Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-07 / 78. szám

Egyes szám ára 30 korona. iMMUiidtég él kladóhivatait ItfücaeT-oicn 6. (PrófétaI. emelet 6.) Teleion IS—B. A .Szeged" megjeteXtt MtfJ kivételével minden Hy, Zgyes szám óra 30 koIW, 3i6fijelésl árak: Egy UMprs Síneden 600, Budagoetea éa vidéken 620 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 7, SZOMBAT. Hirdetési árak : Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. ApróMrdelés 8, kövér betűkkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyililér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri feladáuiát árengedmény. 78-ik szám. A kisántánt. Vajúdnak a hegyek és most talán nem nevetséges egérnek adnak életet, hanem tényleg olyan események követke nek be, melyek döntő kihatással les nek Keleteurópa és a Balkán struktu^jára. Három nagy esemény következett be az utolsó két hétben Európa keletén: Roitián ából a táviró folytonos zavargásokról, tüntetésekről, forradalomról hoz hirt, Zágrábból és Belgrádból pedig azt jelenlik, hogy a jugoszláv állam nemzetiségei összefogtak és mo t együttesen követelik a nemzetiségek számára az autonómiát. A harmadik pedig — amely talán a legfontosabb va amennyi között — Massaryk és Benes nyilatkozatai, melyek a Magyarországgal való megbékélés szándékát hirdetik Massaryk és Benes húsvéti* akciójáról eleve gondoltuk hogy súlyos és mélyenjáró okok kényszeritették a szomszéd Csehország két legtehetségesebb államférfiát nyilatkozataik megtételére, c&k éppen nem láttuk meg rögtön ezeket a kényszerítő okokat. Most már azonban tudjuk, mi az oka annak, hogy Massaryk és Benes, a kisántánt megteremtői, szakítani akarnak azzal a mereven elzárkózó politikával, meíy eddig pusztán a szuronyok hatalmára támaszkodva akarta a trianoni béke lehetetlen határozatait megtartatni Magyarországgal. Benes koncepciója a kisántánt megalkotásával az volt, hogy mindazon államoknak, melyek a trianoni béke alapján Magyarország területéből részesedtek, össze kell fogni, hogy közösen védelmezzék meg a rabolt zsákmányt. Ez volt az alapgondolat a szövetség megteremtésekor: védekezés a közös ellenség ellen, hiszen nem lehe ett kétséges rabló szomszédaink előtt, hogy Magyarország soha nem fog belenyugodni megcsonkításába és mindent meg fog kísérelni eredeti határainak visszaszerzésére. Egy rémkép lebegett folytonosan a kisántánt megkötéséig a három szomszédos állam lelki szemei előtt: mi lesz, ha Magyarország összefog az egyik szomszédtárssal és igy fordul a két másik ellen? Va óban az lett volna a magyar külpolitika legelső feladata, hogy megegyezzen legalább az egyik szomszéddal, ha mindjárt áldozatok árán is és igy megerősödve azután egészen másképpen léphetett volna fel a többiek e'len. Ezt azonban tehetetlen és kapkodó politikánk elmulasztotta, ugy hosy mikor Benes két év előtt előlépett a kisántánt tervével, örömmel és lelkesedéssel csatlakozott Jugoszlávia és Románia a gondolathoz. Hosszú és bizalmas tárgyalások e'őz'ék meg a kisántánt megkötését, hiszen a legutolsó percig is gyanakodtak a környező államok, hogy Magyarországnak titkos szerződése van valamelyikükkel és Benes eleinte nem is remélte, hogy hárem tagból fog a kisántánt állani, ő csak azt tudta, hogy Csehországnak nincsen szerződése Magyarországgal és igy keresle azt a másik államot, mely szintén izolálva állana egy magyar támadás esetén. Benes először Jugoszláviára gyanakodott, ezt hitte, hogy Magyarország az uj délszláv állammal van szövetségben. hiszen a legkevesebb ellentét közöttük volt és Magyarország területéből a szerbek vették el a legkevesebbet. Take Jonescu is osztotta Benesnek ezt a véleményét, arra az éles ellentétre gondolva, amely akkor még ellenségekként állította szembe a Bánát miatt, Szerbiát és Romániát. Éppen eíért Takejonescuban Benes hűséges segítőtársat talált, csak ezután próbáltak hihetetlen óvatossággal Jugoszláviában tapogatódzni, először kémek útján, hogy milyen természetű szerződés fűzi a szerbeket Magyarországhoz? És ekkor nagy meglepetés érte Benest és Tske Jonescut: kiderült, hogy nemcsak hogy semmiféle szövetség nincsen Magyarország és Szerbia között, hanem még Magyarország meg sem kísérelte a szé vétség megkötését. Kiderült azután az is, hogy persze Jugoszlávia is attól félt, hogy vagy Csehországnak, vagy Romániának van ellene irányuló szerződése Magyarországgal. Ők megint Romániára gyanakodtak, persze szintén a bánáti kérdés miatt. Az ügyek lisztázása után már gyorsan ment a kisántánt megkötése, mely tisztán védelmi szerződésnek készült, a régi, TO-es és 80-as évekbeli orosz-német hátbiztositási szerződés mintájára, hiszen a kisántántba tömörült államoknak eleinte nem ls volt más céljuk, mint hogy biztositfák msgukat az ellen a veszély elltn, hogy Magyaroiszág egyikükkel összefogva megtámadja a másik kettőt. Egyszerűen a 26ákmány biztosítására szövetkeztek és akkor még nem is sejtelték, hogy a kisántánt rövidesen döntő faktor lesz Európa keletén, sőt még a nagyhatalmak konferenciáin is aktív szerepet játszhatik. Delelő pontján a kisántánt a genovai konferencia idején volt, amikor Benes felajánlotta közvetítését a németek és franciak kö;ött. A khántánt nagy befolyását annak köszönhette, hogy Európa Franciaországon kivül az egyetlen szilárd, katonailag is megbízható, fxpontot a kisántén ban lá la, mely — eddig legalább — belső struktúrájában is szilárdnak látszott. Mi magyarok mindig tud uk, hogy nagy belső bajokkal küzdenek szomszédaink, tudtuk, hogy nem tudják megemészteni a túlnagy zsákmányt és most, hogy Jugoszláviában és Románisban az elszakadási mozgalmak már nyilt k robbanásra is vezetnek, bizonyos belső elégtételt is érezhetünk. Ez ugyan magéban véve még nem mond sokat, de Massaryk és Benes nyilatkozataival összevetve sokat, szinte mondhatnánk mindent jelent, mert úgy látszik a cseh politika polárisán ellerkező irányba fordulása ezekkel az eseményekkel függ össze. Massaryk és Benes tudomására ébredtek annak, hogy a kisántánt nsgyon is ingoványos talajon épült fel és hogy Románia és Szerbia fegitsége mm sokat érne komoly veszély idején, hiszen ha már most sem tudják nemzetiségeiket összetartani, mi lenne egy háború esetén ? Ezért keresik most a csehek Magyarország barátságát és miután a kisántánt révén, ugy látszik, nem sikerült mrgukat kellőkép biztosítani, most megpróbálkoznak Magyarországhoz közeledni, hogy mindenesetre fedezve legyenek háború esetén. Ugy látszik, elérkezett az a pszihologiai momentum, amikor Magyarország ismét bekapcsolódhatik az aktív külpolitikába és megvalósíthatja azt, amit a forradalmak után elmulasztott : szövetséget köthet egyik szomszédjával a másik kettő ellen. Most már valóban csak rajtunk áll, hogy ez be is következzék. és az egységes párt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az egységes párt beliő válságáról szóló híreket a párt, illetve a párthoz közelálló lapok tddig kivétel nélkül mindig megcáfolták, annál érdekesebb tehát, hogy ma estére a kormánypárt liberális félhivatalosa, a 8 Órai Újság nyíltan foglalkozik a párt válságával és megírja, hogy értesülései szerint a keddi pártértekezleten fel fogják vetni a párthűség kérdését és az egyes párttagoknak nyilatkozni kell abban az irányban, hogy alávetik-e magukat a pártfegyelemnek, vagy pedig kilépnek a pártból. A párthüség kérdésének felvetése nem fog provokáló modorban megtörténni, azonban a párt vezetősége el ven szánva arra, hogy az ellenzékieskedőket vagy deferálásra, vagy psdig kilépésre kényszerítse. A kiszivárgott hírek szerint névsorokat is kolportálnak arról, hogy kik követik Qömböst az egységespárltól való kilépés esetén. A megjelent névsorokból megállapítható egyrészt az, hogy Gömbösék vérmes reményei alaptalanságuk miatt máris megcsonkítva kerültek a sajtób», másrészt pedig a kolportált néhány név is erős restringálásra szorul. A pártban a szélső jobboldali frakció magatartása miatt tényleg válság van. A szélső jobboldaliak várható benmaradásával ez a válság nem nyerhet megoldást, a válság eiak el fog tolódni addig, amig a helyzet egészen meg nem érik arraM hogy a párt tagjai végleg levonják a konzekvenciákat. Az egységespárt félhivatalos orgánuma tehát mintegy rá akarja bírni Gömböséket a ki!épésrer de mindezek dacára is rendszerint legjobban értesült oldalról ugy informálnak minket, hogy a keddi pártértekezleten nem fog megtörténni az egységespártban a szakadás, mert Gömbösek nagyon is jól tudják, hogy a szakadás rájuk nézve alkalmatlanabb idöpcnlban nem történhetne, mint most, igy el vannak határozva arra, hogy minden körülmények között, még ha mindjárt jeltételek mellett is, de bent maradnak a pártban és megvárják azt a pillanatot, amikor teljes sikerrel kecsegtet fellépésük. Rassay törvényt kiván a lakásrendelet helyett. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés drágasági bizottságát délelőtt i0 órára hívták össze, hogy a lakásrendelet tárgyalását folytassák. Az ülésen megjelent Vass József népjóléti miniszter Borsos Endre lakásügyi kormánybiztos kíséretében és a kormány részéről jelent volt Schandl Károly államtitkár. A bizottság tagjai közül Heinrich Ferenc elnökön kivül megjelent a kormánypárt részéről Eckhardt Tibor, Wolff Károly, Platthy György, Bartos János és Zeöke Antal, az ellenzék részéről Ugrón Gábor, Rassay Károly, Szabó Imre, Szabó József, Peyer Károly és Sütő József. Az ülést fél 11 órakor nyitotla meg Heinrich Ferenc elnök. Rassay indítványozta, hogy a tárgyalást szakítsák félbe és utasítsa a bizottság a koraányt, hogy az egész lakásügyet törvényhozási uton rendezze, nem pedig rendeletileg. Rassay indítványa szószerint a következő: A bizottság a rendelet-tervezettel szemben azt az álláspontot foglalja el, hogy a lakáskérdés rendezése törvényhozási útra tartozik. Felhívja tehát a kormányt, hogy törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé és az általa a rendeletben szabályozni ki| vánt kérdésekre törvényjavaslatban kérjen szabályszerű felhatalmazást. Az indítványhoz Wolff Károly és Ugrón Gábor szólt hozzá. Az elnök a határozathozatal előtt felfüggesztette az ülést Ezután szavazásra teszi fel az indítványt. A bizotlság Rassay Károly indítványát elveti. A rendelet-tervezet első szakaszánál Eckhardt Tibor azt javasolja, hogy a 4000 lélekszámot meg nem haladó községekben a hadiözvegyeknek, hadiárváknak és rokkantaknak se lehessen felmondani. Platthy György azt indítványozza, hogy a községi és körorvosi lakásokat és szövetkezeteket a szabad rendelkezési jog alól vegyék ki. Wolff Károly kéri, hogy csak azokra a szövetkezetekre legyer\ ,érvénye az indítványnak, amelyeknek közérdekű működését a minisztertanács elismerte. , Szabó József: A 4000 lélekszám helyett 2000 lélekszámot ajánl. A második pontnak törlését javasolja. Rcssay Károly szintén a 2000 lélekszám mellett szól.