Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-20 / 113. szám

SZBQBD Szeged, 1923 május 29. nisztertanács is foglalkozott. Daruváry Géza helyettes miniszterelnök a nála megjelent poli­tikusokkal ily arányban tanácskozott is. Ha a megegyezés létrejön, akkor a parlament szüne­tét május 23-án tul is meghosszabbítják. A pártkörökben ismét hire jár annak a már emiitett kombinációnak, amely szerint dr. Nagy Emil nemzetgyűlési képviselő lesz az uj igaz­ságügyminiszter. Mint befejezett tényt tekintik, hogy a tárcavállalás formai elintézése termé­szetesen csak Bethlen gróf hazatérése után tör­ténhetik meg. Kik és mennyit adakoztak a fogadalmi templomra. építésének pénz­folynak, az ada­természetesen az igen szép ered­(A Szeged tudósítójától.) A városi tanács mai ülésén a fogadalmi templom építéséhez szükséges ujabb anyagbeszerzésekre kéri fel­hatalmazást Berzenczey Domokos főmérnök. Az épitkezés meggyorsítása céljából elsősorban száz köbméter á'fványfa és állványpalló szük­séges, ami körülbelül tizmilló koronába kerül. Felhatalmazást kért továbbá a főmérnök száz­ezer darab keramittégla és a szükséges már­ványanyagok beszerzésére. A vátos tanácsa a kért felhatalmazást megadta. Ami a fogadalmi templom ügyi részét illeti, a gyüjsések kozások bevésbá eltekintve első nekilendüléstől, amely ménnycl járt. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester most felhívást tesz közzé, Amelyben kéri, hogy akiknek még van gyüjtősvük, az haladék­talanul szolgáltassák be, mert az anyagbeszer­zéshez Igen nagy szükség van a pénzre. A gyüjtőivekkel a városi könyvvivőségnéi kell je lentkezni s a gyűjtés összegét a főpénztárnál kell befizetni. Vannak, akik havi részletekben adományoztak, ezek a fenti módon, minden hónapbin szoigáltassák be adományaikat. Vé­gül pedig azok, akik az építkezéshez felh sz­nálható természetbenieket adományoztak, jelent­kezzenek a város mérnöki hivatalában. Megszereztük az eddigi adományozók listá­ját, hogy tájékoztassuk a közönséget, kik és mennyit adnak a jogadalmi templom építésére. Közöljük a húszezer koronán felüli adományo­zók névsorát és eiolasván, mint számos eset­ben, itt is megállapíthatja az olvasó, hogy a meggazdagodott kisgazda és nagygazda-világ hiányzik a listából és megint csak azok van­nak megterhelve, akik mindennemű jótékony akcióban a valódi jótékonyságot képviselték. Hiányoznak azonban a listáról azok is, akik a leghangosabb szóval veszik ajkukra Krisztus nevét és akik vezetőszerepet visznek a külön­böző keresztény egyesületek és alakulatok éle­tében. Ma egyelőre cssk azok jegyzékét közöl­jük, akik már anyagi erejüknek többé-kevésbé megfelelően adakoztak és reméljük, hogy nem is lesz szükség annak a bizonnyal még sokkal érdekesebb és hosszabb lajstromnak közzété­telére, mely azok neveit tartalmazza, akik csak addig hü fiai egyházuknak, mig az előnyt és hasznot jelent számukra és akik csak addig hangoskodnak a piacon, mig azt érdekük kí­vánja, de meglapulnak a sötét háttérben, mikor tettekkel kellene tanúbizonyságot tenniök ke­reszténységükről. Az eddig adakozók jegyzéke egyébként a kö/eíkező: Aczél Géza 7o.ooo, dr. Ábrahám Gyula 44.5oo, vitéz Bakonyi Imre és családja 7oooo, Bitó János és neje Kopasz Anna loo.ooo, Czucz Ferenc 7oooo, Danner János öt és fél százalékos 7o.ooo korona névértékű hadikölcsönkötvény, Fenyő Testvérek 3o.ooo, özv. Gál Jánosné 2o.ooo, dr. Glattfelder Gyula l.ooo.ooo, Hor­vát János 7o.ooo, Juránovics Ferenc loo.ooo, ifj. Kass János 7o.ooo, Kátay Béla három és fél métermázsa buza, Kocsis Ferenc 3o ooo, dr. Andrássy Ferenc 9o.ooo, Back Bernát l.ooo.ooo, Benedek Pál 7o.ooo, Burger Zsigmond 7o.ooo. Czupi Kálmán 2o.ooo, dr. Erdélyi László 24.ooo, Gál Ferenc loo.ooo, özv. Gál Kélmánné 2o.ooo, Heszlényi József 3o.ooo, Jób és Palágyi legújabb taktikái. Loránd szalámigyár 7o.ooo, Popovits Mihály 7ooo». Katona József hadikölcsönkötvény 37.ooo kor. és 5o.ooo, dr. Krémer Tamás 2*>.ooo, Koltay Lajos három és fél métermázsa buza, Körmendy Mátyás asztalosmunkák és loo.ooo, Lichtenegger Gyula loo.ooo, Madai Imre és neje Básthy Margit 2o ooo, Magyar Kender- és Len­ipar Rt loo.ooo, Mellis Lajos 7o.ooo, Mezey Mihály 3o.ooo, dr. Mihálovits István 7o.ooo, dr. Muntyán Ist­ván 24.ooo, N. N. 2o.ooo, Ottovay István cement, ér­téke 92.000, Ottovay Károly vasáru természetben, ér­téke looooo, ifj Oltovay Károly vasáru,értéke 5o.ooo, Palágyi Lajos 25.ooo, özv. Rajner Károlyné 20.000, Reöckné szül. Kelemen Ida loo.ooo, Schweiger Miksa 25.000, dr. Somogyi Szilveszter 7o.ooo, Szabó Sindar 8l 72o, Szegedi Kendergyár Rt. 2oo.ooo, Szegedi Viliara­telep és Légszeszgyár 7o.ooo, Szeged sz. kir. város mérnöki hivatalának személyzete 7o.ooo, Szegedi ker. munkásbiztositó pénztér lőo.ooo, Szegedi ügyvédi ka­kamara 7o.ooo, Szent Vince Szeretet Egyesület 2to.ooo, Szikra magyar gyujtógyár rt- loo.ooo, özv. Szolnoki Béláné egy métermázsa buza, Szűcs Béla 21o.ooo, Tóth Pál loo.ooo, özv. Tuksa Józsefné 7o.ooo, ifj. Varga István egy métermázsa rozs és 5 fuvar, Várnay Dezső 7oooo( Vuosi Nyomda Rt. 7o.ooo, Vértes Miksa loo.ooo, Winkler Testvérek 5oo.ooo, Zwickl Feienc és neje Hirháger Erzsébet 72.ooo„ Balogh La­jos és neje egy oltár vagy egy ablak, Bokor Antalné három vagon befuvarozás, Grünfeldné Bogdán Rózsi loo.ooo, Kaufmann Testvérek 13o.914, Miasszonyunk szegényiskola nővérek löo.ooo, Lippai Nagy Antal 25.000, M. kir. Ferenc József-Tudományegyetem tanári testülete és egyéb tanszemélyzete 5Zooo, Pollák Sá­muel és Társa 7o.ooo, Pollák Sámuel és Wellisz Sá­muel 5o.ooo, dr. Pávó Ferenc 7o.ooo, Reiszmana Márton 7o.ooo, Reitzer Lipót 2o.ooo, özv. Répás Jó­zsefné 25.000, Rőrei Miklós 2o.ooo, Szegedi Kaszinö 5o.ooo, Szegedi Kézmüvesbank Rt. 7o.ooo, Szent litván­Társulat 7o.ooo, özv. Tóth Péterné 7o.ooo özv. Win­disch Vilmosné és Társai 129.98o, Városi női és fiu felsőkereskedelmi isxoia növendékei 1 lo. 158, TanAcs tagjai 7o.ooa, Fodor Jenő 7o.ooo, Scultéty Sándor 7o.ooo, Balogh Kár ly lo.ooo, Bokor Pál 7o.ooo, dr. Turóczy Mthály 2o.ooo korona. (A Szeged tudósítójától.) A szinügyi bizottság szombati ü.éso ismét a megoocsátás, a megér­tés és a jobb jövőbe vetett csalfa remény je­gyében folyt le. Palágyi Lajos örömmel vette tudomásul, hogy Balogh Kiroy nem lesz jelen az ü!ésen, mért Budapestre utazott és hiába fogadkozott Wimmer Fülöp, hoiy majd ő fogja helyettesíteni, Palágyi jó kedve nem ború t el. Az üiés lefolyása azonban raég sem voli men­tes némi kellemetlen leleplezésektől és észrevéte­lektől, elszólásod is történtek, amelyekről a kö­vetkező sűrített tudósításban számol be az ese­mények krónikása : Közvetlenül az ülés megnyitása után beje­lentette dr. Gaál Endre elnök, hogy a tanács fokozottabb takarításra hívta fel a szinház di­rekcióját és megbízta a mtrnöki hivatalt, hogy a fölhívás eredményéi szigorúan ellenőrizze. B jelentette azt is — és ez volt az első meg­lepetés — hogy mz igazgató négy nappal ezelőtt minden előzetes értesítés nélkül jelentékenyen felemelte a helyárakat. A páholyok ára például az eddigi 1500 korona helyet! tizenhatódika óta 2000 korona. A színigazgató hozzáfűzte az elnök jelentéséhez, hogy az emelést most, a szezon legvégén, ő sem tartja ugyan üzleti szempont­ból helyes lépésnek, a helyárak emelésére azon­ban azért volt szüksége, hogy a színészekkel momentán „tetszetősebb" fizetéssel köthesse meg a jövő évre szóló szerződést. Palágyi önvallo­A régi szegedi humor. — Irta dr. Czimer Károly. — A humor és jó kedély mindenkor Istennek különös felderítő adománya volt, ami a sors­csapástól megsarcolt léleknek visszaadta az élet derűjét, a lelki nyugalom fel nem becsülhető verőfényét s visszatartotta a csüggedéstől. A magyar mindig jókedvű, táncos, dalos nép volt, a „vén kutyakedvü törököt" ki nem áll­hatta már csak azért sem, mert az nem dalolt, nem táncolt — még a lakodalomban sem. Szvatupluk birodalmának megdöntése után azok a morvamelléki szlávok, akiket Cirill és Methód nagy kínnal megtérítettek, alig hogy a magyarok szomszédságába kerültek, hozzájuk csatlakoztak, hajukat magyar szokás szerint üstökbe és csim­bókba csapták, a magyarokkal komáztak, velük ittak és táncoltak a táborban. Szóval nótára, táncra, jókedvre, tréfára, humorra termett nép volt a magyar mindenkor. Szent Iütván azonban nem értette a tréfát és szigorúan kiadta, hogy annak, aki a templom cintermében danol és táncra kerekedik, a megyéi ispán vitézei korbáccsal vegyék el a jókedvét. A magyarság humoros, tréfás szólásmondásai a régi írásokból, Pázmány Péter vitatkozó irataiból lépten-nyomon felcsillannak és zama­tossá teszik. A tudós piarista, a maga is jó­kedélyü Takáts Sándor történettudós, Komárom­nak fajmagyar szülötte, egész könyvet irt össze a régi Magyarország humoráról, jókedvéről. A szegedi humor is felettébb változatos, leleményes és felderítő. Még a mai szivlan­kaBztó állapot sem bírja besavanyítani a sokat kibíró jó szegedi kedélyt. Dugonics András jeles mondásai és példa­beszédei kincses bányája az eredeti, zamatos ?zegedi humornak, amely sok jó írót nevelt. A prófélabeli „nagy asztal" jókedélyü, tréfás emberei: Kátai Pista, Nigy Sándor, Tűzoltó Jóska, Bába Sándor (a compac'or), Feímayer János (a tarka timár), Csikós Jóska (pátit-áros), Babarczy fiskárus (az öreg Czérkó), Szekula Tóni (a Szlampi) dévajkodó, találó tréfái, „kínló­dásai", lelki mannaképpen hatottak a fejlődőben levő Mikszáthra, Gárdonyira (akit a nagv asztal­nál Savanyu Jóskának hívtak), Lipcsey Ádámra, Kemechei Jenőre, Sebők Zsigára és Pósa Lajosra — tudtommal csak Tömörkény és Szávay Gyula nem táplálkoztak a nagy asztal szellemüditő emlőjén. A szegedi kedély tette őket naggyá, csakhogy ezt senkisem látta meg. Igy azután a tót Szklabonya és a matyó Eger elviszi a dicső­ségei Szeged elől, pedig oda már mint kész és kifejlődött irók tértek meg, amikor a szegedi szárnyakon fölemelkedtek az örökkévalóságba. Ez a jó szegedi humor minden néprétegben: úrban és parasz'ban, az élet szomorú és víg ténykedésében gazdagon bugyog. A keresztelés­nél, lakodalmi vőfély-köszöntökben, a halottas virrasztók kiszólásaíban, a kántori búcsúztatók­ban bőségesen nyilatkozik. A halotti torok szomorú aktusánál a kánai menyegzőről tréfás nótákat énekelnek, amelyek­ben nemcsak a viz válik borrá, hanem a népies humor szerint az apostolok is táncra perdülnek és ugy megforgatják Magdolnát, hogy elvesztette kontyát a kánai menyegzőben. A temetés előtti kötelező sirató kíszólásokban néha gonosz humor csillámlik. A rossznyelvű szegediek szerint a sirató dorozsmai asszony humoros megrovással és megbocsátással kesereg élete párja koporsója felett: „Oh én édös párom I Igaz, hogy egész életűdben ülöttéí, vétöttél, koncoltál, de mégis csak az enyim vótál I Jóska 1 Ne reszeljön a fene annak a szem­tödéinek a csipkéjivel 1 Oh én hitös uraml Igaz, iiogy viiágéletödben a kártyára kerestél, de mégis csak az enyim vótál I Rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül! Misal A pondró dúrja ki a fogaidat I Ne, tdd meg mind azt a torKinyereí I" Néha a halotti buc<uztató-énekben is felmerül a tréfás személyi vonatkozás: Oh én édös öcsém, Ki vagy Törökbecsén, Ne kapjál az itcén, Sem csalfa szerencsén I Oh szerelmes hugont, Ki vagy Apostagon, Áldjon meg az Isten, Még pedig vastagon I Ha már az éleinek szomorú vonatkozásaiban a humor és jó kedély a felszínre tör és oszlatja a szomorúságot, hát hogy ne buzogott volna a tisztujitások és köve(választások idején, amikor egy tréfás, humoros 'kortesnóta többet segitett a jelöltnek azáltal, hogy ' az ellenjelöltet jól homlokon találta és néha az egész ellenpártot szétugrasztotta. Egyik-másik kortesnóta vaskos, drasztikus, söt trágár is, de ha a főtényező: a nevettető hatás megvolt benne, akkor az fcred­mény nem maradt el. Amikor ga félszemű követjelöünek mülábu kortese volt, az agyafúrt ellenfélben azonnal megszületett a találó gúnyoló nóta: Sánta kortes, vak követ, Süsse meg a kerületi A régi szegedi tisztujitások és követválasz­tások kortesnótái is bugyognak a humortól és jó kedélytől, de ma-holnap már csak magyarázat mellett lesznek érthetők, mert kihalt az a nem­zedék, amely a ctipő, maró szatírájának indokait ismerte. Ezek közül három gyakorolt nagy hatást a maga idejében és pedig Tary Pál gúnydala, Penecilus Börcsök Sándor és Dobó pap kortes­nótája, de ezekről majd a jövő héten. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom