Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-07 / 78. szám

Szeged, 1923 április 10. SZEGED illetve a foglalkozási különleges betegségből származó keresetképtelenség, illetve keresetképesség-csökkenés. A kártalanítás a balesetből kifolyólag 10 heti betegsegélyezés után kezdődik; a foglalkozási különleges betegség esetében pedig az egyévi betegsegélyezés leteltétől. A hatóság által megállapított egészségügyi rendszabályok foganatosításának elmulasztása esetén a munkaadó betegségi biztosítási pótjárulékot köteles fizetni. A balesetelháritó szabályok, készülékek alkalmazásának elmulasztása esetén a munkaadó fokozott járulék fizetésére kötelezendő, sőt magasabb veszélyességi osztályba is sorozható 8 ha a legfelsőben lenne, ugy veszélyességi arányszáma kétszeresére emelhető. Az állami felügyelat. Az állami felügyeletet a népjóléti miniszter gyakorolja. A törvényjavaslat a minisztérium részére biztosítja azt a jogot, hogy az önkormányzati szervek működését felfüggesztheti, illetve feloszlathatja. A feloszlatás tartamára az önkormányzat jogait az elnök vagy külön kirendelt kormánybiztos gyakorolja. A választás megtagadása vagy meghiúsítása esetén a hiányzó tagokat a minisztérium kinevezheti. A kihágások általában azonosak az eddigiekkel. Ismétlődés esetén a büntetés: kéthónapi elzárás és 6000 korona pénzbüntetés. Az első alapszabályokat a miniszter alkotja meg, ő intézkedik az önkormányzati szervek első megalakítása és összehívása iránt is. Ha a kerületi, vállalati és magánegyesületi pénztárak felszámolnak, a vagyonfelesleg az OMI-é, l/i-a alapszabályon tuli segélyezés céljaira a helyi szeiv.knek visszaadatik; a hiány az OMI é. Az állások rendszeresítéséről a törvényhozás rendelkezéséig a minisztérium gondoskodik. Az összes alkalmazottak és orvosok szolgálati viszonya a törvény életbelépésével megszűnik; az átvettek fizetése az eddiginél kisebb nem lehet; az át nem vettek nyugdíjazással vagy végkielégítéssel bocsáttatnak el. A végkielégítés legfeljebb 3 havi illetmény. A végkielégítések az OMI t terhelik. A nyugdíjintézet vagyonát az OMI veszi át; a nyugdíjasok igényeit, amennyiben azok a nyugdíjintézet vagyontömegében fedezetet nem találnak, az OMI köteles kielégíteni. Friedrich római kudarca. Római politikai körökben nagy meglepetéssel vették tudomásul, hogy Friedrich István magyar nemzetgyűlési képviselő olaszországi utjának külpolitikai célzatot tulajdonítanak és ugy vélik, hogy ez a római kirándulás külpDlitikai missziókkal áll összefüggésben. Ezzel szemben utalnak arra, hogy itt senki sem vette komolyan Friedrich István akcióját, amit az is bizonyít, hogy bár kétszer is megpróbálkozott azzal, hogy Mussolini miniszterelnökkei tanácskozhassék, a miniszterelnök egyetlen egyszer sem fogadta, ellenben titkárával azt izente neki, hogy nem áll módjában vele semmiféle politikai diszkussziót folytatni, annál kevésbé, mert felelőtlen tényezőkkel folytatott politikai tanácskozásoknak sem értelmük, sem hatályuk nincs. Friedrich azután felkereste Nitti volt miniszterelnököt, akivel módjában is volt beszélgetni, mert Nitti udvariassággal fogadta őt, a találkozás során azonban Nitti a legnagyobb rezervállsággal viselkedett Friedrichhel szemben, akinek politikai mentalitását nagyon is jól ismeri. Egyébként Friedrich István ma hosszasan tárgyalt Vorovszki római szovjetmegbizottal. A tótok felelnek Scotus Viatornak. A Szlovák-ban Trnoviky aláírással Scotus Viatorhoz címzett nyilt levél jelent meg, amely védelmére kelt Hlinka ama nyilatkozatának, amely szerint a prágai kormányban és a koalíciós pártokban nincsenek tótok, mely körülmény feleit Scotus Viator felháborodását fejezte ki Hlinkához irt levelében. A turócszentmártoni nyilatkozat kimondta — folytatja a levélíró —, hogy a magyarok nem engedtek a közigazgatásba és a hivatalokba tótokat és hogyha tekintetbe vesszük, hogy a tótok százai állottak a magyar állam szolgálatában, a fenti megállapítás csak ugy magyarázható, ha a turócszentmártoni nyilatkozat aláírói nem tekintették többé tótoknak ezeket a hivatalnokokat, minthogy a magyar hivatali gépezet szolgálatában állottak. A Times a A Times ma vezércikkében rámutat a mindinkább észlelhető balkáni zavargásokra, melyek mutatják, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarkia helyén keletkezett utódállamokban a helyzet még mindig nem konszolidálódott. Nemcsak Jugoszláviában, hanem Romániában, Görögországban és Bulgáriában is, tehát az egész Balkánon belső zavarok uralkodnak, amelyek könnyen vonhatnak maguk után nemzetközi bonyodalmakat. Jugoszláviában a legutóbbi választások felújították a harcot a föderalizmus és a centralizmus között. Mig ugyanis az ország egy részében Ridicsot az elégedetlenek pártja támogatja, addig az ország másik részében Pastci a szerb állam centraliszlikus politikáját igyekszik győzelemre vinni. Ehhez járul, hogy Pasics balkáni módszerekkel igyekszik véleményét a közvéleményre ráerőszakolni. Ennek eredménye az, hogy Jugoszláviában határozott oligarchikus uralom áll jenn. Romániában Bratianu az uj alkotmánytörvényt az ellenzék heves tiltakozása ellenére és az erdélyi nacionalista demokraták és a parasztpárt ál ásfoglalásával szemben erőszakkal hajtotta keresztül, ami ismét oligarchikus állapotokra mutat. Ezek az áldatlan ellentétek támasztják a nép és a kormány között az elégedetlenséget nemcsak a nemzeti kisebbségekben, hanem magukban az erdé'yi rész oláhaiban is. Ezeknek a zavaros állapotoknak elhar^pózása nyugtalanító annál is inkább, mert a szövetségesek, akik a békét létrehozták, ma teljességgel képtelenek közös fellépésre, mivel köztük is elvi ellentétek állnak fenn. A bukaresti helyzetről egyébként az Havas Iroda a következő jelentést közli: Az uj alkotmány megszavazása óta, amit a közvélemény egy része az előző alkotmánynál kevésbbé liberálisnak tart, a helyzet állandóan feszült. Az ostromállapot még érvényben van. A tüntetéseket katonai erővel akadályozzák meg. A király szentesitette az uj alkotmányt, de megtagadta, belső bajairól. hogy újból esküt tegyen. Politikai körökben nagy nyugtalanság uralkodik. A kolozsvári Pátria cimü lap, amely az erdélyi román nemzeti párt hivatalos lapja, egyik legutóbbi számában hosszú tudósítást közöl arról a heves harcról, amely az uj alkotmánytörvény miatl a román ellenzéki pártok és a Bratianu-kormány között megindult. A tudósi* tás szerint a harc az ellenzék és a kormány között napról-napra hevesebb lesz. Néhány nap óla az ellenzéki pártok vezérei az agitációt a vidékre helyezték át. Brailában, Oilacon és Targviscen óriási tüntető népgyüléseket tartottak a kormány ellen. Brailában Vajda-Vojvoda Sándor, volt miniszter tartott nagy beszédet a kormány ellen, melynek nyomán viharos erővel tört ki a tömeg felháborodása, ugy hogy a katonaságnak kellett fegyverrel közbelépni és szétoszlatni a tömeget. Qalacon Fdipescu, a konzervatív demokratapárt elnöke izgatta a tömeget a kormány ellen, utána pedig Madgearu, parasztpárti képviselő tartott beszéde', melyben követelle a Bratianu kormány vád alá helyezését a meghamisítod alkotmány miatt. Beszéde közben a kormány által felizgatott diákok a zsidók ellen kezdtek tüntetni és antiszemita heccet akartak csinálni, hogy a figyelmet eltereljék a szónokról. A diákokat kiverték az ülésről és a szónok igy folytatta beszédét: Elég szomorú, hogy a dtákok a kormány szolgálatába szegődnek, mert nekik ellenkezőleg abban a küzdelemben kellene résztvenni, amelyet az ellenzék folytat a meghamisított alkotmány ellen. Utána Vajda-Vojvoda beszélt és kijelentette, hogy a kormány céljagelérésére a diákságot szeretné felhasználni, pedig az országot nagy veszedelem fenyegeti az antiszemitizmus propagálása által. A targviscei gyűlésen Popovics Mihály elmondotta, hogy Erdélyben még ma is ostromállapottal és bajonettel kormányoznak. Ezt a gyűlést is katonaság zavarta széjjel. Egy csomó parasztot letartóztattak. A franciák uj intézkedésekre készülnek. A legnagyobb külpolitikai esemény Loucheur tegnapi többszörös tanác.kozáta Bonar Law angol miniszterelnökkel. Több ma reggeli lap ugy tünteti fel a volt újjáépítési miniszter londoni küldetését, hogy már mint Poincaré kiszemelt utóda ment Londonba s alapot akart teremteni az angol-fransia megegyezésre, ha majd a Ruhr-válság végleg elsimul Le Trcqueur ismét elutazik a Ruhr-vidékre és a Liberté értesülése szerint n -gyszabásu intézkedéseket fog tenni a Ruhr-videki meder.ee fon tosabb bányáiból való szénszállítások érdekében. A franciák tegnap délután Bochumban valamennyi nagy bankot katonailag megszálltak és bezártak. A Daily Mail düsseldorfi tudósítójának jelentése szerint a Ruhr-vidéken összeesküvésnek jöttek a nyomára. Lefoglalt levelekből kiderült, hogy a francia katonai hatóságok ellen mozgalmat készítettek elő. A feloszlatott német rendőrség tagjai, akiket a megszállott területről kiutasítottak, munkásoknak öltözve ismét visszaj tértek a Ruhr-vidékre és a banyákban, valamint a gyárakban ujabb ellenállást szítottak a franciákkal szemben. A hivatal-palota kontúrjai. (A Szeged tudósítójától.) Pinteken reggel a városháza tanácstermében Vásárhelyi Dezső műszaki főtanácsos, a kereskedelmi miniszter megbízotténak elnökletével fontos értekezlet volt a Rákóczi-térre tervezett hivatal-pslota ügyében. Az értekezleten az összes Szegeden levő állami hivatalok vezetői megjelentek, a várost — mivel a polgármester Budapesten tartózkodik — Fodor Jenő ídóügyi tanácsnok és Biró Benő műszaki tanácsos képviselte. A Szeged nemrégen részletesen beszámolt arról az előkészítő értekezletről, amelyet Regdon Qejza műszaki főtanác-.os, az államépitészeti hivatal vezetője hívott össze ebben az ügyben. Ezen az értekezleten már kialakultak a hivatalpalota kon'urjai — igaz, hogy c?ak egyoldalúan. A kereskedelmi miniszler képviselője ugyanis itt nem volt jelen és igy az értekezletnek csupán előkészítő jellege volt. A kialakult kontúrok szerint olyan ötemeletes palota építéséről lenne SKÓ, amely betöltené az egész Rákóczi-teret, kényelmes elhelyezkedést találna benne minden közhivatal. A város a teret három föltétel mellett engedné át az államnak: Ha a palota Kossuth Lajos-sugáruti frontján üzlethelyiségeket építenének és azok bérjövedelmét a köz érhasználati dij fejében a város élvezné; ha a palo'ában harminc magánlakást létesítenének a lakásínség enyhítése céljából és végül, ha az építkezést már ezen a tavaszán megkezdenék. A pénteki értekezleten azonban ezek a kontúrok kissé módosultak. Megállapították ugyanis, hogy a hivatal-palota elférne a Rákóczi tér egyik felén, még p.dig a Kossulh Lajos-sugáruti oldalán. A teret, a sugáruttal párhuzamosan, egy körülbelül 15 meier szélességű utcával szelnék ketté, hogy a palotának mind a négy frontja szabadon álljon még abban az esetben is, ha a tér belső részét is beépítenék idővel. Az értekezlet megállapította, hogy a város föltételei teljesíthetetlenek, amennyiben ha üzlethelyiségeket épi'enének is a sugáruti frontra, azoknak jövedelme az épület fönntartására lenne szükséges. A harminc magánlakás építésére vonatkozó kívánságot szintén elvetették. A palotában mindössze a tiz odahelyezendő hivatal vezetője számára és négy-öt szolga számára építenének lakást. Az értekezleten az a kívánság alakult ki és ez megegyezik a kereskedelmi miniszter álláspontjával is, hogy a város minden föltétel és ellenszolgáltatás nélkül engedje át a kiszemelt területet. Fodor Jenő fölvetette azt a lehetőséget, hogy a palotát ne a Rákóczi-térre építsék föl, mivel ez a város legszebb tereinek egyike, hanem a szomszédos Babarczy-teiekre, vagy pedig a pénzügyigazgatósággal szemben levő telekre, ahol jelenleg a kiskaszinó omladozó épülete terpeszkedik. Az értekezlet azonban ezt a tervet elvetette. Fodor tanácsnok kijelentette ezután,