Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-06 / 77. szám

SZEGED Haller István szerint a nagy ipari és kereskedelmi vállalatokat sajit üzleti építkezésekre kell kényszeríteni, a tisztviselői építkezéseket pedig állami hitellel kell támogatni. A béremelést nem harmincszorossal, hanem csak tizenötszörössel kell megkezdeni. Tiltakozik az ellen, hogy a kincstári haszonrészesedéli a lakók fizessék. Heinrich Ferenc elnök ezután az általános vitát bezárja. Vass József reflektál az elhangzott felszólalásokra, melyeket két csoportba oszt. Az első a felmondások kérdésével foglalkozik, ezeket azonban nem lehet alkalmazni addig, amig a lakásügy végleg rendezve nincs. A kormány maga is akar építkezni, hatóságait is kényszeríti arra, viszont a magántökének is be kell látnia, kogy nem é het tovább a lakásadminisztráció védelme alatt, hanem neki is építkeznie kell. Az idegen töke csak akkor jön be az országba, hogy építkezzen, ha a szabadforgalom megkezdődik. A másik kérdés a béremelés kérdése. Az * " I 1914. évi lakbéreket azért nem vették itt alapul, mert csak az 1917. évi bérek ismeretesek. A kommunizmus bukása után a korona rohamosan romlott, ugy* hogy a négyszeres lakbér• emelés igen csekéty. Legalább némi arányt kell teremteiii a munkabér*** és a lakbérek között. Az egész emeiés az 1914. évi béreknek minlÖ8sze tizenhatszorosa es a közüzemi pótlékok fizetését is elhárítjuk a lakókról. Az átmenet gondolatát szívesen veszi tudomásul és az esetleges alacsonyabb fokban való emelésre irányuló kívánságokat hajlandó a minisztert »nác< elé terjeszteni. A kormány a miniszterelnök kezdeményezésére már két hónappal ezelőtt egy megbízottal megvizsgáltatta a laktanyák >t. Ez a megbízott megállapította, hogy tényleg vannak olyan helyiségek, melyek a hadsereg részére nem szükségesek, azonban ezeket nem k-het lakások céljaira igénybe venni, mert ezekben már nagyobbrészt c aládo? katonatisztek laknak és igen sok intézmény is bennük van elhelyezve. Heinr ch Ferenc elnök ezután javasolja, hogy a bizotság ülését holnap délelőtt 10 órakor fo'yUssa. A bizottság ehhez hozzájárul. Angol-francia tárgyalás a Ruhf-ké Jól értesült angol körökben ugy tudjá*, hogy Anglia és Franciaország között a ruhrvidéki kérdésről eszmecsere indul meg, melyet Franciaországban az olt gyógyhasználaton levő Curzo.i lord, Angliában pedig Loucheur vezet. Az utóbbi Londonban hir szerint tárgyalni fog B ldwin kincstári kancellárral is. A tárgyalások tartalmára világot vet a Daily Telegraph feltűnést keltő cikke. Eszerint a minimális program, melyről Anglia, Belgium és Olaszország tárgyal, abban áll, hogy Németországra 50 milliárd aranymárka jóvátételt vetnek ki. Ebből 26 milliárd Franciaország prioritása volna, mig 24 milliárd a nemzetközi háborús adósságok törlesztésére vonatkoznék. Németország ezt az összeget nagyiparosai hathatós részvételével kölcsön formájában volna köteles felvenni. Németország azután több évi moratoriumot kapna, valamint ígéretet arra, hogy a Ruhrvidéket gyors ütemben kiürítik. • Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalosan megcáfolja azt a hirt, amely szerint az Egyesült Államok fel akarják szólítani Németországot, hogy ugyan egy időben azonos tarA kamara teljes ülése. (A Szeged tudósítójától.) A kereskedelmi és iparkamara teljes ülése minden évben a nagyobb események közé tartozott Szegeden. A mai ülés iránt inkább a kereskedők érdeklődtek, mint az iparosok, akik közül mindössze hárman-négyen jöttek el az ülésre. A hatóság részvétlenségét dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos mentette meg, aki egy ideig hallgatta az előadókat, mig a várost senki sem képviselte az ülésen. Wimmer Fülöp, a kamara elnöke nyitotta meg az ülést és bevezető szavaiban elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben több incidens történt a különböző adótörvények nyomán támadt izgatott hangulat következtében és az incidensek során egyesek személyükben is megsértődtek. A kamara senkit személyében megsérteni nem akart és miután éppen Bokor Adolf volt az, aki a kérdéses ügyben annakidején felszólalt, kéri, hogy Bokor magyarázza meg félreértett szavait. Bokor Adolf kijelenti, hogy az elmúlt évben történt felszólalásaiban csupán az inaugurált rendszert támadta. Rendszerről beszélt és nem egyénekről. A pénzügyigazgató ur által félremagyarázott szavait két nap múlva, a Kereskedők Szövetségének gyűlésén helyreigazította. Dr. Tonelli Sándor, a kamara vezető titkára ezután több vidéki kereskedő és iparos levelező taggá való megválasztását javasolta, amit a teljes ülés egyhangúlag elfogadod. Ifj. Cserzy Mihály az elnöki jelentést olvasta fel, majd dr. Landesberg Jenő titkár a kamara mult évi működéséről számolt be. Ismertette a december 3 án Hódmezővásárhelyen megtartott adónagygyülés határozatait. Az adóáérelmek azonban nem nyertek elintézést azáltal, hogy a pénzügyminiszter kiküldöttei jegyzeteket készítettek a sérelmekről. A pénzügyminiszter maga talmu javaslatot intéz?en a Ruhr-vidéki kérdés rendezése tárgyában Franciaországhoz, az Egyesült Államokhoz és a szövetségesekhez. Rambou'letben Millerand elnökle e alalt minisztertanács volt, melyen Poirtcaré beszámolt a külpolitika jelenlegi helyzetéről, különösen pedig a keleti és a ruhrvidéki kérdésről. A mai nap külpolitikai szenzációja a Pali Mail Oazette mai vezércikke a Rulir-válságról, amelynek írója Nitti volt olasz miniszterelnök. A lap közel áll a britt kormányhoz s köztudomású róia, hogy nem nevezhető németbarátnak. Abból a iétciből indul ki a volt otasz miniszterelnök, hogy a francia politikát minden olyan kérdésben, amely a versaillesi szerződéssel kapcsolatos, az a szempont vezeti, hogy az európai kontinensen megalapozza a francia ipar túlsúlyát és fenh tóságát. ,A francia Ruhrpolitika tragikus tévedései a kontinens gazdasági életének teljes megbénítására vezethetnek — irja Nitti —, ha c ak a francia kormány az utolsó percben nem vonja ki a megszálló csapatokat. sem tudja, mii tegyen, mert az illetékes bíróságok döntését várja. A bíróságok elé azonban nem kerülnek konkrét esetek, mert a f lek egyrészt félelemből, másrészt a huza-vona elkerülése végett inkább kifizetik a kirótt büntetéseket. Az egyik legnagyobb sérelem az, hogy december 30 án hirdetményt tett közzé a pénzügyigazgatóság, amelyben kötelezővé teszi, hogy a felek a hitelezett áruk után is azonnal fizessék le a forgalmi adót. A kamara megfelelő helyen már interveniá.t a hirdetmény miatt. Legutóbb Dorozsmát látogatták meg az adóellenőrző közegek és több üzleti könyvet magukkal vittek és többszöri felszólításra sem adták visszi. A kamara átiratot intéz ebben az ügyben a pénzügyigazgatósághoz. A legaktuálisabb most az adóbevallások ügye. Erre vonatkozólag a kamara nemcsak Szegeden, hanem a környék összes gócpontjain felvilágosító előadásokat fog tartani. Dr. Pálfy József, az ipartestület titkára kéri, hogy a kamara sürgesse meg a helyi tudakozódó irodák felállítását, amire a pénzügyminiszter kiküldöttei legutóbb ígéretet tettek. Wimmer Fülöp: En jelen voltam ugy az ipartestületben, mint a kamarában tartott gyütésen, de a miniszteri kiküldöttek ily értelmű ígéretéről nem tudok. Különben is felesleges a tudakozódó irodák felállítása, mert a kamara mindenkinek és mindenkor megadja a szükséges és tökéletes felvilágosításokat. Pálfy József: Kérem, akkor a kamarára hárítunk minden felelősséget. Pick Jenő indítványozza ezután, hogy kérjen a kamara engedélyt a várostól, hogy a kereseti adót előzetes befizetés mellett negyedévenként fizethessék a vállalatok, mert a rettentő adminisztráción ezzel is könnyitenének. A törvény szerint a város erre saját hatáskörében Szeged, 1923 április 6 __ felhatalmazást adhat, különben Budapesten már életbeléptették ezt a szokást. Az indítványt elfogadják. Landesberg ] inö további referádájában bejeleni, hogv a környékben örvendetesen fej ődik a testületi élet. Az elnult évben Csongrádon, C anádpalotán, S/őregen, Kiszomboron, Tótkomlóson és még töob helyen alakítottak ipartestüket. Kifogásolja, hogy Csongrád megye alispánj) Szentes város piaci rendszabályában a vidéki kereskedőkre nagyob'o helypénzt állapított me?, mint a helybeliekre A kanara felir a minisz erhez, hogy ez a szabályrendelet ne hafcyassék helyben, mert Szentes izolálná magát a vidéki kereskede'em konkurreneiájától Ern'án a kivételes hatalom alapján még fennálló és most készülő törvényjavaslatokról beszél. Az ipari jogok gyakorlására vonatkozó törvény szerint azzal az indokolással tagadhatják meg az ipuengedély megadását a h lóságok, hogy ,az általános érdekből fennforgó okok míati nem kívánatos." Ez nagyon tág fogalom és ezért bele kell foglalni a törvénybe, illetve az indokolásba, hogy melyek azok ,az általános érdekből fennforgó okok?" Kérni fogják továbbá a szénkormány biztonság, szeszkartell és minden hasonló háborús intézmény haladéktalan feloszlatását. Dr. Tonelli Sándor megemlékezett ezu'án a március 22 én tartóit országos kamarai értekezletrőt, amelyről a lapok már részletesen beszámoltak. Bemutatja az uj ipartörvény-novella végrehajtási utasítását, majd a munkásbizto^ilási törvénytervezetről besxét, amelynek ügyében a jövő hét keddjén tartja meg a kamnra értekezletét az érdeseitek bevontával. Az uj munkástiz<os'tási törvény alapgondolata az, hogy az autonómia elvben megmarad, a gyakorlatban azonban megszűnik. A városi háztartásról szóló törvénytervezet is most érkezett meg és legközelebb eobm is véleményező értekezletet tart a kamara. B.szél a készülő lakásrendeletről és bejelenti, h >gy a kamara felirata ebben az ügyben már 3 hete elment a népjóléti miniszterhez. A feliratban kifettették, hogy a lakáskérdést nem rendeletekkel, hanem csakis építkezésekkel lehet megoldani. Az árvizsgáló bizottság átiratírói beszélt ezután, áínely .<z ipari és kereskedő szakosztályok ellen irányult. Az árvizsgáló bizottság azt állította, hogy a szakosztályok a kisebb exisztenciákra megfélemlitőleg hatnak és nem engedik, hogy a kért irányárnál olcsóbban árusíthassanak. A kamara válasza erre az volt, hogy az árvi/sgáló bizottságnak módjában van az árkalkulációkat e vetni, akár a szakosztályok, akár egyesektói származik is. Schwartz Manó szabóiparos szólt a kérdéshez. Irányárakat most rrég egy napra sem tudnak szabni. A szubóiparosok március 1 tői harmadszor emelték fel most a munkabéreket. Hogy mennyire jogos voít a bérkövetelés, látható abbty hogy tegnap külön-külön értekezett a munkaadók és a munkások bizottsága és mindkét bizot ság arra az eredményre jutott, hogy a drágaságnak megfe'elően ujabban ismét 66—67 százalék béremelésre van jogos igényük a szabómunkásoknak. Dr. Tonelli Síndor ezután még a Máv. díjszabási rendszerének reformját ismertette nagyjában, amely nem azonos a mostani tarifaemeléssel. Majd a postatakarékpénztár leiratát ismertette, amely a p jsbtakarékpénztár és a posta intézményének egybtolvssztásához kérte a kamara véleményét. Melyik helyesebb ugyanis, ha a postatakarékpénztár kezdését egyszerűsítik, de azért megmarad önálló intézménynek, vagy pedig mint önálló osztály beolvadjon a postáb t. A kamara azt válaszolta, hogy a postatakarékpénztár ma már elvesztette szociális rendeltetéséi, de 35 év alatt egy nagyon szép á'utaiá'i intézménnyé fejlődött. Helyes tehát, ha a postatakarékpénztár a régi kereskedelmi szellem fentartásával beolvad a postába. Bejelenti végül, hogy a francia mrgszállás alatt alakult szénszindikátus feloszlott és fenmaradt vagyonát, 200.000 koronát a felsőipariskola jelesen végzett tanulóinak, jeles mesteremberek, vagy ipari tárgyú irodalmi munkák jutalmazása végett a kamara rendelkezésére bocsátotta. Csillag Ignác egy perből kifolyó ág 68.000 koronás alapítványt tett, amiből a kamara a hosszabb szolgálati idővel biró segédek jutalmazására bronzérmeket és oklevelet készíttet.