Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-17 / 110. szám

Eiivra ára 30 korona atorteutfejg it kiadóid is telt aBiC3Cf-jlCB 6. (Próféta MÉSsó, I. emelet 6.) Telefon 11—55. A „Szeged" megjeleli fcíiífi ü«ételé»el minden Kjjas szám ára 30 koE585bMétl árak: EgJ s£a«5»a Saeoedeo 600, • A* vidéken 650 Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 12, eg? hasábon 20, másfél hasábon 30 K. SzSTegkózt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kSvér betűkkel 20 K. SzGvegfccztl lelemények wronké'nl 150 R.Nyl|ltér, csalid! értesítés 200 K. TBbtezilrl feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 május 17, CSÜTÖRTÖK. 110-ik szám. A földreform novellája. Még csak a lep kezdetén tartanak a földreformról szóló 1920. esztendei harminchatodik törvénycikk végrehajtásának és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, aki anna* idején keresztapai minőségben szerepelt Buza Barna fö'dreform törvényénél, máris szükségét érzi, hogy novella formájában uj pólyát varrjon a sajat földreform-törvényének. Novellája íz 1920. évi föídieform-törvény szabatosabb és gyorsabb végrehajtásának cimét viseli Evégből meg akarja szüntetni a fölösleges aktaszerüségeket, hogy a földhöz juttatandóís lehetőleg teijes kielégítésével a köznyugalmat biztositsa. Ez a novella még csak részleteiben ismeretes, máris meglehetősen felkavarta az — érdeklődést. Legelői az érdeklődők sorában a mezőgazdaság központi érdekképviseleti szerve, az Ortzágos Magyar Gazdasági Egyesület, amelyet egyáltalán nem lehet azzal vádolni, hogy eddigelé a jelen'egi politikai irányzattal valami é:es ellenfélben állott volna. Ellenkezőleg a gazdásnak, kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt, minden okuk meg lehetett volna, hogy meg legyenek elégedve a mai kormányoknak akár az adópolitikájával, akár társadalmi törekvéseivel, akár pedig közigazgatási rendszerével. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek nagy oka lehet, ha nőst egyszerre nyíltan szembehelyezkedik a kisgazdamiiíiszternek egy fontos törvényjavaslatával. Néhány nap előtt Zselénszky Róbert gróf nyilatkozott a földbirtokreform kérdéséről igen élesen, tegnap pedig az egyesület igazgató-választmányi ülésén Sorrmsich László gref mondott á novei! tervezetéről olyars hangon bírálatot, ame'y nem messze áll attól, ho«y nagyatádi Szabót olyan tőre:: vésekfcel vádolja mer, me lyek a magántulajdon elkobzásával határosak. Szórói-szóra idézzük szavait: „ Egy alaptörvénynek novella utján való megváltozatása megingatja a jogbiztonságot, végze esen megzavarja a termelés menetét és megtámadja a magán tulajdon szentségét". A továbbiakban azt "állapítja meg Sommsich gróf, hogy eddig a fö!d. reformtörvény végrehajtásának egyik biztosítéka az volt, hogy a végrehajtás a független bíróság kezében volt letéve. Amint ezt onnan kiveszik és politikai hatóságok kezébe helyezik, megszűnik a nyugalom és jogbiztonság érzése, a Jőld pedg a politika prédájává lesz. MutscDenbscher Emii, az OMGE igazgatója statisztikai írvekkei támadja meg a földreformot. Azt mondja, hogy eddig százezer holdat osztottak fel s ezeken a területeken az eredmény a termelésnek tíz százalékos csökkenése lett. Tizenhárompróbás konstruktív férfiak nyilatkoznak ilyen formában a konstruktív kormányai e,RyLk tegfontosabb törvényhozási alkotásáLi-UÜ -l* £ ennek az alkotásnak természetszerű A nyilatkozatok hátterét nem isS az Sfn' de az a kijelentés, hogy a földhÍ/, Kln.era 8zabad Wvennt a független hSU SSS«S rugökat, melyek az ^L^^^-^ E^sület vezetőit l m ^trTi aellen for°mpóba állították. A jogfe lődésnek az a rendszere amelv a hábo!u alatt privilegizált a;, kut^o'kat Toiotf PÍre a mozik feletti rendelkezést "JJg1 vekre bizta, a háztulajdonosokat waba" kezési jogukban korlátozta, most a földre veti árnyékát, amely az államfenntartó elemnek legsajátabb dominiuma. Más területeken az OMGE fogadhat el kompromisszumokat, itt szembe kell sérülnie nagyatádi Szabó Istvánnal. A történelem tanulságai mutatják, hogy minden nagy háboru u án a földreform volt a hadból visszatértek nyugtalanságának egyik levezetője. Távoli országokban vise.t háborúk után Róma földet adott veteránjainak. A középkorban a háborús érdemeket földdel jutalmazták; a vezérek latifundiumokat kaptak, a közemberek nemességet és ve'e együtt a néhai közös birtok fölötti egyéni rendelkezés jogát. Az oroszjapán háboru után Stolypinaz orosz forradilmi mozgalmakat földreformmal akerta lecsendesíteni ; hogy elkésett vele, nem változtat a tételnek az igazságán Még a tengerentúl viselt bur háboru is föidteformra kényszerüette Angliát. A fö'dreformot igy nekünk sem lehet elkerülni. De a földreformnak követelménye, hogy jól hajtsák végre. A vezető szempont csak az lehet, hogy a végrehajtás körül a jogbiztonság érvényesüljön és a fold olyanok kezébe kerüljön, akik a mainál több munkával többet is termelnek. Azt a fényűzést ugyanis, hogy ebben a szerencsétlen, lerongyolt országban az amúgy is csekély átlagokat produkáló mezőgazdasági termelés még jobban visszafejlődjön, jövendőnk érdekében nem szabad megengedni. riAaviniíjvímvimwi/bwrinrinr^ Bethlen István az olasz király előtt. Victor Emmanuel király ma délelőtt fél 12 órakor kihallgatáson fog dia Be.hlen gróf miniszterelnököt, akinek tiszteleiére az audiencia u'án fél 1 órakor reggelit adott. A dejeuneren Nemes Albert gróf mígyar quirináli magyar ke vet és Kf uen Héderváry Sándor gréf követségi tanácsos, valamint Mussolini miniszterelnök, Mattioli a királyi ház minisztere, Acerbo miniszterelnökségi államtitkár, Castagnetlo herceg budapesti olasz követ és mások vettek részt. Bethlen István gróf miniszterelnök ma már korán reggel számos római újságírót fogadott, akik előtt ismertette Híjának célját, vázolta Magyarország gazdasági helyzetét s közléseket tett párisi és londoni tárgyalásairól. Délelőtt háromnegyed 10 órakor megiátogatta Acerbo miniszterelnökségi államtitkárt, utána pedig Cianot, a kereskedelmi hajózás főbiztosát kereste fe!. Majd a délután folyamán meglátogatta Salardra volt miniszterelnököt, aztán psdig résztvett a parlament megnyitó ülésén. Az esti órákban hosszas tanácskozást folytatott Contarinivel, a külügyminisztérium főtitkárával. Boncompani heicrg ma eBte Bethlen gróf tiszteletere nagy dinert adott. A magyar miniszterelnöknél a tegnapi és mai nap folyamán az olasz politikai és társadalmi élet, valamint a diplomáciai testület számos kitűnősége leadta névjegyét. Bethlen István gróf m:gyar miniszierelnököt tegnap délután 4 órakor fogadia Mussolini olasz miniszterelnök. A magyar miniszterelnök Nemes gróf quirináli magyar követ és KhuenHéd.rváry gróf köve ségi tanácsos kiséretében jelent meg. A bizalmas értekezés háromnegyed óra hosszat tartott, mely után a miniszterelnök és társai másfél órán keresztül Contarinivel, a külügyminisztérium vezértitkárával értekeztek. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter a hét folyamán a római pénzügyi körökkel fog tanácskozást folytatni és előreláthatóan szombaton tér vissza Budapestre. Amennyiben péntekig sikerülni fog minden irányadó olasz tényezővel lefolytatni a szükséges tárgyalást, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter együtt fognak hazajönni Budapestre, ha azonban addigra a tárgyalások nem nyernek befejezést, Bethlen miniszterelnök egyedül tér vissza, Kállay pénzügyminiszter pedig néhány nappal meghosszabbítja római tartózkodását és ebben az esetben csak kedden utazik haza Rómából. A Vó/fa-ügynökség jelentése szerint az olasz kormány holnap jog Bethlen gróf előterjesztésével foglalkozni. A jóvátételi bizottság olasz delegátusa végleges utasításokat fog kapni, melyek kétségkívül megfelelnek Olaszország eddigi magatartásának. A jóvátételi bízott ág tegnapi döntésével kapcsolatosan Párisból jelentik, hogy Franciaország és a nagyhatalmak delegá usai nagy erőfeszítéseket tettek a magyar kérdések tejesítése érdekében. A kiíántánt azon fáradozik, hogy Franciaországnak nehézségeket okozzon. A párisi sajtóban tendenciózus híreket terjeszt el, sőt diplomáciai eszközökkel is .megkísérli pressziót gyakorolni Franciaországra. A Stampa tudósítója arról értesül, hogy a párisi jóvátételi bizottság döntése a magyar Irérdésben c?£k akkor fog bekövetkezni, ha Olaszország delegátusa már megkapta az instrukciót. Igaz, hogy a jóvátételi bizottság olasz tagja már kapóit általános utasításokat a Magyarországra legkedvezőbb módozat elfogadására, de Mussolini súlyt helyez arra, hogy a végkgei utasítást a magyar miniszterelnökkel és pénzügy minÍKZterrei való tanácskozás után fogja a párisi olasz delegátushoz eljuttatni. Az olaez sajtó. Az olasz lapok valamennyien melegen üdvözlik a magyar nem;et kiküldötteit megérkezésük nspián. A Tribuna, az II Mondo, a Popolo és sz Idea Nazionale közli Bethlen István miniszterelnök életrajzát Az Epoca vezércikkben arról biztosítja a magyar miniszterelnököt és a magyar nemzetet, hogyha másutt megértésre nem találtak, Olaszországban őszinte rokonszenvvel fogadják Bethlent és társait, raert a magyarság ügye Olaszország ügye. A római Tribuna irja: Bethlen gróf már rövid olaszországi tartózkodása alalt is meggyőződhetett arról, hogy Magyarország a jövőben is számíthat Olaszország rokonszenvére és támogatására. Ann it mindenesetre elért, hogy Magyarország íígye nemzetközi fórum előtt van felvetve s kétségtelen, hogy rövidesen nem fog lekerülni a napirendtől. A kis intant egyes államainak törekvése odairányul, hogy ezt a kérdést továbbra is függőben tartsa, a nagyhatalmak törekvése azonban az, hogy valamilyen döntést hozzanak létre. A megoldás csakis . abban állhat, hogy Magyarországon gyökeresen J segítsenek, mert csakis ezen az uton lehet Európa közeli keletén rendet teremteni. Az angol lapok. A Manchester Guardíán a következőket irja: Ndgyon szerencsétlen dolog a francia propaganda szempontjából, hogy mindtfh olyan elvi állásfoglalásban, amely nemzetközi együttműködésre irányulna, Franciaország ellenséges szerepet foglal el. Példa erre Magyarország ügye. A jóvátételi bizottság britt és olasz tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországnak hasonló kölcsönt engedélyezzenek, mint aminőt Ausztriának nyújtottak, edenben Franciaország a kisántánt államainak támogatásával meghiusítja a segítséget. Franciaország azt akarja, hogy jóvátételt fizessenek, ha nem is a magyarok, akkor a kölcsön aláírói. Ennek az állásfoglalásnak eredménye rövidesen mutatkozni fog, ha csak Franciaország nem téríti más útra a kisánlántet és nem csatlakozik a britt állásponthoz. A Pali Mail Gazette nemrégiben meglehetősen kedvező hangü cikket irt Magyarországról, de a sorok között éreztetni engedte azt az álláspontot, hogy a világháborúban M gyarország volt Németországnak leghűbb szövetségese és ezért bizonyos retorziók méltán érhetik. A Magyar Távirati Iroda londoni levelezője a lap szerkesztőségéhez intézett levelében j rámutatott arra, hogy még abban az esetben is, ; ha igaz lenne a lap megállapítása, akkor" is ; túlságosan büntették Magyarországot. Emléke» zetébe idézte, hogy a háboru alatt Magyarország volt az egyetlen az e'lenséges államok sorában, mely az ott élő angol állampolgárokat