Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-07 / 78. szám

SZEGED Szeged, 1923 április 7. Vass József tudomásul veszi a kívánalmakat, Eckhardt Tibor javaslatát magáévá te*zi. A községi és körorvosi lakásokat a mentesség alá vonja. Wolff Károly indítványára a népjóléti miniszter kijelenti, hogy a „közérdekű* (!) szót felveszi. Heinrich Ferenc elnök egynegyed négykor az idő előrehaladott voltára való tekintettel azt jivasolja, hogy a bizottság szakítsa félbe tárgyalását és legközelebbi ülését holnap, április 7-én délelőtt fél 11 órakor tartsa. A bizottság ehhez hozzájárult és a mii ülés ezzel véget ér'. A munkásbiztositás reformja. (A Szeged tudósitójdtól.) A kamara teljes üléséről szóló tegnapi tudósításunkban már megemlítettük, hogy a népjóléti miniszter megküldte a kamarának az uj munkásbiztositó törvénytervezetét, amelyet a kamara által összehívott ad hok bizottság kedden délután 4 órakor fog letárgyalni. Az uj munkásbizlositási törvény rendkívül fontossággal bír ugy a munkaadóra, mint az alkalmazottakra s igy az általános érdeklődést kívánjuk kielégíteni, ha a törvénytervezetet főbb vonásaiban már most meginmertetjük a Szeged olvasóival. Előre kell bocsátanunk, hogy a törvénytervezet az érdekeltek körében már eddig is bizenyos ellenszenvet váltott ki, meri a terv szerint a munkásbiztositó pénztir az autonómiáját formailag megtartja, de minthogy a tisztviselőket ki akarja venni az autonómia köréből és azokat a népjóléti miniszter kinevezése alá bocsátja, tulajdonkép egy kulisszautonómiát csinál, amely mögött kizárólag a miniszter rendelkezése érvényesül. Autonómiát pedig másként képzelni nem iehst, mint hogy a tisztviselők felett a fegyelmi jog kizárólag az autonómiának szerveit illesse meg. Bebizonyosodott dolog az is, hogy a munkásbiztositó pénztár, mint intézmény csak addig fejlődőit, amig az érdekeltekből, vagyis munkaadókból és munkásokból álló igazgatóság intézte az ügyeit. Mióta az autonómiát felfüggesztették, a munkásbiztositó állandóan csenevészedik és bürokratizálódik. Ebből folyik az intézménnyel szemben ma tapasztalható nagy elégedetlenség, ami teljesen érlhe ő, ha meggondoljuk, hogy az intézmény a jóformán irni-oltfaBfli nem tudó kisembereket körülményes nyilvántartások vez.it sérc, állandó írásbeli munkára kényszeríti és ennek ellenében a biztosítási járulékokat állandóan emeli. Az alábbiakban ismertetett törvénytervezet ezeket a hátrányokat még fokozottabb mértékben juttatja érvényre. Ezt azonban nem kell csodálni akkor, amidőn a törvénytervezet kidolgozásánál nem annyira szociális, mint inkább a politikaj szempontok voltak az irányadók. A munkaadók és munkátok ellenszenve emiatt már is megnyilatkozik a tervezettel szemben és fftJeg abban kulminál, hogy nem hajlandók beleegyezni abba, hogy az ö terhükre, de a gyakorlatban az ő hozzászólásuk nélkül tartsa fenn az állam a pénztárukat. A kereskede m! és iparkamara ad hok bizottsága bizonyára figyelembe fjgja venni ezeket a szempontokat és megfelelő módosításokat javasol véleményében a népjóléti miniszternek. A töryénytervezet főbb pontjai különben a kővetkezők: A biztosítási kételezettség. A betegség és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat alapelve a biztositási kötelezettség. Betegségi biztositási kötelezettség alá nem egyes egyének, hanem taxaiive felsorolt vállala ok, üzemek, foglalkozások, hivatalok, testületek, egyletek, társulatok tarloznak. Mindezen üzemek alkalmazásában álló munkavállalók nemükre, korukra, honpolgárságukra és munkabérük nagyságára való tekintet nélkül biztosításra kötelezettek. Biztosításra kötelezettek ezenkívül a háztartási alkalmazottak, a házmesterek és a segédhdzmesterek. A minisztérium felhatalmazást kap arra, hogy a biztositási kötelezettséget más foglalkozási ágakra is kiterjeszthesse, viszont a tisztviselőknek és ezekhez hasonló állásban levőknek biztositási köte lezettségét felső fizetési határ megállapításával korlátozhassa. Baleseti biztosításra kötelezettek mindazok a vállalatok, üzemek és foglalkozások, amelyek betegségi biztosításra kötelezettek. E kötelezettség kiterjed az ugyanott alkalmazott valamennyi munkavállalóra. Az OMl fzervezet*. Ugy a betegségi, mint a balesetbiztosítást országosan az Orszsgos Munkásbiztositó Intézet teljesíti. Az Országos Munkásbiztositó Intézet önkormányzati alapon működő testület, amely a biztosítást részben a központban, részben helyi szervei utján teljesiti. Önálló jogalanyisága csak magának az országos intézménynek van, a helyi szervek eddigi önálló jogalanyisága megszűnik. Helyi szervek: a kerületi és a vállalati pénztárak. A kerületi pénztárak számát a népjóléti miniszter állapítja meg. Vállalati pénztárt a munkaadó a népjóléti miniszter jóváhagyásával és csak akkor alakithat, ha — nem mint rddig 300, hanem — legalább 800 biztosításra kötelezettet foglalkoztat és alkalmazottai kétharmad része a vállalati pénztár alakításához titkos szavazással hozzájárul. Az OMl önkormányzatának központi szervei: közgyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanító bizot.ságok; a h?lyi önkormányzati szervek: a kerületi, illetve vállalati pénztári választmányok A közgyűlés tagjait a kerületi és vállalati pénztárak biztosításra kötelezettei és azok munkaadói külön külön egyenlő számban, arányos képviseleti rendszer melleit, titkos szavazással választják. A kiküldöttek számát, a választás módját, a működés tartamát és a tárgya ás rendjét az OMl alapszabályai állapítják meg. A hatáskörbe tartozó ügyek közül a betegségi biztositási járulékokat, illetve a betegségi segé- j lyeket módosító határozat érvényességéhez kurtális titkos sravazás és a jelenlévő kiküldöttek 1 kétharmad kétharmad többsége szükséges. A veszélyességi táblázat és a balesetbiztosítási tartalékalap gyarapítása kérdésében a határozathozatalban csak a munkaadó tagok vesznek részt. Az önkormányzati szervek választásain kivül minden határozol érvényességéhez a népjóléti miniszter jóváhagyása szükséges. A közgyüiés hatáskörébe tario ó kérdésekben sürgős szükség esetén az igazgatóság is határozhat, határozata a népjóléti miniszter jóváhagyását igényli. Az igazgatóság és elnökság. Az igazgatóság tagjainak száma legfeljebb 30. Fele munkaadó, feli biztosított. A közgyűlés választja, saját kebeléből külön-külön, arányos képviselet szerint, titkos szavazással. A természetben nyújtott szolgáltatások egyenértékének megállapítása ezután az igazgatóság hatáskörébe tartozi<, az üzemek veizélyessége, besorozása, valamint az egységdijtétel megállapítása kérdésében hozandó határozatokban az igazgatóságnak csak munkdadó tagjai vehetnek részt. A határozatok közül azok, amelyek a bírósághoz nem felebbezhetők, a népjóléti miniszter jóváhagyását igénylik. Az elnökség legfeljebb 8 tagból áll. A Kerületi Pénztár választmánya tagjait a Kerületi Pénztár munkaadói és biztosításra kötelezettei ugyanugy választják, mint a közgyűlési kiküldöttedet. Az OMl összes központi szerveinek elnöke az OMl elnök. Öt és az alelnököket az államfő nevezi ki, a munkaadókon és biztosítottakon kívül álló személyek közül. A kerületi pénztárak választmányainak elnökét a minisztérium nevezi ki Az elnök tisztségével az ü :yvez:tő ÍJ megbízható. Az önkormányzati tagok a választást eljogadni és kötelességeiket teljesíteni tartoznak. Avi igazolatlanul ismételten nem, vagy hanyagul jelenik meg, írásbeli figyelmeztetés után két izben 1000-1000 koronáig büntethető, további mulasztás esetén elmozdítható és ez esetben három évig munkásbiztositási tisztséget nem tölthet be. Az „önkormányzat". A vállalati pénztárakon kivül mindent, ami az OMI-hez tartozik (gondozó, kórház, gyógyintézet, üdülőtelep, fürdő), az állam kezel. Az önkormányzat az ügyvitelben csak javaslatot, panaszt tehet a népjóléti miniszterhez, ellenőrző vizsgálatot foganatosíthat, a miniszter beleegyezésével annak közegeivel közös ellenőrző vizsgálatokon vehet rés't. A tisztviselők államiak, őket az önkormányzat felelősségre nem von hatja. A kinevezés jogát az államfő, illetve a népjóléti miniszter gyakorolja. Szo'gá'ati viszonyukra, képesítésükre, jogaikra éi kötelességeikre a közigazgatási alkalmazottakra vonatkozó szabályok irányadók. A kinevezés kérdésiben, valamint a szolgálati beosztás tekintetében a miniszter intézkedik. Az alkalmazottak az intizminytől, illetve az önkormányzattól közvetlenül semmit sem kaphatnak. A nevezettek illetmenyeivel és a nyugellátás al kapcsolatos összes kiadásokról az állami költ égvetés gondoskodik, de a költsigek felit az intizet az államnak megtiriteni köteles. Az alkalmazottak termiszetbenl ellátásáról az intizet közvetlenül is saját költsigére köteles gondoskodni. A vállal ^ti pénztárak tagjai azok akik a pénztárt fenntartó munkaadó üzemében dolgoznak. A vállalati pinztár kezelisiről a munkaadó saját közegeivel is saját költsigin gondoskodik, törvinyszerü kezeliseirt saját vagyonával felelős. Amennyiben a vállalati pénztár szuk-égleteire annak bevétele nem elegendő, a munkaadó köteles kamatnilküli kölcsönt adni. Az orvosok és az OMl. Az orvosokkal az OMl szabad megegyezissel szerződik. A kerületi pénztár orvosi szerződésének hatálya a területén levő vállalati pénztárakra is kiterjed, vagyis ezek külön nem szerződhetnek az orvosokkal, kivéve e törvény életbelépése idején már fönnálló vállalati pénztárakat, úgyszintén az összes vállalati pénztárak rendelőintézeti orvosait. A hatósági orvosok szerződéses megállapodás hiányában is kötelesek a pinztári orvosi teendők ellátására akkor, ha ott kellő számú szerződises orvos nincs. Kilépés, belépés, járulékok. A betegségi biztosításban a munkaadó köteles a munkábalépést, változást, kilépést 8 nap alatt bejelenteni. A bejelentésre vonatkozó szabályokat a népjóléti miniszter rendeletlel állapítja meg. A bérjegyzéket öt évig kell megőrizni. A vállalati pénztárak nyilvántartását a vállalit jegyzékei képezik. A járulékkifizetés napibérosztályok szerint történik. A napibérosztályí, átlagos napibért az alapszabály (Közgyűlés), illetve szükség esetén a közgyűlés határozatáig az igazgatóság állapítja meg. Beszámít a teljes tényleges munkaoér (készpénz és természetbeni járandóság). Ahol a tényleges bér meg nem állapitható (akkord, borrava'ó), ott lehetőleg a munkaadók és a biztositat ak érdekeltségeinek közös egyetértésével megállapítandó átlagösszeg veendő alapul. A járulék kulcsát, számítási módját az alapszabályok állapítják meg, de a járulék 6% "dl nagyobb nem lehet. Háztartási alkalmazottaknál egy után /%, a másik után 6%, három után mindhárom 6%. A járulékot a munkaadó fizeti; felét az alkalmazott béréből levonhatja, de csak az esedékességet követő második bérfizetéséig. A betegségi biztosításban a kerületeknél befolyt összes bevételek felett az OMl közvetlenül rendelkezik. A segélyezés. A betegségi segélyek a jellenlegi állapotnak megfeleltek. Eltérés a jelenlegi állapottól, hogy költségesebb gyógyászati segédeszköz csak mint túlmenő segély engedélyezhető, a menynyiben az alapszabály a legkisebb mértékű segélyeket a fedezet korlátai között felemelte. Gyógyfürdősegélyt ellátással csupán a biztositott kaphat és ezek közül is csak az, aki igénybejelentését közvetlenül megelőző két éven belül legalább egy éven át biztositott volt. A túlmenő segélyek uj nemei az anya- és csecsemővédelem érdekeit szolgálják. A gyógyszerészek tartoznak a gyógyszereket kiszolgáltatni és hitelezni. A balesetbiztosítás. A balesetbiztosításban az OMI-nél levő biztosítottak köre szűkülni fog, mert a Máv. vasutak, hajózási vállalatok szolgálati szabályaikat előreláthatólag akként módosítják, hogy ugyanazt adják, mint a törvény. Az igy kiváló intizetek kötelesek a korábbi balesetekből származó kártalanítási költsigeket az OMl-nek megfizetni. A munkaadó köteles üzemét 8 nap alatt bejelenteni. A balesetbiztosítási összes költségek a munkaadókat terhelik. A veszélyességi táblázatot az OMl 5 évenként revidiálja. A bérhatárt — ameddig a mu ikabér ugy a járulékfizetés, mint a kártalanítás tekintetében figyelembe vehető — a minisztérium rendelettel állapitj* meg. Bileseti kártalanítás jár üzemi baleset és a foglalkozási különleges betegségek következményeiért. Kártalanítandó az üzemi balesetből,