Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-17 / 110. szám

SZE QBD X-J l békében és szabadon hagyta. A lap készséggé! sietett helytadni a közleménynek és az említett cikk irója kijelentette, hogy távol állott tőle, hogy hangulatot keltsen Magyarország ellen. Egy francia képviseld Bethlen útjáról. Bethlen István gróf miniszterelnök és Kallay pénzügyminiszter párisi tartózkodása kapcsán a MTI. párisi munkatársa előtt legutóbb Charles Bares képviselő a következőkép nyilatkozott: — Minthogy a kamarának annakidején ugy tetszett, hogy Ausztriának az ötvenmillió frankot megszavazza, nem látom be, miért utasítsa vissza Tanácskozás a fixfizetésiiek helyzetéről. ezt a segélyt, melyet Magyarország kért tőlünk. Ha már egyszer eboe a játékba belefogtunk, sajnos, folytatni is kell azt. Igy tehát nem látok okot arra, miért ne engedélyeznénk Magyarországnak bizonyos támogatást. Mindazonáltal azt keli remélnem, hogy kivételes engedékenységünkkel nem fognak visszaélni. Ami a zálogjogok felfüggesztéséi illett, ezt a kérdést sem lehet örökké függőben tartani, hanem valamikép meg kell oldani. Ugy vélem, egyébiránt nem szabad Magyarországot továbbra is megfosztani azoktól a gazdasági eszközöktől, melyeknek ezidőszerint hijjával van. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az ellenzéki polgári képviselők által kiküldött végrehajtó bizottság: Szilágyi Lajos, dr. Sírausz István és Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselők szerdán délután 6 órakor folytatták a kormánnyal a f xfizetésüek érdekében a mult héten megkezdett tárgyalást, amelyen a kormány részéről Daruváry h. miniszterelnök, Walkó Líjos helyettes pénzügyminiszter, dr. 0 rtler Kálmán helyettes államtitkár, dr. Jakab Oszkár osztálytanácsos vettek részt. A tárgyalásnak ezúttal is az volt a célja, hogy ugy a kiküldött nemzetgyűlési képviselők, mint a kormány tagjai kölcsönösen informálják egymást a fixfizetéeü alkalmazottakat érintő összes kérdésekről. A tárgyalás a késő esti órákig eltartott. A közigazgatási reform. A közigazgatási reform további sorsa a nagy politikai szélcsendben is erősen foglalkoztatja a politikai pártokat. Különösen az a része keltett nagyobb emóciót, amely szerint a belügyminiszter a törvénytervezet alapelveiből nem enged, csak részletkérdésekben hajlandó módosításokra. Ebben a kérdésben nem csak az ellenzék egyöntetű és nyilt állásfoglalása veti előre árnyékát, hanem magában a kormánypártban is igen éles ellenzésre talál. A kormánypirtoa kialakult felfogásról a következő érdekes információt kaptuk: Az egységes párt tekintélyes része az agrár demokrata kisgazdák és a most Nagyatádihoz szegődött Sehandl csoport és Qömbasék is a leghatározottabban ellenzik a közigazgatás reformját és a bemutatott tervezet ellen a leghatározottabb harcra készülnek. Tekintettel arra, hogy számuk körülbelül 70 főre tehető, ezzel a reformtervezet sorsa eldöntőttnek nyilvánítható. Nyíltan hangoztatják, hogy ebből a tervezetből j jórcsüben magukévá tették, sem tartják időszerűnek a reform szőnyegre kerülését. Egyébként maguk a reform mellett állást foglalók is a részletkérdésekben éles ellentétes állásponton vannak egymással. A vármegyék és városok, amelyeknek képviselői az első közigazgatási ankéten részt vettek, már ott nem mutattak egységes állásfoglalást a tervezettel szemben. A városok polgármesterei az ankét előtt összegyűltek, kifogásaikat megbeszélték és azt Somogyi Szilveszter fejtette ki az ankét előtt, amelyen rajta kivül még többen szólaltak fel és azt a meggyőződésűket juttatták kifejezésre, hogy a városok reformját külön kell választani a vármegyék reformjától és egész külön törvényben kell elintézni. Miyer, Sehandl ée örffy Párisba utaznak. Mayer János és Sehandl Károly holnap Párisba utaznak, ahol résztvesznek a nemzetközi szövetkezeti kongresszuson. A kongresszus titkársága nemcsak a magyar kormányt hivta meg, hanem kifejezte azt az óhajtását is, hogy a magyar gazdasági testületek is képviseltessék magukat a párisi kongresszuson. Mayer János ma délelőtt a földmivelésügyi minisztériumban tanácskozott a párisi ut részleteiről nagyatádi Szaüó Utvánnal. Mayer Jánost és Sehandl Károlyt utJukra elkísért örffy Imre nemzetgyűlési képviselő, valamint Blaskovich Sándor a magyar gazdasági egyesülelek képviselőiként. Az ellenzék és a tisztvieelőkórdés. Ma délután a köztisztviselőkJrdéásel összefüggő ügyek rendezésére megválasztott ellenrendezésére zékí végrehajtó bizottság folytatta tanácskozáebben a formában törvény sohasem lesz. Még I sát Daruváry Oéza helyettes miniszterelnökkel azok is, akik egyébként a reform tervezetét I és Valkó Lajos helyettes pénzügyminiszterrel. i'juuíjLfiin - rrre i~ "i 111 Ötszázhatvanhárommilliós városi póthite). (4 Szeged tudósítójától.) Szerdán délelőtt ismét zárt ajtók mögött ülésezett a város tanácsa, nem csak a szó általános értelmében, hanem valósággal zárt ajtók mögött. A táncterem nagy barna ajtajában az ülés előtt kétszer is megfordították a kulcsot. A titkos ülés sokáig tartott, tiz órakor kezdték meg és még a déli harangszó is együtt találta az egész tflp ácsot. A zárt ajtók mögött több kisebb jelentőségű kérdésen kivül a városi politika legfontosabb és legaktuálisabb problémáját, a póthitel üg»ét tárgyalta a tanács A pénzügyi helyzetet Scultéty Sándor főszámvevő ismertette. Bemutatta póthiteliervezetét s azt a tanács hosszabb vita után a további tárgyalások alapjául elfogadta. Az elfogadott tervezet szerint a város háztartásának a jelenlegi viszonyok között még 562,679 457 korona költségvetésen belüli póthitelre van szüksége. Erre a póthitelre 562,731 000 korona fedezetet talált a számvevőség. Az ötszázhatvanhárommilliós póthitel nem éppen lassan növekedett ilyen nagyra. Ezt a karriért mindössze két hónap alatt futotta meg. Két hónappal ezelőtt ugyanis, amikor először foglalkoztak a torony alatt komolyan azokkal az uj tervekkel, amelyek a városi alkalmazottak javadalmazásának teljes áthárításával nehezedtek a városra, csupán ötven-hatvanmillió korona póthitelről volt szó. Időközben azonban ezek az áthárított terhek veszedelmesen meggyarapodtak. A rendkívüli segélyeket kétszer is feleme ték. a lakbérilletmények is emelkedtek, emelkedtek a nem szórásán vett városi alkalmazottak ellátás váltságösszege és a drágulással arányosan emelkedett a város minden egyéb kiadása is. Iüy ezen a látszólag nagy póihitelen még csodálkozni sem lehet, hiszen a mult év nyarán, amikor a közgyűlés ugy az általános, mint a részletes tárgyalás mellőzésével elfogadta a tanács kétszázmillió korona költségvetéstervezetét, mindenki tudta, hogy az állandóan változó értékviszonyok miatt úgyis illuzórikus minden hosszabb időre szóló költségvetés. Fejegyeztük az ötszázhatvanhárommilliós költségvetés néhány fontosabb tételét és ezek teljesen megvilágítják a város lehetetlen pénzügyi politikáját. A legnagyobb tétel természetesen a városi alkalmazottak felemelt lakbérére és rendkívüli segélyére szükséges póthtel: 250,000 000 korona. A többi mind eltörpül mellette. A városi vízmüvek fentartására a költségvetési előirányzaton kivül — természetesen a jelenlegi árviszonyok mellett — az év végéig még tízmillió korona szükséges, a szivattyútelepekre kétmillió, a vágóhidra nyolcmillió, a sétányok rendbehozására két és félmillió,, kövezői munkákra tizenkét és félmillió, köbeszerzésre nyolcmillió, aszfaltja vitásra húszmillió, földadóra harmincegymillió, forgalmi adó kezelésre tizenötmillió, irodai fölszerelésekre, nyom' tatványokra tizenö millió, köztisztasági üzemre huszonnyolcmillió, uleavilágitásra — az egységárak felemelése miatt — ötmillió, a tűzoltók ruházatára négy és félmillió, a szegényházra, Szeged, 1923 májas 36. népkonyhára és árvaházra ötvenkilencmillió, közúti hid javítására két és félmi lió, a röszkei plébánia építésére három és félmillió és nyolcadik áriézi kútra húszmillió. A póíhitel fedezetét a számvevőség a költségvetési előirányzaton felül befolyó többletjövedelmekben találta meg. A város ugyanis a mult hónapban úgyszólván az összes városi javadalmakat felemelte, a százalékos díjtételek pedig az árak emelkedésével automatikusan emelkedtek. A bérföldek többletjövedelme természetesen a legnagyobb, a számvevőség számítása szerint az év végéig körülbelül 220,000.000 koron*. A számvevőség az ősszel fizetendő földbéreket hozzávetőlegesen húszezer koronás búzaár alapján kalkulálta, önkénytelenül támad a kérdés, hogy hány százmillió koronával leU volna nagyobb a többletjövedelem, ha a város hatósága a békebeli bérértékek nívójára emeli a földbéreket minden vonalon és a négy-, nyolc-, illetve a mostani tizenkétezer koronás búzaárak helyett a tényleges búzaárakkal számol. A számvevőség százmillió koronára kalkulálta az általános kereseti adóból befolyó jövedelmet, tízmillióra a fübér-jövedelem tízmillióra a vigalmi adó és hetvenhárom millióra a forgalmi adó jövedelem költségvetési előirányzaton felül befolyó részét. A torony alatt egyébként ezt a számvetést sem tartják véglegesnek, mert az év végéig még nagyon sok viz folyik le a Tiszán és nagyon megváltozhatnak a gazdasági viszonyok. Azt azonban mindenki tudja, hogy a jövő évi költségvetésben már nem milliók, hanem milliárdok fognak szerepelni, hiszen ezzel a póthitellel, ha nem is érte el a város háztartása az egy milliárdot, de nagyon megközelítette és valószínű, hogy az év végéig át is lépi. A tanács által elfogadott póthitel-tervezetet még a közgyűlés előtt letárgyalja a pénzügyi bizottság, amely néhány nap aulva, valószínűleg az ünnepek után, összeül. A tanács által elfogadott póthitel-tervezetre teljes joggal lehetne néhány észrevételünk, mert nagyon sok lényeges tétel vagy tejesen hiányzik. vagy — hogy ugy mondjuk — túlságosan szelíden szereper benne. A kovez«si muuUh,. például a tanács mindössze tizenkét és félmillió koronát irányzott elő, ennyiért a mai árak mellett még egy rövid utcát sem köveznek ki. A legszembetűnőbb azonban a póthitel fedezete. A városi bérföldek többletjövedelme ugyanis kétszázhuszmillió korona, ezzel szemben a különböző városi javadalmak többletjövedelméből fedezik az ötszázhatvanhárom milliós póthitel nagyobbik felét. A városi javadalmak természetesen a város lakosságát, a kereskedőket, az iparosokat, a tisztviselőket és a munkásokat terhelik elsősorban, akik ezekérj a terhekért vajmi kevés ellenszolgáltatást - kspnak. A rossz kövezeteken legfeljebb a nyakukat törhetik ki, a sétányokon a porba fulladhatnak, a világittatlan utcákon falnak mehetnek, élvezhetik a nyári vizmizériákat, a tavaszi talajvizeket és várhatják rendületlenül a lakáskérdés megoldását. A földbérlők ellenben szépen gyarapodhatnak a város vagyonából a város belső lakosságának rovására. Az aránytalanság tehíi nem igen indokolt. Sir Sámuel Hoare angol légügyi államtitkár Európába utazik s utján meg fogja szemlélni a kontinens légi útjait. Valószínűleg holnap indul Croydonböl Rotterdamba. Innen Brüsszelbe utazik, hol vasárnap reggelig marad. Brüsszel után Kölnbe megy, hol Godley tábornoknak, a rajnai hadseregnek a vendége lesz. Kölnből Párisba repül, hol francia hivatalos légi körökkel találkozik. Az államtitkár visszaérkezésének időpontja még nincs megállapítva. Bz az első eset, hogy egy angol vagy külföldi miniszter európai légiutanat. vesz igénybe,' melyek kizárólag a kontinens városai számára készültek. — KÜLFÖLD. Vorovszki holttestét ma délelőtt Zürichen és SchafhauRenen át Moszkvába szállították. — Hotspring főutcáját óriási áradá , öntötte el. Eddig 17 halottat húztak ki a vizböl. Egy villámcsapás lángba borított egy házat és a tüzveszedelem az egész várost fenyegeti. Több ember bentégett a tűzben. — Laborban (Britt India) a rendőrség 70 agitátort tartóztatott le. Valamennyien a moszkvai bolsevista propagandaiskolának voltak haligatói. — A lengyel kormánnyal tegnap hivatalos formában közölték, hogy Ferdinánd oláh király junius elején Varsóba érkezik s innen Krakkóba utazik. Mindkét városban bizottság alakult, amely a király ünnepélyes fogadásának előkészületeivel foglalkozik.