Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-11 / 81. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 február 11. A rendelet 1923 május 1-én lép életbe. Az e napon folyamatban levő ügyekre a jelen rendelet hatályát kell alkalmazni. Ugyancsak a Budapesti Közlöny holnapi szár.a közli a népjóléti miniszter rendeletét a lakásügyi hatóságok előtti eljárásban fizetendő illetékek és a nyomozási dijak szabályozásáról. Egyben megjelenik az a rendelet is, amely a lakásügyi miniszteri biztosi kerületekről szóló rendelkezéseket tartalmazza. Ez utóbbi rendelet rendelkezései szerint az eddigi 23 lakásügyi biztosi kerület helyett csak 14 kerületre fogják osztani az országot. Ezek a következők: Balassagyarmati, debreceni, egri, győri, gyulai, kaposvári, miskolci, nyíregyházi, pécsi, pasividéki, szegedi, (kiterjed Csongrád, Csanád és Torontál vármegyékre, valamint Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott városokra), székesfehérvári, szolnoki és szombathelyi. Ugyancsak ho'nap jelenik meg a lakásügy ideiglenes rendezése és az e téren fönnálló korlátozások megszüntetése tárgyában kiadott r;ndelet is. A tulajdonos szabad rendelkezési joga vissza• állíttatik: 1. 1923. évi májusi tői kezdődő hatállyal az 1920. évi népszámlálás adatai szerint a 4000 lélekszámot meg nem haladó községekben, kivéve az állami, vagy törvényhatósági, vagy a község által hivatali célokra bérelt helyiségeket. 2 1923. évi no1 vei kezdődő hatállyal a 4000 lélekszámot meghaladó községekben, vagy városokban levő épületekre és a 4000 léiekazamot meg nem haladó községekben azokra az épületekre, melyek az előző pontban mint kivételek vannak felsorolva. A lakásra és lakás céljaira használható egyéb helyiségre, szabad rendelkezés alá nem eső épületre lakásigazolványt csak olyan egyének kaphatnak, akiknek helybenlskisra jogosultságuk van. A háztulajdonos nyilatkozhat affelől, hosy a bejelentett lakásba, vagy helyiségbe maga akar-e beköltözni, vagy pedig kinek akarja átengedni vagy bérbe adni. A lakásrészek albérletbe adása a lakásügyi hatóságnál bejelentés és lakásigazolvány nélkül történhet. Lakás, vagy lakás céljaira szolgáló helyiség bérielét átruházni csak a háztulajdonos beleegyezésével lehet. Ennek hiányában az engedély csak akkor adható meg, ha mindxét fél közszolgálati alkalmazott és ha az átruházás szolgálati okokból indokol*. A lakásra szoruló igényjogosultakat, akik elhelyezkedni nem voltak képesek, igénybevétel utján keil lakáshoz juttatni. Igénybevehető lakások: az üresen álló, vagy felmondás, vagy más ok miatt megüresedő azok a lakások, vagy lakás céljaira épült helyiségek, melyekre a háztulajdonos kijelölési jogát nem gyakorolta, vagy amelyekre a háztulajdonos által javasolt egyén részére lakásigazolvány nem volt kiállítható. A bérlő elhalálozása következtében a lakást nem lehet megüresedőnek tekinteni. A lakbáremelések. A bérelt helyiségek bérét a felek a jelen rendeletben megszabott korlátok között szabadon állapithatjálf meg. A lakások bárét a tulajdonos, vagy bérbeadó, tekintet nélkül a rendes felmondási időre és az előbbi béremelés idejére 1. 1923. május 1 tői kezdődő hatállyal az 1917. évi november 1. napján kikötve volt évi tiszta bér harmincszoros összegére, 2. 1923. évi augusztus 1-től kezdődő hatállyal az 1917. évi november 1. napján kikötve volt évi tiszta bér negyvenszeres összegére, 3 1923. november 1 tői kezdődő hatállyal az 1917. év november 1• napján kikötve volt évi tiszta bér ötvenszeres összegére emelheti. Ha azonban valamely lakás évi tiszta bére az 1917. évi november 1. napján érvényben kikötve volt tiszta bérnek húszszoros összegére, vagy ezt meghaladóan a jelen rendelet életbelépte előtt már érvényesen felemeltetett, az illető lakás bérét 1023. május 1-től kezdődő hatállyal ötvenszeres összegére lehet felemelni. s Ipari, vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által műhely, üzlet, iroda, raktár céljaira használt helyiségek bérét a tulajdonos, vagy bérbeadó, tekintet nélkül a felmondási határidőre és az előbbi béremelés idejére, 1. 1923. évi május hó 1 -tői kezdődő hatállyal az 1917. évi november 1-én érvényesen kikötve volt évi tiszta bér összegének ötvenszeresére, 2.1923 évi augusztus 1-ső napján kezdődő hatállyal az 1917. évi november 1-én érvényesen kikötve volt évi tiszta bérnek százszoros összegére, 3. 1923. évi november 1-én kezdődő hatállyal pedig az 1917. évi november 1-én érvényben volt tiszta bérnek százötvenszeres öiszegére emelheti. Ha azonban valamely üzlet céljaira használható helyiség évi tissta bére az 1917. évi november 1-ső napján érvényesen kikötva volt tiszta évi bérösszegnek húszszorosára, vagy ezt meghaladóan a jelen rendelet életbelépte elölt már érvényesen felemeiteietí, az illető helyiségét bérét 1923. évi május 1-től kezdődő hatállyal a 2. pontban meghatározott összegre iehet emelni. Ebben sz esetben a 3. pontban engedélyezett béremelés már 1923. évi augusztus 1-től kezdődő hatállyal is történhetik. Iparűzés, vagy művészeti foglalkozás céljaira használt helyiségek, küiö.iösen szállodák, gyógyfürdők, fürdővendégek befogadására szolgáló épületek, színházak, cirkuszok épületeinek bérösszegére a felek szabadon, egyezkedhetnek meg. J A nyári lakások bérét a felek szabadon álla pithatják meg. Albérlet és a bútorozott szobák. Az albérletbe adott lakrészek, szobák bérét akár a jelenlegi, akár az uj bérlővel sztmben nem lehet magasabb összegben megállapítani, annál az összegnél, mely az albérletbe adott helyiségre az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékaiból és pótlékaiból arányosan esik. A tulajdonos indokolás nélkül, írásban felmondhatja 1. 1923 november 1-én, vagy utána a hat és ennél több szobából álló, 2 1924. május 1 én, vagy u'ána az öt szobából álló, 3. i924. november 1-én, vagy u!ána a négy szobából álló, 4. 1925. május 1-én, vagy utána a három szobából álló, 5 1925. május 1-én, vagy utána a két szobából álló lakások bérletét. Bulorozoltan, vagy anélkül albérletbe adott lakások albérletét ai albérletbe adó felmondhatja, 1. az ok megjelölése nélkül három hónipi határidő e, 2. aooói az okból, hogy az albérletbe adott lakásrészre neki rnagánav, vagy lakásra szoruló közeli hozzá ariozójának van elkerülhetetlen szüksége, vagy az albérletbe adás! más fontos okból szünteti meg, egy hónapi határidőre. A jelen rendelet 1923 május 1-én lép életbe. Bethlen bizalmat akar szavaztatni magának. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A mai nap po ítikai bzenzációja az a hir volt, hogy Bethlen látván a holnap esti pártértekezleten igenis felveti a kormány iránti bizalom kérdését. Érről már nemcsak a beavatottak és a különböző frakciók vezető tudnak, hanem a párt Budapesten tartózkodó tagjai is, akik közölt a miniszterelnöknek ez a szándéka érthető meglepetést keltett é3 akik ez elhatározás következtében ujabb megbeszéléseket tartanak. Az iniransigensek közül a képviselőházban sem Eckhard sem Zsilinszky nem mutatkozott, ellenben Gömbös Gyula, Ulain Ferenc, Fay Gyula és tnások arra kapacitálták az agrárdemokrata képviselőket, hogy ne menjenek el a ma esti pártvacsorára, hanem vegyenek részt az ö megbeszéléseiken. E megbeszéléseken azt a tervet akarják elfogadtatni, hogy a maguk rezéről a kormánynak szintén bizalmat szavaznak, de az erről szóló inditványban bizonyos kikötéseket tesznek. Ezek a kikötések értesüléseink szerint magukba foglalják mindazokat a „tárgyi garanciáikat is, melyet Bethlen István gróf nyujio'.t Gömböséinek azon esetre, ha banmaradnak a pártban. Beavatott körökben azt mondják, hogy Bethlen István gróf ilyen körülmények közölt inkább el fog tekinteni a bizalom megszavazásától és csak akkor veti fel a kérdést ha addig sikerül Gőmböséket rábírni arra, hogy ne nyújtsák be kikötéseket tartalmazó bizalmi jívaslatukat. Ma esle folyt le egyébként az egységes párt vacsorája, melyen több miniszter és a párt csiknem valamennyi tagja résztvett. A vacsorán semmi nagyobb jelentőségű esemény nem történt. A húsvéti szünet után. Felkiáltások jobbról: Igen a siberek, a siberek I Propper Sándor: Miérl nem rendszabályozzák meg őket? Csonios Imre: Én meg is vasaltatnám valamennyit. Az elnök Csontost állandó közbeszólásáért rendreutasítja és kéri a többi képviselőt, hogy lehetőleg őrizzék meg nyugodtságukat.) Dénes István ezután folytatja beszédét. A trianoni szerződés elvett tőlünk mindent, csak az Alföldet hagyta meg. OJa zsúfolták össze az összes földmunkásokat. (Felkiállások jobbról: Mit lehetett tenni a trianoni békeszerződéssel szemben? (Propper: Minek szavazták meg? Csontos : Mert kellelt. Barthos AHdor: Próbalta volna meg nem szavazni.) Az elnök ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Dénes István a mezőgazdasági hitelt teszi szóvá. Értesült, hogy a földbirtokososztály negyven milliárdos hitelt kért az államtól. Néieíe szerint a földbirtokosok nincsenek ráutalva erre a hitelre. Határozati javaslatot nyújt be arra vonatkozólag, hogy a földhöz jutott földmunkások, törpebirtokosok és kisbirtokosok mezőgazdasági hitelt kapjanak. Ó javaslatokkal akar a Ház elé jönni és engedje meg a Ház, hogy a javaslatokat megindokolhassa. (Az elnök kérdi a Háztól: megengedi-e, hogy Dénes István eltérhessen a tárgytól? A Ház megengedi.) Dénes István: Miért ne szabadna a földmunkásoknak szervezkedni? Hisz nem akarnak egyebet, csak nyomorgó helyzetükön akarnak javítani. (Kuna P. András: Csak ne nemzetközi alapon szervezkedjenek.) Indítványt terjeszt be, mely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy három hónapon belül terjesszen be törvényjavaslatot arról, hogy mindazokat a középés nagybirtokokat, melyeken nem a tulajdonos gazdálkodik, hanem bérbe vannak adva, az állam a földbirtokreform-törvény alapján sajátítsa ki. (Nagy helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A nagybirokosok nemcsak hogy meg A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után áttérnek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Á javaslatot Szabó Sándor előadó ismerteti. A munkabéreket minél előbb kell szabályozni, mert még a rabszolgákkal szemben is érdekében volt uraiknak, hogy létfentartást biztosítsanak részükre. A javaslatban lehetnek olyan kitételek, amelyek mindegyik érdekeltség tetszését nem nyerik meg, mégis tagadhatatlan az a jószándék, amit a földmivelésügyi kormány a mezőgazdasági munkások érdekeinek tökéletesebb megvédése szempontjából tartott szem előtt ebben a javaslatban. Az általános tárgyalás első felszólalója Cserty József. A mezőgazdasági munkások nehéz helyzetét tárja fel. A mezőgazdasági munkások nincsenek szervezve és a munkaadók szervezeteinek vannak kiszolgáltatva. (Dénes István: Félnek a szervezkedéstől. Klárik Ferenc: Ezért jött a belügyminiszter a titkos rendelettel. Halász Móric: Szervezkedés kellene? Be a vörösbe. Drózdy Győző: A gazdák szervezkedhetnek az OMGE ben I) J . . miin Cserty József ezután a mezőgazdasági munkásoknak a békebeli munkabéreit hasonlítja össze a jelenlegi munkabérekkel. A javaslatot nem fogadja el. Dénes István a következő felszólaló. A törvényjavaslattal nincs megelégedve, mert a javaslat azt mondja, hjgy az ország egyes részein kihasználják a mezőgazdasági munkások munkaerejét. Ha csak egyes helyeken dl fönn ez a visszás helyzet, akkor minek erről torvényjavaslatot csinálni. A nagybirtokosok tönkreteszik az országot. (Urbanics Kálmán a padot veri és átkiabál: A nagybankok, de nem a nagybirtokosok. Barla Szabó József: A siberek. Propper Sándor: Ki csinálta a 20 000 koronás búzaárakat? Csontos Imre magából kikelve felugrik és igy kiált fel: A zsidók, a zsidók!