Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

Szeged, 1923 május 8 tározala, ha momentenfán meg is felel a célnak, gyakorlati értéke vajmi kevés van, egy részt, mert tulajdonképen a főorvos előterjesztésének diplomatikus megkerülését jelenti. Ha a járványkórház lakóit ugyanis csak akkor helyezik el máshol, amikor már megtörtént az első megbetegedés, fizikailag nem jut idő grra, hogy a kiürítendő helyiségeket kitakarítsák. A tisztaság pedig mégis cssk e'ső feltétele a járSZEGED vány elleni küzdelem sikerének. Másrészt pedig a tanács határozata ezt a fontos közegéságügyi kérdést nem oldja meg véglegesen. Az ujszegedi járványkórháznak ninc? állandó jellege, tulajdonképen nem is kórhá?, nagyobb járvány esetén abszolút nem érne semmit, mert tftlán harmincnál több férőhely nincsen benne. Ajárványkírház problémája tehát szintén olyan prob léma, amely halogatással nem igen oldható meg. •MAVlVlXiWLWtVllVr^^ A tanácsnak nem kell a hivatal-palota. (A Szeged tudósítójától) Több izben foglalkoztunk már a Rákóczi-térre tervezett állami hivatalpalota ügyével, amely egész mostanáig ugy állt, hogy a megvalósítása elé a város hatósága nem gördit súlyosabb akadályokat, csupán a kiszemelt telek átengedését köti bizonyos feltételek teljesítéséhez. A hétfői tanácsülésen azonban kiderüli, hogy a tanács a Rákóczi tér átengedéséhez egyáltalán nem járul hozzá, ami bizony ismét meghiúsít egy milliárdos építkezést ebben az építkezésre olyan nagyon vágyó városban. A hivatalpalota ügyét Regdon Qejza műszaki főtanácsos beadványa alapján Balogh Károly bnácsnok vitte a tanács elé. Regdon Gejza ugyanis azt kérte a tanácstól, hogy jelölje meg pontosan azokat a feltételeket, amelyek mellett a város átengedné a Rákóczi tér egyik felét. A beadvány fölött hosszú vita keletkezett. A polgármester álláspontja az volt, hogy a kért telket engedje át a város, de ellenszolgáltatás fejében kösse ki, ho.sy az olt építendő palotában helyezzenek el minden olyan állami hivatalt, amely jelenleg a város helyiségeiben van, vagy pedig a város bérel számára helyiségeket. A lakásínség enyhítése céljából pedig kötelezz? magát az álam, hogy legalább 20—25 modern magánlakást is épit a hivatalpaiotában. Balogh Károlynak, a kérdés előadójának körülbelül megegyezett álláspontja a polgármesterével. A Rákóczi-teret ő is átengedné, de kikötné, hogy a palota építését még ebben az évben meg kell kezdeni és két év alatt bc kell fejezni. Dr. Turóczy Mihály főügyész azonban ellenvéleményt jelentett be. A Rákóczi-teret sem feltétellel, sem feltétel nélkül nem adja. Véleménye szerint a hivatalpalota építésére más telek is megfelel, hogy egy nem, hát kettő. A térre szüksége van a városnak. Ehhez az ellenvéleményhez csatlakozott azután a tanács többsége. A főügyéíz után Fodor Jenő, 'taschler Endre, Rack Lipót és Szendrey Jenő jelentették be, hogy a teret ők sem adják és igy a polgármester egyedül maradt oz előadóval. „Milliárdos építkezésről van szó — mondotta — és most száz esztendőt dobtatok el magatoktól". A tanács határozata, véleményünk szerinti kissé — hogy ugy mo djuk — elhamarkodottMert azok az érvek, amelyek alapján a többség megtagadta a Rákóczi-tér átengedését, nagyon jelentéktelenek a város egyetemes érdekéhez képes'. Mert ha a hivatalpalota a Rákóczi-téren kivül bárhol másutt fel is építhető, de a legalkal masabb helye mégis csak a Rákóczi tér lenne. A város hatóságának szükkeblüsége egyszer már ckozója volt egy szégyenletes építkezésnek. A leszámolóhivatal hatalmas palotájára gondo lünk, amely eldugva szégyenkezik a Korcsoly atéren, pedig disiére válna a belváros bármely főterének is. „A Rákóc i-térre, mint tétre szükségünk van" — mondotta a vita hevében Turóczy Mihály, Állítását mi is aláírjuk, amennyiben a hivatalpalotától a tér még megmaradhat. Az állam ugyanis csak a felét kéri. Ha tehát a város a Mérey-u'ca felé eső részét átengedné, a fölépítendő pa'ola előtt közel kit ho das üres tér maradna, am^ly megfelelő módon parkírozva a hátteréből kiemelkedő palotával együtt egyik legszebb része lenne a városnak. A Rákócd-tér és környéke úgyis nagyon elhanyagolt, alig van városi jellege, arra pidig senki sem számi hat, hogy a város belátható időn belül beépiíi, léhát ezt a megoldási nem csak az állam írdek hanem a város fejlesztése is kívánja. A tanácsülés után kérdést intéztünk a polgármesterhez, hogy a tanácsi határozat megváltoztatásának vin-e valami lehetősége. — Ezt a határozatot nem felebbezheti meg senki — mondotta a polgármester — azonban a közgyűlésen akármelyik városatya e'le :kező í értelmű indítványt tehet. Nagyon valószínűnek 1 tartom, ho<:y meg is teszik ezt az indítványt. Szeretnők mi is, ha megtennék, mert bizonyosnak hisszük, hogy a közgyűlés helyes érzékkel mérlegelné azokat az érdekeket, amelyek a Rákóczi-tér átengedését teljesen indokolják. A francia elutasító válasz a német javaslatra A betga külügyminiszter átadía a német ügy- ! vivőnek a német jegyzékre edoít választ. Franciaország és Belgium válasza a német javaslatra kifejti, hogy Franciaország é? Belgium részéről tett intézkedések közül egy sem áli ellentétben a versaillesi szerződéssel, a német válaszban fogialt javaslatokra nézve azonban nem mondható ugyanez. A jegyzék emlékeztet arrs, hogy Németország passzív ellenállást igyekezett szervezni, ami a Ruhr-vidéken megakadályozta volna a németeknek a szövetségesekkel való együttműködését. A jegyzék utal arra a passzív ellenállásra, amely általánosságban a tisztviselők sztrájkjában, rendszeres összetűzésekben, támadásokban, szabotázsokban és büntető kihágásokban jelentkezett, igy a francia és belga katonák és hivatalnokok életét is veszélyeztette. Semmijélé német javaslat nem tehető megfontolás tárgyává mindaddig, mig a passzív ellenállás tart. A Javaslatok — mondja a jegyzék — különböző szempontokból elfogadhatatlanok. A felajánlott összeg egy nagyrészét sem teszi a jóvátételi bizottság által megállapított összegnek, nem teszi lehetővé Franciaországnak és Belgiumnak a felszabadult vidékek felépítéséi. Németország négy és fél évi moratoriumot kért. Németország azt a javaslatot teszi, hogy a jóvátételi bizottság szűnjék meg, helyébe nemzetközi bizottságot, döntő bizottságot és döntőbíróságokat ajánl. A biztosítékra vonatkozó javasatok ugyancsak határozatlanok és illuzórikusak. Franciaország és Belgium ez ujabb magyarázatokkal nem elégedhetik meg. Amire szükségük van, az a bizonyosság. Nématország a status quo anffí visszaállítását kívánja a Ruhr vidéken és a Rajna balpartján. Zálogok és jótállások nélkül nem várhatnak négy és fél évig türelmesen., g :ig Náme'orszíg jónak Iá ii azokhoz az intézkedésekhez nyúlni, amelyeket alkalmasnak találna arra, hogy egy még meghatározandó, vagy egészen jelentéktelen összeget ajánljon fel. Ez r> jegyzék Németor&zág részéről erkölcsi, politikai, gazdasági éz katonai revatisra vezeíne A jegyzék hivatkozik arra, ho^y azoknak az áldozatoknak fejében, melyeket Németország kíván, igy a gsranciák megszüntetéséi, a nemzetközi bizottságot, a Németország javéra szolgáló legtöbb kedvezményi záradékot, mely az általa elpusztított országok felett ÖZ ipari tulsu'y kihasználását is jelentené, a zálogok kiszolgáltatását síb. Franciaország és Belgum isméi csak p ipiros ígéretet kupna. A német jsvaslatokkal és az azokra adott válasszal kspcsolaíban az angol álláspont a kö vetkező: Az angoi kormány ezt tartja, hogy nem volt szükséges a Németországnak adandó válasszal sietni. A közös válasz hatásosabb lett volna. Az angol kormány elismeri u^yan, hogy a Ruhr-vidék megszállásában cs,"k Franciaország és Belgium van érdekelve, da semmi eem áll útjában a szövetségesek azon kijelen tésének, hogy a tárgyalások etlől a ténytől nem tehetők függővé. Ezenfelül különösen a forma kérdése érdekli az angol kormányt, miután a német javaslatokat hivatalosan már eifogadhatatianoknak jelentette ki. Okkal móddal a kormány valószínűnek tar ja, hogy a javaslatok kiindulási pontjai lehetnek falán az esetleges kedvezőbb feltételek mérlegelésének. A minisztertanács ma erről a kérdésről fog tárgyalni. Az angol sajtó nyíltan kifejezi csalódását a német ajánlatoknak Franciaország és Belgium részéről való visszautasítása miatt. A Times szerint a Ruhr-vidék megszállásának első pillanatától kezdve világos volt, hogy Anglia, bár a megszállásban nem vesz részt, sem a jóvátételi fizetésekről való jogát, sem a fizetési módozatokhoz fűződő érdekeit nem adta fel Nagybritannia jobban szerette volna, hogy Franciaországgal és a többi szövetségessel együtt felelhetett volna Németországnak. A német jegyzék nem kielégítő, hangja kihivó. Berlini politikai kötök a francia-belga jegyzékat rend'iivü! tartózkodóan Ítélik meg. A jegyzék íerjedelmes voltából arra következtetnek upyan, hogy a tárgyalások jonala még nem szakadt meg, másrészt azonban rámutalnak arra, hogy Poincaré ügyvédies polémiáival var. teli, aini Németország részéről is polémiát tesz szükségessé. Ez azután a'igha válna hasznára a tárgyalásoknak. Különösen & passzív rezisztencia joglatenságáról szóló francia megállapítást fogják német részről erélyesen visszautasítani. « fc György királyt és Mary királynét, akik tegnap a londoni Viktória-állomásról utaztak el Olaszország jelé, London lakossága nagy ovációban részesítette. A Viktória-állomáson megjelent lotd Curzon külügy- és lord Derby hadügyminiszter. Doverben, ahol a királyi pár hajóra szállt, az ovációk megismétlődtek. Az utazásról írván, az Obseiver megjegyzi, hogy a királyi pár utazása nem történhetett volna alkalmasabb és fontosabb pillanatban, mint most. Az olasz-angol barátság egyike a legértékesebb tényezőnek a mai világpolitikában. Az angol királyi pár az elmúlt éjszaka folyamán lépte át az olasz határt. Genuában rövid éjjeli pihenőt tartottak és vonatuk a kora hajnali órákban tovarobogott a Riviéra festői utvonalán. Déii 12 órakor repülőraj szállott fel Rómában, hogy Civita Vecchiánál jogadja a felségeket. Az angol nagykövet még a kora reggeli órákban Civita'iVecchiába utazott, hogy ott csatlakozzék a királyi kísérethez, melyet az olasz király által küldőit diszkiséiet egészít ki. Az uralkodó-pár délután fél 3 órakor érkezeit meg Rómába. A pályaudvaron a királyon, királynén, a trónörökösön, az costai hercegen és feleségén kivül Mussolini miniszterelnök várta őket a kormány tagjainak élén. Olt voltak a kamara és a szenátus elnöke, továbbá Anglia, Franciaország, Belgium, az Egyesült Államok és Japán diplomatái A vonatról György király szállott le először, utána a királyné, akik az olasz királyi család felé sietlek. A találkozás rendkívül szívélyes volt. A pályaudvarról a Quirinálba hajtattak. Az angol királyi párnak ezután bemutatták az udvar tagjait. Két órával a megérkezés után a felségek Róma egyes látványosságainak megtekintésére indultak. Az első kocsi ban György király ült Viktor Emánuel olasz királlyal, a következőben a két királyasszony. — Ujabb területeket kaptunk vissza. A határkiigazitó bizottság ma reggel aulón Szegedről Nagylakra u ázott, hogy az ottani kendergyár környékén Magyarországnak itélt keskeny földsávot birtokba vegye. — Miért utazott Foch marsall Varsóba? A Saturdai Review azt iria, hogy Foch marsall varsói és prágai látogatása nem pusztán udvariassági tény, hanem nagy katonai és politikai fon'o sággal bir. Mind Lengyelország, mind Csehorzág hadseregét francia misszió szervezte. Foch mars.'.ll szigorúan felül fogja vizsgálni a missziók munkáját s amennyiben szükségét látja, kimélyíti tevékenységüket. Lehet, hogy csak véletlen öiszet-:lálkozása az eseményeknek, de minden esetre tény, hogy Foch prágai iátogitása akkor történik, amikor Magyarország ée- Csehország közö t feszült a viszony. — KÜLFÖLD. A török szultán elszándékozik hagyni Mekkát, hogy Svájcba utazzék. — Az osztrák kormány dr. Zimmermann főmegbizottal egyetértésben megállapította a május hóra eső budget. A kiadásokra 730 milliárd papirkoronát állapítottak meg. A bevételeket 425 milliárd papirkoronára számítják. Egy hóra eső deficit tehát 335 millürd papírkorona. — Kínában mintegy ezer rabló egy vonatot Santung felé haladó útjában kisiklásra kényszeritett és az utasok közül 300-at, nagyobbrészt külföldieket, elfogott. 29 utas elmenekült, egy külföldit a rablók állitó'ag megöltek.