Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-20 / 113. szám

Eqvea szám éra 30 korona #Mtmst0l4s ét Madóhlw Ml* XMescf-otca 6. (Prófétamilt,l. emelet 6.) Telefon 9—fi. A ,3ieged* ireg)e!etm MIM kivételével minden MB, tÍ97*« >r.im áfa 90 ko4Kk RöRnié*! árok: Egy Mm®n Sntwden SCO. Buda» í» 'é» vMéken 650 Sor. ÍV. évfqlyam. Hirdetési árak: Féihasáboa 1 min. 12, egy hasibon 20, másMl hasábon 30 K. SzSvegkOit 25 százalékkal drágább. At>róhirdetés 10. k5»ér belükkel 20 K. SzBtegktzII közlemények toronként 150 K. Njllllér, családi értesítés 200 K. Több«6rl feladásnál árengedmény. Szeged, 1923 május 20, VÁSÁRNAP. yATrAvcnf* tnfnrtAffi 113-ik szám. Pünkösd. „Mikoron pedig fcetelék a pünköstnek napja, mindnyájan egy akarattal ugyanazon a helyen egybegyűlve valának." ,£s lön hirtelen az égből mint egy sebesen rohanó szélnek zúgása é« betöltve az egész házat, ahol ülnek vala." »És jelenének nekik elosztott nyelvek, mint a tüz, mely leszálla mindenikre közűtök." „És betdének mindnyájan Szentlélekkel, és ke<denek szólani különböző nyelveken, amint a Szentlélek ad vaía nékik szólani." ... Szentlélek Isten, viiágositó lélek, akinek első földre szálllát e felséges erejű képben feBti meg az evangélium s aki a kérésziéig művészet kezdetei óta mereven és hallgatagul terjeszted ki szárnyaidat a gyertyák füstjétől barnult oltárképen, ahol királyilag derülten mosolyog az Atya, a Szent József sárga palástban és emberileg és bánatosan mosolyog a Piu, Szűz Mária kék köntösében, Te megviiágositó lélek, tudod-e, hogy ez emberek világában még mindig tart az a sötétség, amellyel kilenc nyárral ezelőtt árasztott el a láncáról elszabadult pokol? Tudcd e, hogy még mindig vannak, akik káromolnak téged, megtagadván 3 világító szeretetet és esküt tévén a testvér démonokra, amelyek gyűlöletnek és sötétségnek neveztetnek? Tudod-e, hogy sokan találtatnak még, akiknek nem volt elég a retteneteknek amá torlata, amelynek emberi neve: háború? Akiknek még nem volt elég* nagy a játszma, elég kifizető az üzlet s akikben nem dermed meg a gonosz lélek arra a gondolatra: jaj, ha a halottak megszólalnának, mindenféle színű, vérű emberek elrothadt milliói a világ minden nyelvén; anyák, özvegyek, árvák, bénák, betegek, kifosztottak, tönkrementek, lelki életükben földúllak, háborútól épen hagyottak és béke által megnyomorítottak, ha egyszerre zörgethetnék meg jajszavukkbl az egek kapuját: jaj, mi lenne akkor ! Ha vádlottul állithatnák az örökkévaló szire elé a gyűlöletet, amely fölgyújtotta a vi* lágot és kilenc év óta mindig ébren tudta tartani és friss lobogásra szítani a világmáglyát, hogy hamvába ne haljon f Világosító Isten, aki a csillagok felett lebegsz, a templomok oltárképein kivül élsz e Te valahol idelent igaz valóságban? Ha tüzes nyelv va^y, miért nem égetsz, ha fehér galamb vagy, miért tűröd, hogy a vígzet fekete hollója károgjon lassú halált az emberi élet minden szépsége, jósága és öröme felett? Aki tizenkét gaiiileai halász szemét felnyitottad, hogy az egyház megalapiíásával terjesszék a világtörténelem legnagyobbszerü hivaláíá!, miért nem nyiíod fel még most se a világ hatalmasaiét, akik ugy mondják, hogy amikor minket, magyarokat és németeket legyőztük, a tölétség fiait győzték le ? Miért nem láttatod be már veiük, hogy egyik nép se elég erős, sőt valamennyi együtt se elég erős arra, hogy élni ne hagyja, megfojtsa, kiiitsa a többit? Nem tudják-e még most se, hogy végre mégis csak meg kell férni egymás mellett, be kell rendezkednie minden népnek, minden államnak, minden országnak arra, hogy más nép, más állam, más ország is van a világon s hogy jobb velük együtt dolgozni és együtt versenyezni a munka és művelődés ptacán, mint a gyilkolásban és egymás kölcsönös elpusztításában? Miért volna ezt lehetetlenség már ma belátni s nem egy év, két év, vagy tiz év múlva, amikor úgyis be kell látni ? Miért? — kérdezi a pünkösdi harangok zugásaknr Európa négyszáz millió lakója. . Ó isteni madár, világosító Isten, aki hitünk tanítása szerint öröktül óta vagy, ami együgyű emberi fogalmaink szerint a legfiatalabb vagy az egy Isten három személye közt s nyilván azért vagy tőlüHk legidegenebb. A legrégibb az Atya, az erő I tene, a primitív ember Istene, a létrehozó, a mindenség nagy autokratája, aki törvényeket ád, amelyek bűnöket szülnek. A Fiu a szív Istene; mikor ö az emberi lélekben megfogant, az már nem volt primitív, az már tudt.*, hogy a parancsadó mellett kell lenni megbocsátónak is, a megtorló mellett jutalmazónak is, — a sziv Istene ő s övé a gyerekek fehéren születet! és az aggok megfehéredett szivének az egeket kereső reménye. Ám a Szentlélek Úristennek, a megvilágósitőnak, az értelem Istenének még eddig nagyon kicsi szerep jutott az emberiség történetében. A biblia csak kétszer említi, az egyház, amely az ő eljövetelével alakult meg, csak ezt az egy napot juttatja neki az esztendőből — s á fehér galamb az idők végtelensége óta ül mereven az Atya és Fiu között s lebbenetlen szárnnyal nézi cíillagvi'ágok születését és előállását, hallgatja a szférák zenéjét, az éther zsongását, az emberek halá1 hörgését: de közéjak le nem száll. Az ő országa még csak ezután lészen eljövendő. ' / i ; 'i Kedvező hangulat a külföldön a magyar ügy iránt. Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter külföldi utja végefelé jár. Idehaza mindenki feszült várakozással néz (A Szeged budapesti tudósítójától.) Bethlen gróf miniszterelnök és Kállay pénzügyminiszter külföldi tárgyalásai óriási hangulatváltozást eredményez'ek Magyarország előnyére, bár a külföld legtöbb államában már a külföldi tárgyalások élőit is élénk rokonszenv kezdett megnyilvánulni Magyarország iránt. Bethlen gróf utja előtt néhány szimpatikus cikk jelent meg a svéd és angol sajtóban, a többi külföldi lap azonban síig vett tudomást Magyarországról és azok a cikkek is, amelyek a magyar helyzettel foglalkoztak, tendenciózus kisántánt forrásból szerezték értesüléseiket. Azok a tárgyalások, amelyeket Bethlen miniszterelnök és Kállay pénzügyminiszter Londonban, Párisban és Rómában folytattak, a legszélesebb körben is elhintették a Magyarország iránti érdeklődés magvait. A külföldi misszió néhány napos tartózkodása elég volt ahhoz, hogy a Magyarország iránt bevezetett hangulatot állandósítsa. a döntés elé, melytől Magyarország jobb jövője függ. A várakozás izgalmas perceiben fordultunk Apponyi Albert grófhoz, aki a következő nyilatkozatot tettéé : — Igen kedvező jelenségnek kell tartanunk azt a fogadtatást, amelyben a kormány elnök Olaszországban részesült és amely messze túlszárnyalja a siives vendéglátás mérveit. Azért tulajdonitok különös fontosságot ennek a ténynek, mert reális alapokon és azon a valódi érdekközösségen nyugszik, amely Magyarország és Olaszország között kétségkívül fennáll. Azt akarom ebből következtetni, hogy az olasz nemzet valódi állaínférfiai ismét át vannak hatva az olasz-magyar érdekközösség fontosságának gondolatától. Nagyatádi földreformja ellen. ben megalkotott földbirtok törvényjavaslat célja volt á forradalmi hengul t helyébe helyreállítani a nyugalmat a termelésben és a szociális életlren. Kizártnak tartja, hogy a kormány ezt a törvényjavásíattervezefet magáévá tegye, mert annak szelleme é? egész tartalma homlokegyenest felíbikezik azzal, ámlf' a ko/íilány programjának Hirdet. A fö.dbiríokok elaprózása — folytatta — a városi lakosság és sz ipari munkásság élelmezésének csődjére általános gazdasági é> pénzügyi katasztrófára vezetnek. A birlok felapritása telje-en lehetelenné tenné az ipari munkások ellátását és vájjon lehet-e, szabad-e a teljesen eladósodott Magyarországot olyan kísérletnek kitenni, amely a legválságosabb időkben mezőgazdasági termelésünk csCdbekergetésével veszélyeztetné pénzügyi helyzetünket. A földbirtoktörvény egyik ajapvető biztositéka vojt, hogy független bíróságra bízzák az egész eljárást. Ha most a novellatervezet a független bíróság hatáskörének korlátozásával a mii denkori földmivelésügyi miniszternek akarja juttatni, azzal az önkény és egyoldalú pártpolitikai érvényesülésnek nyit kaput. Hadik Jártcs gróf nagy tapssal fogadott beszédét az egész gazdatársadalomhoz intézte és azzal a felhívással féjezte be, hegy félre téve minden álszernérmet és egyéb egyéni szempontot, az erszág nagy gazdasági érdeke és a szociális ügy szellemében talpraállva akadályozza meg a javaslat törvényerőre emelkedését. U Ezután Buday Bírna ismertettea novella tervezetét, szakaszonként majd hosszabb vita indult meg, melynek kapcsán többek között felszólaltak dr. Károly Rezső, Osztroluczky Miklós, Szilasi Zoltán, Gál Jenő és Darányi Gyula. Nagy Emil lesz az igazaágügyminlszter. Politikai körökben akció indult meg oly irányban, hegy a parlament ne tartson ülést mindaddig, amig a miniszterelnök külföldi utazasának snysgát fel nem dolgozza. Ez indította arra Scitovszky Bélát, a nemzetgyűlés elnökét, hogy a parlamenti szünet meghosszabbításinak gondolatát felvesse. A kérdéssel a tegnapi mi(A Szeged budapesti tudósítójától.) Az a hatc, amely nagyatádi Szabó Islván földreformjavaslata ellen a kulisszák mögöt már régen megindult és a mult héten Somsich Lászió grófnak, az OMGE elnökének a tegezeit novellának falán kissé heves, de mindenesetre szakszerű kri ikájával már nyilvánossá is lett, a jelek szerint most már mindvégig a nyilvánosság előtt fog lefolyni. Nagyatádi radiká is földreformja, a szakkörök egyöntetű véleménye szerint, semmit sem tanult a külföldi földreformok szomorú következményeiből és azokon a nyomokon indul el, amelyek mindenütt csak mocsárba vezettek. A javaslatnak a nemzetgyűlésben az előjelek szerint hat fmas ellenzéke lesz és valószínű, hogy át fogja a pórtkereteket is törni és egészen uj csoportosulásokat fog eredményezni. Somsich László gróf, az OMGE elnöke egyébként ma kihallgatáson jeknt ireg a kormányzónál és előadta a gazdasági szakkörök aggodalmait a javaslattal szemben. 4T Az 0M6E harca Nagyatádi földbirtokreform novellája ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgstóválasztmányi ülésén Somsich László gróf, az OMGE elnöke rendkívül éles támadást intézet a földreform novella ellen. Az OMGE elnökének éleshangu bírálata kiinduló pontja volt annak a hsrenak, amit az OMGE a földbirtoknovella ellen megindított. Az egyesület illetékes bizottságát utasította arra, hogy a törvényjavaslattervezetet teljes részletességében tárgyalja le és ennek megtétele után tegyen előterjesztést a földmüvelésügyi kormánynak beterjesztendő memorandmra nézve. Az OMGE közgazdasági és pénzügyi bizottsága Hidik János gróf elnökletével ma délelőtt 9 órakor tartott népes ülésen kezdte meg a novella tárgyalását. Hadik János gróf hosszabb beszédben nyitotta meg az ülést. Beszédében utalt arra, hogy harmadfél éve a birtokos osztállyal egyetértés-