Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-11 / 81. szám

Szeged, 1923 április 11. akarják akadályozni a földbirtokreform végrehajtását, hanem még a köteles, az államilag a földbirtokreform alapján igénybevett földeket sem akarják leadni. Éppen azért azt az indítványt terjeszti be: utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a nagybirtokosokat szorítsa rá, hogy a földvagyonváltság címén leadandó földet még az 1923. évi aratásig adja le. A forgdlmi adóról s annak súlyos voltáról beszél ezután és indítványozza: utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, hogy a forgalmi adót sürgősen törölje el. Majd a munkabérek alacsony voltával foglalkozik és határozati javaslatot nyújt be, mely szerint utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a földmunkások munkabérét ezután aranyparitásban fizessék. Indítványozza végül, hogy utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy vegye le a törvényjavaslatot a napirendről és terjesszen uj törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter az ipari munka szabadságáról, a békéltető és döntő biróság eljárásáról és a gazdasági szakegyesületekről szóló törvényjavaslatot terjeszti be. Rassay Károly a házszabályokhoz kér szót. Arra kéri a kereskedelemügyi miniszteri, hogy a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság elé utalja. A kereskedelemügyi miniszter és a Ház ehhez hozzájárul. Az elnök napirendi indítványt tesz. Minthogy holnap az 1898. évi V. t.-c. értelmében nemzeti SZEQED ünnap van, azt javasolja, hogy a legközelebbi ülés csütörtökön, április 12-én délelőtt 10 órakor legyen. Kiss Menyhért a napirendhez szól hozzá. Rímutat arra, hogy az 1898. évi V. t.-cikket Bánffy Dezfő báró oktrojálta ránk Bécs kívánságára. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés holnap is tartson ülést. Eöri-Szabó Dezső hivatkozik arra, hogy április 11-én szentesítették a 48-as törvényeket s ezért a maga részéről elfogadja az elnök napirendi inditványát. Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. Szerinte a törvényben nincs kimondva, hogy április 11-én a nemzetgyűlés nem tarthat ülést. Cserty József hivatkozik arra, hogy március 20 án, Kossuth halálának évfordulóján is tartott ülést a Ház, ő is indítványozza, hogy holnap is legyen ülés. Sokorópátkai Szabó István az elnök napirendi inditványát fogadja el. Nagyatádi Szabó István: Ha arról volna szó, hogy a törvényt megszüntessük, vagy eltörüljük, ahhoz hozzájárulna, minthogy azonban a törvény még mindig törvény, a kormánv nem foglalhat állást a létező törvény ellen. A hiba az, hogy még mindig fönnáll ez a törvény. Kéri tehát, fogadják el az elnök napirendi indítványát. A Ház többsége az elnök napirendi inditványát fogadja el. A mai ülés délután egynegyed három órakor ért véget. Megkezdték a magyar jóvátétel tárgyalását. A párisi jóvátételi bizottság most vette tárgyalás alá a Magyarország által fizetendő jóvátételi összeg megállapításának kérdését. A párisi jóvátételi bizottság a napokban rendkívüli ülésen foglalkozott a magyar jóvátétel kérdésével. A rendkívüli ülésen Birthou elnökölt és Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország képviselői vettek részt a tanácskozásban. A kisántántot csupán a jóvátételi bizottság román tagja képviselte. v A bizottság mindenekelőtt a Budapest román megszállása idején elrekvirált értékeknek a jóvátételbe való beszámítása fölött tanácskozott. Ugyanis Magyarország ezen a cimen ötmilliárd aranyleinek a megállapítandó jóvátételi összegből való levonását kérte. Az ülésen csak az angol és a román delegátus szólaltak fel. Bradbury angol delegátus a magyar érdekek mellett szólalt fel. Rámutatott arra, hogy Magyarországon a román megszállás idején már nyugodt mederbe terelődtek az ügyek, tehát semmi szükség sem volt Budapest román megszállására. Az angol delegátus tehát indítványozta, hogy a jóvátételi bizottság járuljon hozzá a román megszállás által okozott károknak a Magyarország által fizetendő jóvátételi összegből való levonásához, annál is inkább, mert hiszen Románia a Magyaromágnak okozott károkért felelősséggel tartozik, minthogy Magyarország román megszállása a szövetségesek felhatalmazása nélkül történt és igy az ott szerzett és onnan elvitt értékeket nem lehet hadizsákmánynak tekinteni. A román delegátus ezzel szemben kijelentette, hogy Magyarország megszállása a párisi nagyköveü tanács megbízásából történt, ahol Foch tábornagy követelte Budapest megszállását. Románia különben is akkor még hadiállapotban volt Magyarországgal szemben. A bizottság döntést nem hozott, csupán elhatározta, hogy tanácskozásait néhány nap múlva fogja folytatni. uuuiruu\anAa~tftwu u j u jt ' ......... • Vita a munkásbizfosiiásról. (4 Szeged tudósítójától.) Az elmúlt hé'en megismertettük olvasóinkkal az uj muikásbiztosilási törvénytervezetet, amelyet a népjóléti miniszter véleményezés végett küldött meg a szegedi kereskedelmi és iparkamarának. A kamara által meghívott érdekeltek és szakértők ma délután 4 órakor tartották meg ebben az ügyben az első értekezletüket. Az ülést Wimmer Fülöp kamarai elnök nyitotta meg és bevezető szavaiban kérte a jelenlévőket, hogy a törvénytervezettel, miután az igen terjedelmes, a mai ülésen csak az általános elvi szempontok alapIán foglalkozzanak. Dr. Tonelli Sándor ismertette ezután a törvénytervezet főbb irányelveit, amelyeket lapunk utján már ismer a közönség. Az ismerte ést természetesen különböző közbeszólásokkal kisérték a jelenlévők. Egy helyen a tervezet azt mondja, hogy az ügyvezetőelnököt a miniszter nevezi ki, de sohasem a pénztár Umt vagy fentartói közül. ~Dc-,t[ J 5at?U: Egész háborús rendszer, ügyvédet esznek a fürészgyár élére, aki szakértelem nélkül rendelkezhet a mi zsebünkre. A balesetb ztositás paragrafusainál Wimmer Fülöp előadta, hogy a kendergyárban előfordult például, hogy egy munkásnő a munkaidő befejezte előtt három perccel magára vette a kendőjét. A kendőt bekap a a gép, a munkásnő utánakapott és megtörtént a sebesülés. Kl a hibás? Felelet: a gyár, mert a munkafelünyelőnek nem szabad lelt volna megengedni, hogy a munkásnő idő előtt felvegye a kendőjét. Hát tessék ügyelni 1700 munkásra. Körmendy Mátyás: Nálunk, az asztalos iparnál olyan védőkészüléket írnak elő, hogy azzal biztosan elvágja á kezét a munkás. Wimmer: Nálam elrendelték, hogy minden szíját faburkolattal lássunk el. A Határozatot megfölebheztem, mert lehetetlen 2000 szíjat faburkolattal ellátni, de különben is ez olyan tűzveszélyes lenne, hogy arra biztositót nem találnánk. A törvénytervezet ismertetése végén Tonelli Sándor hat kérdést vet fel, amelyeknek alapjan az általános elvi szempontokat megállapíthatják. Dr. Biedl S»mu: Ne szorítsuk ezekre a kérdésekre a tárgyalás menetét. Van egy alapgondolata ennek a törvénytervezetnek és ezt • kell megfogni minden vonatkozásban. Én elolvastam a törvénytervezetet és mikor a 228. paragrafusnál becsuktam a füzelet, eszembe ju'ott Brahmsnak, a hiies zeneszerzőnek egy mondása. Bécsben egy banketten vett részt és mindenkibe belekötött. Mikor távozni készült, az ajtóból visszafordult és azt kérdezte : Van e még valaki, akinek a veséjét ki nem vettem ? És eszembe jutott Vass miniszternek is egy nagyszerű mondása: A lakásrendelet azért olyan nagyszerű, mert senkinek sem kell. A munkásbiztosítási törvénytervezet is brahmsi vesealapon készült és ugy, mint a lakásrendelet, nem kell senkinek. Sajnálom, hegy ezen a helyen egyáltalán beszélni kell politikáról, de ez a törvénytervezet méltán sor kőzik a kormány egyéb gazdasági rendelkezései mellé. Az a baj, hogy mint más intézménynél, a kormány itt is a politikai szempontokat és érdekeket akarja érvényesíteni. Nem akarják eltűrni, hogy legyen egy intézmény, amelynek tistviselői politikailag ne legyenek a kezeik között. Nem tendencia nélküli, hogy a tervezet az állami és városi tisztviselők gyógykezelését az iparos és kereskedő költségére akarja végeztetni azáltal, hogy a hüiön működő nyolc pénztár támogatását az OMI által kötelezővé teszi. Ezt megengedni nem szabad. Kérnünk kell, hogy hagyják meg a mi pénztárunkat nekünk és csináljanak külön pénztárat a faját költségükre. Ezután a munkásbiztositó pénztár belső szervezetéről beszél. — Én hét évig voltam a szegedi kerület elnöke — mondotta —, ezalatt kipróbáltam az 1907. évi 20. törvénycikk alapján a pénztár vezetését. Azt láttuk, hogy bár az autonómiáb n kétségtelenül a szociáldemokraták voltak túlsúlyban, mégis, hét eszendő alatt egyszer sem fordult elő, hogy az- elnökség előterje«ztését elutasi'ották volna. Pedig be kell vallani, hogy a munkaadók nem dolgoznak, lusták voltak és nem érdeklődtek a dolgok után, a munkások azonban igen De ha az üléseken csak bárom munkaadó volt jelen és tiz munkás, akkor is az elnökség javaslata ment keresztül. Lehet tehát autonómia mellett dolgozni. Jól tudjuk, hogy a szociá'dem )krácia a munkásbiztositó pénztárakban vetette meg először a lábát, oda koncentrálták minden erejüket, mert a politikában szavuk nem volt. Most figyelembe kell venni, hogy a munkásság szóhoz ju'ott a parlamentben, ott érvényesítheti politikai tudását és törekvéseit, tehát egészen bizonyos, hogy a pénztárakban ezentúl meg fog szűnni, de legalább is csökkenni fog a fegyverkezésük. Ami már most az autonómia gyümölcseit illeti, láthattuk, hogy voltak eszmék, energiák a pénztárakban, minden erejükkel azon volt:k, hogy fejlesszék a munkásbiztosilást. Szegeden van egy épület, tüdőgondozóval, amit a pénztár saját erejé ől állított fel. Az autonómia felettese az úgynevezett munkásbiztosi'ó hivatal volt, amely az állami ellenőrzést gyakorolta. Ha ide egy aktát felterjesztettünk, azt feltétlenül eltemették és soha többet nem láttuk. Már most tessék elképzelni ezekután egy teljesen államilag uniformirozott betegsegélyző pénztárt, ahol a pénztár fentartói csak marionettekként ugrálnak, de intézkedési joguk nincs. Egy önérzetes munkaadó ebben az intézetben polgozni nem fog. — Azt kell javasolni tehát a miniszternek, hogy álljon vissza a régi autonómia, a tapasztalatoknak megfelelő kiigazításokkal. Elsősorban a munkások választójogát kell rektifikálni, hogy ne a 16 éveseknek, hanem csak a komoly ele meknek lehessen szavuk. Láttam ugyanis a torzképet, amely túlságosan kiterjesztett szavazati jogok miatt* már a tisztviselői kar megválasztásakor előállott. Másodsorban ki kell mondani, hogy a pénztár elnöke csak munkaadó lehet. Erős korrektivumot kell alkalmazni a tisztviselők megválasztásánál is, mert sajnos, a múltban nem olyan hivatalnokok jutottak be, amilyenek kel!ettek volna Tonelli: Érettségihez >ell kötni. Egy hang: Kun Bélának is volt érettségije. Dr. Biedl: Politikai abnormalitások miatt nem lehet örökké egyoldalúan ítélkezni. A Kun Béla típust minden politikai iskolában, jobbra és balra mindig meg fogjuk találni. Azt kell kimondani és keresztülvinni, hogy a pénztár hivatalnokainak politizálni ne szabadjon. Ilyen korrekivumokkal el lehet fogadni az 1920-as autonómia fenntartását. Magyarország választói joggal biró munkássága igenis bir annyi komolysággal, hogy a saját ügyeit önállóan és kifogástalanul vezesse. Azt azonbsn elfogadhatónak tartom az á lam és a közérdek szempontjából, hogy a főfelügyelet és ellenőrzés jogát a népjóléti miniszter gyakorolja. Azt a rendszert, amelyet az uj törvénytervezet akar meghonosítani, már a magántulajdon elve alapján sem fogadhatom el, mert mi cimen veszi el az állam a munkás és munkaadó filléreiből nehéz munkával szerzett javakat? Ezt a rendszert más kormányzattal és más elvekkel lehetne igazolni. Ez egy kissé kommunisztikus izü. Ehhez a tervez thez már áltahnog ágban sem lehet hozzájárulni, mert részleteiben nem tudják ugy átdolgozni, hogy beváljon. M/ den intézmény megtűrheti a bürokrüizmust, csak éppen a munkásbiztositó pénztár nem. Ha ez a javaslat keresztülmegy, a pénztár nem lesz más, mint