Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-09 / 104. szám

8 SZEGED kodnia kell. Javasolja, hogy mondja ki a bi­zottság, hogy a fixfizetésekel és a munkabére­ket hozzák arányba a drágasággal és állapít­sák meg törvényesen az árakat. Bíró Pál véleménye szerint helyesebb lett volna elhalasztani a bizottság tárgyalásait addig, amig államférfiaink vissza nem térnek külföldi utjukról. Vázsanyi Vilmos nem nézi optimizmussal a bizottság tárgyalásait, mert már a mult nyáron SöiTl sikerült megállítani a drágaságot. Nem tud állást foglalni az uj indítványokkal szén­bén. Szivesebben számit arany koronában, mint buzavalutában. A drágaság kérdésén nen vál­toztatott volna a buzavalutára való áttérés. 0 azt hiszi, hogy a drágulás a gabona szabad­forgalma helyreállításának következménye. Haller István azt várta, hogy a kormány ezen az ülésen elö fogja terjeszteni program­ját. Nézete szerint a mostani közgazdasági po­litika nem vezet jó eredményhez. Kifogásolja a cukor drágulását, a búzaárak alakulását. Kéri a kormányt, foglalkozzék behatóan ezekkel a kérdésekkel és közölje terveit, hogy azokat a bizottság megvitathassa. Bugyi Antal véleménye szerint a drágaságot valóságos stabilizáció szüntetheti meg. A búza­árak mesterséges leszorítása nem igazságos. A buza nincs világparitáson, mert Chicagóban is alig valamivel olcsóbb a buza. mint miná­lunk. A ruházati cikkek sokkal nagyobb mér­tékben drágultak. Bud János miniszter bejelenti, hogy a bi­zottság legközelehbi ülésén részletesen kíván foglalkozni a kérdésekkel. A gabonaáraknál csak a spekulációt akarja erőszakkal megaka­dályozni. Áprilisban O.lOVi-es korona mellett 20.000 korona volt a buza ára és bár a ko­rona nem esett, mégis felment 30.000 koro­nára. Az érdekeltségek ismét elismerték, hogy a spekuláció dolgozott. A spekuláció buza árai ma már meghaladják a külföldi buza árát. Cukorból esik a felesleg ment ki az országból. A szükséglet teljesen fedezve van az uj terme­lési időszakig. s Heinrich Ferenc elnök indítványára a bizott­ság elhatározta, hogy legközelebbi ülését május 10-én délután 5 órakor tartja. A bizottság ülése .ste 8 órakor ért véget. A függetlenségi párt nagy győzelme a félegyházai községi választásokon. Kiskunfélegyházán a községi választások vasárnap zajlottak le. összesen 100 városi kép­viselőt választottak. A választás 11 körzetben folyt. Horváth Zoltán pártja 10 körzetben győzött. A megválasztott képviselők közül 91 függetlenségi, 48 as Kossuth Lajos-párti és csupán 9 az egységespárti. Végrehajtási utasítás — három év múlva . . . Most került a nyilvánosság elé a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. t. c. kiegészítéséről készült előadói javaslat. Ennek a törvénynek a célja a földbirtok helyesebb megoszlását sza­bályozó rendelkezésekről készüli törvény szaba­tos és gyorsabb végrehajtásának biztosítás?, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, akiket 9 törvény földhöz juttatni kíván s hogy ennek következtében a mezőgazdaság terén mielőbb kialakuljon a ternelés eredményesebb fogana­tosításba vételéhez szükséges nyugodt helyzet, irányadók a következő szabályok: — Házhelyben elsősorban részesitendők mind­azok, akiknek gazdasági használatukra szolgáló belsőségük nincs és semmilyen belsőségre tör­vénnyel biztosított kizárólagos öröklési joggal nem bírnak. A juttatás nagyságának megállapí­tásánál az oldalági rokontól vagy házastárstól várható örökség egyáltalában nem, ez egyenes ági rokontól várható törvényes örökrész pedig csak akkor vehelő figyelembe, ha az a kis csa­ládi birtoknak a területét eléri. Azon az alapon, hogy nem önállóan kereső, nem zárható ki a juttatásból aki valamely kisgazdaságban kisegítő családtag (fiu, nő, sib.), aki hadiárva, aki hadi szolgálatát híven teljesítette, aki családot alapí­tott, vagy közvetlenül családalapítás előtt áll. 4 gazdasági cselédeket, amennyiben sorrendben igénybevehető ingatlan rendelkezésre nem áll, abból az igénybevételt szenvedő ingatlanból kell kielégíteni, amelyen alkalmazásban vannak, illetve voltak, a kishsszon^érlő földműves, aki­nek a kis családi birtok megfelelő megműve­léséhez kellő vagyoni ereje és képessége van. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodó kis családi birtok akkora föld, amekkora a helyi viszonyok szerint átlagosan egy öttagú földműves család­nak kellő szorgalma és megfelelő gazdasági felszerelése mellett rendszerint kielégítő megél­hetést biztosit. A földhöz juttathatók névjegy­zékét a községi elöljáróság köteles összeállítani. Munkálatát a tárgyaló biró felülvizsgálja, kiiga­zítja, vitás esetben pedig az Országos Földbir­tokrendező Bíróság dönt. Az elnöki tanács tagjai az elnök, a másodelnök, a bírósági ta­nács elnökei, két biró, két gazdatag, a földmű­velésügyi miniszter és a pénzügyminiszter jelö­lése alapján kinevezett egy-egy tag. Hitározat­hozatalához legalább 7 tagnak jelenléte szükséges. -— Ingatlan elidegenítésének tudomásul véte­lét az Országos Földbirtokrendező Bíróság csak akkor tagadhatja meg, ha a földmivelésügyi miniszter az elővásárlás jogával élni kiván. Az állami elővásárlási jog alapján megszerzett in­gatlanok mikénti értékesítése fölött a felügyele­tet a földmivelésügyi miniszter gyakorolja. Hi­vatásos gazdának nem lehet tekinteni azt, aki maga csak birtokának megszerzése óta folytat kizárólagos élethivatás gyanánt gazdálkodást. Szeged, 1923 május 13. Amennyiben a vagyonváltságban felajánlott te­rület kishaszonbérlet, kishaszonbérletekkel van hasznosítva, azt az Országos Föld birtokrendező Bíróság vagyonváltságként a kishaszonbérlőnek beleegyezése nélkül aUalmasság esetén is csak akkor veheti át, ha ennek következtében a 20 katasztrális holdnál nem nagyobb területen gaz­dálkodó földműves, kish aszonbérlő kezén lév® földterület nem ke/esbedik, vagy ha a vagyon­váltságnak természetbeni leadására köteles bir­tokos más megfelelő kishaszonbérleteket bizto­sit legalább 10 évre. A javaslatot a megjelent érdekeltek előtt nyilvánosan ki kell hirdetői és a javaslatba hozott juttatásokat feltüntető kimu­tatásokkal együtt a községházán 15 napon át közszemlére tenni. — A törvényben, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban a vegyes bíróságokra, vala­mint a Kúria vegyes tanácsára ruházott hatás­kör átmegy az Országos Főldbirtokrendező Bíróságra. Ez a bíróság ebben a hatáskörében végérvényesen dönt s az ellenérték szolgálta­tásának módozatait is megállapítja. A meg­váltási ár megállapítását a földhöz juttatandó kérelmére legfeljebb 10 évre el kell halasztam. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. Román írók Váradon . . . (A Szeged tudósítójától.) A kisániánt íróinak közeledése az elszakított magyar irók tábora felé nem uj keletű dolog. A Pozsonyból ki­indult irodalmi konföderációs eszme nem ma­radt hatás nélkül és a megszállott területek magyar és idegen jrói között folyton izmosodó szolidaritás tapasztalható az elnyomatás és rossz nemzetiségi politikával szemben. Az erdélyi ma­gyar lapok mult heti számai bő részletességgel tárgyalják ezt a feltűnő és számukra jóleső kö­zeledést, amelyre legutóbb a román irók nagy­váradi látogatása adott kedvező alkalmat. A román irók meglátogatták Nagyváradon a magyar írókat, mert ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Igaz, hogy román irók nem először járlak már Vára­don, de látogatásuk sohasem volt még ennyire barátságos és jószándéku. Még a román nem­zeti párt harcos lap:ának, a Patrianak szer­kesztője, Agarbiceanu tisztelendő is elment Vá­radra, úgyis mint szerkesztő és ugy is, mint az erdélyi román parasztság naturalista novel­listája. Ott voli az intelligens arcú, de ravaszul hallgatag Victor Ejtimiu, akinek neve már tu|­jutoit RomSnia határain is, mint verses dráma­íróé. Megjárta Párist és Budapestet, alaposan ismeri és csodálja a magyar irodalmat. Verses drámákat ir és a rónán színpadon nagy nép­szerűsége van. A Prometheus cimü darabját magyarul is játsszák, a Fekete kakas és A gyöngysor c:müek pedig Romániában állandóan műsoron vannak. Legújabb alkotása a spanyol lovagkori sujet-jü Don jüan, amelyről nagy el­ragadtatással nyilatkoznak a lapok. Részt vett a látogatásban Zaharie Barsan, a kolozsvári román szinház főrendezője, a Piros rózsák cimü országokat járt szinnü rendezője. De mindenekfölött az érdekes egyéniségű Alexandru Cazaban, a tornán polgári társada­lom első novellistája, akit a román Mikszáth cimmel tüntetett ki á Nagyváradi Estilap cikk­írója. Ez a román író olyanokat mondott Nagy­váradon egy magyar kollégának, amiből idők jelét veheti észre a jó magyar szem és értelem. A beszélgetés azon a banketten folyt le, ame­lyet a város rendezett a bevándorolt és a benn­szülött irók „barátkozásának" örömére. Cazaban nyilatkozata igy hangzott: — Nehogy azt higyje, hogy a franciáktól átvettük a más népek kultúrájával szemben vsló idegenkedést is. Cseppet sem. Hogy Petőfi, Madách, Ady előttem nem ismeretlenek, azt talán fölösleges is mondanom, mert hiszen ezeket ismerni ma már hozzátartozik az általá­nos kulturához. Ady Endre grandiózus nagy­sága és csodálatos meglátó ereje a magyar iro­dalom legszebb korszakát revelálta. Dí isme­rem nagyjából az egész magyar irodalmat és mondhatom, csudák csudája, hogy egy ilyen kisszámú nép olyan pompás litteraturát termel­jen ki. A magyar nép szellemi őserejére vall ez, civilizáció és kulturális hajlamára, amit nemcsak az irodalomban, hanem más, kicsinyesebb tü­netekben is észrevehetni. Nemrég utaztam pél­dául Magyarországon keresztül. Mondhatom, Európának'yalamennyi államának vámosai tanul­hatnak udvariasságot a magyar vámhivatal­nokoktól. — Végtelenül jólesik nekem — folytatta Caza­ban —, hogy Erdélyben annyi szeretettel, meg­értéssel fogadtak bennünket. Bizony, a regát zöme ebben a tekintetben hálramaradottabb Erdélynél. Igaz, hogy Erdély sokkal régebbi kulturával dicsekedhetik és a regát nagy hálá­val tartozik neki. M rl Erdély földjén születtek a román kultura első munkásai és a regát tőlük tanult. Vájjon lehetséges lett volna-e Erdélyben a háromféle nemzetiség kultúrájának kivirágzása, ha nem békésen éltek volna egy­más mellett? Alig hiszemI Intő szózat ez a jövőre, hogy ezen a kis földön az igazi, nemes emberi élet visszatéré­sét csak a testvéri szeretet eszméének trónra­ültetésétől várhatjuk. Még érdekesebb az a néhány szó, amely hivatalos helyről esett a magyar irodalomról. Minulescu szépművészeti államtitkár szavai ezek, melyek igy hangzanak: — Tudom, hogy ebben a városban kezdte meg ragyogó utjat Ady Endre. Sokat beszélt nekem erről a poétáról Goga Oktavián. Az ős­magyar érzések vulkánja volt Ady s csodálatos nagyságát még impozánsabbá tette progresszív mentalitása. Ady Endrékre volna szüksége min­den népnek s akkor a megértés utja simábbra épülne az egyetemes boldogság telé. — Jói ismerem Biró Lajost és sokra becsü­löm Ignotust. A mai íróink táborában sok szó esik mostanság Móricz Zsigmondról. A magyar néplélek nagyszerű megszólaltatója ő s mind­annyiunkat öröm tölt el, hogy ezen a mesgyén Erdélynek is megvan a maga kivételes tehet­sége: Gulácsy Irén. (A Szegedről elszármazott Páiffyné Qulácsy Irén A kincs cimü darabját nemrég mutatták be óriási sikerrel Kolozsváron. A darab egy tápéi népies történet és azt írják róla, hogy A bor után A kincs következik, mint a lejjobb magyar dráma. A szerk) Ko­lozsváron magam tapasztaltam legfrissebb müvé­nek ragyagó hatását. Tabéry Gézáról is igazán jó véleménnyel vagyunk és néhány román nyel­ven megjelent irása után különleges érdeklő­déssel fordulunk felé. — Banu miniszter ur már elutazásunkkor felhívta figyelmünket Nagyváradra, erre a jelen­tős magyar kulturcentrumra. Az itteni magyar zsurnalisztika fejlettségét bámulattal láttuk. Hegedűs Nándor el nem mondott beszédét (a cenzúra nem engedélyezte!) lefordította nekünk Rebrenau irótársunk románra. Kár, hogy köz­vetlen szavakkal nem válaszolhattunk neki, de hangsúlyozom, hogy mindenben egyetértünk vele és hogy ez a mi tiszteletünkre készült beszéd el nem hangozhatott, azt mi fájlaljuk a leg­jobban. Sajnos, hiba törlént itt s bár tévedni emberi dolog, én ugy érzem, hogy néha bűn is . íme, a román irók szolidaritása a magyar írókkal a román cenzúrával szemben. Idők jele és a sors iróniája ez ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom