgár követnek a sajtó számára tett nyihtkozata a cseh sajtóban nem a legjobb fogadtatásra talált. A Noviny Listy jelenti, hogy miután Daskalovot a mai bolgár kormány visszahívta, Daskalov csak mint magán­ember tartózkodik Prágában, tehát ne eijen vissza Csehország vendégszeretetével és ne kompromittálji a cseh államot. A Pravo Lidu határozottan tiltakozik a; ellen, hogy Diskalov vezetésével Prágában valamilyen bolgár emigráns kormány alakuljon. Ujabb interpelláció a tisztviselők helyzetéről (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés mai ülését f \\ 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Bél3 elnök. Bemutatja a miniszter­elnök átiratát, melyben értesiti a nemzetgyűlést, hogy a kormányzó junius 14 én kelt elhatáro­zásával Daruváry Qéza igazságügyminisztert állásától felmentette és öt a külügyminisztérium vezetésével bizta meg, az igazságügyminisz­térium vezetésével pedig Nagy Emilt. Jelenti, hogy Homonnay Tivadar a köztisztviselők fize­tésrendezésének ügyében sürgős interpellációi a kért és kapott engedélyt. Szily Tamás, az igazolási állandó bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését, mely szerint a bizottság Maday Gyula hajdúnánási képviselő megbízólevelét megvizsgálta és Midayt a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe sorozza. Ezután áttérnek a napirendre. Először a nagy taglétszámú szövetkezetek köz­gyűléseiről és a szövetkezeti üzletrészek név­értékének felemeléséről szóló törvényjavaslatot fogadják el harmadszori olvasásban, majd az általános közlekedési bizottságokról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására térnek át. Dabasi Halász Móric ismerteti a javaslatot. Elsőnek Hegymegyi Kiss Pál szól a javas­lathoz. Helyesli, hogy a javaslat az egyszerűsítést szolgálja, ezért demokratikus szellemet jobban lehet belevinni. A javaslatot különösen város­fejlesztő szempontból tartja jelentősnek. DJ minden előnye ellenére sem fogadhatja el a mai formájában. Sajnálja, hogy a szociális tör­vényjavaslatok még mindig késnek. (Az elnök figyelmezteti, hogy a tárgyhoz szóljon.) Hegymegi Kiss Pál: A miniszter ezt a javas­latot is abba a miliőbe helyezte, mint a többit. Még a közlekedési bizoitság tagjaival sem tár­gyalta meg. Kéri, hogy a közlekedési bizottság tagjai közé a nemzetgyűlés tagjai közül is dele­gáljanak. A javaslatot nem fogadja el. Bartos Andor arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a bizottság összeállításánál tényleg a szakszerűségre ügyeljen. Walkó Lsjos kereskedelmi miniszter válaszol a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a törvény­javaslat célja egy életképes szerv megteremtése a közlekedési kérdések tárgyalására. Különösen a tarifális kérdés rendezését tartja fontosnak. Hiszen a tarifális kérdés a termelés minden ágába belenyúlik és nagyfontossággal bir ugy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem terén. A bizottságnak összeállításánál az a fontos, hogy a kereskedelem, az ipar és a mezőgazdaság szakfétfiai megfelelő arányban legyenek képviselve és igy a felmerülő kérdé­sekben tanácspt adhassanak a miniszternek a gyakorlatilag szerzett tapasztalatuk alapján. A Hu a javaslatot általánosságban elfogadja. A részletes tárgyalás során Hegymegi Kiss Pál és dabasi Halász Míric elő idő terjesztett be több módosítást, melyeket a Há-: elfogad. Á térnek a közutakról és a vámról szóló 1890. évi I. t.-c. egyes részleteinek ideiglenes módosításáról szó ó törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot Láng János ismerteti. A Híz a javaslatot ugy általánosságban, mint rábzleieiben vita nélkül fogadja el. Á'térnek a pestis, kolera es sárgaláz elleni véde­kezés tárgyában Parisban 1912 ben köiött nemzet­közi egyezmény becikkelyezéséről szóló tSr/ény­javasiat tárgyalására. Benárd Ágoston ismerteti a javallatot ' A Ház a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben vita néikül fogadja el. Áttérnek az osztrák köztársasággal 1923 áp­rilis 10 én kötött dö ttöbirósági egyezmény be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Mózer Ernő előadó ismerteti a javaslatot. Ezután Daruváry Qéza külügyminiszter szó­lal fel. Abból, hogy a nemzetgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta a törvényt, kifejezését látta annak, hogy a nemzetgyűlés helyesli a kor­mány törekvését a szomszédos államokkal való jó viszony megteremtésére és a külföldi álla­mokkal való szerződéses viszony kiterjesztésére. Hogy nagyobb eredményt eddig nem értünk el, az nem rajtunk mu'ott. A szerződéses viszony megteremtésére két ut áll rendelkezésre. Egy­részt közvetlen szerződések alapján, másrészt olyan módon, hogy a vitás kérdések eldöntését döntő bíróságra bizzák. Ez utóbbinak azonban meg 'vannak a feltételei és mindenek felett szükséges, hogy a két állam között az egymás iránti kölcsönös jóindulat és kölcsönös biza­lom az illető bírósággal szemben meglegyen. Ausztriával szemben a trianoni békeszerződés rendelkezései fájdalmas ellentéteket támasztot­tak, azonban ezeket sikerült kölcsönös jóindu­lattal elsimítani. Azzal, hogy a nemzetgyűlés ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag fogadja el, az a kívánság jut kifejezésre, hogy Ausztriával szemben jó baráti viszony fenntartását kívánja. A Ház a javaslatot vita nélkül elfogadja. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés holnap dél­előtt tiz órakor lesz. A napirendhez Farkas István szól hozzá. In­Sz eged, 1923 junius 16 ditványozza, hogy a holnapi ülés napirendjére tűzzék ki Kabók Lajos indítványának meg­okolását. Szabó József (budapesli): Furcsának tarlja, hogy a többségi párt nem ad jogot egveu kép­viselőknek indítványuk megokolására. Csatlako­zik a szociáldemokraták indítványához. (He­lyeslés). Walkó Ltjos kereskedelmi miniszter hozzá­járul az indítványnak a holnapi nap folyamán való indokolásához. A Ház a napirendi indítványt Farkas Istvdu indítványával kiegészítve fogadja el. Szilágyi Lijos a Ház tanácskozó képességé­nek megállapítását kéri. A Ház tanácskozókép­telen é3 igy az elnök öt percre felfüggeszti az ülést. A tisztvisolik fizetésrsndszése. Szünet ulán Homonnay Tivadar beterjeszti interpellációját: A pénzügyminiszter julius l-re kívánja a lisztviselők fizetésének ügyét rendezni. Az indemnitási vita azonban hosszura fog nyúlni, juliuj l-ig nem tudják letárgyalni és így j'lö, hogy a tisztviselők ügyét julius l-ig nem intézhetik el. Minthogy a tisztviselőkérdés megoldását az indemnitási törvényjavaslatba kapcsolták bele, a következő interpellációt terjeszti elő: A fixfi­zetésü alkalmazottak nyomorára, valamint a hadi­rokkantak, özvegyek és árvák rendkívül súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel hajlandó-e a kormány a beterjesztett indemnitási javaslatot három külön törvényjavaslatra szétbontani, ugy hogy a közalkalmazottak helyzetét tárgyaló 13—18 §-t külön, a hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátását tárgyaló 12. § t külön és a javaslat többi szakasszait szintén külön törvény­javaslatként tárgyalnák a nemzeigyülés bizott­ságai és a plénum előtt. Kállay Tmor pénzügyminiszter: A kormány­nak akkor, amikor a felhatalmazást összekap­csolta a tisztviselőkérdéssel, az volt az állás­pontja, abból a meggondolásból indult ki, hogy a kérdések mindegyike határidőhöz van kötve és pedig mindketőt julius l-ig rendezni kell. Egyrészt ju'ius 1-én kell a kormánynak uj fel­hatalmazást kapni, másrészt julius 1. az a ter­minus, amire igyekszünk a tisztviselők részére az illetmények egységesítését biztosítani. Azt hittük, hogy a két kérdés ugy lesz leggyorsab­ban elintézhető, ha a közös határidő következ­tében egybekapcsoljuk. Azt óhajtja megjegyezni, hogy azok a meg­jegyzések, amelyek egyes lapokban megjelentek, hogy a kormány álláspontot változtatott volna a tisztviselői illetmények kérdésében, nem fedik a valóságot. Homonnay Tivadar a választ nem veszi tulo­másul. Az ülés fél 3 órakor ért véget. A lausannei konferencia zá óii ése. A Svájci Távirati Iroda érfesülése szerint a lausannei konferencia titkársága arra kérte a szövetségtanácsot, hogy a záróülésre küldje ki egy tagját. A békeszerzödési tárgyalások sike­res befejezése esetén a szerződés aláírása junius 20. vagy junius 21-én megtörténhetik. A szö­vetséges tanács a szerződés aláírására Scheurer szövetségi elnököt szándékozik kiküldeni. A nap folyamán magánjellegű megbeszélések, ne­vezetesen Izmed pasa és Feliét tábornok tár­gyalásai voltak. A Neue Freie Presse jelenti Lausanneból i Todorov Koszta bolgár delegátus, akit az uj szófiai kormány belgárdi követi állásából elmoz­dított, bejelentette a lausannei konferencián, hagy lemond bolgár delegátusi állásáról. A ke­leti konferencián a bolgár kormányt egyelőre dr. Sztancsev londoni követ fogja képviselni. Sztancsev megcáfolja azokat a híreket, melyek arról szólnak, hogy az uj bolgár kormány meg fogja tagadni a trdciai kérdés rendezésére vonatkozó egyezmény aláírását. — A Hahenzohern-család és a porosz állam. A porosz országgyűlésen az általános pénzügyi igazgatás tárgyalása során a Hohen­zo'lern-csaiáddal való pénzügyi megállapodások kérdése is szóbakerült. R chter pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy valóságos szégyenérzet fogja el, hogy Poroszországban négy év multán sem történt meg ennek a kérdésnek a rende­zése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom