Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-20 / 113. szám

Szeged, 1923 május 20 S Z S 0 E p mása nem volt minden őszinteség nélküli — az kétségtelen, de ez az őszinteség ugy látszik nem nagyon hatotta meg Wimmer Fülöpöt, aki azonnal megérezte a benne rejlő srófos taktikát. Meg is mondotta róla tüstént a véleményét. Ez a taktika ismét a szervezkedés rovására megy, mert az igazgató URV gondolkozik, hogy inkább ráfizet a szezon végére, csakhogy a szinészegyesület határozata értelmében ne kelljen a jövő szezonban nagyobb fizetést adni színészeinek. A momentán tetszetősebb fizetések ugyanis föltétlen csalódást okoznak jövőre, amikor a fölemelt helyárakat följebb nem igen emelheti majd az igazgató és igy a színészek elesnek a jogos fizetésemelkedés lehetőségétől. Palágyi Lajos továbbra is őszinte maradt. Nem tiltakozott a beállítás ellen, tőt arra kérte a bizottságot, hogy ne sürgesse a szervezkedést. Szent meggyőződése, hogy a jelenlegi társulat egyetlen tagja sem távozik el Szegedtől, mert kizártnak tartja, hogy máshonnan kedvezőbb ajánlatot kapjanak. Kijelentette, hogy ha más direktortól mégis kedvezőbb ajánlatot kapna bármelyik színész, annak azt a gázsit ő is megadja. A megnyugtató kijelentés tudomásul szolgált. Ezután az operaelőadásokról került sző. Az idén a direkció jelentése szerint a szerződésben kikötött harminc operaelőadás helyett csak huszonnyolc volt. Palágyi ismét őszinte volt. Bevallotta, hogy jövőre csak neves fővárosi operaénekesek fognak énekelni. A bizottság azonban Wimmer Fülöp javaslatára nem vette tudomásul ezt a bejelentést, hanem figyelmeztette az igazgatót, hogy szigorúan ragaszkodik a szerződéshez, amely előírja, hogy köteles az igazgató állandó opera társulatot is tartan'. Az állandó fővárosi vendégszereplés ugyanis azt jelentené, hogy Szegeden vagy nem lenne egyáltalában operaelőadás, nagy ha lenne, csak vendéggel lenne, ami bizony ritka alkalmat adna operák hallgatására. Ezután a jövő két heti műsor bemutatása következett. A két hét műsorát vendégszereplések tarkítják. Adler Adelina két esiét is énekel a Hojfmann meséiben és a Bajazzók ban, Odry Árpád szintén játszik Hamletben és Az Ember tragédiájában. A szezon junius negyedikén, a Bajadérral zárul. Palágyi végül arra kérte a bizottságot, hogy Mihalovics Dezfő fellebbezését vé'eményezze, mielőtt a belügyminiszterhez felterjesztené a polgármester. Indítványát elfogadta a bizottság. Palágyi ezután közölte még, hogy a szinügyi bizottságnak még is csak ad egy állandó páholyt. Huszonöt esztendő Szeded sportéletéből. (A Szeged tudósítójától.) A Szegedi Atlétikai Klub vasárnap ünnepli meg méltó keretek között alapításának negyedszázados jubileumát. A jubiláris ünnepségek jelentősége az utóbbi időben — talán a gyakoriságuk miatt — kissé megszürkült, de a SzAK jubi'euma naeyobb jelentőségű a sablónos jubileumoknál. A SzAKkal együtt jubilál, együtt ünnepel Szeged város egész sport-társadalma, amely csecsemőkorát éte akkor, amikor néhány Mkes sportbaráí huszonöt évvel ezelőtt a régi Hétválasztó füstös szobájában egyesületté alakult. A fejlődő egye sülettel együtt nőtt, terebélyesedett a város sporja is, amely ma már j lent keny helyet foglal el az orszíg sportéletében. Huszonöt küzdelmes, dic őséges esztendő tarka történetét jól esik felidézni most, az évfordulón, mert a muli irindig záloga a jövendőnek. 1898-ban igen kevés ember ílt Szegeden, aki tudta, hogy mi a sport. A Ti zában ekkor i* fürdöttek az emberek, Felsőváros pucér gyerkőcei versenyeztek is a vizb n, de nem volt semmi, ami irányt szabjon, ami egy c l felé terelje a törekvéseket A sport fogalma teljesen azonos volt az iskolai torna fogalmával, az iskolai torna p dig csak addig tartó t, ameddig azikola: örült mindenki, aki megszab dult tőle. Abban az időben divat volt a kerékpár és éppen a divat kölcsön; ö!t neki valami halvány sporiszerüséget. Nagyon sokan kedvelték ezt a sporlot. Ekkor történt, hogy Szappanos Péler, az ál'arri gimnázium megboldogult tornatanára, fogadásból, virtu ból ellátogatott kerékpáron Szegedről Párisba és vissza. Hatalmas lura volt, de Szappanos bácsi beirta vele nevét örök időkre a szegedi rpori történelébe. Azok között, akik kedvelték és kultiválták a kerékpározás sporiját, már kezdettől fogva kialakult valami laza kapcsolat. Állandó asztaluk volt a Hétválasztóban. Ide jöttek özsze esténként és itt beszélték meg kirándulásaikat, terveiket. Az év őszének valamelyik estéjén, smikor az asztal körül nagyon sok biciklista gyűlt össze, Szegheletty János tanár megpendítette a komoly, alapszabályos egyesülés tervét. A gondolat tetszett mindet kinek. A magyar ember természete különben is könnyen hajlik az egyesülés felé. A jelenvoltak egyhangú lelkesedéssel kimondották a Szegedi Kerékpárosok Testgyakorló Köré-nek megalakulását. A tisztikart is megválasztották, az elnöki tisztet Szeghelethy János nyerte el. Bízót ságot küldtek ki az alapszabályok kidolgozására és mire a belügyminiszter 1899-ben jóváhagy a az alapszabályokat — az első szegedi komoly sportegyesületnek már hatvan-hetven tagja volt. Ugyanebben az évben megrendez'e sz egyesü'et első nagy kerékpárversenyét Újszegeden, a szőregi országúton — nagy, országos sikerrel. A vezetőség azonban valami nézeteltérés miatt lemondott. Uj elnököt válesztottak Csernovits Agenor főmérnök személyében, Hevessy Kálmán, akkor még törvényszéki biró, alelnök lett, tisztségét azonban a következő évben, 1900 ban, átadta bástyái Holtzer Tivadarnak. Ez a tisztikar majdnem változatlanul megmaradt 1910 ig. A megalakulás harmsdik esztendejében érezték már az egyesitlet tagjai, hogy a program bővítésre szorul. 1902-ben meg is alakították az egyesület atlétikai, torna, vivó és futball szakosztályait. A rákövetkező évben megszerezte az egye ület az uj-zegcdi sporttelep helyét és Csernovits Agenor tervei alapján felépült az első ujszegedi sporttelep. Azok, akik visszaemlékeznek erre az e'sS kísérletre és összehasonlítják a mai SzAK pályával, önk 'nteleaül megmosolyogják az első sporttelep kezdetlegesséí ét. Á p'dyát drótke ité-í vette kövül, egye len fabódé volt raj'a, amely pénztár is volt, öltöző is, meg szertár is: A közönség, a i kevés érdeklődött a „fiafa ok bolond ugrínd zrsai" iránt, fö dbevert, gy iu tlan, primiliv padokról nézhette vígig a versenyeket. A sporttelepet egyébként kerékpár, atlétikai és futball véisf nyek tartására rendezték be. Az uj páyát 1904 augusztus 14-én nyitotta meg az egyesület ünnepélyes kerelek között nemzetközi motor- és keré^p'rversen el, három-négyezer főnyi k"zönség jelen'étében. Három-négyezer ember nagy szö volt abban sz időben, mert a sport iráni érda'-lődés akkor még alig ébredezett ebben a k nyelemsze e!ő, álmos városban. A következő évben nevet cserélt az egyesület. A , Szegedi Kerékpárosok Testgyakorló Egyesülete" helyett a „Szegedi Atlétikai Klub" büszke cimet irta piro -fekete zászlajára. Éi most, mint egy varázsszóra nekilendült a fejlődés. A sportbarátok száma rohamosan gyarapodott, az érdeklőd *s egyre növekedett és a város konzervatív hajlandóságú társadalmában már, mint komoly tényezővel, számoltak a sporttal. A SzAK sikerein felbuzdu'va gombamódra tlakulíak a különböző cimü és rangú sportegyesületek, a vasárnapok egyhangúságát boszorkányos gyorsasággal törték tneg a különböző versenyek, meccsek, a diáksereg, a fiatalság íelkesedése egyre nőtt és mindjobban átragadt az eddig idegenkedve tartózkodó elemekre is. A SzAK negyedszázados történetében a legszebb esemény 1912-ben következett be, amikor az egyesület bőkezű elnöke, bástyái Holtzer Tivadar saját költségén felépíttette a mai sporttelepet, a modern sport igényeit teljesen kielégítő fölszereléssel ellátta és az egészet az egyesületnek ajándékozta. A város hatósága szerényen bár, de azért jó szivvel támogatta erkölcsileg is, anyagilag is az egyesület törekvéseit, ami föltétlenül elősegítette a mai intenzív sportélet kifejlődését. A SzAK éltető eleme kétségtelenül a futball. A sportnak ezt az ágát kultiválta leginkább és nagy érdeme van abban, hogy Szegeden ez az angol lapdajáték olyan népszerűvé vált. Az egyesület futball-csapata 1902 augusztus 21-én tartotta első rendes mérkőzését a Szabadkai Sport Egylet csapatával. Ez volt az első komoly futball-meccs Szegeden. A pálmát a s/egediek nyerték el 2:0 arányban. A győzelmes csapat öss eállitási a következő vol!: Pongrácz, Horváth II., Bobcsek II., Sándor, Naschitz, Bobcsek /., Tóth, Bőze, Horváth /., Toricelli, Weil. A legközelebbi nagyarányú mérkőzés 1904-ben volt, amikor a Temesvári Futball Klub-oi győzte le 6:2 arányban. Ezen a mérkőzésen már jelentékeny fejlődésről tett tanúbizonyságot a szegedi csapat. Nagy giőzelmek következtek ezután. A vidék összes csapataival megmérkőzött és mindig győzelmesen került ki a küzdelemből. 1904 juliusában mérkőzött először vidéken, Temesváron, revancsot ad/a az ottani Futball Klubnak. A verseny eldönietlen (3:3) maradt. A következő évben látogatott először föl a fővárosba, a Budapesti Atlétika Clubbal mérkőzött? de kikapott 9:0 arányban. 1906 májusában az akkori bajnokcsapalta', a Budapesti. Torna Clubbal mértj ö;sze erejét. Kikapott ugyan (6:2), de a csapat játékán már örvendetes fejlődes jelei mutatkoztak. Ezután stirün mérközöst fővárosi csapatokkal az ujszegedi pályán is. 1912 ben elnyerte a délvidéki bajnokság második helyét. A háború kitöréséig a következőkből állott a csapat: Grifaton, Gömöri, Szűcs, Szvoboda, Maláth, Majkó, Hapa, Fürst, Blum, Csizik és | Lantos. A háberu kitörése ylán a csrpit minl den tagja bevonult katonának. Egymáíuián jöt; tek a szomorú hirek a hadbaezáilt fiukról. Eiő! ször Blum esett el, majd Szűcs, Gömöri, Grif| faton és Majkó . . . j Azután a háborúnak is vége fett. A njegrit| kitott csapat újjászervezése nem volt könnyű felada*, hiszen a világégés a legjobb erőket döntötte ki a sorból. Végre 1919 ben az u jászervezstt csapat bemutatkozhatok a fővárosban, ahol a Terézvárosi Torna C'ubb;l mérkőzött eldöntetlen (2 :2) eredménnyel. A fővárosi lapok osztadan elismeréssel honorálták a Síejfdiek tökéletesen sz^p játékát. A déli kerület bajnokságát 1920 ban nyerte el a SzAK, 1921-ren és 1922-ben a legjobb vidéki csapat cimét, illetve a vidék bajnokságát. A SzAK atlétikai szakosztálya 1906-ban rendezte első országos versenyét, amikor az ország legjobb atlétái állottak slarthoz. A SzAK szineiben Deutsch Frigyes a n^gyszázméteres sikfuásban első, a nyofeszázmóteresben a második helyet érte el; Fáry István 11-30 méteres l sulydobásával, Váradi Imre 100 yardon 116 másodperces futásával szép helyezést biztosított egyesület számára. Ekkor tűnt fel Rátz László, a későbbi országos hirü atléta, a-i egy aradi versenyen a sulyversenyt nyerte meg. Az atlétikai szakosztály fejlődése 1907 ben volt a legerőteljesebb A szakosztály elnökségét ekkor vállalta el dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Ebben az évben minden klubközi versenyen győzött a SzAK. 1910-, 1911-, 1912 ben Kéri, Devich, Rex és Szűcs viselik a SzAK szineit, Z iday, Frankéi, H pa és Müller pedig sorra verik a vidék összes stafétáit. A háború itt megakasztotta a fejlődési. A háború után az atlétika irányítását dr. Varsa József vette át és azóta a szakosztály kezébrn tartja az egész délvidék hegemóniáját, leg;utóbb is kilenc bajnokságot szerzett. A bajnokok közül ifj. Ottovay, Schreiber, Witz, Zsombor és Beck az egész kerületben verhetetlenek. A SzAK többi szakosztálya, I ülönösen a birkózó, iz uszó, a torna és a vivó szakosztály szintén szép sikereket ért el és minden remény megvan arra, hogy valamennyi to"ább halad a fejlődés ulján. Ezzel vázlatosan be is fejeztük az elmúlt huszonöt eszie.idő történetét, amely változatos vol', szép volt, kü/delTies volt, régi várfalakat kellett lerombolnia a lelkes sportegyesületnek, hogy megteremtse, felvirágoztassa Szeged város sportéletét. Becsülettel megtette. Ilyen huszonöt év után a következő évek elé csak szép reményeit kel tekinthetünk. — Pályadíjnyertes szegedi iró. A temesvári Arany János-Társaság novellára 5000 leies pályadiját, mint az ottani lapok jelentik, Kristóf István nyerte meg, aki két évVei ezelőtt a Dugonics-Társaság novella-pályázatán is ki.ünf. Kristóf István tudvalevőleg dr. Müller Vilmosnak, a szegedi származású kiváló otvosnak az írói álneve, aki most Kassán él s mint színműíró külföldön is nagy sikereket arat darabjaival.