Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-14 / 132. szám

Sieted, 1923 junius 14. SZBQHD Városi adók és Javadalmak májusban. marh?, 155 borjú, 532 sertés, 493 juh, 524 malac és bárány, 1576 liter pálinka és 9800 liter szesz után. Vasúton és vizén érkező áruk forgalma pedig a következő voit: 12 478 mázsa kavics, homok és kő; 112.791 mázsa tűzifa és épületfa, 42.199 kőszén, 1520 porszén, koksz és faszén, 14.458 gabonanemü, 9891 liszt, 1648 derce és korpi, 10.700 burgonya és főzelék-féle, 511 gyékény és háncs, 4757 kerder és kenderkóró, 2252 festékáru, 610 szakkészitmény, 900 cukor, 2663 sör, 29.293 vegyes áru, összesen 358.980 métermázsa áru érkezeit a városba. Tengelyen p> dig a következő áruk érkeztek: 2988 má^sa gabona, 130 liszt, 63 szárnyas, 1965 takarmány, 5 burgonya és főzelékféle, 2 gyümölcs, 19 korpa és derce, 253 lüzifj, 308 zöldség, 84 ipa i készítmény, 705 veg es áru, 800 gyékény, öszszesen 7312 métern \ Tengelyen, vizén és vasúton tehát 366.292 mázsa különböző áru érkezett a városba, ami 3662 vagon rakománynak felel meg. Ezzel szemben a kivitel 207 vegonrakomány különböző árucikk volt. -4z import tehát erősen túlszárnyalja az exportot. A javadalmi bizottság ugy a javadalmi ügyvezető, mint a vámfelügyeíő jelentését tudomásul vette, majd személyzeti ügyeket tárgyallak és az ülés öt órakor ért vég;.t. Nagy botrány a választói névjegyzékek miatt (A Szeged tudósítójától.) A város javadalmi bizottsága szerdán délután négy órakor a városháza tanácstermében Balogh Károly tanácsnok elnökletével ülést tartott, amelyen a javadaimi ügyvezető és a vámfelügyelő részletes jelentést terjesztettek elö a vezetésük alatt áüó hivatalok május havi forgalmáról. A vámfelügyelő jelentése rendkívül érdekes statisztikai adatokat közöl azokról a városi jövedelmekről, amelyek a vámházaknál folytak be. A jelentés szerint május folyr.mán különböző adónemekből 24 331,712 korona folyt be. 2.233,516 korona vigalmi adóból, 11,091 leróna állami és városi bor- és husfogyasztihi illetékekből, összesen tehát 26.576,000 korona. Ebből tizenhárom és félmillió korona volt a fübér dij, három és félmillió a kövezetvám, h irom és fáimillió a piaci helypénz, másfé'millió a városi fogyasztási illeték, másfélmillió a hídvám. A fübérdij túlságosan felülmúlja a többi jövedelmeket, egyedül annyi, mint a többi együ tvéve, de ez a differencia C3ak látszólagcs, amennyiben május a fübérfizetés hónapja. A vámfelügyelő jelentése egyébként a város áruforgalmáról is érdekes statisztikai adatokat közöl. Fizető bárcákon 438,587 liter bor, 5396 kiló hus, 14 darab marii?, 36 borjú, 16 serté?, 1 juh, 2 malec és 1065 liter szesz ulán fizették be sz illetékeket; utalási bárcán pedig 206 (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki bejelenlések után az interpolációs könyvbe bejegyzett tizenöt interpellációt olvasták fel. Láng János, a közlekedésügyi bizottság előadója beterjeszti jetenlését a közuiakról és vámokról szóló törvényjavaslat némely rendelkezéseinek tárgyában. Ezután áttérnek a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűlésének kiküldöttekkel való megtartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Térffy Imre előadó ismerteti a javaslatot. Peidl Gyula: A szövetkezeti eszmét helyesnek tartja, az államnak is segíteni kellene a szövetkezeteken, hogy minél inkább terjedjenek Magyarországon. A fogyasztási szövetkezetek működése elé a hatóságok sok esetben akadályokat gördítenek. — A pénzügyigazgatási zaklatásokkal a szövetkezeti eszme terjedését nem biztosíthatjuk; a javaslatot azonban tekintettel a szövetkezeti eszme elterjedését célzó irányára, elfogadj?. A Ház a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadja. Mózer Ernő, a külügyi és közgazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az osztrák köztársasággal Budjpssten, 1923 április 10-én kötött megállapodás becikkelyezéséről. Benárd Ágost, a külügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a pestis, kolera és malária elleni védekezés tárgyában kötött nemzetkön egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról. Az elnök napirendi indítványt (esz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz. A soproni különítmények. Ezután Farkas István interpellációjára Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol. Rakovszky Iván: A képviselő ur interpellációjában három tárgyról szólt. Először arról, hogy Sopronban különítmények működnek, amelyek ellen az államhalalom nem lép fel. Másodszor, hogy a népgyűlés megzavarásakor a rendőrség nem járt el elég erélyesen, harmadszor, hogy akkor, amikor az ifjúság elégtételt követelt egy sértésért, a rendőrség nem tett eleget kötelességének. A különítményekre vonatkozólag bátor vagyok kijelenteni, hogy a soproni főiskolai hallgatók semmiféle különítményt nem alkotnak. Azt mondta a képviselő ur, hogy a soproni ifjúság állandó terror alatt tar ja a várost és a város közönsége elkeseredéssel szemléli a főiskolai hallgatók magatartását. Farkas István képviselő ur azt kéri interpellációjában, hogy oszlassam fel a főiskolai hallgatók különítményeit. (Batitz Gyula: A vezetőséget!) Rakovszky: Mi történt a jelen esetben? A szociáldemokraták népgyűlési tartottak Sopronban és ejen megjelent a főiskolai hallgatóknak egy kisebb csoportja. A népgyűlés vége felé élesebb összetűzés keletkezeti a főiskolai hallgatók és a népgyűlésen résztvevő szociáldemokraták közölt. A jelen volt főiskolai hallgatók a szónoki emelvény ellen akartak vonulni, de a rendőrség körülvette az emelvényt és imgakadályozía ő&eí az előnyomulásban. Ezután 150—200 főiskolás zárísorokban a szálloda elé vonult, mire a rendőrség is felvonul! és a rendőrkapitány felszólította az ifjúságot a szétoszlásra. A? ifjúság néhány perc múlva széjjel is oízlott. Nem áílt, hogy az ifjúság megszállta a pályaudvart és járőröket küldött ki. A rendőrség küldött ki készenlétet a pályaudvarra és járőröket az utcákra, hogy a rendet fenntartsák. Ki kell mégegyszer jelentenem, hogy a rendőrség a maga részéről megtette kötelességét. Farkas István reflektál a belügymtaiszier válaszára. A belügyminiszter kijelentései megerősítik az ő vádjatt Kijelenti, hogy nincs kifogása az ellen, ami a népgyűlésen történt, csak azért hozta az ügyet ide, mert a soproni ifjúság katonai alakulatokat alkot. Kéri a kormányt, ne tűrje ezeket ez alakulatokat, mert ezek adnak okot a külföldi beavatkozásba. Rakovszky Iván belügyminiszter újból felszólal : A leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy az urak a főiskolai hallgatók egy egyszerű körét, ahol elvégre adhatnak egymásnak olyan címeket és neveket, amilyeneket csak akarnak, különítménynek tüntessék fel. Az interpellációk. Öt perc szünet után áttérnek az interpellációkra. Hegymegi Kiss Pál a debreceni választói névjegyzékek tárgyában interpellál. Farkas István: Törvénytelennek tarlja a központi választmány összetételét. Követeli a választói névjegyzékek megsemmisítését és uj összeírás elrendelését* Megtorlást követel a köz ponti választmánynak a válaszlói polgárokkai szemben követett eljárásáért. {Szeder Ferenc: Hamisító kurzus. Az elnök Szeder Ferencet kéri, tartózkodjék az inparlamentáris kifejezésektől. Esztergályos János: Lopnak, csalnak, hamisítanak. Az elnök Esztergályost rendreutasítja.) Ezután Farkas István beterjeszti interpellációját. A belügyminiszter a választói névjegyzékekről. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol: Ebben a kérdésben a kormánynak annyiban van hatásköre, hogy az eljárásra ügyeljen és az eljárás szabályait betartassa. Ami a kihagyásokat illeti, kétfélét tudok elképzelni: törvényes és szabályos, téves és szabálytalan. A választási rendelet 34. § a értelmében a központi választmánynak joga van ahhoz, hogy a névjegyzékből törölj® mindazokat, akik tévssen kerültek bele. Ha szánban valakit tévesen, jogcim nélkül hagylak ki, az ily téves kihagyással ízemben, bizonyos jogorvoslást engednek meg. Akit a választói névjegyzékből kihagytak, vagy bárki más, aki a váíaszíói névjegyzékbe benne van, felszólalással, illetve észrevétellel éShe!. Ez az általános eljárás a sére'mek orvoslásában. A jelen esetben a kihagyások oly nagy mértéket öltöttek, hogy a jogorvoslás normális eljá rása nem mutatkozott elegendőnek és a kormány szükségesnek látta, hogy a normális jogorvoslaton könnyítsen. Ami az összeírásban esetleg előfordult Bérelmek reparációját illeti, magának a kormánynak csak egy ut mutatkozott lehetségesnek és pedig pólrendélet kibocsátása, amely a kihagyások jogcímére nézve bizonyos korlátozásokat 'és a? összeíró-választmány számára bizonyos védelmeket állit fel. Ugy véltem, hogy mi a pótrendeletet lényegében nem módosíthatjuk. Ez a rendelet mindössze azt kiván ja elérni, hogy azokban az cselekben, ha tömeges kihagyások történtek, ezen egyszerű elv alapján munkatöbblet és a közönség nagyobb zaklatása nélkül legyenek helyrehozhatók. Elismerem, hogy maradnak olyan esetek, amelyekre ezek a pótszabályok vonatkozni nem fognak, azonban ezekben az esetekben normális reparációnak van helye és ezekben a szórványos esetekben nem merül fel a szükségrendeleli szabályozás. Az állampolgárság tekintetében a központi választmány nézete az volt, hogy nem tekinthető m?gyer állampolgárnak az, aki nem a jelenlegi Magyarországon szülelett. A központ: választmány a maga részéről a törvény alapján állott. A trianoni szerződés értelmében állampolgárnak tekintendő mindenki, aki a régi Magyarországon született és a jelenlegi Magyarország területén községi illetősége van. A községi illetőségben kellett volna megtalálni azt a módot, amelynek alapján igazolható az állampolgárság. Ezért rendeltük el, hogy mindenki, aki Csonkamagyarország területén született ét, a trianoni szerződés becikkelyezéséi megelőzően négy évig ugyanabban a községben lakolt folytatólagosan, magyar állampolgárnak tekintendő. Az iskolai képzettség bizonyítására vonatkozólag felállítottunk egy természetszerű védelmet, kimondván, hogy skinek foglalkozása, vagy állása természetszerűvé teszi, hogy az illető a szükséges iskolai képzettséget megszerözle, ezt az iskolai képzettségei vélelmezni kell. A tökéletes megoldás az léit volna, hogy mindenkit bele kell venni a névjegyzékbe, akiről a központi választmány nem szerzett ellenkező bizonyítást. A harmadik kérdés az elköltözés kérdése volt. ami főleg ott okozott nehézségeket, ahol az, összeíró küldöttségek működtek. (Rassay: Nem tartja be a megállapodást a miniszter ur.) Rakovszky: Á képviselő ur a legjobban ludja, mi volt ez a megállapodás. Az illető választó az egyik összeíró küld5tíség terű'étéről elköltözött a másik küldöttség területére, ebben az esetben az illeíő küldöttség teljes jóhiszeműséggel kihagyta az illetőt, azonban a másik összeíró küldöttség nem értesülve az illető érkezésérő!, az odaköltözöttet nem vette fel a választői névjegyzékben. A magam részéről ludom, hogy nagyon nagy munkatöbbletet hárítottunk ezzel a központi választmányra. Fábián Bála : Alapot adtak arra, hogy csaljanak, kopjanak. (Nagy zaj a szociáldemokraták oldalán, kórusban kiáltják Wo!ff Károly felé: Csalnak, hamisítanak. Esztergályos János: Lopnak, csalnak, hamisitanük. P/opper Sándor: Gazemberek, csalók, tolvsjok. Óriási zaj. Az elnök Esztergályos Jánost, Propper Sándort és Fábián Bélát rendreutasítja. A szociáldemokraták azt kiabálják : Csalók, hamisítók. Az elnök Esztergályost és Proppert másodszor is rendreutasítja.) Rakovszky: A magam részéről meg fogom tenni az adminisztratív intézkedéseket abban az irányban, hogy ez a nagy adminisztratív munka könnyen végezhető legyen. Tárgyalt a fővárosi urakkal és arra a meggyőződésre jutott, hogy bennük megvan a jóindulat ennek az ügynek tisztázására. A kormánynak ezzel a kérdéssel csínján kellett bánni, amikor a rendeletet kiadta, mert tagadhatatlan, hogy bizonyos politika követelmények szüleménye ez a rendelet. Hegymegi Kiss Pál: A választ nem tartja