Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

8 SZEGED rendkívüli minisztertanácsban tárgyaljon. A jóvátételi bizottság határozata ügyében a mi­nisztertanács aránylag rövid ideig tartott és azon a földreformról sem tárgyaltak érdemben, mert annak tervezete egyelőre még kint van az illetékes érdekeltségek véleményezése alatt és csak azok beérkezése után fogja azt a föld­mivelésügyi miniszter a minisztertanács elé terjeszteni. Ma délelőtt 11 órakor az ántánt jóvátételi bizottságának határozatát magyarázó hivatalos közlemény megérkezése után Bethlen István gróf miniszterelnök tanácskozásra ült össze Daruváry Oéza igazságügyminiszterrel. Ezen a tanács­kozáson állapították meg a legközelebbi teendő­ket s a magyarázó szöveg közzétételét, amely eíöretáthatólag ma délben megtörténik. Tegnapi lapunkban a MTI jelentései alapján megirtuk, hogy a jóvátételi bizottság határoza­táról más jelentés érkezett tegnapelótt Buda­pestre, mint Bécsbe, ma reggel az Havas-iroda a kővetkező pontos szöveget táviratozta meg a Magyar Távirati Irodának: „ Valahányszor a jóvátételi bizottság kölcsőn­kibocsátásra hatalmazza fel Magyarországot, fenntartja magának a jogot, hogy a kölcsön összegéből a Jóvátétel céljaira előre levonjon egy részt, mely előzetesen nem lévén megállapítva, O-tól az egész Jegyzett kölcsönösszeg erejéig terjedhet A külföldi visszhang. A Manchester Guardian élís hangon megrója Franciaország állásfoglalását a magyar kölc&ön ügyében és rámutat arra, hagy a kölcsön meg­valósítása a Népszövetség utján sem lett velna olyan könnyű, még kevésbé a most választott megoldási mód mellett. A Daly News szerint az angol-olasz tervezet megh:asulása súlyosan hátráltatni fogja a közép­európai viszonyok megszilárdulását. Nyilván­való, hogy a francia terv mellett kölcsönről nem lehet szó, ha csak a franciák nem hajlandók d.ficitjük növelésére a saját zsebükből terem­teni dó a pénzt. Ugylátszik, hogy Franciaor­szágol döntésében az a féielem vezette, hogy a határozat esetleg visszahat a ruhrvidéki helyzetre Több londoni lap hosszabb nyilatkozatot kö­zöl sir Wiliiam Goodtól, aki alaptalannak tartja a kiiántántnak azt a gyanakvását, hogy M*gyar~ ország nagy összeget költ fegyverkezésre. Közli a mugyar katonai kiadások teljes összegét és rámutat arrs, hoey az sokkal kevesebbet költ, mint Ausztria a Népszövetség ellenőrzése alatt katonai célokra. Zunmerman számadatai azt mu­tatják, hogy a jóváhagyott osztrák katonai költ­ségek 15 9 millió arany koronával magasabbak, mint Magyarország katonai költségei. A rendőr­ség te csendőrség költségei, melyeket szintén kifogasoltak, szigorúan arányban állanak ax orsiág szükségletével. A hadseregre és belső igazgatásra fordított költségek részben a béke­szerződésnek bizonyos kikötéseiből származnak. A köztisztviselők ügya. A parlamenti képviselők tisztviselő csoport­Szeged, 1923 május 13. jának vezetőit Daruváry Qéza igazságügy mi­ni«zer arról értesítette tegnap, hogy Bethlen gróf miniszterelnöknek mír beszámolt a velük folytatott tárgyalásokról és a tisztviselőkérdés­ben a miniszterelnök a legnagyobb megértést tanúsította. A nemzetgyűlés keddi ülésén a miniszterelnök külpolitikai beszámolót mond. Szerdán H imonnay Tivadar indítványozni fogja, hogy a nemzetgyűlés pénteki ülésén lüzzék napirendre a tiszt viselőkérdéssel kapcsolatos in­dítványt. i'ivtririmjWLxn.'uu Még sem lesz háború a görögök és törökök kötött. A Iauiannei békekonferencia a háborús vesze­delem hatása a-att áll. Azt beszélik, hogy az angorai kormány utasította a török delegációt, hogy azonnal hagyja el Lauiannet, ha a görö­gök továbbra is vonakodnak a jóvátételt meg­fizetni. Iimed basáék nem cáfolták meg hatá­rozottan a dolgot, csak annyit mondtak, hogy a delegációnak nincs tudomása az angorai minisztertanács eféle elhatározásáról. A három szövetséges főhatalom delegációinak vezetői tegnap hosszasan tanácskoztak Venizeloszszal, de minden eredmény nélkül. A volt görög miniszterelnök hadam sem akar arról, nogy Görögország jávátételt fizessen. Az angol delegáció elejtette azt a tervet, hogy a görögök jóvá'éel helyett területeket engedjenek át a törököknek és visszatért az eredeti béke terve/ethez, melynek rendelkezései ugy szólnak, hogy a fShatalmak átengedik a jóvátételi kérdés rendezését Törökországnak és Görögországnak és csak ha ezek nem tudnak megegyezni, lenne hivató dönteni a népszövet­ség. A francia delegáció ragaszkodik ahhoz, hogy a jóvátétel kérdését haladéktalanul meg kell oldani, terület átengedéssel. Az angorai kormány nem éri be Karagaccsal, hanem na­gyobb területeket követel. A görög de egáció vasárnap valószínűleg elhagyja Lausannet, ha a szövetségeseknek nem sikerül megegyezni Izm^ddel és Venizeloszszal. Görögország és Törökország képviselői közt ma a szövetséges delegáció vezetőinek jelen­létében egyezség jött létre. Venizelosz kijelentette, hogy ez a békét jelenti. A vásárhelyi mérgezési bünpör. (A Szeged tudósítójától) Ma délelőtt 9 óra­kor nyitotta meg dr. Orosz Pal ítélőtáblai ta­nácselnök Nagy Sándorné mérgezési bűnügyé­nek felebbviteli tárgyalásának folytatását. Az elnök először felolvassa a kir. törvényszék Fischer-tanácsának ítéletét, amelyet a második főtárgyaláson hozott. Majd a további iramokból kiderül, hogy Nagy Sándor általános örökösé­nek Kardos Líviát jelöli meg, mig a református egyháznak 60 hold főidet hagyományoz. Dr. Balassa Ármin, Nagy Sándorné védője ezután megállapítja, hogy védencének védelme teljesen el volt zárva mindezideig a bizonyítástól. Nem engedték meg a Súlyos gyanúnak tisztá­zását. Ezért kéri az ítélőtáblát engedje meg a bizonyítás kiegészítését. Indítványozza az összes orvosok megidézését és kihallgatását, ezenkívül a vásárhelyi kórházbői Nagy Sándorra vonat­kozó iratok megszerzését. Kéri továbbá meg­állapítani, hogy milyen volt a higany, amit a testben találtak? Dr. Széki, az egyetem mü­vegyészének véleménye szerint a hullában talált higany 40 centigram calomértől származott. Bizonyítani kívánja Szabó Jánossal, hogy az elhunyt állandóan ivott és többször került ön­kívületi állapotba, amikor is Szabó vitte laká­sára Nagy Sándort. Továbbá bizonyítani kivánja, hogy teljesen nyugodtan halt meg. Hullája tiszta volt, semmi nyoma azoknak a szimpto­máknak, amelyekről Nagy Antal — a vádlott haJáioj ellensége — vallomást tett. Tíz perc szünet után dr. Széli Gyula ésjdr. Burger Béla Ko ormán Júlia védőja ugyancsak kérik a bizonyítás kiegészítését. 1 Horánszky ügyész: A felsorolt bizonyítékok nem döntó jelentőségűek, ezért a magam részé­ről indítványozott bizonyításokat is vissza­vonom. A régi szegedi humor. — Irta dr. Czimer Károly. — • II. Tary Pál szenátorról és főkapitányról e lapok hasábján jeles tollú Móra Ferenc szép jellem­rajzot irt, amely mint kulturembert festette meg. Az egykorúak! keménykoponyáju, „megátal­kodott" perszonátus embernek rajzolták, amit ma ugy adunk vissza, hogy erős egyéniség volt. Nagy kényurnak tekintették ot hon is, a város­ban is, pedig csak pedáns, fegyelmet tartó em­bernek bizonyult, aki a hajdút és perzekutor! egy-ke lőre kivetkőzette a város gúnyájából, ha egyszer is italon érte. Mint magánember a poézist is gyakorolta, a tudományt ápolta, könyvtára, mint Móra ki­mutatta, figyelmet keltett. Bor mellett engedett merevségéből, dc itéle eiben a kegyetlenségig szigorú volt. A nép kemény, gőgös embert lá­tott benne, fél' tőle és gyűlölte, de becsület dolgában ellenségei sem tudtak rosszat mon­dani felőle. Előzőleg mint fiatalabb ügyvéd a sportulák­ból szép vagyont szerzett. Jól épült kőháza ma is fennáll a Dugonics (akkor Rózsa) utcában és 50 hold földje volt Szatymazon, Zsóter Andor majorja mellett. Földjén egy halmot hordatott össze, arra kis lakóházat építtetett, a tetejéről kiemelkedő fila­góriával (amilyen Réh Jánosé volt a rókusi földek közt e vörösköröszt tó partján) és ez okból a házat Messzelátónak nevezték el. Ta­vasszal ezt a villát a lefolyó vadvizek gyakran körülvették és ilyenkor csónakon járt be Tary főkapitány a hivatalába. Itt a Messzelátóban történt 1846-ban vagy 1847-ben, hogy valamelyik szomszéd tanyai szegény asszony fias kácsája a főkapitány sem­lyékére ment át, aki éppen kint volt a tanyáján és cselédeivel a fias kácsát .befogatta" és a szegény asszonyt 60 foiintra büntette é< csak a lefizetés után adta ki a fatális vízi szárnyast. Az eset nagy port vert föl. A gyűlölködők azzal gyanúsították, hogy a kacsa csak a ht­tármesgyéa volt és m»ga a főkapitány ur haj­totta a semlyék vizére, hogy pénzt zsarolhas­son a gazdáján, ami persze nem felelt meg a valóságnak. Nagy voli a felháborodás, mert 60 forint akkor nagy pénz volt, az asszony pedig szegény és sok gyerekü. A túlhajtott szigorral szemben e tehetetlen néphangulat a szatírában keresett bosszút és a kegyetle t főkapitánynak kácsatojó gúnynevet adott, ami a torony alatt is állandósult. 1848 tavaszán, hogy a szabadság kiütött s az uj demokratikus szervezkedés értelmében tisztuiitást kellett t rtani, a hangulat a szigorú főkapitány ellen fordult és kiadíák a jelszót, hogy a „kácsatojóí" nem szabad beválasztani. És akkor szülte az elkeseredett népkedély a gúnyolódó kortes-nótát ellene, amely többféle variációban forgott és az időben nyolcéves anyám a következő formáját őrizte meg emlékezetében : Kiabál a fiaskácsa Gazdájának, hogy kiváltsa, A sömlyékbe szorította, | Hatvan forintért kiadta, Ejnye kutya, kocogtatta I Hej I Tary Pál, haj I A „kutya kocogtaita" indu'atszó misztikus ma. Kisebbítést (pesti nyelven: lekicsinylést), meg­ütközést, megvetést jelent. Azon jámbor kedé­lyes átkozódásbó! ered, hogy „a kutya kocog­jon el mellette", azaz, hogy a kutya is vesse meg és ne tartsa érdemesnek, h >gy megtisz­telje. Ebből ered a népies, kedélyes diszitö jelző: „a kutya kocogtatta", akire a kutya se vet ügyet, akit a kutya is megvet. Ily körülmények között született a jó humora kortes nóla, amely Tary Pál uramat ugyancsak koponyán sújtotta. A tisztújítás nagy zajjal folyt le. A fiatalság vezérei: Osztrovszky József és Rengei (Aigner anagramája) Nándor, a pesti jurátusokkal lejöt­tek és ÜZ egész város a „kácsa'ojás" nótájától visszhangzott. A túlhajtott szigor és a kácsa-ügyet felpiszkáló kortes-nöta buktatta meg a hata mas főkapitányt. Május 16 án folyt le a restauráció, amelyen golyóval szavaztak és Tt.ry Pált kigolyózták félelmes állásából. Ettől kezdve a magánéletbe vonult vissza, de a felzaklatott hangulat nem hagyott neki békét, elégtételül és bosszantásul ujabb guny­nótát készítettek rá, melybe í a bukása fölötti káröröm a következőleg nyert kifejezest: Ezernyolcszáznegyvennyolcban, Tizenliatodik májusban, Felsütött » nap sugára, Szeged város határára, Kitették a kácsa tojót, Elnyerte a fehér golyót, Örül a nép minden felé, Kapitány ur izzad beiéi Hej 1 Tary Pál haj I No de az ilyesmit akkor se vették komolyan. Három napi * tartott. A rohanó ujabb izgató események hamarosan feledésbe kergették és Tary Palt közbecsülés kisérte a Bach-koriakban. Az önkényuralom alatt gazdálkodott. Derék, első feleségének halála után másodszor háza­sodott, de a második asszony igazi Xantippe volt, éppen olyan zsarnok, mint volt egykor Pál ur a város népinek. Azelőtt társadalmi szere­pet játszott; eljárt a felsővárosi Kis Kaszinóba, a belvárosi Uri Kaszinóba, amelynek Fadgyas

Next

/
Oldalképek
Tartalom