Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

Szeged, 1923 május 27 Dr. Balassa: Amibet itt felsoroltam, mindazt a közvádnak kellett volna e'őlerjeszteni. A védelem egyetlen olyan tarura sem hivatkozott, akinek vallomása nem döntő befolyású lenne. Hosszabb tanácskozás után Orosz Pal elnök kihirdeti a bíróság határozatát, mely szerint a kért bizonyításokat oz egész vonalon megtagadja. Az elnök szerint a tényállás teljesen tisztázva van a felsorolt tanuk nélkül is. A tanács határozata ellen a védők semmiségi panaszt jelentettek be. Ezután az elnök délután négy óráig felfüggeszti a tárgyalást. A déiutáni targyalast négy órakor nyitotta meg Orosz Pál. Horánszky ügyész előterjesztette a fölebbezését és kérte, hogy hatálytalanítsa a tábla a törvényszék ítéletét, amely a 91. paragrafust alkalmazta és Nágy Sándornét halálbüntetés helyett életfogytiglani fegyházra, Kotormán Juüát pedig súlyosabb büntetés helyett mindössze öt évi fegyházra ítélte. Kéri, hogy az elsőrendű vádlottat halállal, másodrendű vádlottat pedig súlyosabb büntetéssel sújtsa a bíróság. Ezulán dr. Balassa Ármin, Nagy Sándurné védője tartotta meg védőbesz^dét, illetve terjesztette e!ő felebbezését. A törvényszék Ítéletének megsemmisítését és a vádlott felmentését kéri. Ha a bíróság még is megállapítaná a bűnösséget, a bűncselekmény minősítését változtassa meg. Nagy Sándornét egészsegrontás bűntettének kísérletében, legromtbb esetben szándékos emberösés bűntettének kísérletében mondja ki bűnösnek. Abban az esetban pedig, ha a bíróság mégis gyilkosság bCncselekményének fennforgásíi látná, akkor kísérletnek minősítse a bűncselekmény'. A bűnösség kimondása esetén a 91. paragrafus h-lyett a 92. paragrafus alkalmazását kéri. Végűi részletes-n indokolta dr. Balassa Ármin a törvényszéki tárgyaláson bsjeleníeit bemmisígi panaszosat. Az elnö-2 este hét órakor a tárgyalást hétfő reggel kilenc óráig e;naprlta, amikor dr. Burger Béla, özv. Olasz Páíné védője mondja el védőbe zédét. g i Az uj angol feablnat. A Reuter hivatalos közlése szeriní a iutejdnnképeni kormányt alko ó hét miniszteri tárca betöltésében a következő változás történt: Stanley Baldwin Bonar Law helyébe lép, Mic Kenna a kincitári kancellár székébe követi Biltíwint, lord Róbert Cecil átveszi a lordok titkos pecsétőri hivsUlát, BJnar LÍW volt titkára David3on pedig a Lanchaster hercegsági kancellárságot. A kormányhoz nem tartozó liároni miniszteri állásban változás nem történik. Pállal együtt alapító tagja volt, de a második asszony miatt — aki ineg a zsebpénzét is elszedte — pokollá vált az élete. A rendszerető, fegyelme; elt ur u álta a zenebonát, a házsártos életet, azért a békesség kedvéért inkább otthon ült és könyveivel társalgott. Idősebbik fia, jogász korában meghalt. Kisebbik fia, Alajos, orvosi pályára lépett, de mivel az első betege — akihez hívták — meghalt, „beleutált a koldusfaragás mesterségébe" és felhagyott az orvosi praxissal, visszavonult Dugonics-utcai házába és szatymazi birtokán gazdálkodott. Az „egybetegü Tary dostor" nem házasodott meg és a 90 es években halt meg. Nagy vagyonát, szatymazi nyaralóját a „Messzelálót" egy ideig rokona, ma is élő Tary „túdor" mint zárgondnok kezelte s a bonyodalmas hagyatéki ügy leíárgyalása u:án 140 oldalági rokon örökölte. A szép vagyon osztály alá került és elaprózódott. Az uj gazda a „Messzelátót", amit 50 év ó'a nem tataroztak és összedűlő félben volt, lebontatta és most szántóföld és eke hasítja a halmot, ahonnét egykor a keményszívű, pedáns és müveit büszke szegtdi patrícius, aki az ingatag népkegyre nem sokat adott — a Fehértó vizén és Ráczok kertjén keresztül szülővárosa tornyát szemlélgette, amelyben munkás élete javát eltöltötte, amiért elismerést nem kapott, de amivel ő nem sokat törődött. Azért Móra Ferenc irását és e soroka-t kegyeletül helyezzük emlékére. Epi ogusképen még fölemlítem itt, hogy a Taryakban általában nagy a fogékonyság a jó és szép iránt. D.rék Tary „tudorunk" gimnazisa korában a Peleskei nótáriust különbül játszotta osztálytársánál Asserm3nn Ferinél, pedig abból Vendrey Ferenc néven országos hirü színész lett. (Folytatjuk.) SZEGED 3 Képek. A városháza. Szeged szabad királyi város önkormányzalának tekintélye és közigazgatási hatalmának látható kifejezője a városháza. Valamikor nagyon régen a városok voltak a világ urai. Babilon, Ninive, Palmira, Róma, Carthagó, Velence uralták a világ legnagyobb részét. Ezek a városok mindig nagy fényt és pompát fejtettek ki városházaiknak építése körű1. A történelmi fejlődés a városok halalmát később állami hatalomba összpontosiiotta, azonban akkor is tradició maradt, hogy a történelmi nevezetességű városok oly városházát építettek, airelyek ma is az épitésnsüvészet remekétiek, a mérhf tlen gazdagságnak építészeibe fektetett kincseinek nevezhetők. Magyarország, reikor nagy királyai alatt a hatalom tetőpontján volt, a művészet a legszebb korát élte, két igen nevezetes városházija volt, a bárlfai ís késmárki. Ezek a m gyar városházák azonban igeti szegényesek voltak az olasz és német városok hatalmas városházaival szemben. Szeged város közönsé, e a városházát a kor színvonalához mérten így ke ett megépíteni, ugy, hogy arra polgárai mindig büszkék lehessenek. Az 1879 évi árviz u'án, az újjáépült Szee,ed 1883. é"ben ípiteite, illeőteg fejezte be a mai városháza épllé'ét. Az t-püleset Lechner és Pártos mííépilésztk terve tél- - A tervezés a „régi alapon* történt, barokk stílben. Az építészek azt mondják, hogy a zö'd nuizas cseréppel fedett mautard tetőzeíü és magasan kiemelkedő őitoronnyal ellátott szegedi városháza, kiválóan sikerült építészeti alkotás A városházát, mikor elkészült, nem adták át rögtön a rendel tetésének, hanem a király ís ud artartása részére rendezték fce A kiráty 1883 október 14., 15. és 16. napjait töliötte S/eg ;n. A király és udvara az uj városháziban és a városi bérházban nyert elhelyezést. A király Ital használt buiorok ma is mcgvann?!c, azokkal van a főispáni és polgármesteri hiv tfa be;endeíve. Az uj városháza előiti városházák;ól a tanácsi régi jegyzőkönyvekben találunk feljegyzéseket. Reizner J. Szeged történetében erről megemlékezik a Következőkép n : A várerődiíés alkalmából, midőn a régi városháza le volt rombolva, 1721—25-ben, Ná d«dy pűipök .rfcíidenciájábóü (í mai Révayuicéban), 1726-ban az alsóvárosi ideig er, s székházban, 1729- ől fogva ped-g a város uj „Curülis házában" volt a resu uratío. kivére az 1848 és 3867. évi válssitáso-ífí, midőn ások: a széképület előtt „Isten szab d ege alatt" mernek végbe. A széképület a régi időben a vár délnyugati körbástyájának szoiTiBzédsáííábin, a palánkba vezető bejárónál volt. 1728-ban ugyanazon a helyen, ahol ma is áll, épült az uj székház azon a telken, amelyet Koch ••Hói sajátítottak ki. Az épület tervét egy katonai mérnök készítette, északi és nyugati homlokzatát emeletesre, a másik két oldalt földszintesre véve, ahol asután törökös és rácos modorú boltokat rendeztek be. Az alapkő-leiélei nagy ünnepséggel augusztus 30-án történt s a következő évben az épület rendeltetésének át is adatott. Az emele'es épület részben az összes hivatalok, börtönöd, stb. kényelmesen elfértek. Ez az épület 1799 ig fennállt s egykorú rajza is fennmaradt. Ekkor a nyugati szárny kivételével az összes helyiségeket lebontották és Schwörz építésznek szép, barokstilü terve szerint épült az uj városháza, amelynek főhomlokzata keletre helyeztetett. Ez épület terve és költségvetése is sok vándorutat tett a Kamarához. Woiford polgármester türelmet vesztve, a feisőbb engedély bevárása nélkül hozzáfogott az építkezéshez s midőn minden rendben volt, a számadásokkal együtt terjesztette fel az iratokat. A Kamaránál emiatt persze nagy felháborodás volt s a szigorú feddés nem is maradt el. Az uj alapkőletételének ünnepségéi az 1799. évi augusztus 30-iki jegyzőkönyv a következőkben örökítette meg : „Nemes Volfordt ur, e városnak polgármestere, a nemes tanácsnak előadta, hogy e városnak újonnan építendő, vagyis bővebbre kiterjesztendő curialis házának emlékeztető köve, mai napon és mostanság reggeli 9 órakor tétedődne le, melynek soleunitására az egész nemes tanácsot invitálta. Kinek invitációjára e nemes város tanácsának tagjai ülőhelyeikből felkelvén, szép renddel lernéne és a pialcz közepette, ahol tudniillik azon curialis ház felemeltetik, ülését sátor alá vette és közönséges gyűlését ottan, a számosabban össze'odult és csoportozott nép jelenlétében folytatta, ahol a megnevezett polgármester ur, hazai magyar nyelven oly beszédet tett az összecsoportozott, sátorok és levegő alatt levő, minden rendben levő uri személyeknek és közönségnek, melyben megmutattk azon felépítendő curialis háznak okát és elkerüihetlen szükségességét, megmutatta e város hajdani állapo'ját, veszélyeit és mostani környül való állását; azután végtére élő és ugyancsak magyar nyelvben foglalt olyatén verseket, meiyeket ugyancsak e városnak eredete, viszontagsága, boldogsága, aztán a háborúk állal lett pusztulása, ismét lábra való állása és mindennemű hajdani és régiebb, ugy nem különben a mostani és mult esztendőkbeíi sorsa, áilapotja, virágzása, környül való állása le legyen irva és ábrázolva. Ezen nagyar versek, midőn a népség előtt felolvastattak, azok és azzal a jelenlevő nevezetesebb férfiaknak és tisztviselőknek nevei, tulajdon kezeik aláírásaival és e mostani században, vagyis saeculumban forgó és kelő pénzek, vagyis moneták és bankó schaedáknak példázatjai egy kisded sárga bádog ládácskába tétettek, berekesztet>ek és két nagyobb faragott emlékeztető kövek közé, melyben ez az írás és betűk: N. Sz. K. Szeged városi Tanácsháza 1799. A. H. 30 N. kimetszve látszanak, — helyeztettek. Mely emlékeztető kövek a ns. város bírája, polgármestere és tanácsa állal letétettek általuk és több jelenievő főbb tisztviselőn által téglákkal befedezhettek. Meíy emlékeztető kövek ily módon való letételét követ ék, dob, sip, trombita zengedések és zugások, mozsarak hatsogásai, a közönségnek vivát kiáltásai." * Éí az esemény 124 éve töríénf. Nagy idő, öí emberöltő. Egyenkint dőltek ki azóta á magyarság pillérei s alig volt alkotó kér, amely uj pilléreket épített volna. Akik voltak néhányan épisőx, azokat is elűzte, meébínito'ta az uj eszmék által megmámorosodott tömeg. A legnagyobbat pedig, az utolsót, m;:ggyi!kaíak. Vájjon iudunk-e ma a jövendő nemzedéknek jó pé'dát mutató emlékeztető követ elíieiyezni, amelyet kövei dob, síp, frombita /enged jek és -tkások, n;ozsarak harsogásai és a közönségnek f vivát kiáltásai?! Ha iud a mai nemzedék ily emlékeztetőt létesíteni, az csak akkor lesz, ha újra munkába lép s ünneppé teszi a munka szabadságai. * Az árviz után épült mai városháza szűknek bizonyult már mintegy 30 éve. A hatósíg elfoglalta ezért a városi bérházat is, sőt bérelni kolleit a hivatalok részére magánbárházakban is hivatalos helyiséget. Mintegy 20 év óta kisért a második városháza építésének tervezete az iránytadó körökben. A második városháza helyéül az úgynevezett Püspök-telek jelöltetett ki. A háború azonban ezt a tervet is semmivé tette. Nagy és merész gondolatot ajánlott megvalósításra egy Szegedről elszármazott szegedi fiu (Löw bécsi építész) és pediglen V, bontsa le Szeged város a mostan' városházát és bérházát s ezek helyére építse*, egy hatalmas méretű városházit. Az épület fonalát valamivel hozza előbbre és bizonvg^nagaslatra helyezve építtessék fe!. Boldogult Lázár yjyv-SJt ^.V-tresternek nagyon tetszett a terv, de belátható idő': ' ^.'üt nem látszott ez megvalósíthatónak, ezenfelül nagyon költséges alkotás lett volna. Bizonyos tradícióktól nem lehet szabadulni, ahhoz egy uj nemzedék kell. A városháza midőn kicsinynek bizonyult, igénybe vette a hatóság az egész bérházat — néhány üzlet kivételével. A városi bérházat 1873. évben építette Szeged város közönsége a régi Lacikonyha helyén. Boldog emlékezetű Wagner Károly tanácsnok nagyon büszke volt erre az alkotásra, mert nem kölcsönből épülft, hanem a fogyasztási adók jövedelméből teremtette elő sz építéshez szükséges 200 000 forintot. Az 1850. évben behozta a kormány a fogyasztási adót és bérbe adta árverésen Pfann és Zászlóssy szegedi polgárok, vállalkozóknak 76.173 forintért. A közönség kívánságára 1868.