Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-07 / 78. szám

SZEGED Szeged, 1923 április 7. Vass József tudomásul veszi a kívánalmakat, Eckhardt Tibor javaslatát magáévá te*zi. A községi és körorvosi lakásokat a mentesség alá vonja. Wolff Károly indítványára a népjóléti miniszter kijelenti, hogy a „közérdekű* (!) szót felveszi. Heinrich Ferenc elnök egynegyed négykor az idő előrehaladott voltára való tekintettel azt jivasolja, hogy a bizottság szakítsa félbe tár­gyalását és legközelebbi ülését holnap, április 7-én délelőtt fél 11 órakor tartsa. A bizottság ehhez hozzájárult és a mii ülés ezzel véget ér'. A munkásbiztositás reformja. (A Szeged tudósitójdtól.) A kamara teljes üléséről szóló tegnapi tudósításunkban már meg­említettük, hogy a népjóléti miniszter megküldte a kamarának az uj munkásbiztositó törvényter­vezetét, amelyet a kamara által összehívott ad hok bizottság kedden délután 4 órakor fog le­tárgyalni. Az uj munkásbizlositási törvény rend­kívül fontossággal bír ugy a munkaadóra, mint az alkalmazottakra s igy az általános érdeklő­dést kívánjuk kielégíteni, ha a törvénytervezetet főbb vonásaiban már most meginmertetjük a Szeged olvasóival. Előre kell bocsátanunk, hogy a törvénytervezet az érdekeltek körében már eddig is bizenyos ellenszenvet váltott ki, meri a terv szerint a munkásbiztositó pénztir az autonómiáját formailag megtartja, de minthogy a tisztviselőket ki akarja venni az autonómia köréből és azokat a népjóléti miniszter kineve­zése alá bocsátja, tulajdonkép egy kulisszauto­nómiát csinál, amely mögött kizárólag a minisz­ter rendelkezése érvényesül. Autonómiát pedig másként képzelni nem iehst, mint hogy a tiszt­viselők felett a fegyelmi jog kizárólag az auto­nómiának szerveit illesse meg. Bebizonyosodott dolog az is, hogy a munkásbiztositó pénztár, mint intézmény csak addig fejlődőit, amig az érdekeltekből, vagyis munkaadókból és munká­sokból álló igazgatóság intézte az ügyeit. Mi­óta az autonómiát felfüggesztették, a munkás­biztositó állandóan csenevészedik és bürokrati­zálódik. Ebből folyik az intézménnyel szemben ma tapasztalható nagy elégedetlenség, ami tel­jesen érlhe ő, ha meggondoljuk, hogy az intéz­mény a jóformán irni-oltfaBfli nem tudó kis­embereket körülményes nyilvántartások vez.it sérc, állandó írásbeli munkára kényszeríti és ennek ellenében a biztosítási járulékokat állan­dóan emeli. Az alábbiakban ismertetett törvénytervezet ezeket a hátrányokat még fokozottabb mérték­ben juttatja érvényre. Ezt azonban nem kell csodálni akkor, amidőn a törvénytervezet ki­dolgozásánál nem annyira szociális, mint inkább a politikaj szempontok voltak az irányadók. A munkaadók és munkátok ellenszenve emiatt már is megnyilatkozik a tervezettel szemben és fft­Jeg abban kulminál, hogy nem hajlandók bele­egyezni abba, hogy az ö terhükre, de a gya­korlatban az ő hozzászólásuk nélkül tartsa fenn az állam a pénztárukat. A kereskede m! és iparkamara ad hok bizottsága bizonyára figye­lembe fjgja venni ezeket a szempontokat és megfelelő módosításokat javasol véleményében a népjóléti miniszternek. A töryénytervezet főbb pontjai különben a kővetkezők: A biztosítási kételezettség. A betegség és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat alapelve a biztositási kö­telezettség. Betegségi biztositási kötelezettség alá nem egyes egyének, hanem taxaiive fel­sorolt vállala ok, üzemek, foglalkozások, hiva­talok, testületek, egyletek, társulatok tarloznak. Mindezen üzemek alkalmazásában álló munka­vállalók nemükre, korukra, honpolgárságukra és munkabérük nagyságára való tekintet nélkül biztosításra kötelezettek. Biztosításra kötelezet­tek ezenkívül a háztartási alkalmazottak, a házmesterek és a segédhdzmesterek. A minisz­térium felhatalmazást kap arra, hogy a biztosi­tási kötelezettséget más foglalkozási ágakra is kiterjeszthesse, viszont a tisztviselőknek és ezek­hez hasonló állásban levőknek biztositási köte lezettségét felső fizetési határ megállapításával korlátozhassa. Baleseti biztosításra kötelezettek mindazok a vállalatok, üzemek és foglalkozá­sok, amelyek betegségi biztosításra kötelezettek. E kötelezettség kiterjed az ugyanott alkalma­zott valamennyi munkavállalóra. Az OMl fzervezet*. Ugy a betegségi, mint a balesetbiztosítást országosan az Orszsgos Munkásbiztositó Inté­zet teljesíti. Az Országos Munkásbiztositó Intézet önkor­mányzati alapon működő testület, amely a biz­tosítást részben a központban, részben helyi szervei utján teljesiti. Önálló jogalanyisága csak magának az országos intézménynek van, a helyi szervek eddigi önálló jogalanyisága meg­szűnik. Helyi szervek: a kerületi és a vállalati pénztárak. A kerületi pénztárak számát a nép­jóléti miniszter állapítja meg. Vállalati pénztárt a munkaadó a népjóléti miniszter jóváhagyásá­val és csak akkor alakithat, ha — nem mint rddig 300, hanem — legalább 800 biztosításra kötelezettet foglalkoztat és alkalmazottai két­harmad része a vállalati pénztár alakításához titkos szavazással hozzájárul. Az OMl önkormányzatának központi szervei: közgyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanító bizot.ságok; a h?lyi önkormányzati szervek: a kerületi, illetve vállalati pénztári választmányok A közgyűlés tagjait a kerületi és vállalati pénz­tárak biztosításra kötelezettei és azok munka­adói külön külön egyenlő számban, arányos képviseleti rendszer melleit, titkos szavazással választják. A kiküldöttek számát, a választás módját, a működés tartamát és a tárgya ás rendjét az OMl alapszabályai állapítják meg. A hatáskörbe tartozó ügyek közül a betegségi biztositási járulékokat, illetve a betegségi segé- j lyeket módosító határozat érvényességéhez ku­rtális titkos sravazás és a jelenlévő kiküldöttek 1 kétharmad kétharmad többsége szükséges. A veszélyességi táblázat és a balesetbiztosítási tartalékalap gyarapítása kérdésében a határozat­hozatalban csak a munkaadó tagok vesznek részt. Az önkormányzati szervek választásain kivül minden határozol érvényességéhez a nép­jóléti miniszter jóváhagyása szükséges. A köz­gyüiés hatáskörébe tario ó kérdésekben sürgős szükség esetén az igazgatóság is határozhat, határozata a népjóléti miniszter jóváhagyását igényli. Az igazgatóság és elnökság. Az igazgatóság tagjainak száma legfeljebb 30. Fele munkaadó, feli biztosított. A közgyűlés választja, saját kebeléből külön-külön, arányos képviselet szerint, titkos szavazással. A termé­szetben nyújtott szolgáltatások egyenértékének megállapítása ezután az igazgatóság hatás­körébe tartozi<, az üzemek veizélyessége, be­sorozása, valamint az egységdijtétel megállapí­tása kérdésében hozandó határozatokban az igazgatóságnak csak munkdadó tagjai vehetnek részt. A határozatok közül azok, amelyek a bírósághoz nem felebbezhetők, a népjóléti mi­niszter jóváhagyását igénylik. Az elnökség leg­feljebb 8 tagból áll. A Kerületi Pénztár választ­mánya tagjait a Kerületi Pénztár munkaadói és biztosításra kötelezettei ugyanugy választják, mint a közgyűlési kiküldöttedet. Az OMl összes központi szerveinek elnöke az OMl elnök. Öt és az alelnököket az államfő nevezi ki, a munkaadókon és biztosítottakon kí­vül álló személyek közül. A kerületi pénztárak választmányainak elnökét a minisztérium ne­vezi ki Az elnök tisztségével az ü :yvez:tő ÍJ megbízható. Az önkormányzati tagok a válasz­tást eljogadni és kötelességeiket teljesíteni tar­toznak. Avi igazolatlanul ismételten nem, vagy hanyagul jelenik meg, írásbeli figyelmeztetés után két izben 1000-1000 koronáig büntet­hető, további mulasztás esetén elmozdítható és ez esetben három évig munkásbiztositási tiszt­séget nem tölthet be. Az „önkormányzat". A vállalati pénztárakon kivül mindent, ami az OMI-hez tartozik (gondozó, kórház, gyógy­intézet, üdülőtelep, fürdő), az állam kezel. Az önkormányzat az ügyvitelben csak javaslatot, panaszt tehet a népjóléti miniszterhez, ellenőrző vizsgálatot foganatosíthat, a miniszter beleegye­zésével annak közegeivel közös ellenőrző vizs­gálatokon vehet rés't. A tisztviselők államiak, őket az önkormányzat felelősségre nem von hatja. A kinevezés jogát az államfő, illetve a népjóléti miniszter gyakorolja. Szo'gá'ati viszo­nyukra, képesítésükre, jogaikra éi kötelessé­geikre a közigazgatási alkalmazottakra vonat­kozó szabályok irányadók. A kinevezés kérdési­ben, valamint a szolgálati beosztás tekintetében a miniszter intézkedik. Az alkalmazottak az intizminytől, illetve az önkormányzattól közvetlenül semmit sem kap­hatnak. A nevezettek illetmenyeivel és a nyug­ellátás al kapcsolatos összes kiadásokról az állami költ égvetés gondoskodik, de a költsi­gek felit az intizet az államnak megtiriteni köteles. Az alkalmazottak termiszetbenl ellátá­sáról az intizet közvetlenül is saját költsigére köteles gondoskodni. A vállal ^ti pénztárak tagjai azok akik a pénz­tárt fenntartó munkaadó üzemében dolgoznak. A vállalati pinztár kezelisiről a munkaadó sa­ját közegeivel is saját költsigin gondoskodik, törvinyszerü kezeliseirt saját vagyonával fele­lős. Amennyiben a vállalati pénztár szuk-ég­leteire annak bevétele nem elegendő, a munka­adó köteles kamatnilküli kölcsönt adni. Az orvosok és az OMl. Az orvosokkal az OMl szabad megegyezissel szerződik. A kerületi pénztár orvosi szerződésé­nek hatálya a területén levő vállalati pénztá­rakra is kiterjed, vagyis ezek külön nem szer­ződhetnek az orvosokkal, kivéve e törvény életbelépése idején már fönnálló vállalati pénz­tárakat, úgyszintén az összes vállalati pénztá­rak rendelőintézeti orvosait. A hatósági orvosok szerződéses megállapodás hiányában is kötele­sek a pinztári orvosi teendők ellátására akkor, ha ott kellő számú szerződises orvos nincs. Kilépés, belépés, járulékok. A betegségi biztosításban a munkaadó köte­les a munkábalépést, változást, kilépést 8 nap alatt bejelenteni. A bejelentésre vonatkozó sza­bályokat a népjóléti miniszter rendeletlel álla­pítja meg. A bérjegyzéket öt évig kell megőrizni. A vállalati pénztárak nyilvántartását a vállalit jegyzékei képezik. A járulékkifizetés napibérosztályok szerint történik. A napibérosztályí, átlagos napibért az alapszabály (Közgyűlés), illetve szükség esetén a közgyűlés határozatáig az igazgatóság állapítja meg. Beszámít a teljes tényleges munkaoér (készpénz és természetbeni járandóság). Ahol a tényleges bér meg nem állapitható (akkord, borrava'ó), ott lehetőleg a munkaadók és a biztositat ak érdekeltségeinek közös egyetértésé­vel megállapítandó átlagösszeg veendő alapul. A járulék kulcsát, számítási módját az alapsza­bályok állapítják meg, de a járulék 6% "dl nagyobb nem lehet. Háztartási alkalmazottaknál egy után /%, a másik után 6%, három után mindhárom 6%. A járulékot a munkaadó fizeti; felét az alkalmazott béréből levonhatja, de csak az esedékességet követő második bérfizetéséig. A betegségi biztosításban a kerületeknél befolyt összes bevételek felett az OMl közvetlenül ren­delkezik. A segélyezés. A betegségi segélyek a jellenlegi állapot­nak megfeleltek. Eltérés a jelenlegi állapottól, hogy költségesebb gyógyászati segédeszköz csak mint túlmenő segély engedélyezhető, a meny­nyiben az alapszabály a legkisebb mértékű se­gélyeket a fedezet korlátai között felemelte. Gyógyfürdősegélyt ellátással csupán a biztositott kaphat és ezek közül is csak az, aki igénybe­jelentését közvetlenül megelőző két éven belül legalább egy éven át biztositott volt. A túlmenő segélyek uj nemei az anya- és csecsemővéde­lem érdekeit szolgálják. A gyógyszerészek tartoznak a gyógyszereket kiszolgáltatni és hitelezni. A balesetbiztosítás. A balesetbiztosításban az OMI-nél levő biz­tosítottak köre szűkülni fog, mert a Máv. vas­utak, hajózási vállalatok szolgálati szabályaikat előreláthatólag akként módosítják, hogy ugyan­azt adják, mint a törvény. Az igy kiváló inti­zetek kötelesek a korábbi balesetekből származó kártalanítási költsigeket az OMl-nek megfizetni. A munkaadó köteles üzemét 8 nap alatt beje­lenteni. A balesetbiztosítási összes költségek a munkaadókat terhelik. A veszélyességi táblázatot az OMl 5 évenként revidiálja. A bérhatárt — ameddig a mu ikabér ugy a járulékfizetés, mint a kártalanítás tekintetében figyelembe vehető — a minisztérium rendelettel állapitj* meg. Bileseti kártalanítás jár üzemi baleset és a foglalkozási különleges betegségek következmé­nyeiért. Kártalanítandó az üzemi balesetből,

Next

/
Oldalképek
Tartalom