Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-06 / 77. szám

Egyes saáwi ára 30 terona «urfceu!«iía t> Irtsdóhlm­tüll IWesey-etca 6. (Próféta­KA5M, I. emelet i.) Telefon 13-13. A „Sieged" megjele­dl hélfö UvéleléTel minden Mff. Egjei >zám ára 30 ko­m. Blfifhetésl árak: Eg> Maapra Síegeden 600, Buda­iMn éa üdéken 620 kor. Hirdetési érak: Félhasábon 1 mm. 9, eg; hasábon 16, más­fél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8, kövér betűkkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyllttér, csa­lid! és orvosi hir 100 K. Több­asflrl feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 6, PÉNTEK. 77-ik szám. B-lista II. Tisztelet-becsület az oláh forradalomnak — kllönösen ha igaz és legkivált ha sikerül —, de attól tartunk, hogy az ma minálunk távolról se akkora szenzáció, mint az uj B-lista, amely­nek tervezete ma nyilvánosságra került. Nem mondhatni, hogy a lista derült égből jövő villámcsapás volna, hiszen már hetekkel ezelőtt bejelentette a kormány, hogy jönni fog, mert jönni kell. A szele már be is érkezett Szegedre, jóval a húsvéti ünnepek előtt. Meg­kérdezték az állami tisztviselőket, ki hajlandó önként nyugdíjba menni. Aki maga jószántából felajánlja az úgyis esendő fejét, az némi ked­vezményben is részesül. S aki fegyelmibe esett, vagy aki megélhet a készből a hi.atala nélkül is, az okosan teszi, ba magától iratkozik a B-listára, mert ha nem megy önként, elküldik parancscsal. Hát ez idáig rendben van, ámbárr a mi véle­ményünk szerint a közérdekből való kiváloga­tásnak cstk egy elve lehetne: először meg­szüntetni minden fölösleges hivatalt, másodszor a megmaradtakban azokat az embereket tartani meg, akik oda valók és azokat bocsátani el, akik nem jó tisztviselők. Ami az elsőt illeti, kétségtelenül sok a fölösleges hivatal, de ezeket nemcsak alul kell keresni, hanem meg kell találni a magasabb státusokban is. Mert köz­polgári ésszel nem lehet megérteni, hogy a kis Magyarország eligazgatására miért kellene öt­szörannyi államtitkár, mint a nagy Magyar­országéra kellett. Lehet, hogy most több titka van az államnak, mint a régi időkben volt, de pénze mindenesetre kevesebb van. Épp ezért nem lehet tudni azt sem, hogy nrért kell megyei tisztikart tartani négy-öt faluból álló megyedarabok számára. Az in partibus ir;fide­lium való főispámágok sokkal drágább mulat­ságok, mint az ugyanilyen püspökségek, ellen­ben a velük való tüntetnek még annyi értelme smcs. Hiszen ha .tüntetni akarunk a jutunk mel ett, akkor sz volna a következetesség, hogy neveztessenek ki főispánok és főispáni najduk az összes elszakított vármegyék fzamára. Ami pedig ez elbocsátásokat illet', mi nem sajnáljuk a vagyonos tisztviselőkel, a fegyelmi­ben elmarasztaltak elbocsátásába is belenyugod­nánk,; — noha a mai-világbeli fegyelmiknek sokszor van politikai ize —, azonban nagyon sajnálnánk, ha a köz károsodna meg az ilyen címeken való elbocsátásokkal. Mert vannak olyan nagyszerű hivatalnokok, akiket a legínsé­gesebb és a legjámborabb tisztviselővel te le­het a köz kára nélkül pótolni s akiknek köz­érdekből még azt is meg kellene bocsátani, hogy vagyonosak, vagy hogy egyszer rendbir­ságra ítéltetlek. Nem ez az azonban, ami ijesztővé teszi a B-listát s ami miatt mi azt szeretnénk, ha reggelre már megcáfolnák a kiszivárgott híre­ket. A kultuszminisztériumnak sz az állítólagos terve döbbent meg, hogy tizenhat feloszlatandó állami középiskola felszab-.tíuó tanárait oda helyezik, ahol ai elbocsátások következtében tanárhiány állott be s hogy ezek az elbocsátot­tak kötelesek lesznek a lakásukat az oda he­lyezett kollégáknak átengedni, ők pedig igé­nyelhetik azoknak az elhagyott lakását. Tehát ha például a szolnoki gimnáziumot megszün­tetnék, a szegeditől meg elbocsátanának egy­két tanárt s ezeknek a helyét a szolnokiakkal töltenék be, akkor a szegedi állást-vesztettek kötelesek lennének a lakásukat is átengedni a szolnokiaknak, ők pedig azoknak a lakását kérhetnék a szolnoki lakáshivataltól. Hát ez olyan abszurdum lenne, amilyent még nem pipáltunk, pedig rnár sok képtelenséget megértünk 1914 óla. Ez több volna, mint internálás, aminek az egyik újság kommentárja nevezi, ez a jobbágyság vi&szaállitáea volna, amelyet Dózsa levert forradalma után a szabsd­köllözködés jogától is megfosztottak. Mi nem­csak ilyen minden emberi érzést felháborító és a legelemibb jogrendet is leltugó rendeletben nem hiszünk, de még azt sa hisszük, hogy il en í?rv fe!rr;ert!lhefeft volna. Itt c;ak valami félreértésről 'ehet s/ó. Dj ha nem jól sejte­nénk, ha csakugyan volna vahmi illetékes fórumnak iljerí terve, azt azonnal az uj B lis­tára kell tenni, mielőtt rasyobb kárt csinálna. Heinrich Ferenc a (A Szeged budapesti tudósítójától.) A kor­mányzó ma Heinrich Fererc volt kereskedelem­ügyi minisztert, a Nemzeii Középpárt elnökét több mint egy órás kihallgatáson fogadta. A kihallgstáfró! természetesen semmi hir nem szivárgott ki, azonban politikai körökben a ki­mondottan liberá'is párt elnökének audienciáját összefüggésbe hozzák azza', hogy a kormányzó­pártban a liberális elemek kerekedtek felül és a párt szélső jobbszárnyát — egyelőre lega'ább — háttérbe szorították. Némelyek Heinrich Ferenc kihallgatásához mér messzemenő következtetést is fűznek, általános irányváltozásról beszélnek, de, értesüljünk szerint, ezek a hitek leg­alább is koraiak. Bizonyos egyelőre c^ak snnyi, hogy Gömbö­sék határozott vereséget szenvedtek és valószínű, hogy még ennek sem lesznek tolyományai, ha­nem az egységes párt t eddi ü'é>én szépen be­adják derekukat és bent maradnak a pártban, még ha azokat a kisebb jelemőiégü engedmé­nyeket sem kapják meg mire eddig számítottak, tudniillik a pénzügyminiszter távozását és a fővárosi törvényhatósági mandátumok meghosz­szsbbitái-át. Szaval ez egységes párt továbbra is „egységes" marad, ha mindjárt a miniszter­elnök és a párt zöme jobban is szeretné, ha kisebb lenne az „egység", de folytonosan fron­dötködő tagjai kilépnének. A fővárosi törvényhatóság bizalmat szavaz a kormánynak. Gömbösék és Wolffék súlyos vereségét mu­tatja egyébként az a [körülmény is, hogy a fő­városi törvényhatóság jobbold la — melynek tudvalevőleg Wolff Károly a vezére — a diák­tüntetésekkel kapcsolatban elhatározta, hogy bizalmat szavaz a legközelebbi közgyűlésen a kormánynak. Emlékezetes, hogy Csilléry éppen itt, a kíresztény községi pártban kelt ki leg­hevesebben a kormánynak a tűnte éstkkel kap­csolatban vitt szerepéről és emlékezetes az is, hogy itt hangzottak el egyhanguleg a legéle­st bb kritikák a kormány ellen. ~ Ha most csak a legcsekélyebb remény is volna rá, hegy a kormány ellen val. mit is el lehet érni, ugy minden bizonnyal nem bizalmat, hanem ennek talán éppen ellenkezőjét szavazna a ke­resztíny kö!séei pátt a Beihlen-kormánynak. Ugy áíszik, Woiffék is érzik már a szelek for­dulását és ér.ik, hogy eljiit a?, idő fölettük. A lakásrendelet. A lakásrendeletnek a drágájáéi b'ro'lságban folyó fárg\a'á>a élénken fogialkoz'a ja a poli­tikai köröket, különösen pedig snnak az üzlet­helyiségek szab;ri felmondásáról szóló részéről esik szó. Beavatott helyről vett értesülésünk szerint gróf Bethlen István minisztereint k, aki a lakásrendelet egész anyrgM t:eh;tó tanulmá­nyozás tárgyává tette, a drágasági bizottság viiájén-k keretéIxrt szintén fei fog szólalni. A lakásrendelet, mint ugyanazon forrásból érte­sülünk, egyébként nincs végleges formába öntve é$ amennyiben a bizottsági tárgyalás be­fejezése után ami k szüksége mutatkoznék, megvan a mód arra, hogy a végleges meg­szövegezés e'őt! azon megfelelő módo.i á>:ok eszközölhetők legyenek. Egyébvént ma délután a főváros 1 kásügyi bizottsága is foglalkozott a lakásrendelettel ős egyhangúlag éilést foglalt « iasás-oknak bár­minő hatásidőre való felrnoi dásának kimondá -a ellen és ugyancsak fgvh ngulag tiiiekozorí az üzlethelyiségek szabad felmondásáról szóló pon­tok elten is, miu iti ez a kereskedelem megbé­nításával járytv A kereskeoelmi miifi??:! r mi dél lőtt fogadta az ipari és keres!<ed-;imi érde'skpüvii eleiek végre­hajtó bizottságát. A minisitsr megvitatta a kül­döttség tagjaival a lakásrendelet tervezett, anetynek különösen n felmondásra vonatkozó paragrafusát és a béremelés magas sz/.r.ó kul­csát kifogásolták a kereskedelem é; ipar i ép­viftlői. arra kérték a minisztert, i-ogy érvé­nyesítse befolyását a felmondási p'.rsgiaíu; és a Nremelési szorzó kulcs míltáhyoí leszállítása érdekében. A miniszter ' üieg'géite, hogy a k»­leskedők és iparotok kérelmét tolmácsolni fo: ja Vass Józsefnél, ckinéi !a;bi fogji vetni befo­lyás;:! a méltányos kívánságok teljesítése ér­dekében. Egy cáfolat. . . Néhány fővárosi lap hirt adott arról, h ..y Beih'cn István gróf é-\ Kálay Tibor P risba és Londonba utadnak különböző p niügyi és gaz­dasági kérdések lefárg.y lására, tová b*, hogy külföldi kölcsönről tárgyaljanak. Mám rjzu an a krnrány hivatalos cáfol tot cdotí ki,, smefy­ben kijelenti, hogy ilyen tárgyalásokról szó sincten. Hozzá tehetjük, hogy s jnos ... a Eakásrende8et®fN A nemzetgyűlés drágasági bizottsága ma délután 5 órakor Heinrich Ferenc elnöklésével ülést tartott, amelyen folytató ag tárgyalta a lakásrendelet-tervezetet. A kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, Kállay Ti­bor pénzügyminiszter és V. ss József népjóléti miniszter volt jelen az ülésen. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a kincstári haszonrésztsedéfre vonatkozó részt törvény fogja szabályozni. A 25 százalé­kos kincstári haszonrészesedés nem vethető ki a háztulajdonosokra, mert azt, a pénzügyminisz­tériumban nyert értesülése szeiint, a háztulaj­donoson nem bírják el. Szabó József (budapesti) csak a méltányos béremeléshez járul hozzá. Ennél a pontnál figyelmébe ajánlja a kormánynak a kiskereske­dők és kisiparosok helyzetét. A házfelügyelők és segédháifelügyeiők díjazását kevesli. Farkas István sz ügyrendhez szól hozzá. Vass József népjóléti miniszter e őző bej len­tése alapján, tekintette! a körül i ényre, hogy a Kincstári h s :on ,;z~sedés< m^gis a lakók és nem a hái.tu'ajdono-o* fizetik, kéri, hogy ti bizottság tírgyaláíát függesszék fel addig, amig a rendt tetet i;y értelemben át nem dolgozzák. VŰSS József népjóléti miniszier kijelenti, ho ;y Farkasnak a tárgyalás felfüggesztésére irányú ó kérelme tárgytalan. Rassay Kárcly ugyancsek az ügyrendhez szól hozza és kérdi, hogy a len-ie'ene* miért nincs előadója. Heinrich Ferenc mint elnök válásról Ras ív kérdésére. A bizottság állandó előadója Nf.ubauer Ferenc az ülésen nem jelenhetett meg és ezért őt Bartos János helybe ti. Rakovszky István hangoztalj?, ho y - • eg­keídett és félbemar dt . pi; ezé :kd, ha kell, még ha'ósági kényszer utján is be kell fejezni. A lakásszükségiet kielégítésére fel. kell használni a laktanyákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom