Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-08 / 103. szám

SZEGED Kecskeméti Antal meghalt. A szegedi társadalom vasárnapi csöndjét fáj­dalmasan riasztotta föl a hir, ho^y Kecskeméii Antal, a Mars-téri nagy mülakatos- és vas­szerkezeti-ipartelep tulajdonosa délelőtt 10 óra­kor meghalt az egyetem sebészeti klinikáján, ahová három hétlel ezelőtt beszállító ták. Az egész városban tisztelt és becsült ember halál­híre annál váratlanabbul érte tisztelőit, mert a szemre életerős Kecskeméti Antalról kevesen tudták, hogy már régóta nagy beteg ember. Mindössze ötvenhárom éves volt, de már két év óta igen előrehaladt érelmeszesedésben szenvedett s már a mult tavaszon agyvéröm­lése volt s már skkor alig tudták az életét meg­menteni. Az agyvérömlést valamennyire ki­heverte ugyan, de az alapbántalom megmaradt, pár hónappal ezelőtt egyik lábujja üszkösödni kezde t s eniatt vi ték be a klinikára. Vidako­vits professzor megoperálta, a műtét sikerült is s már kezdte magát jobban érezni, amikor ujabb agyvérömlést kapott, ez felszívódott ugyan, de elgyengült szervezete minden ellen­álló képességét elveszítette s két kinos nap után kiszenvedett. Kecskeméti Antal husz évvel eze'őtt szegény, kezdő lakatosmester gyanánt került Szegedre, de kis műhelyét fanatikus munkaszeretetével, nagy intelligenciájával, páratlan szorgalmával, atnihez páratlan becsületesség is járult, hama­rosan nagy iparteleppé fejlesztette, amelynek országos hire volt. Nemesik Szeged iparában játszott nagy szerepet, az utolsó másfél évtized legtöbb állami hídjának vasszerkezeti munkáit ő készítette. A mult év elején a jugoszláv kor­mány is többször felhívta, hogy ilyen pályáza­tokban vegyen részt, de hazafias skrupulusai erősebbek voltak, mint jóbarátai rábeszélései és nem ment bele a szerbek álial kínált üiletbe. Sajnos, ritka lipusa volt annak a magyar iparosnak, aki nem akar más lenni, csak iparos és ellen tud állni a közélet kísértéseinek. Tör vényhatósági tag volt, de a nyilvános szerep­léstől mindig irtózott s csak meghitt emberei tud'ák, mennyi nagy terve volt s milyen erő­feszítéseket végzett a szegedi iparostárs idalom ízellemi nívójának emelésére. A legönzetlenebb, a legtisztább lelkű idealista volt s a legszeré­nyebb ember, aki soha nem mutatkozott be máskép, csak igy: — Kecskeméti hkafos. Alkalmazottaival, munkásaival soha baja nem volt, még a legválságosabb időkben sem s az élettől való megindító bucsuzása tulajdonképp az volt, mikor hű emberei pár nappal halála előtt a klinikán utoljára szorították meg mes terük fáradt kezét. Nehéz munkában telt el küzdelmes élete és a munka hősét gyászolja benne nemcsak az iparosvilág, hanem az egész szegedi társadalom, amelynek a mai szétválasztó időkben kevés olyan becsült alakja volt, mint ő. A nagyszivü, csupa szere'et embert, akit öz­vegye és két leánykája sirat, nagyon őszinte részvét kiséri sirjába s koporsójánál polgártár­sai fájdalma áll diszőrséget. Temetése kedden délelőtt 10 órakor lesz Mars-téri ipartelepéről, elnémult gépjei mellől. A szertartást nagy­bátyja, Kecskeméti Ármin makói főrabbi végzi. Belvárosi Mozi Telefon: Pénztár 5Ö2. Telefon: 1 a a z g. 258. Kedden, május 8-án Csak 16 éven felülieknek! Mámoros éjszakák. Az élet komoly komédiája 5 felvonásb5n. Főszerepben: LIL DAGOVER. — Azonkívül: Ahárom bolygó. HENNY PORTÉN kalandja 6 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A molnárok közgyűlése. (A Szeged tudósítójától.) A kereskedelmi és iparkamara nagytermében tarlolta meg közgyű­lését vasárnap délelőtt 10 órakor a Csongrád­és Toron'ál vármegyei Molnárszövetség. Eszes Imre elnök megnyitó beszéde után dr. Hunyadi Vass Gergely terjesztette elő titkári jelentését, m8jd Tombácz István pénztáros számolt be a szövetség pénzügyi helyzetéről. Mindkét előter­jesztőit tudomásul vették. A közgyűlés legfontosabb tárgya a jövő évi termés és az ezzel kapcsolatos gazdasági hely­zet megbeszélése volt. Az állam é3 a vámmal­mok viszonyának helyes szabályozásának első feltétele a teljes őrlési szabadság. Az őrlési adó kivetésénél az 1922—23. évi kontingenst vegyék alapul, vagy ha ezt nem fogadnák el, ugy vegye az állam saját kezelésébe a malmokat és a Jövedelem husz százalékát adja a malmosok­nak. A malmosok megadóztatása a többi tár­sadalmi osztályokéval egyenlő mértékű legyen. Bauer Gyula az álhm rossz gazdasági poli­tikájáról beszél, amellyel a malmokat leszorítja a boldogulás útjáról és teljesen lezülleszti ezt az ipatt. Ha a malomipart felszabadítanák, a fellendülés utján felszaporodott adójövedelemmel biztosithatnák az ország ellátatlanjainak gabona­szükségletét. Bárczay Gábor, az Országos Molnárszövetség társelnöke szerint az állam csupán kényelmi okokból tartja fenn a közellátás háborús rend­szerét. Egyenlő teherviselést akarnak a többi osztályokkal. A molnár 15 százalékos őrlési jutalékából az őr ési adótörvény öt százalékot vonai le, de az elmúlt évben ezt a levonást rendeletileg tiz százalékra emelték fel. Ezzel szemben az adó is maradt olyan nagy, mint azelőtt volt. Fel kell világosítani a kormányt, hogy a molnár'par ma nem aranybánya, hanem egy lerongyolódott ipar, amely megrongálódott felszereléséi nem tudja pótolni. Bárczay a sza­badforgalom hive, mert a szabad verseny jobbá és olcsóbbá tenné a lisztet. Az őrlési adótör­vény a termelőnek kedvez és tönkreteszi a mal­mokat. A hatósági lisztellátás rossz üzlet az államnak, amelle.t az ellátatlanok is rossz lisz­tet kapnak. Mindez arra kényszeríti a malmo­sokat, hogy szabálytalanságokat kövessenek, mert exiszlenciájukat fenyegeti a mai gazdasági politika. Eszes Imre elnök Hunyadi Va38 Gergely ha­tirozati javaslatát terjesztette be ezután, amely szerint a malmosok követelik a teljes őrlési sza­badságot. A közgyűlés elfogadd a javaslatot és egy tizenötös bizottság kiküldését rendelte el, amely ebben az irányban tárgyalásokat folytat a kománnyal. Jutassy Ödön, az Országos Molnárízövetség főtitkára szerint nem szabad erőszakos lépése­ket tenniös a kormánnyal szemben, hanem diplomatikus módon kell megdönteni a kormány mai helytelen felfogását és i^y kell törekedni a szabadforgalom elérésére. Reméli, hogy ilyen eszközökkel már ebben a termelési évben is je­lentős eredményeket érhetnek el. Thierring Gusztáv ipariskolai igazgató mon­dott ezuán köszönetet az elnökségnek, mert lehetővé lette egy maiomipiri tanfolyam létesí­tését és fentartását. Végül elhatározta az elnökség, hogy a szö­vetség tagsági dijait a kontingens egy százalé­kára emeli fel, azután az elnök bezárta az ülést. Brilliáns, arany, ezüst ékszer, kinaezüst és műtárgyakért rendkívül magas árat fizet FischerTesívérek ékszerészek TOV7 Szeged, Kárász-u. I Telefon 10-65. Szeged, 1928 május 8. 25,000.000 koronát nyerhet a m kir, osztálysorsjáték tervezete szerint. Sorsjegyek eredeti ára: 7i 7. lU K 800 — 400 — 200 — Húzás május 15. és 17-én. Kelen Hugó bank és váltóüzlete Szeged, Aradi-utca 7. 809 Jiireic — Mikes püspök Rómába utazott — repülőgépen. Az a Junkers-repülőgég, mely Francesco Baracca pilóta vezetésével gróf Mikes János szombathelyi püspököt hozta Rómába, ma szerencsésen leszá'lt a római repülőtéren. — A városi tisztviselők lakáspénze. Az állami és vármegyei tisztviselők lakáspénzére vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet alapján a város lanácsa hétfőn foglalkozott a városi tiszt­viselők lakáspénzének megállapításával. A tanács ugy határozott, hogy a tisztviselők lak­bérét éppen olyan arányban emeli, mint ahogyan az állami tisztviselőkét emelték. — Borzalmas repülőgépkatasztrófa a fő­városban. Vasárnap véletlen szerencsétlenség érle Budapesten a délelőtt fiiszállt hidroplán utasait. A repülőgép az összekötő vasúti híd pesti oldalán eddig meg nem állapított módon lezuhant. A repülőgépet Birczay István pilóía vere'fe, közvetlen mellette ült Schmidl Károly szere'ő, bent az utasfülkében ült Mandl Samu 49 éves régiségkereskedő feleségével, valamint fia, Mandl Hugó és felesége szül. Haupt Anna. Délelőtt 10 óra 20 perckor indult el a repülő­gép, Bsrczay mikor vagy ezer mélerre elha­ladta a vasúti hida', vissza akart fordulni. Fél 11 óra előtt 5 perccel kanyarodni kezdett a géb, lassan fordul', fordulás közben a Duna f'lett a repülőgépet a part felé vitte a pitót?, 1200 méter magasságban fordulás közben szo­kás szerint megállították a motort. Ebben a kanyarodásban érte utol a mindinkább erős­bödő siélioham. A gép már-már megfordult, amikor az alulról jövő ssél meglendítette. A motor ekkor már nem kattogott. A földön álló szemtanuk szerint a gép szempillantás alatt inogni kezdett és gyors iramban zuhant a fölre. A föld felett bukfencet vetett, majd nagy erő­vel az orrával a kavicsos parira zuhant, ugy hogy óriási robaj hallatszott. Két folyamőr, aki a közelben teljesített szolgálatot, odarohant az összetört géphez. A zuhanás pillanatában a kettévált uasfíllkéből kieset: Mandlné a földre, mig férje koponyacsonttörést szenvedett és nyomban meghalt, Ugyanekkor a kikötőigazga­tóság két tisztviselője gyógy- és kötszerekkel sietett a szerencsétlenség színhelyére. Rövide­sen megérkeztek a mentők is. A rendőrség a szerencsétlenség hírére nagy készültséggel jelent meg a helyszínen. A sebesülteket egyenként vitték el autón a mentők. Schmidt Károly sze­relőnek a bal térdkalácsa tört el. — A polgármester Budapestre utazott. A polgármester hé főn délután ismét Budapestre utazott, ahol több városi ügyet akar elintézni. Budapesttől kedden, vagy szerdán este érkezik vissza. Távolléte alatt Bokor Pál helyettes pol­gármester helyettesíti. —A határincidens ügyében lefolytatott vizsgálat a csehek kudarcával végződött. Az angol sajtó a Reuter budapesti távirata nyo­mán megáliapitja, hogy a cseh határincidens ügyében lefolytatott vizsgálat a csehek kudarcá­val végződött. — A Meteorologiai Intézet időprognózisa: Egyelőre derült meleg, később livatarra hajló idő várható hőcsökkenéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom